ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-03-17 / 12. szám

előtt kibocsátja, hogy a praxisban leszűrődjék az életrevaló és megvalósitható rész, hogy azután az uj törvénykönyv cikkelyei 'alól ne kelljen annyi kivételt tenni és dispenzációt adni, mint a réginél történt. Dacára a szigorú tilalmuknak, mégis történt ismételten, hogy vatikáni hivatalnokok indiskréciója utján a liberális lapok idő előtt megtudták a pápai motu proprio főbb pontjait. S igy megtörtént az is, hogy a pápa nem rég egy idevágó reformnak, melyet lapunkban érintettünk, kihirdetését ez indiskréció miatt bizonytalan időre elhalasztotta. Jelenleg tehát ismét teljes bizonytalanságban vagyunk a papnevelés reformjára 'vonatkozó ren­deletre nézve, mely a római „Tribuna" szerint (innen vették át a magyar liberális lapok) húsvét­kor jelennék meg. Főbb pontjai a következők volnának: 1. A papszentelés kanonikus éve ezentúl (megkezdett?) 28. életév. 2. A theológiai tanulmányok ideje 5 év leszen. 3. Bevégzett tanulmányok után a pap­jelölt mint diakónus (mint ilyen keresztelhet, ál­doztathat, prédikálhat és katekizálhat) a lelkipász­torkodás gyakorlására (kápláni) állomásokra) kül­detik. 4. És csak ha a gyakorlati életben is bevált, bocsáttatik a papszentelésre. Mint látjuk, a terv ideális szempontból igen szép és a régi egyházi disciplina felújítását tar­talmazza. De az indiskréció úgy látszik útját vágja a tervezett reformnak, mert mint az „Osservatore Romano" márc. 13. száma jelenti: „Fel vagyunk hatalmazva, hogy az újságok által publikált re­formtervezet nincs készülőben." * A hercegprímás és a miniszter köszö­nete. Dr. Roszival István prelátus kanonoknak azon alkalomból, hogy családi iskolai ösztöndij alapítványát 100.000 koronára kiegészítette, a közművelődés és a tanügy érdekét előmozdító ezen áldozatkészségeért, Ő Eminenciája a herceg­prímás és a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerésüket s köszönetüket fejezték ki. * Főegyházmegyei hirek. Kisfaludy Vince magyardiószegi alesperes-plébános május 1-től sa­ját kérelmére nyugdíjaztatott; Bernkopf Károly a szeredi alesperesi kerület tanfelügyelő alespe­resévé neveztetett ki. — Kovács Pál kinevezett gyerki plébános e hó 12-én dr. Rajner Lajos püspök előtt letette a plébánosi esküt. Az eskü­tételnél Haliczky Z. Béla érseki titkár segéd­kezett. * Az összekötő vasút kérvénye elintéz­tetett. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. által megindított Párkánynána-Esztergom összekötő vil­lamos vasút ügyében f. hó 16-án megérkezett már a kereskedelmi minisztérium 12681 III. 2. sz. leirata, melyben a takarékpénztár részére az elő­munkálati engedélyt megadja. E vasút terveit az Altalános villamossági és gépgyár r. t. készítette, kivel az egyezség f. hó 15-én köttetett meg. * Körlevél. A bibornok hercegprímás márc. 14-én egyszerre adta ki az ez idei IV. és V. kör­levelét. A IV. körlevél közli az esztergomi főegy­házmegyei papi nyugdij-intézet alapjának 1911. évi számadását. — Az V. körlevél közli X. Pius pápának Vaszary Kolos bibornokhoz intézett üd­vözlő sorait és a hercegprímás köszönetét a neki kifejezett jókivánatokért. Következik a hadsereg böjti szabályzatáról szó^ rész; azután a „pa­rancsolt imákról" rendelkezik a körlevél. Az élő­szóval tett misealapitványok illetékmentességéről és „Magyarok Nagyasszonya" dicsőségére épitendő I. Ferencz József jubileumi templomról esik szó, majd a kisebb rendelkezések és a személyi vál­tozások következnek. * A „Turul" énekkar szereplése. Nagyon nehéz kritikát irni, de még méltó dicséretet is zengeni, ha az ember valamely tökéletes művészi jelenséggel áll szemben. Azt hisszük, hogy nem mondunk sokat, ha megvalljuk, hogy nagyon szép éneket várt Esztergom város közönsége, amidőn szokatlan számban szinte tódult a Fürdő szálloda nagytermébe, de a várakozást messze fölülmulta a Turul-nak tüneményes éneklése. Már maga az énekkarnak a megjelenése, a fegyelmezett fellépése is szinte hipnotizáló hatással van a közönségre. A tekintélyes szám, a katonai rendben való elhe­lyezkedés, az énekkar tagjainak egyöntetű figyel­me, amellyel szinte lesik félszemmel a karmester­nek minden arcjátékát s végül maga az utánoz­hatatlan otthonossággal és biztonsággal mozgó, dirigáló Sztojanovits Jenő mind olyan dolgok, melyekről meg kell vallanunk, hogy legfeljebb gondolkoztunk róluk, de megvalósítva még nem láttuk. A hanganyag elsőrangúnak, sőt a bassus valósággal dörgő unikumnak mondható. A dalár­disták a műsoron levő darabokat teljesen magu­kévá tették s a kotta olvasásában, a szöveg kiej­tésében, a szöveg tartalmának kidomboritásában, az érzelmek és hangulatok festésében, a hang­erősségnek, a lágy pianissimóknak és a dörgő for­tissimóknak alkalmazásában s a hangerősség egyik neméből a másikba való hirtelen átlépésben oly kiváló tudást árultak el, amely előtt ki kell fejez­nünk a legnagyobb hódolatunkat. Maguknak az előadott énekszámoknak a méltatásába nem bo­csátkozhatunk bele, csak általánosságban fejezzük ismételt elismerésünket s örvendünk azon, hogy alkalmunk volt ily tökéletes dolgokat megta­pasztalni. * Az Esztergomi Takarékpénztár köz­'gyűlése. Városunk pénzpiacának főmozgató ereje, az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság e hó 10-én tartotta fenállása óta 67-ik évi rendes közgyűlését az ez alkalomra megválasztott Vaszary Mihály közgyűlési elnök vezetése alatt, mely köz­gyűlés beszámolt a társaság elmúlt évi ismét szerenesés kézzel vezetett üzleti működéséről, mely 246.970 K tiszta hasznot eredményezett. A társaság 2,000.000 K-ás alaptökéje és majdnem ugyanannyi tartaléktőkéje nfsllett 14,756,159 K betéti tőkét kezel és jelzálogos és váltókölcsönök­ben 16 millió kölcsönt nyújt. Ez elmúlt évben a város iránti jóindulatakép újból 200.000 K-át nyújtott kölcsönként a város közönségének és jótékony s közcélokra 8557 Kát fordit. A köz­gyűlés kimagasló pontja volt az eddigi igazgató Bleszl Ferenc újból 6 évre történt megválasztása, ki a társaság előrehaladása körül kifejtett folytonos munkálkodásával már is elévülhetetlen érdemeket szerzett s kinek szereplése a közéletben is szerencsés nyomokon jár. Az igazgatósági jelentés beszámol a takarékpénztár által tervezett összekötő villamos­vasútról és beigazolja annak szükségességét, hogy a város érdekében e vasutat okvetlen a helyi érdekeltségnek kell dűlőre vinni. Számos egyéb fontos tárgyban határozott még e közgyűlés, melyek mindegyike a társaság kedvező helyzetéről tanúskodik. * Koperniczky prelátus gyásza. Koper­niczky Ferenc dr. prelátus-kanonokot a napokban súlyos csapás érte. Szeretett nővére : özv. Rudolf Józsefné szül. Koperniczky Katalin halt meg ugyanis f. hó 10-én hosszas szenvedés és a hal­doklók szentségeinek többszöri ájtatos felvétele után. A boldogult kedves matronát sokan ismer­ték, már Nagyölveden is, ahol férje kántortanító volt, nagyon szerették s a mióta leányánál, Klinda Károlynénál lakott, az iránta való szeretet és megbecsülés csak fokozódott. Ámde jött a kegyet­len halál, mely a gyermeket szülőjétől, a testvért testvérétől, a jóbarátot a jóbaráttól fosztja meg s áthidalhatlan ürt hagy maga után az árva családok­ban ; bekopogtatott Klinda Károly tanitóképző­intézeti tanár lakásán is, és elragadta a mind­nyájuk által kedvelt és szeretett jó édesanyát, testvért, anyóst, sógornőt és nagymamát. A bol­dogult holttestét a szentgyörgymezői temető Ha­mar féle kápolnájában helyezték ravatalra. Lelki­üdveért kedden, f. hó 12-én d. e. 10 órakor ün­nepélyes gyászmise volt a vízivárosi templomban, melyet Keményfy K. Dániel plébános celebrált. Temetése ugyanaznap d. u. fél 5 órakor ment végbe a fentebb emiitett temetőben. Hogy meny­nyire szerették és tisztelték a boldogult úrnőt, mutatta az a bensőséges mély részvét, mely a temetés alkalmával megnyilvánult. Eljöttek a ro­konok, a jóbarátok s az ismerősök igen szép számmal, hogy utolsó Istenhozzádot mondjanak annak a koporsójánál, akit nagyon szerettek. A főkáptalan tagjai közül ott láttuk: Rajner Lajos dr. püspököt s ált. érseki helytartót, továbbá Graeffel János, Roszival István dr., Bogisich Mihály, Horváth Ferenc dr., Schiffer Ferenc, Brühl József, Fehér Gyula dr. és Hübner János prelátus kanonokokat, Félezer Lipót kéméndi es­peres-plébánost, Koperniczky prelátus jó barát­ját, a központi papság sok tagját, a szeminárium tanárait, Jurik Kabos ardánfalvi plébánost, volt nagyölvedi káplánt, a főkáptalani uradalmak tiszti­karát, a tanitóképzö-intézet tanárait s az ismerő­sök nagy sokaságát. A szép koszorúkkal borított koporsó mellett ott állt a bánatos prelátus rokon­sága környezetében. A meleg részvét bizonyára enyhítette a család fájdalmát. A temetési szer­tartást Brühl József prelátus-kanonok, a Koper­niczky-család régi jó barátja végezte Kemény fy K. Dániel plébános és a növendékpapok segéd­kezése mellett. A megható szép „Absolvent a szeminárium énekkara énekelte, s ugyancsak egy bús gyászdallal búcsúztatta a halottat a kápolná­nál végbe ment szertartás után. A sírnál Brühl prelátus még egyszer beszentelte a halottat s át­adta az édes anyaföldnek a boldog feltámadás reményében. R. i. p.! — Ez alkalommal a gyá­szoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal telt szívvel jelentik az áldott lelkű drága jó anyának, nagy­anyának és szerető rokonnak özv. Rudolf Józsefné szül. Koperniczky Katalinnak folyó hó 10-én déli 1 órakor, jóságos életének 67-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek többszöri ájtatos felvétele után történt elhunytát. Szeretett halottunk hűlt teteme március hó 12-én d. u. 4V2 órakor fog a szentgyörgymezői temető kápolnájá­ban beszenteltetni és a boldog feltámadásig ugyan­azon sírkertben nyugalomra helyeztetni. A szent miseáldozat márc. hó 12-én d. e. 10 órakor lesz a vízivárosi plébánia templomban az egek Urának bemutatva. Esztergom, 1912. március 11. Az örök világosság fényeskedjék neki! Irma férj. Klinda Károlyné, Paula irg. nővér, Mária férj. Tavas Istvánné gyermekei. Dr. Koperniczky Ferenc prael. kanonok, Dr. Prenoszil Ivánné szül. Koperniczky Julia, Koperniczky Józsa, Koperniczky István, Koperniczky János, Dr. Sándor Endréné szül. Koperniczky Boriska testvérei. Klinda Károly, Ta­vas Iván vejei. Dr. Prenoszil Iván kir. tan., jószág­kormányzó. Koperniczky* Istvánné Szádló Mária, Koperniczky Jánosné Csemez Mária sógorai, só­gornői, ifj. Klinda Károly, István, László, Aranka, Palika, Tavas Sárika, Iván, József, Imre, Gyula unokái. P. * Köszönetnyilvánítás. A íamacsi r. kath. iskolaszék ezúton is hálás köszönetét fejezi ki Ö Eminenciája a Bibornok Hercegprímásnak, hogy az elemi iskolának III-ik tanteremmel való ki­bővítésére 1000 koronát kiutalványozni méltóztatott. * Bélyegeket a misszió céljaira. A mai drága világban kevés embernek akad fölösleges pénze, még kevesebben akadnak olyanok, akik hajlandók is volnának a pénzüket jótékonycélra fordítani. A liegei szeminárium az afrikai misszió céljaira egy kis segélyt kér Európa keresztény népeitől. Nem pénzt kér tőlünk, csak egy kis fáradságot — mondjuk — figyelmességet, amely abban állana, hogy aki a szent ügyet elő akarja mozdítani, gyűjtse össze a kezeügyébe eső hasz­nált bélyegeket s küldje el ezen cimre: Grand Seminaire Liége (Belgique). A szeminárium azután a bélyegeket valami uton­módon értékesiti és az igy befolyt összeget a misszió céljaira fordítja. A sok elhasznált bélyeg tehát, amelyet mi mint értéktelen szemetet el­dobunk, értéket képvisel azoknak a kezében, akik értenek a forgalomba hozatalához. Miért ne adakoznánk, ha olyasmit kérnek, ami nekünk úgyszólván semmibe sem kerül. * Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polg. Kör házalapja lassan bár, de mégis szaporodik. A mult napokban e célra kegyesek voltak adakozni: dr. Molnár Szulpic szent Benedek­rendi főgimnáziumi igazgató 25 koronát, beretei Marton Géza és özv. Iványi Gézáné 10 -10 koronát. A kör minden tagja nevében hálás köszönetet mondva kegyes adakozóinknak, tudatjuk, hogy a mai napig, ezen összeget is ideszámítva, az „Esztergomi Takarékpénztár" vinkulált könyvén, mint házalap-betét gyümölcsözik: 5606 kor. és 12 fillér. E mellett régi ígérvény : 179 korona és ujabb ígérvény 800 korona, amit az aláírók időnkint törlesztgetnek. E nemes és nagyjelentőségű ügy támogatása céljából ujabb áldozatokért esedezik a kör házépítő bizottsága. * Közgyűlés. Az Esztergom-megyei Gazda­sági Egyesület március hó 24-én d. e. 11 órakor a városház tanácstermében rnndkivüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. Ügyvezető alelnök választás. 2. 1911. évi pénztári számadás és költségelőirányzat tárgyalása. 3. Pénztáros és telepfelügyelő válasz­tás. 4. Indítványok. * Kié lesz Tripolisz? Mint a török birodalom belsejét ismerők irják, a török kormány nem mozgósít ázsiai birtokain, mert Olaszország elleni hadviselésre pénze nincs. Tehát hat hónapig mind­össze a mohamedán törzsek fanatizmusára támasz­kodva, húzta-halasztotta a háborút, hogy az olaszt kifárassza, de Tripolisz okkupálásába végre előbb­utóbb bele kell nyugodnia. És a félhold birodalmá­nak kisebbedése már csak azért is kívánatos, mert az uj török kormány igy talán könnyebben tud rendet csinálni, a közigazgatásilag teljesen elhanyagolt többi tartományokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom