ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-03-17 / 12. szám

XVIL évfolyam. Esztergom, 1912. március 17. 12. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kézipatok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könj vkereskedésében. Esztergom, 1912. március 16. — A gyilkolások népszerűsítése. Valahányszor valamely eltévelyedett ember kivetkőzik az emberi érzésből s megdöbbentő vérontást, gyilkolást követ el, természetszerűleg azt várjuk, hogy a törvényes fórumon vegye el a méltó büntetést, a népek lelkében pedig a megvetés, az undor temesse el emlékét. A természetszerű várakozás azonban már több esetben felsült, az ujabb gonoszságok alkalmával pedig már rendszeresítettnek látjuk az intézményes és az erkölcsi igazságszolgáltatásnak a csődjét. Nem sok szó kell ahhoz, hogy a közfelfogást meghamisítsák, csak az a fő, hogy ^megtalálják a kellő kifejezést. S az utóbbi időben a kellő kifejezés nem is hiányzik s ez az oka annak, hogy a gyilkosok hősökként szállanak a sirba, akiket tízezreknek a részvéte kísér és véres árnyuk temetetlenül jár a lelkek között, tovább szórva és ápolva a téves felfogást. A keresztény sajtót vádolták eddig azzal az ellenségek, hogy a bűnösben meglátja a zsidót. De ezzel szemben kérdjük, hogy miért kellett nekik az edelényi áldozatokban a zsidót meglátniuk? Azt hitték, hogy ez eseményből hasznot húzhatnak, de visszafelé sült el a fegyver, mert bebizonyult, hogy a nép ellensége az olyan igazságszolgáltatásnak, amely a gyilkosban nem egyszerűen az embernek, hanem a zsidónak gyilkosát látja. Félelmetes jel ez a zsidóknak, akik szétszórva laknak az ország népei között s bomlasztják az újfajta eszmékkel azt a meggyőződést és hitet, amely a népet eddig a bosszúálló vérengzéstől visszatartotta. Ne ássák a vermet, nem esnek belé! Ne akarják kizsákmányolni a helyzeteknek, a véres helyzeteknek minden különlegességét a zsidó és szabadkőműves lapok, akár zsidógyilkolásról, akár a királyok elleni merényletről van szó, mert ha ál-okokkal megindokolják, hogy miért volt különösen a zsidók elleni merénylet miatt igazságos a Regula akasztása és miért helyén való az afrikai csatatér miatt az olasz király elleni merénylet, csúnya világot fogunk élni s nálunk Magyarországon nem a lázítók fognak nevetni a franciák példájára, hanem őket kenik meg a dorongokkal a népek. Kaján Az igazolt gyanú. A jelenlegi kormányválság nagyon bővelkedik érdekes leleplezésekben s fia csak felületesen vizsgáljuk is az egész eseményt, találunk sok oly dolgot benne, amiről nem hogy biztos tudomásunk, de még csak sejtelmünk se lehetett a legélénkebb politikai érdeklődés dacára se. Nem hiába tették a kötelet a katonai kérdések nyakába, nem hiába fojtogatja a magyar parlament már oly hosszú idő óta a véderő javaslatot, mert akiknek egyedül és legjobban fájt ez a heves támadás, feljajdultak, még pedig oly őszinte fájdalommal, oly meggondolatlansággal, hogy a gyerekes elszólásnak ily nagy fokával még osztrák részről nem is találkoztunk eddig. Megmosolyogtuk azokat a hazafiakat és túlzóknak tartottuk őket, akik folytonos rémlátások között sötét szinekkel ecsetelték az osztrákok titkos aknamunkáit, amelyeknek szerzői és tervezői a kamarillának a tagjai, akik mint a magyar hazának legnagyobb ellenségei felügyelnek minden tettünkre, politikai életünk minden mozzanatára, készen arra, hogy megfojtsák alkotmányos életünknek kedvező fejlődését. A megmosolygott meséből valóság lett, mert bár a magyarok nyakába ültetett kamarillának nevezett és szörnyű titkos hatalmakkal felruházott külön minisztériumot nem is látjuk, kétségtelenül tapasztaljuk az osztrák részről mindazon veszedelmes törekvéseket, amelyekről eddig csak túlzó lelkesedésünkben s hazafias felbuzdulásunkban gyanúsítottuk őket. A gyanú igazolódott és most higgadt, józan ésszel mérlegelhetjük a helyzetet, amely abban áll, hogy az a hadsereg, amelynek a nemzeti önállóságunk megvédése volna egyedüli és legfőbb célja, oly tábornokok vezetése alatt áll, akik bármely percben kaphatók alkotmányos szabadságunk letörésére, letiprására. Tudjuk mi azt jól, hogy nem új gondolatot fejezett ki Auffenberg; meg vagyunk győződve, hogy mindig élt a túlzó osztrákok fejében a bemasirozás idétlen gondolata, de hogy épen a hadsereg legmagasabb köreiben annyira napirenden legyen ez a gondolat, hogy komolyan is elő merjenek vele állani, azt eddig csak sejtettük, de határozottan állítani nem mertük. S ebben a kérdésben nagyon csekély értékkel bir a személyek részéről egyszerűen hangoztatott tagadás, az újságok zajos cáfolata sincs hatással reánk, mert bizonyos, hogy ok nélkül nem találnak ki ilyen históriákat, mert a vádnak nagysága és súlya AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Á magyarok ősi erénye. Március 15-iki beszéd, melyet a vízivárosi és szenttamási körben elmondott: Rolkó Béla. Tisztelt Ünneplő Közönség! Bizonyos időközökben életre kelnek a bennünket környező anyagi világnak titkos erői, egymásra támadnak a lappangó ellenséges elemek s nem nyugodnak meg mindaddig, mig csak világot rengető szörnyű harcokban föl nem emésztik túltengő erejüket. Mintha büszke hegyek omlanának össze s egész világok sülyednének a semmiségbe, oly lármával vívják pokoli harcukat s mig az emberi hajlékok tépetten, gyámoltalanul ingadoznak a viharos éjszakában, az emberek keblében eláll a sziv dobogása, megakad a lélegzet, mert a halálnak, az enyészetnek sejtelmes lépteit sejtik az ismeretlen erőknek harsogó lármájában, borzalmas viaskodásában. A szellemi világnak, az értelmes lelkek világának is vannak ily viharos korszakai, vannak ily lármásan félelmetes éjszakái. S ezen éjszakákban a halál borzalmánál csak a bizonytalanság nagyobb, hogy vájjon be fog-e következni a virradás, lesz-e a romok, a pusztulások tetején élet, a harcmezök temetetlen csontjai felett lesz-e föltámadás, amely meghozza, megtermi a sok kiontott, drága vérnek érdemes gyümölcsét ? ! Több va'gy kevesebb ingadozás mindig észlelhető az emberi társadalomnak lelkén és kedélyén. Ma itt tagadja meg az engedelmességet egy munkás csapat s letéve a szerszámot, munkátlan daccal várja, hogy több hasznot kap-e munkájának gyümölcséből; holnap ott zendül fel egy egész országrész s a gazdasági harc hevében kiontott vértócsákban a felgyújtott, a lángban álló gyárak és uri hajlékok pokoli képe tükröződik vissza. Van itt tűzvész, fegyvercsattogás, szipolyozó zsarnokság s enyomott emberi érdek, van vérontás és harcilárma, hallatszik az anyák, a hitvesek sírása s a gyermekek riadt sivitása. De ez nem az a vihar, amelyben vergődik, hánykolódik és békétlenkedik egy egész világnak a lelke. Más az, egészen más, amikor lázt kap minden emberi lélek s amikor nem egy nemzet békétlenkedik a nyakára rakott járomban, hanem egy egész világrész töri, rázza a bilincseit, oly zajjal, oly csörgéssel, hogy még a haldokló is megáll egy percre a másvilág küszöbénél megvárni és meglátni a pillanatot, amelyben szabad emberként szállhat sírjába, mint ahogy a költő énekli: „Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, Mert én leszek, nekem lenni kell, ki Ha elleneinket mind a föld fedi, Megéneklem majd diadalmadat Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt keresztvized S halálhörgése bölcsőéneked." {Petőfi) Elmúlt már egy félszázad azóta, amikor megindult a vén Európának minden népe. Nemzetek mozdultak meg, pedig csak kevesen tudták, hogy mit is keresnek tulajdonképen. Széplelkü emberek: költők, szónokok, népbarátok látták azt a fényes napot, amelyet „szabadságinak hivnak; látták és megsajnálták a rabszolgáknak nagy tömegét, amelyet „nép"-nek szokás nevezni s eltöltötte lelküket az a nagy vágyakozás, hogy valahára a „szolga nép" fölött is felkeljen a fényes nap, a szabadság napja. Hajh! De láttatok-e már dühöngő habokat, amelyek túllépve a medret, szétszaggatva a gátaPT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~M valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.