ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-10-20 / 43. szám

Margitka bájosan és sok érzéssel szavalta el Váradi Antal: Az utolsó sor c. költeményét. Utána László Jenő nagy tetszéssel és komikummal több kupiét énekelt. Sokat kacagtak Krajniker Ferenc ötletesen előadott és zajos tapssal honorált cigányjelenetén, nemkülönben Fazekas Dezső monológján. Finoman és precízen énekelt Bozsik Istvánné számtalan bús és vig nótát. Graciózusan táncolt a két Bozsik nővér is. A pompásan sikerült estély után a fiatalság tüzes táncra perdült és kivilágos kivirradtig ropta az andalgó és tüzes táncot. A befolyt tiszta jövedelem részben a nyomdász szanatórium, részben pedig a vízivárosi zárdaiskola javára lett fordítva. * Kerületi értekezlet Bogdányon. A szomolányi esperesi kerület papsága október 14-én Bogdányon tartotta az őszi értekezletét, amelyen a főesperes Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost és Vincze Károly kanonok is megjelentek, hogy üdvözölhessék az ujonan kinevezett alesperest Kovács Miklós szentszéki tanácsost és a helyettes alesperest Petrik Ferenc szárazpataki plébánost. * Előadás a balkáni háborúról. Szekeres Bonis bencéstanár, az Esztergomi Kereskedő Ifjak Onk. Egyesületének agilis elnöke meghonosította egyesületében, hogy minden kedden este 9 órakor az egyesület helyiségében ismeretterjesztő előadásokat tart az ifjúság részére. Folyó hó 22-én (kedden) este 9 órakor egy igen aktuális dologról, a balkáni háborúról fog tartani előadást, melyen ugy a tagokat, mint az azok által bevezetett vendégeket szívesen látja az egyesület. A téli estéken pedig az ifjúság részére német nyelven tanfolyamot fog tartani, melyre már most folynak az előkészületek. Csak elismeréssel lehetünk Szekeres Bónis iránt, ki nagy elfoglaltsága mellett, önzetlenül fáradozik a kereskedő ifjúság szellemi nevelésén, s ebből is láthatjuk, hogy városunk ezen egyik legrégibb egyesületének vezetése avatott kezekbe került. * Kitüntetés. Selmecbánya városa folyó hó 13-án a nagy istentisztelet alkalmával tanuja volt egy érdemekben gazdag tisztviselője: Ács József városi pénztáros és templomgondnok kitüntetésének. Haverla József plébános szép üdvözlő beszéd kíséretében ünnepélyesen nyújtotta át az ünnepeltnek a „Pro Ecclesia -et Pontifice" érdemkeresztet, mellyel Ő Szentsége legnagyobb elismerésének adott kifejezést azokért az érdemekért, melyeket az egyház s annak templomai körül szerzett. Örülünk ez elismerésnek annál is inkább, mert a kitüntetett nálunk azon ritka emberek közé tartozik, akik polgári állásukban is nagy tevékenységet fejtenek ki hitük és egyházuk érdekében. * A gyermekek adománya. Az esztergombelvárosi elemi iskolák növendékei a ker. gyermekvédelem céljára 43 koronát és 92 fillért gyűjtöttek. * Az esztergommegyei igazoló-választmány véghatározata. Az esztergomi kir. adóhivatal és Esztergom szab. kir. város pénzügyi osztálya által beterjesztett hiteles kimutatások alapján egybeállított névjegyzéket az igazolóválasztmány olykép állította össze, hogy 1913. évre a virilís jog gyakorlásához a minimális adóalapot 948 korona 58 fillérben állapította meg. A már elkészített és közszemlére kitett névjegyzékből Ullmann Adolf bélai nagybirtokos budapesti, dr. Megyeri Izidor kenyérmezői birtokos budapesti, Hecht Vilmos földbérlő farnadi, Goldmann József párkányi földbirtokos budapesti, Farkas Ferenc földbirtokos karvai, dr. Farkas Gyula kir. járásbiró budapesti, dr. Schaller József ügyvéd nagylaki, Erős Rezső fökáptalani jószágkormányzó esztergomi és Kalmár Sándor gyáros budapesti lakósokat törli, mig Adolf Ede kereskedő táti, és Szekér Gyula földbirtokos párkányi lakosokat a névjegyzék 42. és 54. folyó száma alá felveszi. A már egybeállított névjegyzékből törlendő volt Ullmann Adolf, dr. Megyeri Izidor, Hecht Vilmos, Goldmann József és Farkas Ferenc, mert az igazoló-választmánynak tudomása van arról, hogy fent megnevezettek más-más törvényhatóságnak is tagjai és igy az 1886. évi XXI. t.-c. 26. §-a értelmében Esztergom vármegye törvényhatóságának tagjai annál kevésbbé lehetnek, mert hogy ezen jogot itt óhajtják gyakorolni mivel sem igazolták. Dr. Farkas Gyula és dr. Schaller Józsefet pedig azon az alapon törülte a névjegyzékből az igazoló-választmány, mert helyben nem laknak és hogy a törvényben biztosított szavazati jogukat Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságánál óhajtják-e gyakorolni mivel sem igazolták, illetve azt bejelenteni elmulasztották. Erőss Rezsőt törölni kellett, mert kétéve nem lakik a vármegye területén és hogy itt 2 év óta adót fizetne nem igazolta és igy ezidő szerint nincs meg a jogosultsága arra, hogy az 1913. évre egybeállított névjegyzékbe felvehető lett volna. Kalmár Sándor pedig törlendő volt azért, mert a terhére kimutatott adóösszeget nem Esztergomban, hanem lakhelyén Budapesten fizeti, miért is megfelelő adóalap hiánya miatt a névjegyzékből kihagyandó volt. Ellenben Adolf Ede a névjegyzék 42. és Szekér Gyula 64. folyó szám alá felveendők voltak, mert hiteles adókönyvecskékkel igazolták a terhükre kivetett adóösszeg nagyságát, amely a most megállapított censusnak megfelel. * Nagylelkű jótevő. Kéménd községet nem csekély öröm és meglepetés érte e hónak első napjaiban, amennyiben egy jószivü férfiú anyagi tehetségét és gazdagságát arra használta fel, hogy a híveknek lelki épülésére és a vagyoni biztonságának előmozdítására szolgáljon. Ritkán történik a falvakban ilyen adományozás, amilyent Joó Lajos budapesti építőmester Kéménd községben gyakorolt, mert az adományozó nem remélheti, hogy a zajos közvélemény csodálkozása lesz a fizetése, mint azok, akik a reklámos szanatóriumok, meg más ilyen fajta intézményekre adakoznak. Joó Lajost nem a hírszerzés vágya, hanem az ő jó szive vezette s a községnek templomát, amelyben ő is imádkozott az egek Urához, minél díszesebbé akarta tenni, amikor egy nagyértékü tizennyolc ágú érccsillárt ajándékozott annak felékitésére. A falvakban szokatlan nagyságú és értékes műtárgy az okt. 6-án véghezment bérmáláskor már emelte az ünnep fényét s mind a helybeli híveknek, mind pedig a sok idegennek őszinte csodálkozását és tetszését nyerte meg. A másik ajándék, amint emiitettük, a vagyoni biztonság előmozdítására szolgál és bizonyosan az országszerte folyó tűzoltói szervezkedés indította rá a jószivü adakozót, hogy a községnek egy két ezer korona értékű tüzifecskendőt ajándékozzon. A község, hogy nagy jótevője iránti háláját kifejezze, Joó Lajos budapesti építőmestert a község díszpolgárává választotta s az arról szóló díszoklevelet nagyobb küldöttség személyesen fogja kézbesíteni a budapesti palotájában. * A radosnai alesperesi egyházkerület f. é. október 17-én tartotta rendes őszi közgyűlését Merőcsén, Gramantik Ágost plébánosnál. Az újlaki kerületnek azon egyhangúlag hozott határozatához, hogy az újlaki és radosnai kerületekből szakittassék ki egy harmadik, egyhangúlag járult hozzá az összegyűlt papság. Megbeszélés tárgyát képezte még sok a praktikus lelkészkedést illető dolog. * Orvos választás. Farnád székhelylyel biró farnadi kör községei: Farnád, Érsekkéty, Nagyölved s Kural kiküldöttei farnadi körorvossá választották dr. Székely László süttői orvost. Most már csak az marad hátra, hogy vármegyénk e széle gyógyszertárral is elláttassék, ami iránt mozgalom is van készülőben. Eddig 20 kilométer körzetben se orvos, se patika nem volt e vidéken. * Az „Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat" vagyona gondnokság alatt. Esztergom egyetlen népszerű és tudományos egyesülete már évek óta nem adott életjelt magáról, főleg azért, mert tisztikarának legagilisabb tagjai részint elhaláloztak, részint elköltöztek városunkból. Igy Pór Antal prel. kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a nagy történetíró, ki a Társulatnak egyik legnevesebb tagja volt, elhunyt; Rózsa Vitái bencéstanár, a társulat I. titkára, Bagyary Simon a gyűjtemények őre, Némethy Lajos, Esztergom múltjának legalaposabb ismerője elköltöztek, ugyancsk eltávozott körünkből a társulat legutóbb megválasztott elnöke Gyapay Pál volt főispán is. Nem csoda tehát, hogy a vezetőség hiánya a tagok érdeklődését is megcsappantotta és évek óta már minden életjel megszűnt a társulatban ugy, hogy a közelmúltban egy, a társulathoz cimzett levelet már nem is tudták kinek kézbesíteni. Osváth Andor városi főjegyző, ki a társulatnak ll-od titkára volt, e héten aztán azon előterjesztést tette a város polgármesterének, hogy mivel a társulat kitűzött célját egyáltalán nem teljesiti és sem közgyűlést nem tart, sem kiadványokat nem jelentet meg, sem kutatást nem eszközöl, rendeljen gondnokot a Társulat mindennemű vagyonára. Egyben Osváth meg is emliti beadványában, hol lelhetők fel ezek. Igy pl. a pénzbeli vagyont dr. Prokopp Gyula v. ügyész volt pénztáros őrzi, az iratokat Rózsa Vitái vitte magával azon meghagyással, hogy azok nála bámikor megtalálhatók, a könyv- és régiségtár leltározatlanul a Bibliotheka folyósóin és egyik pincéjében van elhelyezve. A polgármester e beadványt teljes egészében magáévá tette és a Társulat gondnokául Sinka Ferenc Pál közgyámot, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat rendes tagját bizta meg. Egyben felszólította mindazokat, kik a Társulat vagyonát őrzik, hogy a gondnoknak leltározási munkájában segítségére legyenek. Ezen intézkedés folytán remélhető, hogy a Társulat reorganizálodva újból megalakul uj és agilis tisztikarral és tevékeny tagokkal, méltóan városunk nagy történelmi múltjához és hivatásához. * Cselédképző-intézetbe való felvétel. A Ker. Szeretet Országos Gyermekvédő Müve a fővárosban az „Urinők Otthona" és a „Sz. Margitintézet" mellett egy cselédképző intézetet szándékozik felállítani, amelyben 24 tizenhárom éves leányt irg. nővérek vezetnek be gyakorlatilag a szobaleányi és szakácsnői teendőkbe. A kiképzés költségeit az egyesület viseli. A három évig tartó gyakorlat elsajátítása után az intézet gondoskodik a leányok alkalmaztatásáról, elhelyezéséről. Kérjük a lelkészkedő papságot, hogy ha az egyes plébániákon találkoznék olyan egészséges szervezetű, különösen elhagyott és gondozásra szoruló 13 esetleg 12 éves leány, aki a cselédképzőbe óhajtana lépni, szíveskedjenek erről Számord Ignác egyesületi igazgatót (Esztergom) értesíteni, aki a további lépéseket meg fogja tenni. * A nagytapolesányi hivek üdvös óhaja. Nagytapolcsányban most, hogy üresedésben van az ottani plébánia-javadalom, közóhaj az, hogy ne világi pap, hanem valamely szigorú életű rend vegye át a plébániát. Politikai szolgálatok, magasrangu protekciók szoktak ezelőtt nagy mértékben befolyni a Stummer-kegyurasági plébániák betöltésénél Nagytapolcsány kegyhely, a hivek száma 6000. Öt-hat szerzetes valóban mintamódon láthatná el a plebániabeli munkát. Nagy baj az, hogy e kegyhely látogatottsága és megbecsülése napról-napra sülyed, mert nincs aki a nagy áldozatot hozó bucsujárók egész tömegét meggyóntatná. Ha kellő helyről, idejekorán teljes felvilágosítást nyújtó lépések történnének ez ügyben a kegyurnái, az okosságáról és engedékeny belátásáról ismert báró Haupt-Stummer nem zárkóznék el ezen közóhaj teljesítése elől, bármennyire feszélyezné is ez egyik-másik morva tisztjét. * Vasúti előmunkálati engedély megújítása. A kereskedelemügyi miniszter a magyar északnyugati helyiérdekű vasút részvénytársaságnak a m. kir. államvasutak Nyitra állomásától Nagyemőke és Lapásgyarmat községek határain át a zsitvavölgyi helyiérdekű vasút Verebély állomásáig, esetleg innét Gsiffár, Alsógyőröd és Ujbars községek határain át a m. kir. államvasutak Léva állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzüzemű helyi érdekű vasút vonalra adott előmunkálati engedély érvényét további egy év tartamára megújította. * A szökött fegyenc. Veszedelmes szökevényt üldöz már hetek óta a csendőrség. Ez a szegedi Csillagbörtön szökevénye, Konrád János, aki bujdosásában a napokban Érsekújvárra vetődött. Az elegáns öltözetű, gyanútlan megjelenésű szökött rab az ottani Nemzeti Szállóban bérelt szobát és a bejelentő-lapra álnevet irt. Ott töltött három napot. Ez alatt az idő alatt vidám estét is rendezett magának. Mulatott és pezsgőzött. Péntek estefelé azonban váratlanul csomagolt. Kifizette a szobát és az esti gyorssal tovaillant. Ugy látszik neszét vette, hogy nyomában vannak. Este ugyanis két detektív érkezett oda, akik azonban már csak hült helyét találhatták a pezsgőző szökevénynek. * Határrendőrség Galgócon. A pozsonyi határrendőrségi kapitányság a galgóci főbíró kezdeményezésére előterjesztést tett a belügyminiszternek, hogy Galgóc községet a határrendőrség körzetébe vonja be. A belügyminiszter mult héten leküldte a községnek vélemény végett. A község, hir szerint, a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen fogja tárgyalni az ügyet. A határrendőrség csak Galgócon teljesítene szolgálatot és a nagyszombati kirendeltséghez volna beosztva. * Késői látogatás. Szombaton éjjel 11 óra tájban történt, hogy valaki bekopogott özv. Blumbergné, molnosi korcsmárosné ablakán. Az asszony azon hiszemben, hogy az éjjeli őr megszomjazott, ajtót nyitott. De feltevésében keservesen csalódott. Nem a molnosi közbiztonság éber őre volt a késői látogató, hanem egy ismeretlen naplopó, aki revolvert fogott az asszonyra és pénzt követelt tőle. A szegény öreg asszony hamarosan összeszedett vagy 300 koronát és odaadta a támadónak.