ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-09-01 / 36. szám

fogunk elmélkedni, az Istennel való bensőséges társalgás ismét fényessé teszi majdan hitünket, meggyújtja bennünk a hit fáklyáját, hogy újra ragyogjon; és a bánat keserű könnyeivel fogunk iparkodni Istent kiengesztelni hanyagságunkért, hidegségünkért, hűtlenségünkért, botlásainkért, vétkeinkért, talán szentségtöréseinkért. És a töredelmes bánat a lúg tisztitó erejével le fog tisztitani lelkűnkről minden port, minden szennyet, amely a bűnös világgal való érintkezés közben ránk tapadt, és ismét felgyulad, fellángol szivünkben a hit lángja és kigyulad a malaszt lángoló, gyújtó, melegítő tüze, nem mint pislogó mécs éjszaka idején a sötét szobában, hanem mint tüzes nap, mely fényt szór, meleget áraszt, mely örömre hangol, mely kedvre éleszt. És a hit és a malaszt egybe fogva fogja bennünk eszközölni azt, amit sz. Pál mond. Ez a hit megelevenít bennünket papi hivatásunk teljesítésére és ezt az élő, eleven és elevenítő hitet közölni fogjuk a mi híveinkkel és be fog következni, hogy az Isten országa bennünk és a mi híveinkben kiépül, kiépül bennünk az igazság, a békesség és az öröm a Szentlélekben. A lelkigyakorlatokat igazi tudással és buzgósággal P. Hörl és P. Pintzger jézus társasági atyák vezették. Dicsérettel emeljük ki, hogy Pintzger atya tiroli származása dacára egészen korrektül beszélte a magyar nyelvet. A szent-gyakorlatokon a következők vettek részt: dr. Graeffel János prel. kanonok, dr. Bogisich Mihály prel. kanonok, dr. Molnár János prel. kanonok, dr. Fehér Gyula prel. kanonok, dr. Koperniczky Ferenc prel. kanonok, dr. Kereszty Viktor pozsonyi kanonok, Bucsek Mátyás adm., dr. Bundala János pléb., Bohnert Endre pléb., Blieszner Ágost káplán, Búzna Sándor nyug. pléb., Bilek Bezsö esp. pléb., Búzás István plébános, Czapalay István káplán, Gserny Antal plébános, Csizmazia Ferenc pléb., Gservenka Kálmán h. pléb., Dodek Endre pléb., Ekker József sztszéki tan., Epölyi Ferenc esp. pléb., Eitner E. Ákos succentor, lovag, Ernyei Pál pléb., Fray Jenő hitoktató, Ferenczy György esp. pléb., Fischer József jav. leik., Foltin János pléb., Gürtler Dénes pléb., Gombár György pléb., Haliczky Z. Béla érseki titkár, Horváth Vendel pléb., Halász József s. lelkész, Herodek Antal dr. esp. pléb., Huszár Gyula pléb., Horváth Béla pléb., Hruska Béla pléb., Hermán József esp. pléb., Jababovics János pléb., Jurka József prefektus, Jarabek József pléb., dr. Janda József esp. pléb., Kerekes Béla hitoktató, Kriegs-Au Emil hitoktató, dr. Kiss Károly theol. tanár, Kubicza Coelestin pléb., Kovács István pléb., Kaveggia Kálmán pléb., Kovács Pál pléb., Láng Antal pléb., Lepsényi Miklós adm., Lábay Gyula pléb., Lőrincz János vicerektor, Litassy János esp. pléb., Márton István alesp. pléb., dr. Majer Imre pléb., Marcell Mihály hittanár, Mátéffy Győző pléb., Moravek Boldizsár pléb., Miskovicz Endre pléb., Marczy József pléb., Novotny János esp. pléb., Nádler István képezd, tanár, Oltványi József hitoktató, Osztiti Ambrus kurátur, dr. Porubszky Géza s. lelkész, Poór Sándor pléb., Petrásek Ágoston pléb., Pathy István könyvtárőr, Perger Lajos esp. pléb,, gr. Pongrácz Adolf v. püspök, Polcsák Endre pléb., Pathy Gyula pléb., dr. Robitsek Ferenc vicerektor tb. kanonok, dr. Reindl Román pléb., Radnai Győző pléb., Rákóczy József pléb., Stefanovits János pléb., Sankovits László pléb., Simor Móric pléb., Számord Ignác pápai káplán, lelkész, Székesváry Imre pléb., Szabó János hitoktató, Szabó Gyula pléb., Stampf Rezső káplán, Teplán Gergely s. lelkész, Tárány István hitoktató Torna Imre s. lelkész, dr. Tóth Kálmán theol. tanár, Treszkony Ernő s. lelkész, Török Zoltán hitoktató, Urban Pál pléb., Varga József adm., Vázsonyi József esp. pléb., Wiedermann János pléb., Weiszmann Sándor főg. tanár, Wellner Lőrinc hitoktató, Zemanek Vince pléb., Zboril Albin hitoktató és Azler Emil hitoktató Miskolcról. Az utolsó nap reggelén a közös szentáldozás után a papság bevonult a rektor lakásán tartózkodó érseki helytartóhoz és Hermán József esztergom-bajnai esp.-plébános szép beszédben mondott köszönetet dr. Rajner Lajos püspöknek, mint a főpásztor helyettesének. Az érseki helynök záróbeszédét helyszűke miatt jövő számunkban közöljük. Tiroli passiójáték. Eri, 1912. aug. 18. Oberammergau után Eri vállalkozott arra, hogy ősrégi passiójátékát, melyet az elmúlt háborús, mostoha századokban szénapadlásokon vagy vendéglőkben adott a falubeliek vagy a szűkebb környék lakossága számára, a nagyvilág szine elé vigye. E célból készült el 1912-re 120.000 koronás és 1500 ülőhelyre berendezett színháza, mely a négyszer akkora oberammergaui színházat abban felülmúlja, hogy a modern színházi technikát nem kerüli elvből, hanem nagy aparátussal utánozza, ugy hogy az elektromos világítással a legkülönfélébb színképeket, elektromos ventillátorokkal szélvészt, kulisszák tekintetében egy-két perc alatt történő szinváltozásokat tud produkálni, a Golgotán történt természeti tüneményeket pedig mesterien utánozza. Az Erl-i passió szövege is kiváló. Egyes részletei, mint pl. az utolsó vacsora, a keresztrefeszités és feltámadás nagyobb drámaiassággal és pszichológiával vannak kidolgozva, mint az oberammergaui szöveg, a kínszenvedés részletei is a kellő határokat túl nem lépő népies realizmussal vannak kidomborítva. Mindazonáltal az oberammergaui játék összbenyomása ezideig impozánsabb, mint a tiroliak játéka. Ennek okai: mert Angerer, az 1877-ben egy haldokló ellátására siető útjában hirtelen elhunyt néhai Erl-i káplánnak szövege (ki a régi tradicionális szövegeket átdolgozta) jambusokban van irva; továbbá a közönség a nézőtér állandó homálya miatt a szöveget nem kisérheti figyelemmel s végül az Erl-iek dialektusban beszélnek s a „Proffetten", „Pilattus", „Liacht" stb. hallása sérti az intelligens közönség fülét. Azért nem mondom, hogy Eri nem érdemli meg a világrekordot, söt, ha a megkezdett uton halad és apró hibáit leköszörüli, el is éri. Mindenesetre ez első próbálkozása is már messze felülmúlja a Temesvárból kiindult magyar passiójátékot. De az idén inkább csak provinciális jellege volt a tiroli passiójátéknak. Tirol és a szomszédos Bajorország népe töltötte meg a' nézőtért, francia és angol szót csak elvétve lehetett hallani, mig Oberammergauba az öt világrész minden népe özönlik, még a szerecsent és a japánt se véve ki. Igy az Erl-iek az idén anyagilag ráfizetnek a vállalkozásukra s örülni fognak, ha a színházépítés költségeinek felét törleszthetik. De reményük alapos, hogy a jövő anyagilag is meghozza fáradságaik kamatait. Tirol és Felső-Bajorország népe méltó arra, hogy az egész világnak bemutassa Krisztus kínszenvedését. Micsoda papok, micsoda katholikusok vannak itt. A plébános mindennap első és utolsó a templomban, az ima embere. A nép valláspolitikáiig annyira érett, hogy csaknem minden paraszt katholikus napilapot olvas s a keresztényszocialista képviselőnek a választás mindössze 500 koronába (plakátok) kerül. Dörrer innsbrucki iró, az Erl-i játék egyik vezetője, némi animozitással említi ugyan Oberammergaut, mint nagy fölényben levő vetélytársat. De ily szent ügyben, a nemes és művészies vetélkedésen kivül, azt hiszem, nincs helyén a konkurrencia. Ha az alpesek tősgyökeres katholikus vidékein akár tíz helyen is adnának kellő aparátussal passiójátékot, valamennyi világhírre vergődhetnék. Sőt szinte kívánatos volna, hogy Oberammergau és Eri mellé még nyolc embrióállapotban levő passióhely fejlődnék ki, hogy minden évben volna hová menni az érdeklődőknek. Mert azok közül, akikhez Oberammergau vagy Eri hire elérkezik, sokan, kik szeretnének passiójátékot látni, nem érik meg a tizedik esztendőt. Nemcsak a technika, de a keresztény hitélet ily praktikus lenditőkereke, minő a passiójáték, csak a legújabb korban fejlődött ki az ügyhöz méltó tökélyre. Ha az ember e játékok külső történetét olvassa, nem tudja megérteni, miért kellett az Erl-ieknek vagy oberammergauiaknak oly sokat küzdeniök századokon át pusztán a játékengedélyért, miért nyomták el nemcsak a kath. kormányok, hanem az egyházi hatóságok is hol csak tehették e „passiójátékokat". De ha a régi szövegeket olvassuk, akkor megértjük. Úgyszólván 1860-ig a régi szövegek telve voltak trivialitásokkal és ízléstelenségekkel. Az ördög és Júdás voltak csaknem a főszereplők. Krisztus miseruhában jelenik meg az utolsó vacsorán. Júdás öngyilkossága nemcsak markírozva volt, hanem az akasztás egész realizmusával ott kapálódzott a fán, mig a nyelvét ki nem lógatta, miközben apró és nagy ördögök raja táncolt körülötte, mig meg nem nyílt a pokol torka lábai alatt és pokoli muzsika mellett el nem nyeletett a kénköves lángok által. De a mostani előadások már nem „parasztjátékok". Szövegeik teológiai és színművészeti szempontból magas színvonalon állnak, az öltözékek korhüek, a begyakorlás müncheni színigazgatók felügyelete mellett történik. S a „Hochland" katholikus népe oly intelligens, hogy az Erl-i Kaifásnál (egyszerű Bauernsknecht) senki jobban nem adhatná a nehéz szerepet, Pilátusra pedig (fiatal parasztgazda) egyenesen fogadtak, hogy színésznek kell lennie. „Der Passion" von Tirol ist schöan! Aki még megnézheti, ne sajnálja az útiköltséget (szept. végéig!) Eribe. Dr. P. G. Milyen lesz a vízivárosi zárda uj iskolája? Az esztergomi érseki felsőbb nőnevelő-intézet elemi- és polgári-iskola uj épülete a zárdatemplomtól balra eső saroktelekre — Ferencz József-ut és Szentjános-utca sarkán — egyemeletesre épül olyformán, hogy a Szentjános-utcában egészen a régi zárdáig terjed és ezzel ugy a földszinten, mint az emeleten közös ajtó által összeköttetik. Ezen elrendezés által a templom a két zárda épület közé esik és ezekkel egy épületcsoportot képez; de gazdag bárok architektúrája — és nagy tömegű tornyával a csoportot uralja, miáltal ez épületcsoport külső megjelenésében is demonstrálja a templom supremátiáját a két hozzásimuló épületben elhelyezett intézet fölött. Az uj épület architektúrája a régi zárda homlokzat kiképzésével harmonikus lesz, külsőleg is jelezve a két épület együvétartozását. Az egyszerű, a korai olasz renaissance formáiban tartott homlokzatnak a Ferencz József-uton levő főbejárata nyer csupán gazdagabb kiképzést, amennyiben az épület rendeltetését jelző márvány felirati tábla és címerek a kapu architektonikus keretévei egy csoporttá vannak komponálva; azonkívül a körív alakuan letompított sarokra pedig boltozatos baldachin alá egy szent József szobor van tervezve. Az épület földszintjén 4 tágas tanteremben és a hozzájuk tartozó ruhatárban mintegy 250 növendék befogadására szolgáló elemi iskola lesz elhelyezve; ugyancsak a földszinten lesz egy 13 m. hosszú, 7 m. széles és 5 m. magas tornaterem is. Az épületnek lesz egy, a Szentjános-utcába szolgáló mellékbejárata is, mely egyszersmind a tornaterem direkt bejáratául szolgál. Az emelet 4 nagy termében lesz elhelyezve a mintegy 350 növendék felvételére berendezendő polgári leányiskola ; itt lesz egy nagy konferencia szoba és kísérletező terem, mely utóbbi tolóablakkal ellátott üvegfal által lesz elválasztva az előadó teremtől. Két nagy tanterem egyesíthető lesz egy 23 méter hosszú díszteremmé, amennyiben a köztük levő vassínen felfüggesztett parafafal harmónikaszerűen összehajtható és oldalt eltolható lesz. Az emeleten lesz továbbá egy már meglevő templomablak elé helyezett tágas oratórium is. Az új épület részben alápincézve lesz, a pincéből az emeletre a tüzelőanyagot felvonó fogja szállítani. A telek szűk volta miatt lehetetlen volt egy játszótérnek szolgálható nagy udvart létesíteni, azért a háztető plateaunak lesz kiképezve, oda folytatódik az emeletre vezető széles márványlépcső és egy megfelelő magas és a homlokzat részét képező csinos vasráccsal ellátva, játszótérnek fog szolgálni. A szerkezetek minden tekintetben a legszolidabbak és legmodernebbek lesznek, a födémek vasbetonból valók, a tető plateau aszfalttal lesz burkolva és többszörös izoláló réteggel bír. A klozettek automatikus vízöblítéssel készülnek. A kályhák a folyosóról fűttetnek, szellőző talapzattal lesznek ellátva, ebbe a padló alatt elhelyezett csatornán át tiszta levegő vezettetik, hogy a szellőző aknákon távozó rossz levegő jóval pótoltassék. Ezen rövid és összefoglaló leírásból is látható, hogy az uj épület tervezésénél a modern higiéna és pedagógia csakúgy, mint a tűzbiztonság és szerkezeti tökéletesség elvei legmesszebbmenő határig tekintetbe vétettek s amellett külső, művészi kiképzése és az együvétartozó épületek egy festői csoporttá való egyesítése által az új épület a város régi patriarchális épületei mellé méltóan fog sorakozni. HIREK. Karcolat. Szeptember elsején. Amitől a szegény családapák annyira féltek, elkövetkezett. Mert ugyan melyik családapa ne félje szeptember elsőt, amidőn szegénynek nyakába szakad az a sok rengeteg tandíj, beiratási dij, könyvtárdij, énekdij és még egynéhány szépen kikalkulált dij, melynek leszurkolását kell a már amugyis rettenetes módon kiaknázott zsebből kiizzadni.