ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-08-04 / 32. szám

XVII. évfolyam. Esztergom. 1912. augusztus 4. 32. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ara 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Busárovits Gusztáv könj ?kereskedésében. Esztergom, 1912. augusztus 3. — Az ünnepek ügyének végleges rendezése. Az 1911. év július 2-án kelt „Supremi disciplinae pastores" kezdetű pápai rendelet az 1913. esztendőben lép életbe. A jelen 1912. esztendőre a magyar püspöki kar átmenetileg a régi helyzet fen tartását kérte a Szentszéktől. Egyúttal tekintettel a beszüntetett ünnepek népszerűségére és az ország túlnyomóan földművelő jellegére, Ö Szentségének az összes eddigi ünnepek fentartására nézve tett előterjesztést. Tudomásunk szerint Bajorországban és Ausztria egyes tartományaiban a régi ünnepek legnagyobb része megmarad. Nálunk azonban az általános törvény értelmében történt döntés, mint a hivatalos egyházmegyei körlevél most megjelent XII. száma részletesen kifejti. Fölösleges itt a pápai intézkedés szociális jelentőségét fejtegetni, kivált a gazdasági és ipari munkásosztályra, mely napszámból él és az ünnepek torlódását nagyon megérzi. Csak arra akarjuk a lelkészkedő papság figyelmét felhívni, hogy a beszüntetett ünnepeknek templomi ünnepségeit Ő Szentsége továbbra is nemcsak óhajtja, hanem az énekes mise (és prédikáció?) kötelezettségétől a lelkészkedő papságot nevezett motu proprio-val fel nem menti. E szerint tehát a vasárnapokon kivül köznyelv szerinti ünnepnap, amely t. i. hétköznapra eshetik, csak nyolc lesz egy évben: Karácsony, Újév, Háromkirályok napja, Krisztus mennybemenetele, Sz. Péter és Pál napja, Nagy-Boldogasszony, Mindszentek napja és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Be lett szüntetve 7 régi ünnep: a három másodünnep Karácsony, Húsvét és Pünkösd napja után, három Mária-ünnep: Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony és Kisasszony napja, végül az Űrnap. Az Űrnapra és Szent István király ünnepeire nézve azonban speciális intézkedés történt nálunk. Már az eredeti pápai rendeletben remény volt nyújtva ez ünnep esetleges fentartására nézve. Egyes nyugati országokban azonban, hol máris a Szentháromság vasárnapja utáni vasárnapon tartották az eucharisztikus processiót, az Urnapi ünnepségeknek következő vasárnapra való áttételét kérték és nyerték a püspökök. Magyarország azonban él az apostoli engedelemmel s az urnapi processiót ezentúl is a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön fogja tartani. Szent István ünnepén pedig, bár állami törvény rendeli el a munkaszünetet, az egyház nem teszi lelkiismeretben kötelezővé a munkaszünetet. Az ünnepek végleges rendjét Pünkösd utáni XXII. vasárnap, vagyis október 27-én kell kihirdetni a szószékekről. A pozsonyi püspökség. Pozsonyban egy néhány törekvő polgár összedugta a fejét s ujabb módok fölött tanakodtak, amelyeknek segitségével a városuk dicsőségét még magasabbra emelhetnék. S minthogy a pozsonyiak még' a kívánságaikban is egészen idényszerűek, olyasvalamit óhajtanak elnyerni, amit már mások is megkaptak. Amikor Debrecen, Szeged, Pécs, Kassa és Temesvár nagy buzgalommal járták a miniszteri előszobákat, mindegyik azon mesterkedvén, hogy többi pályázónak az előnyeit megsemmisítsék, amelyet az egyetem megnyerésének reményében elértek, szép csendben előállott Pozsony város és az annyira vadászott harmadik egyetem helyett megkapta a negyediket. Az illető városok tülekedése idején csak a bolond nem tudta és a vak nem látta előre, hogy a harmadik egyetemnek Debrecenben kell megszületnie. Ne tessék Tisza István és a többi nagy kálvinista döntő pártfogására gondolni! Nincs ezekre szükség, mikor arról van szó, hogy a kultuszminiszter a kálvinista atyafiak rokonszenvét megszerezhesse. . Mellékesen megjegyezzük, hogy bár az egyetemet megkapta Debrecen, Zichy János a várt kálvinista szeretetből igen keveset fog élvezni. Azok úgy néznek rá, mint a törökök a gyaurra. Mondjuk szebben: mint a fejős tehénre. Azonban a pozsonyiakról lévén szó, megint be kellett látnia minden embernek, tehát a miniszternek is, hogy ha Pozsony kér, akkor ki kell nyitni a tárcát — még ha miniszteri is — az adakozásra. Ugyanis Pozsonynyal nem lehet úgy elszámolni, mint a többivel: Debrecen s a háta mögött másfél millió kálvinista; Szeged és mellette egy fiatal, agilis püspök; Kassa, Pécs — csak egy sereg polgár és protekció, de se nemzetiség, se felekezet, tehát „mars a tarisznyába. " Pozsonyban sok a német és ez a sok német ott lakik a sógornak közeli szomszédságában, vigyázni kell tehát, nehogy megharagudjanak és e nagy haragban a szomszédokkal összesúgjanak. A helyzetnek ekkora argumentumai után a miniszter szívesen belátta, hogy a pozsonyiaknak sok észre és okosságra van szükségük, nehogy az ország dolgát az árokba döntsék, kimondatott tehát: tanuljanak, ha tanulni akarnak. Kapnak iskolát, nagyot és előkelőt, csak szépen és magyarosan gondolkodjanak. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Uti emlékeim. Közli: Pauer Károly. VIII. London egyéb nevezetességei. Alig mult el három perc, az autó már megállt sz. Pál kathedrálisa előtt. Kapui még zárva voltak, lépcsőzetét pedig söpörte a templomszolga. Kérdem németül: — Mikor nyitják ki a kaput ? Szeretném megnézni a templom belsejét. A szolga nem tudván németül, angolul motyogott valamit, amit megint én nem értettem. Máskép nem tudván magamat vele megértetni, kihúztam az órámat s kezemmel ajtónyitogatási gesztust mutattam. Az angol most már megértett. Ujjával órám VI. és IX. órát jelző számaira mutatott, vagyis 729-re. Hiába, mikor nem értjük a nyelvet, ugy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Persze a mutogatás tréfásan ment végbe, együtt kacagtunk és mulattunk az ajtónyitogatás és az órajelzés néma taglejtésein. Mivel még csak V28 volt, felültem az autóra és egyenesen az uj kath. Westminster székesegyházba (Catholic Cathedral "Westminster) siettem, hogy Angolország földjón is mondhassak szentmisét. A székesegyház Angolország bibornok-hercegprimásának a temploma. Byzanti stílben épült, tornya 90 méter magas. Felszentelése 1902-ben ment végbe nagy ünnepségek keretében. Belseje is gyönyörű, főleg főoltára, az érseki trón, a szószék és a kórus érdemelnek említést. A Boldogságos Szűz oltáránál megmisézve, megnéztem a Westminster iskolát, Angolország egyik legrégibb nevelő-intézetét, melyet Erzsébet királynő építtetett újra 1560-ban. Ebédlőjének asztalai állítólag a legyőzhetetlen spanyol armada fájából készültek. A Westminster-iskolának Krim mellett elesett katonatanulóinak emlékére a város egy 15 méter magas gránitoszlopot emeltetett (Westminster Column.). Az oszlop tövében négy hatalmas oroszlán ül, a talapzatán pedig hitvalló Edvárd, III. Henrik, Erzsébet ós Viktória királynők, valamint a sárkánnyal viaskodó sz. György vértanú szobrai láthatók. A szobor G. Scott szobrász remek műve. Innen tovább mentem London híres apátsági templomába: az anglikán Westminster Abbey-be. Máskép London Pantheon-jának is hívják. S méltán. Itt láthatók Angolország királyainak s királynőinek művészileg kifaragott síremlékei és szarkofágjai; a nagy angol vezérférfiak, művészek, költök, irók szobrai és az egyes nevezetesebb szárazföldi és tengeri csaták hőseinek síremlékei szintén ott díszelegnek a templom hatalmas falain. Maga a templom 152 méter hosszú és 61 méter széles, tehát meglehetős nagyméretű épület. Messziről észrevehető két tornya 62 méter magas. A Westminster-Abbey mar a VII. szazadban létezett, később a dánok feldúlták, Edgár király azonban 985-ben ismét újra építtette, III. Henrik és I. Eduárd (1220—1245.) pedig restaurálták. Mai alakja az apátsági templomnak az Ő korukból való. Tizenkét művészi alkotásra valló kápolnája is van. Mindegyikben találunk síremlékeket ós szarkofágokat, úgy hogy a templom inkább múzeumnak illik be mint Isten házának. Persze az anglikánok rendkívül büszkék e templomukra s azt gondolják, hogy szebb, művészibb és hatalmasabb alkotás már nincs a világon. A szentély oltárán csak egy feszület és hót gyertya látható. Az arannyal dúsan hímzett oltárteritő alsó részén a következő betűket pillantottam meg ugyancsak arannyal hímezve : Benedictus qui venit in nomine Domini. (Áldott ki az Ur nevében jő.) A szentély két oldalán vannak a kanonoki stallumok. Van nagyprépostjuk, olvasó, éneklő- s őrkanonokjuk, vannak főespereseik ós mesterkanonokjaik, ép úgy mint a katholikus káptalanoknak. A kanonokok rangja fel van tüntetve a stallum mennyezetén. A Westminster Abbeyt rendkívül sokan látogatják. Mindenféle nemzetiségű és vallású emberek találkoznak itt és csodálják az angol művészet remekeit. Egy pár lépésnyire a Westminster Abbeytől látható az angol parlament épülete (Houses of Parliament). Közvetlenül a Themse partján épült ez a remek szép, hatalmas gótikus épület. Három tornya van, a legnagyobbat Viktoria to-