ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-09 / 24. szám

sitett a bérmálás szentségében. A szentbeszédeket mindenütt nagy lelkesedéssel kisérője, Drahos János dr. mondotta. Szerdán este a 9 órai gyorsvonattal érkezett a püspök Budapestre és másnap megtartotta az Urnapi körmenetet. * Vér a parlamentben. Rettenetes időket élünk. Teljes abszolutisztikus uralmat hozott be a parlamentbe, a szerencsétlen kezű Tisza István. A magyar törvényhozás házát eddig még nem festette pirosra a nemzet képviselőinek vére, de ime, a pénteki borzasztó esemény már véres padokat, véres folyosót mutatott a parlament nézőjének. Sajnáljuk az eseményeket és resteljük, hogy a külföld előtt valóságos betyároknak tartanak majd bennünket. Hiszen ilyen erőszakos, törvénytipró uralmat még nem látott a magyar nemzet. Most láthatják a mungók, micsoda kormányt juttattak hatalomhoz ropogós bankók segítségével. Az egész sajtó elitéli Tisza törvénytipró eljárását s az egész ország kíváncsian várja, vájjon a főrendiház elfogadja-e a törvénytelen, véderöjavaslatot és Magyarország apostoli királya szentesíteni fogja-e a törvényt. Mi nem hisszük. -A felforgatott és törvénytelen uralomnak voltaképen Lukács László miniszterelnök az értelmi szerzője, aki Tiszát elnökké választatta meg. A kormánypárti lapok ugyan simán bánnak ^el az erőszakos elnökkel egyrészt azért, mert Lukács bizalmasa, másrészt mert vastagnyakú kálomista. Merte volna csak egy kath. férfiú elkövetni ezeket a hallatlan törvénytelenségeket, mindjárt rásütötték volna a klerikalizmus és ultramontanizmus bélyegét és követelték volna a fejét. De Tisza, a kálomista Tisza s Lukács bizalmasa mindent tehet az alkotmányos országban. Felrúghatja az alkotmányt bármikor Ausztria és az osztrák katonai körök legnagyobb örömére. No de a magyarban még van alkotmányos érzés, a magyar ember ilyen törvénj'telenséget nem nézhet nyugodt szemmel. Eljön az idő, amikor a nemzet el fogja söpörni a mungókat épúgy, mint ahogy elsöpörte annak idején ugyancsak a Tisza-kormányt. * Városi közgyűlés volt szetdán, melynek legfontosabb tárgya az évtizedek óta húzódó uj vágóhíd ügye volt. A módosított tervek szerint az uj vágóhíd 200,000 koronába kerülne. Felsőbb hozzájárulás után az • építéshez hozzáfognak. A városi erdőkben gyakorolt vadászati jog f. év június 25-én hat évre újból bérbe fog adatni. Közmegelégedéssel vették tudomásul, hogy a városi villamosvilágitási mű immár 15882 korona 74 fillér tiszta jövedelmet hozott mult évben a városnak. Az ujabb bérkocsi szabályrendeletet és díjszabályt a képviselőtestület, minthogy jóváhagyása a belügyminisztériumban késik, életbeléptette.Végül szabályozva lett a városi tisztviselők nyári szabadságolása is. * Választás. Mint a napilapokban is olvasható, a főváros tanácsa Iharosi (Ibermasszer) József „Röser" intézeti tanárt, városunk fiát, fővárosi polgári iskolához rendes tanárnak választotta meg. * Kömley Székesfehérvárott. Kömley Károly Gyula, a passiójáték igazgatója most Székesfehérvárott adatja elő Jézus életét és halálát. Az első előadás tegnap, szombaton volt s még három van tervbe véve. A szereplő személyek szintén az ottani kath. társadalom előkelő közönségéből vannak kiszemelve. Máriát Szepessy Ilona úrleány adja. A darabban előforduló énekeket Jámbor Zsigmond karnagy vezeti. Prohászka Ottokár dr. megyéspüspök a lehető legszebb sikert kívánta Kömleynek. Krisztus szerepét természetesen ott is Bihari Ákos és Júdást Ficzay Károly játszák. Székesfehérvár közönsége nagyban készül a szép passiójáték megtekintésére. * Vizsgálatok sorrendje. Az esztergomvizivárosi zárda polgári és elemi iskolájában a vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak: Junius 10-én délelőtt hittanvizsga polg. isk. I. és II. oszt. 11-én délelőtt hittanvizsga polgári isk. III. , IV. oszt. 12-én délelőtt osztály vizsga polgári isk. I. osztályba. 13-án délelőtt osztályvizsga polgári isk. II. osztályban. 14-én délelőtt osztályvizsga polgári isk. III. osztályban. 15-én d. e. osztályvizsga polgári isk. IV. o.-ban. 15-én d. u. francia és zenevizsga I. szakasz. 17-én d. e. vizsga az elemi isk. I. és II. oszt. 18-án d. e. vizsga az elemi isk. III. és IV. oszt. 18-án délután francia és zenevizsga II. szakasz. 19-én délelőtt vizsga az elemi isk. V. és VI. oszt. 19-én délután torna és táncvizsga a polg. iskolában. 21-én délelőtt bizonyítványok kiosztása. 22-én reggel 8 órakor ünnepélyes Te Deum, utána záró ünnepség. Junius 24-én reggel 8 órától magánvizsga Írásbeliből. 25-én reggel 8 órától magánvizsga szóbeliből. Az elemi iskola vizsgálatai és a záró ünnepség nyilvános. Megtekinthetők a kézimunka és rajz-festések kiállítása a polgári iskola részéről három teremben június 12-től 20-ig; az elemi iskola részéről kézimunka, slőjd és rajzkiállitás egy teremben június 17-től 21-iS* Pauer karkáplán missiós utja. Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán a pünkösdi ünnepek alatt a főegyházmegyei hatóság megbízásából Remscheid városban (Köln mellett) missiót tartott az ottani tótajku gyári munkásoknak, kik legnagyobbrészt a nyitramegyei Privigye és Oszlány községekből valók. A missió Pünkösd szombatján este 8 órakor kezdődött és szerdán reggel ért véget. Összesen 672-en járultak a szentségekhez, kiket maga Pauer karkáplán gyóntatott meg s igy tekintve még a hat szentbeszédet is melyet tartott, valóban nagy munkát végzett. Pünkösd hétfőjén délután 5 órakor az ottani kath. legényegylet nagytermében gyűltek össze a munkások, ahol a karkáplán közel egy órás beszédben fejtegette a keresztény szocializmus magasztos elveit. Istenfélelemre, vallásosságra és a haza szeretetére buzdította a munkásokat s szivükre kötötte, hogy soha se álljanak a vörösök táborába, hanem ellenkezőleg tartsanak ki lelkesen a kereszt mellett. A karkáplán beszédét lelkes tapssal fogadták a munkások, kiknek száma meghaladta a 700-at. A munkások nevében Uhliár József munkafelügyelő köszönte meg Pauer fáradozását és egy szép Krisztus keresztjével ékesített aranygyűrűt nyújtott át neki emlékül. A meghatottság könnyei csillogtak a munkások szemében, mikor szerdán a búcsúzás pillanata következett. Vagy 50 tagu küldöttség érkezett a remscheidi plébánia udvarára és ott búcsúzott el az összes munkások nevében a missiós lelkésztől, ki Aachen, Brüssel, Ostende és London felé vette útját. Miként értesülünk, Pauer karkáplán lapunk jövő számában kezdi meg érdekes és tanulságos utjának leírását s igy tisztelt olvasóinknak alkalmuk lesz élményeiről s tapasztalatairól tudomást szerezni. * Magyar gazdák gyűlése Siófokon. A Magyar Gazdaszövetség, melyet a magyar gazdák halhatatlan emlékű vezére, Károlyi Sándor gróf alapított, és amely másfél évtized óta nem minden eredmény nélkül fejt ki hathatós tevékenységet a földművelő osztály anyagi és társadalmi haladása és a felforgató irányoktól való távoltartása érdekében, az idén Siófokon fogja f. év június 19-én nagygyűlését megtartani. Az országos nagygyűlésre oly figyelmeztetéssel hívjuk fel a gazdaközönség figyelmét, hogy a résztvenni szándékozók a Gazdaszövetség által (Budapest, IX. ker. Üllői-ut 25. sz.) küldendő igazolványok alapján kedvezményesen utazhatnak. A nagygyűlésen való részvétellel alkalom nyilik a magyar tenger vidékének és a gyűlés napján balatoni borokból rendezendő borkiállításnak megtekintésére is. Értesülésünk szerint a gazdagyülésen dr.Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök is résztvesz. * Nyári mulatság. Minden izében kacagtató darab került szinre az Esztergom Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polg. Kör műkedvelői által 1912. június 2-án a Fürdő szálloda nagytermében. Moliére „A botcsinálta doktor "-a adatott elő nagyszámú közönség jelenlétében, amikor is fényesen bebizonyították a szereplők, hogy nemcsak pikáns izü darabok keltenek hangos jókedvet és sok kacagást. A főszerepben Szalva Ferenc jeleskedett, aki sok tapsot aratott bohókás jeleneteiért. Cziglényi Herminke mint a kikapós menyecske, Lovas Ferenc pedig a lelketlen kőszívű apa, Újvári Annuska a bánatos és szerelemben kitartó menyasszony, Domaniczky József a vőlegény szerepében dicsérőleg alakítottak, ugy szintén a többi szereplők is, úgymint Cziglényi Rózsika, Szűcs Ferenc, Bencze Endre és Baranyai Lajos sokban elősegítették a darab nagyszerű sikerét kisebb szerepeikben. A zajos tapssal honorált színdarab után táncverseny szabályait olvasták fel, azután pedig a tüzes csárdással elkezdődött a tánc. A táncverseny értelmében Molnár Juliska a legjobb táncosnőnek, Rózsa János pedig kellemes táncosnak minősíttetett, amelyről nevezettek díszoklevelet kaptak. Sok derültséget keltett, midőn a hölgyek szavaztak le, bebizonyítva, hogy a Szenttamási Kör a nőknek már első sorban adott választójogot. A mulatság csak a késő reggeli órákban ért véget. * A vizivárosi zárdatemplom májusi Mária-oltárára az oltáregyesület gyűjtése következtében a következők adakoztak: Bleszl Margit 6 kor., Bleszl Ferencné 10 kor., Brenner Józsefné 2 kor., Bedross Józsefné 2 kor., Bellovits Gyuláné 2 kor., özv. Czobor Gyuláné 4 kor., Draxler Alajosné 3 kor., Erős Rezsőné 5 kor., Frey Ferencné 5 kor., Perényi Árpádné 4 kor., Pfalcz Józsefné 4 kor., Gönczy Béláné 3 kor., Grósz Ferencné 5 kor., özv. Hamar Árpádné 2 kor., Laczkó Pálné 5 kor., Leitgeb Jánosné 4 kor., Magos Sándorné 4 kor., Mészáros Károlyné 4 kor., Magurányi Józsefné 3 kor., Mattyasóvszky Marianna 5 kor., Marosi Józsefné 5 kor., Szarkásiné 4 kor., Szecskay Kornélné 4 kor., Koperniczky Jozefa 4 kor., Tillmann Fanni 3 kor., Vaszary Mihályné 4 kor., Vimmer Imréné 2 kor., özv., Reviczky Gáborné 5 kor. és özv. Zubcsek Mihályné 10 kor. Összesen : száztizennyolc korona. Mindezen kegyes adakozóknak hálás köszönetet mond a zárda-templom igazgatósága. * Halálozás. Praznovszky József pöstyéni plébános f. hó 4-én életének 70-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után Pőstyénben elhunyt. Praznovszky Galgóczon született. 1866. július 25-én szenteltetett pappá. Mint káplán Radosóczon, Pőstyénben és Drahóczon működött, 1877. óta pedig Pőstyén plébánosa volt. 1908-ban Ö Emineneiája a nagyszombati szentszék tanácsosává nevezte ki őt. R. i. p! * Kitüntetett tanitók. Az esztergomi egyházmegye területén működő tanitók között a F. E. M. K. É. a következő tanítókat tüntette ki oklevéllel és jutalomdijjal: Behula Mária, Behula István,Csorba Győző, Hulják János, Kalapos József, Lehocki Márton, Novotni Olga, Hlaványi János, Lukács Valéria, Pelcer István, Pivonka István és Toóth Zoltánt. * Jurenák-féle eke szántásának bemutatása. Az Esztergom megyei gazdasági egyesület közvetítésével a Jurenák-féle, szab. ekegyár részvénytársaság folyó évi június hó 15-én bemutatja Nánán a főkáptalani birtokon a Jurenák-féle ekét, mely a legjobbnak elismert, sok versenyen és kiállításon kitüntetéssel díjazott eke. Előnyei olcsó ára, könnyű súlya s rendkívüli munkaképessége bármily talajon, még a legkötöttebben is. Felhívjuk ä gazdaközönség figyelmét ezen kiváló ekére, mely különösen a kis gazdáknak rendkívüli előnyös. A Jurenák-féle ekével történő szántás mindenki által megtekinthető Nánán, a köbölkuti országút melletti területen reggel 9 órától, este 7 óráig. * Öt éves találkozó. Felkérem az esztergomi tanitóképző-intézetben 1907-ben végzett azon kartársakat, kiknek 1912. év jun. hó 29-én lesz 5 éves találkozójuk, hogy ezen a napon V2 10 órakor az esztergomi tanitóképző-intézetben lehetőleg családostul megjelenni szíveskedjenek s addig is okvetlenül közöljék velem cimöket. Bajnok János tanitó, Csata. (Bars m.) * Szentháromság-szobor megáldás. Jun. hó 3-án, Szentháromság vasárnapjára a vallás buzgó muzslaiak ritka szép ünnepélyre virradtak; s már kora hajnalban a muzslai ünnepélyek főtűzére Fodor Gábor mozsárlövésekkel ébresztette fel a hajnali álomba merülőket. A község nemesszivü öreg templomatyja Zalába Ferenc nejével Leneka Juliannával és sógornőjével Leneka Petronellával a nagy Muzsla község közepére 2000 koronás, kemény köböl Kiss György budapesti műhelyében impozánsan faragott 3 méter magas alapra IV2 méter magas Szentháromság-szobrot emeltetett, örök dicséretül a szent titok tiszteletére és imádására. A környékből processióban jöttek az ájtatos hivek. 9 órakor ünnepélyes szentmise volt, melyet Varadi Béla káplán celebrált. A szentmise végeztével körmenetben vonult az egybegyűlt nagy sereg a megáldandó szoborhoz, melyet P. Jeromos budapesti vikárius, szentferencrendi atya végzett assistencia mellett. A szentelés előtt szabad ég alatt 4000 jelenlevőnek szólott a Szentháromság-szobor jeléről és céljáról. A velőkig meggyőző és szivekig átható hatalmas beszéddel magával ragadta a hallgatóságot. A szobor megszentelése után Te Deum hálaének messze elhangzó, szívből fakadó éneklése mellett vonult vissza az Isten házába a szent beszéd hatása alatt a szeretet kegyelmétől felvillanyozott tömeg és szentségáldás után kiki ment áldott emlékekkel otthonába azon boldog tudatban, hogy a Muzsla