ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-26 / 22. szám

mint egy gut gemacht üzletről, mely a verseny­ben Kékkőt sok hosszal legyőzi. Az „Esztergom" közleménye már nem üzérkedik, de azért annak adatai sem felelnek meg a valóságnak. Kékkőn ugyanis 10 ezrekre menő búcsúsok sohasem vol­tak és nem is lehettek, mert Kékkő annyi ember befogadására nem elégséges. Az idei bucsun sem voltak itt 2—3 ezren, hanem csupán 1500—1600-an. Ezek közül a szentségekhez 880-an járultak. A munkában hét kitartó lelkész vett részt és mégis eltartott szombaton délután 3-tól l h 9-ig és vasár­nap reggel 6-tól 9-ig. Tegyünk tehát itt is össze­hasonlítást! Ha a 880 embert heten gyóntattuk meg, akkor a szakali bucsun megjelent legalább 70 lelkiatya ?! Hic Rhodus, hic salta! Ide már igazán kellett kiélezett élelmesség, mert az áhítat nem lehetett volna bensőséges. Egyebekben részem­ről igen örülnék, ha Nógrádszakai tönkresilányitaná Kékkőt bucsu tekintetében, mert mi nem szeret­jük a robotmunkát és átengedjük azt az arra hiva­tottaknak. Dr. Ghimessy Zsigmond. * Lelkészek a pénzintézetekben. A fel­vidéken az utóbbi időben gombamódra elszapo­rodott polgári bankokban, sőt még zsidóintézetek­ben elég szép számmal szerepelnek a plébánosok az igazgatósági tagok sorában. Nem ártana, ha a kerületi esperesek összeállítanák az e nemű statisztikát és felterjesztenék az egyházi hatóság­hoz, nehogy valami kellemetlen, kompromittáló eset adódjék elő, mint a bukott nagytapolcsányi takarékpénztárnál, melynek alelnöke pap volt. * Erdőégés. Május első felében ismeretlen okból tüzet fogott a nagyapponyi erdőnek elefánti része. A tüzet korán vették észre, ugy hogy idejé­ben eloltották. A kár jelentéktelen. * Esztergomba jött meghalni. Szerdán este a várban futkosó gyerekek a szűz Mária szobor fölötti járatlan uton, egy mozdulatlan női alakot láttak a fűben feküdni. Az idő már kilenc óra felé haladt, azért a gyermekek eleinte azt hitték, hogy valami részeggel van dolguk, de közben észrevették, hogy az előttük heverő nőnek a száján ömlik a vér. Tüstént hirül adták a vár­ban lakó szüleiknek és a felnőtteknek, akik közül Miletics várfelügyelő és Sipka Péter sekrestyés a helyszínére siettek s még mindig azon a helyen fekve találták a leányt, aki annak dacára, hogy ömlött a vér belőle és iszonyú kinjai lehettek, egy jajgatással sem árulta el fájdalmát. A neve­zettek eleinte a rendőrséget akarták értesíteni, de félve, hogy minden pillanatnyi tétovázás és kése­delem halált okozhat, fel akarták emelni a földről a szenvedőt, hogy a közeli orvoshoz vigyék. Az illető azonban erre saját erejéből felkelt s a kérdésekre annyit megmondott, hogy Czeglédről való s Rózsa Veronának hívják. Marólúgot ivott, hogy elpusztítsa magát. Miletics és Sipka dr. Berényi Zsigmond orvoshoz vitték az öngyilkos­jelöltet, majd az ő felszóllitására a Kolos kórházba vezették. Két oldalt a karját fogták s a leány saját lábain haladt, úgy hogy a járó-kelők semmit sem vettek észre az egészből. A kórházban tüstént gyomormosást végeztek rajta s most súlyos betegen fekszik. Szája és belső részei szörnyen összeégtek, de a nagy kinok dacára is életben fog maradni. Mikor jobban lett, kihallgatták s elmondotta, hogy édes atyja jómódú ceglédi birtokos, akinek tanyája is van. A mostoha anyja nagyon kegyetlenül bánt vele s mivel már tovább nem tudott tűrni, eljött Esztergomba, hogy kivégezze magát. A szentgyörgy­mezői oldalon ment fel a várba a lépcsőn, ott találták meg a kis sörös üveget, amelyből a mérges italt kiitta a halálra szánt leány, aki körülbelül 20 éves lehet. Tanügyi hirek. „Esztergom-vidéki r. kath. Népnevelök Egyesülete" közgyűlése. Budavár bevételének évfordulóján az ország számos tanítóegyesülete, a mult évben Budapesten tartott nagygyűlés határozatából kifolyólag, tar­totta közgyűlését. Ezen napon tartotta közgyűlését E. rk. N. E. is. A közgyűlés külső képéből látszik, hogy a mai napon azért jelentek meg úgyszólván teljes számban, mert a meghívón is jelzett főtárgy a fizetésrendezés volt. Közgyűlés feszült érdeklődéssel hallgatta dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, elnök megnyitó beszédét, melyben a tanítóság iránt érzett jóin­dulattal ecseltelte a mai helyzetet, melyben nem­csak a tanítóság, hanem minden más tisztviselő osztály ki van szolgáltatva a lelketlen kufárkodás eszközeinek. Minden társadalmi rendet felforgató álszociálizmus, mely saját kielégithetlen érdekeit előtérbe szorítva kíméletlenül rombolja le a tár­sadalmi rendet, anyagi és erkölcsi megrontására tör azoknak, kiknek csak lekötelező hálával tar­tozik. Meggyőző érveléssel állítja, hogy a mai köz­állapotokat nem a saját egyéni érvényesülésüket szemelőtt tartó társadalom fogja megjavítani, ha­nem az igazi szociális lelkülettel áthatott és evan­géliumi alapon álló társadalom, mely jóakaró el­ismeréssel igyekszik segíteni azokon, kiknek vál­lán nyugszik a hazafias és vallásos népnevelés. Elnöki előterjesztések alkalmával a szeretet szavával üdvözli az először megjelent dr. Pacséry Károly kir. tanfelügyelőt, kit az egyházmegye ré­széről Guzsvenitz Vilmos tank. igazgató, a taní­tóság nevében Szölgyémy Gyula üdvözölt. Lát­ható örömmel vette a közgyűlés a kir. tanfelügyelő megjelenését. A tanítósághoz intézett beszédéből mélyen átérzett tanitóbarátot és szakavatott tan­férfiut ismertünk fel az uj tanfelügyelőben. Hegedűs Sándor titkári jelentésében a köz­gyűlés főtárgyához alkalmazkodva, a tanitók tár­sadalmi munkásságáról és a csekély fizetés miatt a tanítás rovására elfoglalt mellékkeresetekről ér­tekezik, valamint a három testvéregyesület évi működéséről számol be. Dinnyés Károly a tanitók fizetésrendezéséről terjedelmes indokolással, a következő határozati javaslatot terjesztette elő: 1. Magyarország összes törvényes képesítésű tanítói egyenlő fizetésben és elbánásban részesit­tessenek azzal, hogy összes szolgálati éveik be­számításával osztassanak be — egyformán a vi­dékiek és városiak — automatikus előlépéssel a tisztviselők részére alkotott XI. X. és IX. fizetési osztályba. Ugyancsak ezzel kapcsolatban adassék meg az államtisztviselöknek megígért családi pótlék. 2. Az évötödösj korpótlékok meghagyassanak, de valamennyi 200 koronás és ötizben ötévenkint legyen esedékes. 3. Az 1907. évi XXVII. t.-c. 4. §-ban meg­szabott személyi pótlék arra érdemes tanitók ju­talmazásául továbbra is meghagyassék. 4. A kántori járandóság a tanítói fizetésbe be nem számitható s a tanítói dijlevelekből kiha­gyandó. Hatalmazza fel a közgyűlés elnökségün­ket, hogy kérvényezze a nmélt. püspöki karnál azon elvi intézkedést, hogy az összes kántortani­tói állásokat szüntessék meg, s külön szervezz#c a kántori állásokat, még pedig ahol a külön kán­tori javadalmazás az 1600 koronát eléri, külön­álló kántorral, egyébként pedig a tanitók egyike bizandó meg a kántorsággal, mint az állami taní­tóknál. 5. A felekezeti iskoláknál is a tanitók közül neveztessenek ki igazgatók teljes adminisztratív jogkörrel. Igazgatói tiszteletdíjul legalább 100 korona állapítandó meg, mely a tantestületek szá­mához mérten emelkedjék. Ehhez képest a rend­szabályok revidiálandók. 6. A népoktatásügy érdekében kívánjuk, hogy a kir. tanfelügyelők és segédtanfelügyelők csakis tanitók soraiból neveztessenek ki, nem pedig e néptanitástól teljesen idegenül álló bármely kép­zettségű emberekből. 7. A tanitók készpénzilletményei az állam­pénztárba az iskolafentartó által fizetendő be, hogy a tanitók minden hó elején az adóhivatalnál fölvehessek fizetésüket. 8. Az 1875. év XXXII. t.-c. a tanitók nyug­díj törvénye haladéktalanul revidiáltassék olyan alapelvvel, hogy a szolgálati évek 40-ről 35-re szállitassanak le. 9. Elnökség utján átiratilag küldessék meg e határozati javaslat az országgyűlési pártok el­nökségeinek. 10. Amint a fizetési törvényjavaslat az or­szággyűlés elé terjesztetik, haladéktalanul választ­mányi ülés hívandó egybe, hogy a további eljárást megbeszélhessék. Közgyűlés ezen határozati javaslatot elfo­gadta. Bertalan Vince a kath. tanitók országos Szövetségét ismertette, melynek alapszabály-terve­zetét kevés módosítással a közgyűlés elfogadta. Bellus István indítványa, a tankönyvek egy­ségesítése ügyében, a tan. körök közgyűlésének tárgysorozatába való felvételre utaltatott. Kitüntetés. Kiváló tanítói erények részesül­tek méltó elismerésben, amikor Esztergomegyház­megye főhatósága az igazgatói cimet adomá­nyozta Érsekvadkert nagyközség érdemes főtani­tójának és kántorának Bedross Gyulának. Május 17-én felemelő beszéd kíséretében nyújtotta át a kitüntetést Márton István esperes-tanfelügyelő. Bedross Gyula a tanítói buzgóságnak mindenkor példaképe marad. Tanítványai érdekében kifejtett áldozatkész tevékenység meglepő eredményekben szokott jelentkezni az évzáró osztályvizsgálatokon, irántuk érzett atyai szeretetét tanítványai rajongó viszontszeretettel s hódolatos tisztelettel hálálják meg. A község erkölcsi és vallásos életébe mélyen benyúló erkölcsi befolyást gyakorol Bedross Gyula igazgató karácsonyi gyermekszindarab előadásai által, melyek napokon át visznek évente jótékony változatosságot a község életébe. E színdarabok sikerei tették lehetővé a buzgó igazgatónak, hogy a templomi orgona renoválásához szükséges ösz­szeg legnagyobb részét biztosítsa. Öszi, magas ní­vójú oktató előadásai a felnőttek háláját és elis­merését vivták ki számára. Szóval Bedross Gyula igazgató-tanitó lelkében a tanítói és népnevelői erények oly magas fokon állanak, hogy a főható­ság kedves kötelességet teljesített, amikor ez eré­nyekre rátette elismerésének méltó koronáját. Kinevezések. Az egyházi főhatóság ujabban kinevezte igazgatóvá Leményi Nándor szimői, Harka József alsónyárasdi, Ritter Mátyás szenei, Kuppis Géza barskeresztúri, Kosinár István igrami, Voszatkó Antal pozsonysárfői, Vörös Ferenc ga­lántai tanítókat. Korpótlék államsegélyben részesültek: Bellus István libádi, Szabó Endréné szül. Gizin­ger Lenke szőgyéni, Sinkovits István magasmaj­tényi és Dvorak István pozsonyvedrődi tanitók. Kántori kinevezés. Istók Timót nézsna­falvai községi tanítót az egyházi főhatóság ugyan­oda kántorrá kinevezte. Megerősítések. A vall. és közokt. m. kir. miniszter a fizetéskieg. államsegély kiutalványo­zása mellett állásukban megerősítette Sinkovits István magasmajtényi, Lulicsek Pál dócsi és Janda Jenő harádicsi tanítókat. A felekezeti tanitók kényszernyugdijazása iránt szükséges eljárást az illetékes egyházhatóság megkeresése folytán eddig a kir. tanfelügyelök tették folyamatba, mignem a vall. és közokt. m. kir. miniszter f. év 13769. sz. a. kiadott kör­rendeletére ugy intézkedett, hogy a bármi okból szolgálatképtelen, de nyugdíjaztatásukat önszán­tukból kérni nem hajlandó tanitók kényszernyug­dijaztatására és a vármegyei vegyes nyugdijbizott­ság elé állittatásukra irányuló egyházhatósági elő­terjesztések mindenkor közvetlenül a miniszterhez küldendők be. Válasz. Jurik Jakab, ardánfalvai plébános keményen nekimegy az „Esztergom" 1912. máj. 19-iki számában a Radosna-egyházkerület róm. kath. népnevelői körének, a f. évi máj. 9-én Nyit­rán megtartott közgyűlésen tanúsított magatartá­sáért. Ha Jurik ur ismerné a közgyűlés lefolyását és nem ragadtatná el magát tüzes heve által: fent jelzett támadása elmaradt volna. A közgyűlés foglalkozott Huszárik Győző ügyével. Juriknak Írás­ban beadott indítványa értelmében mind nagyobb hangú, országos lármát kellene csapni Huszárik érdekében. Argay királyi tanfelügyelő tárgyilagos, igazán teljes jóindulatra valló felszólalása után Jantausch dr., — kinek készültsége és higgadt alapossága előtt még Jurik Jakab is kalapot szo­kott emelni — kérte a közgyűlést, hogy ne Jurik indítványát fogadják el, hanem magának Huszá­riknak jól felfogott érdekében békés uton, a fő­egyházmegyei főhatóság hatalmas befolyásának teljes latbavetésével hozzuk rendbe a dolgot. A közgyűlés határozata szerint, a miniszterhez inté­zendő kérvényt vagy dr. Janda, köri elnök, vagy Alapíttatott 1850-ben Eredeti FOWLER» GŐZE KÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban, John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom