ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-19 / 21. szám

nak szive a kőnél is keményebb maradt. Vasár­nap azaz május 6-án délelőtt volt a közös áldoz­tatás, amelyen résztvett 400 fegyenc, rab és fo­goly, szabadok is számra 300. Ez alkalommal bevezette P. Csambal Jézus szent Szive tár­sulatát is. Ez volt az első misszió a fegyinté­zetben. Délben a helybeli lelkész lakása előtt összegyűltek az igazgató (Schober Ernő) a tiszt viselők élén és a szabadok, s a misszionáriusok elbúcsúzva, a fegyőrök zenekisérete mellett, el­utaztak és oly emléket hagytak vissza, hogy a szerencsétlenek nagyobb része soha őket felejteni nem fogja. Lipótvárott, 1912. május 6. Vagyok tisztelettel Csulak Lajos fegyint. lelkész. * Bezárt iskola. Adda Viktor dr. járásorvos intézkedésére a nyitrapereszlényi r. k. iskola máj. 6-án bezáratott a folyton terjedő vörheny járvány miatt. Az iskola nem is fog már megnyilni a folyó tanévben, és igy az évzáró vizsga is el­marad. * A zsidóság a vasútnál. A Nyitravölgyben alig van állomás, hol a kezelő személyzetben ne volna zsidó; de olyan állomások is vannak, hol az egész tiszti személyzet zsidó hitü. * Feltört padlás. Pfalcz József épitő vál­lalkozó házának padlását feltörték s onnan nagy­mennyiségű fehérneműt loptak el. Az eddig még ismeretlen tettes a csavargözös uj állomási épü­letének tetejéről mászott fel a szintén emeletes Pfalcz-féle ház tetejére s ott egy pár cserepet szedett ki, hogy kényelmesebben hordhassa el a száritókötelekkel együtt egy háromnapos nagy­mosás vasalásra megérett gyümölcseit. * A nagyszombatvidéki r. kath. népnevelök egyesülete folyó év május hó 21-én délelőtt 10 órakor Nagyszombatban a volt polgári lövölde nagytermében rendkívüli gyűlést tart, melynek egyetlen tárgya : a tanitói fizetések rendezése és állásfoglalás a sérelmes fizetésrendezési tervezet­tel szemben. Előadja: Horváth Imre hidaskürti tanitó. A közgyűlés után társas-ebéd Tarr Sándor Erzsébet-szállodájában (azelőtt Polnicky) étlap szerint. * Mire jó a tót nemzetiségi politika? Az utolsó képviselő választás óta nagyot fordult a világ. Akkoron bizalmát — most pedig a pénzét kérik a jámbor tót népnek. A tót nemzetiségi agi­tátorok, miután teljesen kicsépelték szellemi ga­bonájukat, most a kékkhsú bankókra vetették ki hálójukat. — Ugy hirlik, hogy a pozsonymegyei Zohor közsget, egy bank alapításával, a tót nem­zetiségi eszme „pénzügyi központjává" akarták tenn. Csak rajta! A zohori ugorka földeken — a szezon után — kellemes ebédutáni szórakozást találnak majd a nemzetiségi direktor uramék. * Szanatóriumba! Ez a jelszó mindama betegeknél, kik alapos, szakszerű gyógykezelést óhajtanak. Csakis szanatórium képes az eredmé­nyes gyógykezeléshez nélkülözhetetlen tényezőkről kellőképpen gondoskodni. Ezért jelent nagy haladást a gyógyászat terén minden uj szanatórium, de korszakalkotó kiváltképpen az oly tökéletes alkotás, aminőt Pőstyén-fürdő létesített a szenvedők javára. Az uj szanatórium kapcsolatban áll az összes iszap­és hévviz-medencékkel és kádfürdőkkel, sőt oly lakosztályokkal is bir, melyekben az eredeti gyógy­forrás be van vezetve. A szanatórium kiváló jelen­tősége abban is megnyilatkozik, hogy nemcsak a köszvényes és csúzos betegek, hanem ideg-, gyo­mor-, cukor- és szivbajosok is legkitűnőbb keze­lésben részesülnek a kiváló berendezés folytán. * Kálvária szentelés. Nógrádszakai f. hó 5-én kálváriát szentelt ott fel a ferencrendiek szécsényi házfőnöke. Ezt a kálváriát, mely meg­tekintésre méltó, főtisztelendő Lepsényi Miklós szakali plébános kezdeményezésére egy egyszerű szakali polgár Nagy Antal közel 15 ezer korona költségen emeltette olyan magaslaton, honnét az egész Ipolyvölgy áttekinthető. Ezt a kálváriát szentelték föl f. hó 5-én. Rengeteg nép-sereglett össze a vármegye minden részéről. Ahhoz értő emberek Ítélete szerint az ájtatoskodók száma 10 ezerre volt tehető. Összehasonlítást kell tennünk. Ugyanekkor van Kékkőn a kálvária-bucsu, hol hajdanában 10 ezrekre ment az ájtatoskodók száma. Ma alig voltak 2—3 ezren. Ebből következtetni lehet arra, hogy a nógrádszakali kálvária év­fordulója teljesen elgyengiti a kékkői bucsut, mert mint látszik a jelen esetből is, kékkőnek nincs olyan nagy vidéke és egyébként is nem olyan könnyen hozzáférhető. Nógrádszakalnak van vasút­állomása is. A jövő tehát Nógrádszakaié. Nem zárkózhatunk el e helyen annak kijelentése elöl, hogy Lepsényi Miklós plébánosnak nógrádszakali működése valóban áldásos. * Uj hidat épit Nyitrapereszlény a Nyitra folyón és pedig keményfából 22 ezer koronáért. A mostani teljesen rozoga állapotú hid már kö­rülbelül 80 éves. Rövid időn belül szabályozni is fogják a Nyitra-folyót, és pedig Nagybossányból Érsekújvárig. Főleg a tavaszi áradás alkalmával borzasztó módon szokott kiönteni a Nyitra ugy, hogy a völgye szinte tengerszem képet mutat! * A Stummer-tisztek baja. A nagytapol­esányi választó-kerületben 7—8 plébános lavi­rozása mellett rendesen a Stummer-uradalom dönti el a képviselőválasztást. Most, hogy nagyon is napirenden van és teljesen aktuális a választási jog nagymérvű kiterjesztése, fájdalmasan nyögnek a Stummer-tisztek, mert a répaszeletekkel, tejek­kel és sok egyébbel való machinátió, szinte lehe­tetlenné volna téve. Szinte lehetetlen felfogni, miért annyira liberális a 90 millió korona vagyon­nal biró Stummer-uradalom ? * Fagyártás papirosból. Barber I. Olivér, amerikai lapok szerint, elhasznált újságból, ma­kulaturapapirosból egy készülék és bizonyos vegyi eljárás segítségével olyan deszkát tud gyártani, melyben megvan a fadeszka minden tulajdonsága, sőt még olyan haszna is van, aminő a fadeszká­nak nincs, tartós, tűz- és vízállóvá tehető, fest­hető és fényesre csiszolható. Az Egyesült-Álla­mokban egyre nagyobb mértékű könyv- és ujság­fogyasztás kipusztitással fenyegeti az amerikai erdőket. A papirost tudvalevőleg nagyobbára fa­pépből állítják elő. E mellett a nagyarányú épít­kezés folytán a deszkakereslet is mind nagyobbá válik. A deszka ára az utolsó évtizedben igen nagyra szökött. És ha tovább folyik az erdők pusztitása, nemsokára fadeszka egyáltalán nem kapható. Ezért igen nagyjelentőségű az a talál­mány, amely a fából készített papirost ismét mesterséges fává tudja átalakítani. Barber egy­nyolcad hüvelyk vastagságú deszkát is elö tud ál­lítani papirosból és pedig jóval olcsóbban, mint amennyi a fadeszka mostani ára. * Óriási földbérletek vannak Nyitramegyé­ben. Igy a többi között a budapesti központi pap­nevelő intézetnek nyitrapereszlényi körülbelül 800 magyar holdas birtokára pályázók között olyan is akadt, aki az adón kivül 55 koronát ajánlott meg magyar holdankint. Igy a birtok évenkint körül­belül 43 ezer koronát hozna tisztán. * A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a „Löcherer Cimexinnel" történtek pró­bák, beigazolódott, hngy a Cimexin hatása foly­tán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szöve­tet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható : Kerschbaummayer K. gyógyszer­tárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógy­szertárában Bártfán. * Annyira megszaporodott a hal a Nyitra folyóban, hogy néha szélcsend idején teljesen be­tölti a folyó vizének felső rétegét. A közönséges selejtes halon kivül bőven van benne a csuka, harcsa, márna és elvétve a ponty. A Nyitra folyó mentén fekvő községekben a hal kilója 80 fillér és 1 korona 20 fillér közt váltakozik. Halászhat mindenki, aki haiászjegyet vált. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. május 5-töl 19-ig. Születtek: Móczik Ilona rk. földm. leánya, — Kuczmann Sándor rk. földm. fia, — Kovács Teréz rk. földm. leánya, — Dinnyés Mária rk. vonatfékező leánya, — Sebők Márton rk. földm. fia, •— Schneider László rk. férfiszabó-segéd fia, — Sári Anna rk. földm. leánya, — Kovács Mária rk. házicseléd leánya, — Szekeres László rk. te­metkezési vállalkozó fia, — Bartal Rozália rk. földm. leánya, — Patkó Imre rk. néhai gulyás fia, — Baka Sándor rk. napszámos fia, — Mekler Anna rk. leánya, — Schmidt Mária rk. földmives leánya, — Rosta Andor rk. könyvkötő fia, — Adorján János rk. földm. fia, — Drahos Anna rk. földm. leánya, — Béták Ignác rk. földm. fia, — Viola Anna rk. nyug. csendőr járásőrmester leá­nya, — Heinrich Margit rk. főaknász leánya, — Gálicz Ferenc rk. napsz. fia, — Németh Julianna rk. földm. leánya, — Nagy Katalin rk. földmives leánya, — Ludva Eszter rk. napsz. leánya, — Lőrincz Mária Magdolna rk. házi cseléd leánya, — Pándi (fiú) földm. halvaszül, fia, — Gyurcsovics István rk. kocsis fia. Házasságot kötöttek : Szabó János rk. földm. és Szaller Erzsébet rk. Esztergom, — Vadász Fri­gyes izr. magánhivatalnok Budapest és Eisler Gizella izr. Esztergom, — Varga Dezső Ferenc rk. földm. és Volhart Julianna rk. Esztergom, — Pap József rk. szappangyári munkás és Fodor Mária (özv.) rk. varrónő Esztergom, — György Ferenc rk. földm. és Szabó Anna rk. Esztergom, — Nelhübel Ágoston rk. hentes és Szoleczky Etel özv. rk. Esztergom, — Csanoki József rk. földm, Nagykeszi és Varga Dezső Julianna rk. Esztergom. Meghaltak: Újvári Borbála rk. 16 éves (agylob), — Mustos Ferenc rk. 41 éves hegyőr (tüdővész), — özv. Bitter Jánosné Szomolcsányi Mária rk. 67 éves (aggaszály), — Holop Rozália rk. 17 éves (tüdővész), — özv. Szemere Andrásné Kriesneider Anna rk. 61 éves (tüdőgümőkór), — Tomonkó Jánosné Bodák Apollónia rk. 78 éves (tüdőlob), -— Zalába János rk. 61 éves állami út­kaparó (belsöbélelzáródás), — Lukács István rk, 33 éves szeszgyári munkás (gyilkosság leszurás által), — Válem János rk. 16 hónapos (tüdőgümő­kór), — Gerendás Rozália rk. 2 éves (gyermek­aszály), — Mekler Jánosné Rauch Anna rk. 56 éves (epehólyagrák), — Baják Mihály rk. 79 éves (tüdőlob), — Schattelesz Gyuláné Adler Jozefin izr. 62 éves (szervi szívbaj), — özv. Hajnics Ignácné Hübler Anna rk. 52 éves magánzó (ön­gyilkosság felakasztás által), — Panák Endre rk. 22 éves szobafestősegéd (tüdővész), — Habány Istvánné Herka Rozália rk. 50 éves (tüdőlob), — Bálint Margit Erzsébet rk. 2 hónapos (gyermek­aszály), — Torma Katalin rk. 10 hónapos (kanya­ró), — Bélig János rk. 69 éves kéregető (id. veselob), — Samu István ref. 36 éves kőmives (tüdővész). Tanügyi hirek. Rendszabályok. Ajánljuk az egyházkerületi alesperes-tanfelügyelők és iskolaszéki elnök urak figyelmébe az egyházmegyei főtanfelügyelői hiva­tal által a napokban kibocsájtott körlevelet, mely a Rendszabályok intézkedései nyomán a javadalmi jegyzőkönyvek, a tanitói és iskolai törzskönyvi ivek, valamint az alapleltárak beterjesztése körül szükséges tudnivalókat részletesen letárgyalja és a teendőkre nézve áttekinthető felvilágosítást nyújt. Megemlítjük, hogy az ezen körlevélben felsorolt űrlapokat a főtanfelügyelői hivatal megszerkesz­tette és azok a Buzárovits-cégnél immár meg is rendelhetők. Kaphatók továbbá ezen cégnél az iskolaszéki tagok megválasztására vonatkozó leg­újabb jegyzökönyvek is és jelezhetjük, miszerint a fötanfelügyelői hivatalnak különös gondját képezi, hogy az iskolaügyek vezetésére hivatott papság a Rendszabályoknak megfelelő nyomtatványokhoz jusson és igy a reá várakozó feladatoknak minél jobban tudjon eleget tenni. Az egyházkerületeknek, a változott viszo­nyoknak és folyton fejlődő közlekedési eszközök­nek megfelelő uj beosztása annyira égető kérdése ma a vidéki papságnak, hogy főegyházmegyeszerte fognak vele foglalkozni a tavaszi papi gyűléseken. Kár, hogy a főesperesi látogatások alkalmával nem lett ez alaposan meghányva-vetve. Tanitói gyűlés. A stomfai esperesi kerület tanítósága f. évi május hó 2-án Zohoron tartotta meg renpes évi gyűlését. A gyűlést szt. mise és ünnepélyes „Veni Sancte" előzte meg, mely után a teljes számban megjelent tanítóság és papság a kath. népiskola egyik tantermében gyűlt egybe. Hojszik Imre alesperes-tanfelűgyelő lelkes s min­den izéaen katholikus paedaggusra valló beszéd­del nyitotta meg a gyűlést, mely után a főegy­házmegyei hatóság átiratai lettek felolvasva. A kath. tanitók árvakázának létesítéséhez a kerület papsága és tanítósága személyenkint 50—50 fil­lérnyi összeggel járult, valamint határozattá vált, hogy a kör anyagi támogatásban részesiti a ke­resztény tanitók orsz. szövetségét is. Az elnöki előterjesztések után Gábel Gy. fővárosi tanitó be­mutatta a saját módszerét az irva-olvasás tanítá­sában. Gábel módszere nem alapul a manapság annyira bálványozott fonomimikán; ö betüismer­tetést a keresztnevek kezdőbetűinek megrögzité­sével végzi s az ismert hangoknak szótagokká való egybekapcsolását egy, szellemesen ásszeálli­tott falitáblán szemlélteti. A gyermek játszva ta­nulja meg igy a kisemberek tudományának leg­nehezebbjét : az olvasást. Az előadást lelkesen tapsolta meg a tanítóság s a gyűlésen megjelent malackai szolgabíró: Füzek Lajos személyesen is gratulált az előadónak. Gábel után egy másik kedves és szimpatikus fővárosi tanitó emelkedett szólásra. A keresztény tanitók orsz. szövetségének kiküldöttje: Gróf I. ismertette a szövetség célját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom