ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-19 / 21. szám

neki szives magyarázattal. Az igazgató a portugál nyelven kivül a németet is igen jól beszéli, mig felesége csak a portugál és a francia nyelvet birja. Az exotikus házaspár nagy elragadtatással s a legszebb emlékekkel távozott városunkból. * A szent Adalbert egylet válságban sin­lődik, mint azt nagyon szépen és gondosan ki­fejtette a „Viac svetla" (több világosságot) cimű tanulmányában Krajnyák Ede tanár. Mikor néhány éve állami beavatkozás fenyegette az egyletet, az igazgatóság úgy sáfárkodott, hogy az -egylet pénzét könyvekbe fektette és oly tag­illetményekkel kedveskedett az egylet tagjainak, hogy az évi 2 kor. 40 fillérért (mit azonban csak az első 10 évben fizetnek a tagok) 6—7 kor.-nyi könyveket kaptak évenkint. És igy Vy. G. nagy­szombati támadóan cikkező úr csakis beavatat­lanságából folyólag törtet azok ellen, akik lelki­ismeretes orvosként felfödözik és napfényre hozzák az egylet sebeit, hogy ezek legalább részben behegedjenek. De hogy a papság bőkezűbb módon felkarolhassa az egyletet, ahhoz mindenekelőtt szükséges Veszelovszky és Juriga kiválása a vezetőségből. A hatóság erélyes beavatkozása meghozná az egyletre nézve üdvös eredményt. * A viharvert csavargőzös. Csütörtökön délután 3 órakor a propeller nagy társaságot szállított ki Kovácspatakba. A jeges szélvihar épen a kikötés előtt fogta elő a hajócskát s az utasok nagy rémületére vinni akarta lefelé. Ekkor azon­ban kitűnt, hogy a hajócskában és embereiben még a veszedelmes időkben is lehet bizni, mert a vihar erőlködése dacára is kikötöttek. Csak az utasok áztak meg többé-kevésbé kiszállás közben és igy nem élvezhették zavartalanul a nyaraló­hely tavaszi pompáját, amely valósággal elbűvöli még a régi ismerősöket is. A propeller még a menetrendet is pontosan betartotta s ezzel is bi­zonyította, hogy eső, vihar és hullámok dacára is teljes biztonsággal tudja szolgálni a közönség érdekeit. * Az Olympiai Céllövő Verseny első napja. Május 22-én lesz az Esztergomban tartandó or­szágos versenyek első napja. Részletes programmja a következő: Délután 4 óra 30 perckor a céllövők és vendégek megérkezése. A csavargőzös-állomásnál bizottság élén Vímmer Imre polgármester fogadja. Délután 6 órakor ünnepi istentisztelet a föszékesegyházban. Tartja Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok. Utána ugyanott egy­házzenetörténeti hangverseny. Az énekeket ifj. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetése mellett előadja a főszékesegyházi énekkar. Este 8 órakor a céllövő-verseny ünnepélyes megnyitása a vármegyeház dísztermében a követ­kező sorrend szerint: 1. Pogány Géza m. kir. honvédszázados jelenti, hogy a lövészek együtt vannak. 2. Meszleny Pál főispán az ünnepélyt megnyitja. 3 „Magyar Király induló" Huber Károly­tól. Férfinégyes zongora kísérettel. Énekli az esz­tergomi „Turista Dalárda" megerősített énekkara. 4. Dr. Perényi Kálmán Esztergom vármegye alispánjának üdvözlő beszéde. 5. Andrássy Géza gróf v. b. t. t. a Magyar Olympiai Bizottság elnöké­nek válasza, illetve versenymegnyitó beszéde. 6. Vimmer Imre Esztergom sz. kir. város polgár­mesterének üdvözlő beszéde. 7. „Csata Dal" Huber Károlytól. Férfinégyes zongora kísérettel. Énekli a „Turista Dalárda". 8. A versenydijak meg­tekintése. t Este 9 órakor ismerkedő társasvacsora (a la carte) a Fürdő szálloda kerti helyiségében. A vármegyeház dísztermében tartandó meg­nyitó és záró ünnepélyekhez belépő-jegyek adat­nak ki. Akik azokra igényt tartanak, küldjenek értök dr. Szilárd Béla vármegyei I. aljegyző vagy O'sváth Andor városi főjegyző urakhoz. A magas klérus és a katonai tisztikar tagjai, valamint a vármegyei és városi tisztviselők belépőjegyek nél­kül is hivatalosak. Bejárat a megyeházba a Deák Ferenc-utcai főkapun. * Meghívó a pozsonyi kapucinus atyák zár­dájában a 40 órai Szehtségimádás alkalmából f. évi május hó 28-án megtartandó VII. Eucharisz­tikus Kongresszusra. Sorrend: 8 órakor: Püspöki asszisztenciás nagymise, celebrálja: Kohl Medárd dr. püspök. Va 10 órakor az Eucharisztikus Kong­resszust üdvözli dr. Kohl Medárd, püspök. — Erre következik: 1. „Az Eucharisztia és a gyermeklélek" előadja dr. Szyllaba Emil, gimnáziumi tanár. 2. „Az Oltáregyletek üdvös volta", értekezés Galcsek György dr. váci prépost-kanonoktól. 3. „Mikép ren­dezzünk népies eucharisztikus Triduumokat", elő­adja Bubnics Mihály plébános. 4. „A miséző pap aranyos középútja", Czaykowsky Evariszt plé­bánostól. 5. Indítványok az internacionális bécsi eucharisztikus Kongresszus érdekében. Záróbeszéd, mondja dr. Babura László központi papneveidei spirituális. — 1 órakor: Ebéd a zárda refektori­umában, egy teríték 3 korona. 3 órakor: Ünnepi magyar szent beszéd a legméltóságosabb Oltári­szentségről, tartja Kanter Károly prelátus, vár­plebános. — Utána letenye Jézus legszentebb Szivéről, Te Deum, mondja Jedlicska Pál prelátus, nagyszombati érseki helynök. * Eljegyzés. A következő jelentés érkezett hozzánk: Bukovinszky Lenke és Marák János jegyesek. Naszvad, 1912. május hó. * A nagyszombati érseki főgimnázium természettudományi köre, mint az „Alkoholellenes Szöyetség" szerény munkatársa, 1912. május hó 27-én, délután 5 órakor, a kir. érseki konviktus szinházákan zárógyüléssel egybekötött ünnepélyt rendez. * A diószegi esperes buesuzása. Kisfaludy Vince diószegi esperes plébános a napokban búcsúzott el szeretett híveitől, hogy a jói meg­érdemelt nyugalomba vonuljon. A megható búcsú­zás ünnepsége az iskola termeiben folyt le az egész város és vidékének jelenléte mellett. A távozó esperest Kovács S. jegyző búcsúztatta igen szép neszében és markáns vonásokkal rajzolta a buzgó lelkipásztor 46 éves papi működését; Majd Kuffner Károly báró emelkedett szólásra és a hivek nevében egy gyönyörű kivitelű kelyhet nyújtott át az ünepeltnek. A hivek szemében ott csillogtak az öröm, de egyúttal a bánat könnyei is, hogy szeretett esperesük immár távozik körük­ből. Miként halljuk, a galántai kerület intelligenciája is nagyobbszabásu bucsuünnepélyt akar rendezni Kisfaludy tiszteletére. A rendezést Jandli-Löbren­tey Sándor galántai főszolgabíró vállalta magára. * A „Vízivárosi és Szenttamási Kath. Polg. Kör" házalapja az elmúlt héten is gyarapodott valamivel. Dr. Gönczy Béla 10 kor., Báthy Gyula (Garamujfalu) 10 kor. és Vaszary Antal 2 koronát voltak kegyesek küldeni e célra. Nagylelkű ado­mányukat a tagok nevében is megköszönve, ujabb adományok« küldéseért esedezik a kör házépilö bizottsága. * Iskolaszentelés. Folyó hó 12-én a lancsári plébániához tartozó Cseterőc (Sterusz) fiókközség­nek szép ünnepélyben volt része. Ugyanis akkor szentelték fel sok nép jelenlétében az uj kath. iskolát, mely nemcsak a kisközség díszére lesz, de i a szegény nép hitbuzgóságáról is tanúságot tesz. A szentelési aktust Sándorfi Nándor lopassói esp. plébános végezte, Plechló János kátlói alesp. plébános, Behunek Alajos lancsári plébános és Bokor Ernő vittenci káplán segédlete mellett. A kegyuraság részéről Gábriel Gusztáv erdőgondnok volt jelen, a politikai községet Vavrovics Andor lopassói körjegyző képviselte. Az uj iskola főként Behunek Alajos plébános buzgóságának köszönhető. * Orgonahangverseny. Az aradi minoriták templomában május 8-án délután, a maga nemé­ben páratlan hangversenyben volt része az aradi intelligens, zeneértő közönségnek. Schmidthauer Lajos világhírű magyar orgonaművész avatta fel bámulatos játékával az uj orgonát, mely valódi mestermű. Bach, Frescobaldi, Reger, Guilmont, Bonnet, Vidor, Charles művei lelket, testet öltöttek a mester ujjai alatt. Az uj orgona Rieger Ottó cs. és kir. udvari szállító, budapesti gyáros műve. A remek és modern pneumatikus orgonamű három manual, 40 szóló és 24 mellékváltozatu, a modern orgonaépitészet tökéletes alkotása. * Pusztító jégvihar és felhőszakadás. Köbölkúton folyó hó 16-án délután csaknem egy óráig tartó jégvihar és felhőszakadás vonult keresz­tül. 3 A 3 órakor- annyira elsötétedett az ég, hogy a templomban az ájtatosságon levőknek csak az oltáron égő gyertyák nyújtottak világosságot. Aztán mintha az ég összeölelkezett volna a föld­del, valóságos jégoszloppá változott a levegő, s teljes félóráig csörömpölve hullott alá a galamb­tojás nagyságú jég, bezúzva az útjában levő ablakokat, agyonverve a künn rekedt kisebb álla­tokat, letarolva, tönkretéve a legszebb reményekre jogosító gyönyörű veteményeket, sivárrá téve a gazdák életét; bömbölve zúgott a vihar, mintha száz és ezer fenevad ordítva szabadult volna ki ketrecéből, derékon törve, tőből kicsavarva vastag fákat; kéményeket, háztetőket kikezdve, némelye­ket földre leütve végezte romboló munkáját; zuha­tagként omlott az eső, mintha az ég mindenestül leszakadni készült volna, pillanatok alatt patakokká, folyókká növekedett, útjában állatokat, embereket magával sodorva, rohanva hömpölygött tovább. A templomban levők borzalommal tekintettek fel a nagy ablakokra, ahonnan a puskaropogáshoz hasonló morajból következtették, hogy Köbölkút fölött végzetes vihar vonul keresztül. Sirva éne­keltek. Meg is sirathatják határukat, mert hiszen jóformán semmijök sem maradt. A csapást növeli az, hogy egy gazdán kivül senki sem biztosított. De évtizedek óta nem is volt erre okuk. A plébá­nos is elkésett szokott biztosításával. Most tanács­talanul és vigasztalanul jár-kel a nép, mert hiszen a le, és becsépelt gabonát még csak lekaszálni sem lehet a ráborult iszap miatt. Sem nekik, sem marháiknak nem lesz eleségük, takarmányuk. A közeli Brutsy-féle téglagyárban méternyi magas volt a víz a cseléd- és gépházban és a kemencé­ben amely már-már felrobbant volna, ha gyorsan meg nem akadályozzák. Sárkányfalván is térdig érő vizben állott minden ház. Boronkaynak kára magában meghaladja a kétszázezer koronát. * Halálozás. Lovecsek Kálmán felsöattraki plébános, folyó hó 13-án életének 48. évében, két napi súlyos szenvedés után elhunyt az Úrban Felsőattrakon. Temetése a kerületi papság teljes részvétele mellett folyt le május 15-én. Régibb keletű vesebaja siettette halálát. — Tervbe van véve, hogy a felsöattraki plébánia ideiglenes adminisztrálása Bednar Pálra bizatik, aki már. két izben ritka ambicióval töltötte be e tisztséget. * Az érsekújvári uj leány-internátus. Érsekújvár egyik legimpozánsabb épülete a Flenger­intézethez épített uj leány-internátus. A növendé­keknek évről-évre való tömeges jelentkezése kívánta, hogy az intézetet megfelelő arányban, modern fel­szereléssel fejlesszék. Jelenleg a Flenger Mihály­féle tan- és nevelő-intézetnek van 4 osztályú polgári iskolája és vele kapcsolatos női kézimunka tanfolyama. Mindkét tanintézetbe róm. kath. vallású növendékek jelentkezhetnek benn­lakásra. Az intézetben 35—40 bennlakó növendék részére berendezett, a higiénikus követelményeknek szigorúan megfelelő helyiségek állanak a növen­dékek befogadására. Az intézet vallásos és hazafias és a jelenkor követelményeinek megfelelő nevelés­ben és oktatásban részesiti a gyermekeket. A növendékekre való felügyelet teljes és folytonos még a hálótermekben és a szünórák alatt is. A táplálék egészséges, jó, változatos és bőséges. Jelentkezés ideje aug. hó 18-ig tart, melyen túl jelentkezést az elöljáróság nem vehet figye­lembe. Tájékoztató prospektust megkeresésre szíve­sen küld az intézet főnöksége. Cim: Flenger-intézet. * A nagyszombatvidéki esperesi kerület papsága folyó hó 11-én tartotta rendes tavaszi gyűlését Nagyszombatban a Ferencrendieknél. A kerület feliratot intézett kegyelmes föpásztorunkhoz, melyben tiltakozott azon nemtelen támadások ellen, melyekkel a közelmúltban támadni merész­kedtek s egyúttal ragaszkodásának és szeretetének adott kifejezést. Peczkó Antal esperes gr. Zichy Nándor életét vázolta, Jarábek József és Brázda Antal plébánosok pedig liturgikus előadásokat tar­tottak. * Levél a fegyházból. Tisztelt szerkesztő uram! Megvallom, érzem, hogy nem könnyű dolgokra vállalkoztam 1910. márc. 16-án, amidőn a nagyméltóságú igazságügy miniszter ur a lipót­vári kir. orsz. fegyintézet lelkészévé engem kine­vezett. Igaz, hogy a múltban is máriacelli 10 évi gyóntatóatyai működésem sok örömet és vigaszt elevenít fel emlékezetemben, annál több vegyes érzelem észlelhető a fegyházi lelkipásztorkodás­ban. Omnia in Christo restaurare erős akara­tom- állásom elfoglalása óta, kevés, rövid idő alatt, a hitélet teljesen megváltozott fegyinté­zetünkben — de nem is lehet az máskép, mert a fáradozást áldás kiséri. Kórházi kápolnát lé­tesítettem, rózsafüzér-társulatot szerveztem, nem rég uj szószéket állitattunk fel — ezek után meg ápril 28-tól május 6-ig missionáriusokat hívtunk és pedig P. Csambal és Somogyi Jézus társa­sági tagokat, akik teljesen odaadólag egész ide­jűket a szerencsétlenek megjavítására fordították. Ne higyje senki, hogy az ilyen missio — egy szabad embernek tartott misszióval hasonlítható össze. Korántsem. Itt a misszionárius nemcsak általánoságban prédikált, hanem egyes megrögzöt­tekkel külön is beszélgetett és igy iparkodott őket az Istenhez vezetni. Maga P. Csambal azt állítja 8 napi ténykedése után, hogy sok missziót tartott ugyan, de hogy itt tapasztalatait nagyon gyarapította. Annyi bizonyos, mondotta: „sokat tanultam, dacára hogy nem vagyok mai ember." Na­ponta 2-szer beszélt Csambal és naponta láto­gatta a fegyenceket celláikban, de sajnos, sokak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom