ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-05-12 / 20. szám

ket Pap Nándor rajztanár kiválóan megfestett dísz­letei még kellemesebb harmóniában állítottak a szemlélő elé. A darab Auber N. hasonló cimű operájának ifjúsági színpadokhoz alkalmazott át­írása. Oly fenséges tartalmú s főleg az ifjúság vallás-erkölcsös nevelését előmozdító, hatalmas koncepciójú mű ez, melynek hatása az ifjúság szivében, lelkében örök nyomokat hagy. A tékozló fiú elszakadása az apai házból, a fiú bolyongása a pusztában és visszatérése a családi otthonban oly megrázó jelenetek, amelyek könnyeket csalnak az ember szemébe. A negyedik parancsolat fen­séges tartalma vörös fonálként átvonul az egész színjátékon s az utolsó felvonásban eléri a neto­vábbját. Ami a szereplő személyek előadását illeti, mondhatjuk, hogy az lehető legsikerültebb volt. Rothnágel János VIII. o. t. tékozló fiúja kiváló alkotás volt. Átérzett szerepéhez kellemes hangja is járult, ami még kedvesebbé és vonzóbbá tette meglehetős nehéz szerepét. Igen jól alakította a gondos szerető apát, Rubent Máté Márton VII. o. t. és Amenophis szerepét Kemény László VI. o. tanulót. A kisebb szerepekben kiváltak Parecco Henrik VII., Büttner Károly VIII., Mattey Gyula VII. és Erdélyi István V. o. tanulók. A többiek is igen szépen és sikeresen oldották meg feladatukat. A darab betanítását Szekeres Bónis tanár vál­lalta el s igy tekintve a nagy sikert, az főleg az ő érdeme. Buzgó segítő társai voltak a betanítás­ban Borús Adolf zenetanár, aki a zenei és Ne­ményi Károly tanitó, aki az énekrészeket tanította be igen ügyesen. A nagytermet előkelő, díszes közönség töltötte meg. Ott láttuk a főkáptalan számos tagját, a polgármestert, a megyei és városi tisztikar több tagját, a központi papságot és díszes hölgyközönséget. Bár szép számmal vettek részt az előadáson, nem ártott volna, ha még többen jelentek volna meg, mert a darab kiválóan sikerült és ezt igazán megérdemelte volna. * A vizivárosi zárdatemplom májusi áj­tatosságra, amint az előző években, úgy most is vonzza a híveket, naponkint megtelik e kis tem­plom Mária tisztelőivel. A mult vasárnapi ünnepi litániát SchiíTer Ferenc prelátus-kanonok tartotta meg fényes segédlettel, a következők pedig prédi­káltak: dr. Krammer György, dr. Drahos János, dr. Pécsi Gusztáv, dr. Tóth Kálmán, dr. Csárszky István Perger Lajos esperes-plébános és dr. Sebők Imre (Budapestről). A mai vasárnapon az oltár­egyesület ájtatosságával lesz egybekapcsolva s az ünnepi litániát Brühl József prelátus-kanonok fogja elvégezni. * Az érseki tanítóképzőben e hó 10-én kezdődnek az osztályvizsgák s tartanak 17-ig. 18-án lesznek a magánvizsgák. 24. és 25-én írás­beli osztályképesitö, 28. és 29-én szóbeli osztály ­képesitő. A tulajdonképeni képesítő június hó folyamán lesz. A közoktatásügyi tanács részéről Veszély Ödön c. főigazgató küldetett ki képesítő vizsgálatokra. * Országos céllövő verseny Esztergomban. Mozgalmas napok színhelye lesz Esztergom f. év május 22—25-ig, melyeken a Magyar Olympiai Bizottság József főherceg fővédnöksége alatt itt az első Országos Céllövő Versenyt rendezi. A ver­seny legjobb lövői a folyó évben Stockholmban tartandó nemzetközi olympiai versenyeken is részt fognak venni. A versenynapokon Esztergomban különféle ünnepségeket is rendeznek a következő programmal: Május 22-én délután a Budapest felől érkező lövészeket és vendégeket a helyi csavargőzös-állomáson Vimmer Imre polgármester bizottság élén fogadja. Hat órakor mindnyájan a föszékesegyházban ünnepi istentiszteleten vesznek részt és meghallgatják a tiszteletükre rendezett egyházzenetörténeti énekelőadást. Az istentiszte­letet Bogisich Mihály v. püspök tartja. Este 8 órakor nyitják meg ünnepélyesen az Országos Céllövő Versenyt a vármegyeház dísztermében, ahol az értékes versenydijak is kiállítva lesznek. A megnyitó-beszédet Andrássy Géza gróf v. b. 1.1. az olympiai bizottság elnöke mondja. Megnyitás után ismerkedő társasvacsorán vesznek részt. — Május 23-án megkezdik a lóversenyt a katonai lövöldében. Délután 6 órakor a főgimnázium dísz­termében ünnepi beszéd és felolvasás lesz a hon­védelemről és vetített képek kíséretében bemutat­ják sárói Szabó Lajos honvédőrnagynak az Urá­niában is nagy sikerrel előadott ismertetéséi a „Honvédő polgárok"-ról. Este 9 órakor torony­zenével felváltott nagy tűzijáték látható a várfokon. Május 24-én este a Petőfi-Társaság tagjainak közre­működésével nagyszabású hangverseny lesz Pap Zoltán dr. országgyűlési képviselő „Muzsikaszó" cimen kiadott zenekölteményeiből a Fürdő-szálloda nagytermében. Utána ugyanott a lövészek tánc­vigalma az esztergomi hölgyek tiszteletére. Május 25-én a verseny befejezése után záróünnepély és dijak kiosztása a vármegyeház dísztermében, amelyen előreláthatólag az országos verseny fő­védője József főherceg is jelen lesz. Az országos verseny napjain az oda érkező lövészek és ven­dégek Esztergom összes nevezetességeit akadály­talanul megtekinthetik. * Érettségi a főgimnáziumban. A főgim­názium VIII. osztájyu növendékei e hó 4—14-ig teszik le az osztályvizsgákat az írásbelik május 16., 17. 18-án lesznek. A szóbeli érettségi vizsgálatok június 10-én kezdődnek. * Főispán-változást remél Nyitramegye el­lenzéke és papsága. Krausz István, aki a megyé­ben vénült meg, ólomként nehezedik a közéletre; inkarnátus és intransigens liberalismusa pedig ab­ban merül ki leginkább, hogy minél munkapártibbá tegye a vármegyét. Soha még annyi papot nem hurcolták a liberálisok a bíróság elé, mint Krausz föispánsága alatt. Reméljük, hogy most őt is el­hurcolják a hatalom polcáról. Alapos lépések tör­téntek ez ügyben. Krausz távozása nagyon kevés embert fog megszomoritani a vármegyében. Adná Isten, hogy távozása minél előbb történjék. * A tékozló fiú ujabb előadása. Vasárnap május 12. d. u. 5 órakor a főgimn. ifjúsága még egyszer előadja a „A tékozló fiú" daljátékot mér­sékelt helyárak mellett. Ülőhelyek 2 K és 1 K, állóhely 50 fillér. Az előadásra ez úton hivja meg a nagyérdemű közönséget a rendezőség. * Az „Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polg. Kör" házalapjavára az elmúlt héten a következő adományok érkeztek : Molnár János prel.-kanonok 50 kor., Philipp Konrád (Buzárovits­cég 20 kor., Mayer János 20 kor. és Hoffmann Ferenc 15 korona. Ezen kegyes adományokat a kör tagjai nevében is megköszönve, újabbakért esedezik a kör házépítő bizottsága. * Missió. Pauer Károly főszékesegyházi kar­káplán a főegyházmegyei hatóság megbízásából a Köln melletti Remscheid városba utazik, hogy az ottani nagyszámú tótajku munkásnépnek a pün­kösdi ünnepek alatt missiót tartson. A karkáplán f. hó 22-én indul e németországi missiós útjára. * Magyar Nemzeti Zarándoklat Lourdesba. Nagy érdeklődés mellett folyik a jelentkezés e nagyszabású zarándoklathoz, milyen még Magyar­országból nem indult soha. De ideje is volt, hogy a magyarok ne kisebb csapatokban, mint eddig tették, hanem egy impozáns tömegbe tömörülve jelenjenek meg a szűz Anya hírneves kegyhelyén, mint a többi nemzetek teszik. A tömörülésre a lourdesi kálváriahegyen a magyar hívek áldozat­készségéből emelendő X. stációnak fölszentelési ünnepélye nyújt alkalmat. A fölszentelést a magyar nemzeti zarándoklat jelenlétében aSchöepfer tarbesi püspök asszisztenciájával, a hercegprímás képvi­seletében Kohl Medárd püspök fogja végezni. Hírt kaptunk Lourdesból, hogy a stáció alakjainak föl­állítása megkezdődött s mihamarabb be lesz fejezve. Minthogy a jelentkezési határidő május 10-ikére van megállapítva, a lelkivezető : Gaibl Sándor c. apát, kanonok, Pozsony, Káptalan-utca 3., arra kéri az érdeklődőket, hogy ez időpontig küldjék be a jelentkezési lapokat, melyeket a jelentkezés sorrendjében fog beigtatni. Mindenki érdeke tehát, hogy kellő időben jelentkezzék. Programmot és jelentkezési lapot szívesen küld az érdeklődőknek a lelkivezetö, aki még tudomásra adja a részt­vevőknek, hogy a visszautazás Lorettoból Velence Cormons felé történik és igy a tengeri ut elmarad, viszont a most felavatott velencei Campanile meg­tekintésére alkalom lesz. * A szabadkőművesek Nyitrában. Sajnos, ebbe a vallásos népű vármegyébe is behatolt már a szabadkőművesség mételye ez a sírásója a vallásosságnak. Igy Clair Vilmos, a közművelődési egyesület titkára szabadkőmives; azután nem lehet csodálkozni azon, hogy a papság húzódozik ezen egyesülettől. Sőt a szolgabírói karban is ta­lálunk szabadkőmiveseket, a választások idejéből országos hirü Privigyének a főszolgabirája Abbffy Adolf szintén három pontos testvér, de az inas­ságnál még nem vitte többre. * Beteg plébános. Jurik Kabos, nyitra­ardánfalvai plébános már több hete ágyban fekvő beteg. Betegségének a gyökere nagymérvű meg­hűlés, amely nem megy ritkaságszámba az Inno­veczhegyaljai hideg vidéken. * Felülfizetések. A főgimnázium máj". 4-én tartott szinielőadásán felülfizettek: Meszleny Pál 20 kor., Koperniczky Ferenc dr. 17 kor., Rajner Lajos dr., Graeffel János, Hulényi Győző, Benkö Szeréna 10—10 kor., Mattyasóvszky Lajos 8 kor., Fehér Gyula dr. Klinda Teofil dr. 7—7 korona, Perényi Kálmán dr. és Walter Gyula dr. 5—5 kor., Leitgeb János, özv. Laczkó Pálné 3—3 korona, Roszival István dr., Siposs A. Félix 2—2 korona. A kegyes jótevőknek hálás köszönetet mond a rendezőség. * A Vaskapu védelme. A természet szép­ségei és a tudomány ereklyéi iránt érzéketlen kezek kikezdték a sz. János-kút felett levő vas­kapunak festőies szikláit, melyek Esztergom vidé­kének egyik szépségét képezték. Az igazi vaskapu sziklatömbjeit értjük, melyek a „vaskapunak" ne­vezett 406 m. magas hegytetőtől mintegy 10 percnyi távolban az Aranyhegy tetején valóságos természeti csodaként merednek az égnek, nyilván jégkorszakbeli maradványként. Ily nagy, szaba­don heverő sziklák csak a jég hátán juthattak ide azon időben, midőn Közép-Európát tenger borí­totta, s a föld tengelyének hirtelen megváltozása következtében beállott az antidiluvialis jégkorszak, mely az eocén faunát és flórát elpusztította. Né­metországban külön törvény van a geológiai em­lékek védelmére. Reméljük, hogy városunk illeté­kes hatósága megakadályozza, hogy a nevezett erratikus sziklákat továbbra is kőbányának tekint­sék, annál is inkább, mert a kövük építésre al­kalmatlan s igy vidékünk kőbányákban való gaz­dagságát tekintve minimális értéket képviselnek, mig ellenben mint természeti szépség emeli Esz­tergom fekvésének regényességét s ha megépül az Esztergom-Visegrád-Budapesti villamos vasút, akkor a szent János-kút és a Vaskapu vidéke számithat első sorban arra, hogy nyaralóteleppé és kedvenc kirándulóhellyé alakuljon át. * Bot csinálta doktor, ez a kacagtató darab kerül majd előadásra június 2-án az Esztergom­Szenttamás és Vizivárosi Kath. Polgári Kör mű­kedvelő tagjai által. A szerep betanulások már nagyban folynak. A sikerültnek Ígérkező mulatság jövedelme könnyíteni fog a házvétel nehéz kér­désén. A meghívók legközelebb lesznek kibocsátva. * Az Országos Céllövő Verseny színhelye tudvalevőleg a katonai lövölde lesz, amely ez alkalommal feldíszítve, környékével együtt, nem mindennapi képet fog nyújtani. A lövéseket május hó 23-án reggel 7 órakor kezdik, 3 mozsárlövés és 30 darab léggömb feleresztése mellett, eszter­gomi alkalmi kártyákkal első híradás gyanánt. Minden versenyző hadipuskával, különféle céltáb­lákra, mindhárom testhelyzetből összesen 150-et lő, pisztollyal (nem kötelező) 60-at, miniatűr fegy­verrel (nem kötelező) 40 lövést. A verseny meg­szakítását délben és este szintén mozsárlövések és léggömbök jelzik. A verseny ideje alatt, mint értesülünk, katonai zenekar fog játszani. Kumajner Ferenc vendéglős pedig a lövölde mellett nagy ponyvasátort állit, melyben a versenyhez látogató közönségnek hűsítő italokat, hideg és meleg éte­leket szolgál ki. A közlekedésről bérkocsikkal kellőképen gondoskodva lesz. De igénybevehetők a Budapest és Komárom felé minduntalan közle­kedő vonatok is, melyek ez alkalommal kellő számú II. osztályú kocsikkal lesznek ellátva. A közönség köréből mindenesetre sokan kirándulnak a verseny színhelyére. * Nyitravármegye törvényhatósági bizott­sága f. é. máj. 21-én közgyűlést tart. A tárgy­sorozatban nem szerepel valami, különös figyel­met érdemlő pont. Általános a remény, hogy Krausz főispánnak e gyűlésen való elnöklése az ő hattyúdala lesz. Ha ez valósul, az ő föispán­sága csak amolyan pünkösdi királyság volna. * Fuldoklás a Kis-Dunában. A kotrógép által megmélyitett Kis-Duna majdnem veszedel­messé vált egy a töltésnél foglalkozó munkásra nézve. Pénteken d. u. a nyári színkör előtt gyü­lekeztek a passió-próbára menő szereplők és éne­kesek, midőn egyszerre egy loccsanás hallatszik. Etána valaki felkiált: „Egy ember a vizbe esett". De ugyanabban a pillanatban már a Duna part­járól a viz szélén terem az illető, vasmarkával megragadja a fuldokló ruháját és egy erős len­dülettel kirántja a kövekkel kirakott partra. Ekkor már többen oda siettek és bár a megmentet ember ellenkezett, de közös erővel szárazföldre emelték. A gyorskezű és ügyes életmentőt: Baráth Béla párkányi tanítót a parton állók örömmel üdvözöl­ték. A baj úgy történhetett, hogy a munkás ember a dereglye egyik deszkáján ment (vagy aludt?) és onnan zuhant a vizbe és ha nem kapott volna gyors segítséget, valószínűleg egy pár hétre való vizet elnyelt volna (ha ugyan a dereglye alá nem kerül.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom