ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-04-21 / 17. szám

* Főegyházmegyei hirek. Bakics János csesztei plébános a nagyszombati szentszék ülnö­kévé neveztetett ki; Hariss József barsbessei plébános a verebélyi esperesi kerület tanfelügyelő esperese lett. * Változás a főkáptalani tisztikarban. Nagy Imre III. osztályú főerdész, aki a kis­komáromi uradalmi erdőket kezelte, állásáról le­mondott, mivel a gróf Nádasdy-féle uradalomnál kapott alkalmazást. Helyette az erdőket Dobó Jenő somogyszobbi főerdész fogja kezelni. * Buzaszentelés. F. hó 25-én azaz csütör­tökön a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes buzaszentelés tartatik. A szertartást megelőző szentmisét valamint a szentelést is Koperniczky Ferenc dr. prelátus-kanonok, szemináriumi kor­mányzó végzi. * Az Atlanti Oeeán jéghegyei. Mig az Adria és a Földközi tenger utasai kényelmes sima tengeren utaznak, addig a nagy Óceán utasai Európa és Amerika közt (s igy lesz Amerika és Ázsia közt is) tavasztól július közepéig állandó életveszedelemben forognak, kivált éjjel vagy köd­ben. Se szere se száma a mérföldnyi nagyságú jégtábláknak, és óriási jéghegyeknek, melyek a sarkvidékekről elszabadulva tengeráramoktól dél­felé sodortatnak, mig el nem olvadnak. Részint a jogestengerek megrepedt jégkérgei ezek, részint Grönland lecsúszott gletscherei, melyek néha 100 méter magasságra is torlódnak, mig a vizbemé­lyedő részük 500—600 méter vastagságot is elér. Ily kolosszális jéghegy okozta a „Titanic" ka­tasztrófáját. E jéghegyek és táblák egész a 35° szélességi fokig érnek, s különösen április-május hóban igen sürün jönnek. Egy német gőzös 24 óra alatt nem kevesebb mint 351 jéghegyet szám­lált útjában. Ujabban a szikratávíróval a hajók egymást figyelmeztetik a jéghegyek közeledtére és külön készülék jelzi annak közeledtét. De a modern technika minden vivmánya sem tette „fö­löslegessé* az Isten-félelmet, mint a ^Titanic" szomorú példája mutatja. f Májusi ájtatosság a vizivárosi zárda­templomban. Mint minden esztendőben, ugy ez idén is ügép májusi ájtatosság lesz a vizivárosi zárdatemplomban. Az első ájtatosság május else­jének előestéjén, vagyis f. hó 30-án este Va7 óra­kor tartatik meg. A szentbeszédet ez alkalommal Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános fogja mondani. * A kereskedelmi és iparkamarai tag­választás megejtésére kiküldött központi bizott­ság közhírré teszi, hogy a győri kereskedelmi és iparkamarába küldendő tagok választása Eszter­gomban, 1912. évi május hó 5. napjának dél­előtti 9 órájától délutáni 4 órájáig a városháza nagytermében fog megtartatni. Választandó a ka­marai lajstromok szerint szavazásra jogosult ke­reskedők által 6, az iparosok által 6 tag, kiknek megbízatása öt egymásután következő évre terjed és akik közül a legtöbb szavazatot nyert 3 keres­kedő és 3 iparos, mint rendes kültag, a kamarába azonnal belép, mig a kevesebb szavazatot nyert 3—3 pótkültagnak fog kijelentetni. Választó a vármegye- és a város területén lakó mindazon kereskedő és iparűző, aki a kamarai tagválasztó lajstromba fel van véve. Kamarai taggá választ­ható azon választó, aki legalább három év óta folytatja kereskedését vagy iparát s a névjegy­zékben ez a minősége ki van tüntetve. A válasz­tás 1912. évi május hó 5. napján délelőtt 9 óra­kor nyittatik meg és aznap délután 4 óráig tart. * Országos zarándoklat Rómába. A május hó 3-án Rómába induló zarándoklatra mind több jelentkezés történik az Országos Katholikus Szö­vetségnél. Eddig a többi között résztvesznék: gr. Zichy Gyula pécsi püspöki Szabó Norbert nagy­prépost, Giesswein Sándor dr. prelátus, Mlado­niczky Ignác, Zalka György, Hanny Gábor, Káplár Mihály kanonokok, Elbel Károly dr. ny. vezértörzsorvos, Németh Gyula táblai tanácsel­nök, Jósika Gábor báró, Horváth Gáborné bá­róné, Elbel Tivadar dr. kir. közjegyző, Hinléder­Fels Ákos vármegyei főügyész, több plébános, törvényszéki biró és ügyvéd. * Gazdasági életünk. Kedden tartotta az esztergommegyei gazdasági egyesület választmánya ülését Etter Gyula ügyvezető alelnök vezetése alatt. Az uj alelnök széles látókörű férfiú tapasz­talt gazdász, aki mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati téren teljesen otthon van szakmájá­ban. A választmány tagjai egyhangú elismeréssel emlékeznek meg Éttérről s az ő alelnökségében a vármegyei gazdasági életnek uj és örvendete­sebb korszakát üdvözlik. Nem sablonos dicséretet és méltatást akarunk e sorokkal közzétenni, ha­nem csak mint tényt konstatáljuk, hogy a gazda­sági egyesületbe eddig nem tapasztalt elevenség költözött be, amelynek hatása a külső munkálko­dáson és az eredményeken is meg fog látszani. * Az iskolák megnyitása. A városban ural­kodó vörheny-járvány felől dr. Perényi Zsigmond jelentést adott be fölöttes hatóságának, melyben konstatálja, hogy a járvány szünőfélben van. Ennek alapján remélhető, hogy a jövő hét folyamán az összes iskolákat megnyitják. * Az Esztergom-Szenttamás és Vizivárosi Kath. Polg. Kör" talán-talán mégis csak eléri célját, a már kiszemelt megfelelő otthonba jut. Legutolsó közlésünk óta e nemes célra adakozni kegyesek voltak : Brühl József az ígérvény első részletéül 125 kor., az Esztergomi Főkáptalan 200 kor., Mátéffy Viktor 25 kor., Komáromy Ferenc 20 kor., Seyler Károly (Bajcs) 20 kor., Nagy Róza 10 kor., Mayer Ferenc 5 kor., özv. Pathy Istvánné 5 kor., Lovacsek Antal 2 kor. és Weisz Mihály kályhagyáros egy uj cserép­kályhát 80 kor. értékben. Ujabb adományokért esedezve, fenti kegyes jótevőknek a kör minden egyes tagja nevében hálás köszönetet mond a kör házépitő bizottsága. * A tanitóképző uj épületének épitése már — amint értesülünk — közel áll a megvalósulás­hoz, amennyiben a reá fordítandó költségek elő­állítására már megtörténtek az illetékes intézke­dések. * Mit csináltak Vágsellyén ?! Mindenek előtt meg kell állapítani azon tényt, hogy Vág­seltyén katholikus olvasókör van. Hogy miként virágzik a kör, milyen munkakört tölt be és milyen hatással van a nép lelkére, azt nem tudjuk. Egy másik tényt azonban konstatálhatunk, ami abban áll, hogy az úgynevezett „kath. kör" nem áll jó lábon a község plébánosával, söt inkább arra törekszik, hogy őt a világ előtt mint egy anti­szociális, ókori egyént mutassa be. Lehet, hogy nem az egész kör, hanem csak az elnökség, a vezetőség plebánosellenes, de az aztán még a névtelen híradásoktól sem riad vissza. A plébános a támadás láttára védekezett, de — kellő hig­gadtság hián — odaütött, ahonnan segitö kezet nyújtottak feléje. Lehet, hogy otthon az ellenségei között nem is mer szétütni, pedig a kezébe adtuk a nádpálcát. A gőzfürdő, mely jelenleg alapos átalakítás alatt áll hat évre van kiadva Réger Dezsőnek. A bérlet folyó évi október hó 1-től veszi kezde­tét, amikorra a munkálatok bevégződnek s a modernül felszerelt fürdő a közönség használatára fog állani. * A tanitók búcsúja. F. hó 18-án, csütör­tökön vettek bucsut Schwetz Vilmos kir. tan­felügyelőtől a tanitók, kit a kultuszminiszter érdemeinek elismeréséül a sopronvármegyei kir. tanfelügyelügyelőség élére állított. A legszebb emberi érzés, a szeretet nyilatkozott meg e napon, a ragaszkodás, a hála érzése tört ki a szivekből, a megérdemelt jutalom feletti öröm és a távozás feletti fájdalom őszinte könnyűje csillogott a sze­mekben a búcsúzás alatt. Nem csupán a köteles tisztelet, vagy társadalmi illem vezette a tanító­kat, hanem az az ösztön, mely a gyermeket az édesatyához kapcsolja. Délelőtt 10 órakor az állami, izraelita és magán elemi iskolai tanitók, 11 órakor pedig dr. Fehér Gyula prel.-kanonok illusztris vezetésével az esztergomi községi elemi iskolai tanitók jelentek meg. Az államiak nevében Kálnai Károly sárisápi igazgató-tanító, az izraelita tanitók nevében Geiger Miksa esztergomi igazg. mondták el az „Isten hozzád^-ot. Dr. Fehér Gyula prelátus-kanonoknak mély érzéstől áthatott, magas szárnyalású beszéde örök időkre emlékezetes marad, de felejthetetlenek lesznek a kir. tanfelügyelőnek azon szavai is, melyekkel megköszönve a tisztel­gést, közismert szerénységgel hárította tagadhatlan érdemeit is a szólóra és tanítókra, mint hűséges munkatársakra. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne örökítsük a bucsuvételt, mint olyant, mely a köznapiasságon messze felül emelkedik s amely nem a teritett asztalok mellett, a jóllakottság érzetével történt, hanem mint olyant, mely hatal­masan bizonyítja, hogy a hivatal rideg levegőjé­ben is virágozni tud az emberszeretés, a kölcsönös megértés, a bizalom s a nagyszabású célok el­érésére való egyesülés, ha az arra' hivatott egyén ember is tud lenni. Valóban szerencsés az a tan­kerület, melynek ilyen vezetője lehet s őszintén osztozunk a fájdalomban, melyet a távozás kelt a szivekben. Lelkünk teljes melegével kívánjuk, hogy az új működése helyén is oly érdemeket érjen el, milyeneket Esztergom vármegye közok­tatásügye drága kincsként megőriz, hogy nemes céljait megértsék, hogy őszinte törekvéseiben hivatásszerető munkatársakat találjon ! * Baj van a községi utakkal. Némethy József műszaki tanácsos elevenen teljesiti az utak felügyeletét s most a vármegyei utak után az ezen utakra betorkoló községi utakkal foglalkozik. Ha igy haladnak az ügyek tovább is, messze felül­múlják utaink a hontmegyei utakat, ahol még a vármegyei utakat is felszántják a gazdák, amikor a szántásnál „forgó"-nak használják. Ilyen álla­potok vannak a kövesd-kicsindi útnak a kövesdi részén, amely kavicsot sohasem látott. Az utas méltán képzeli és jajgatja, hogy rosszabb út már csak a pokolba vezethet. * A vásárterek szépitése. A párkányi állat­vásártér korlátai fehér színben tündökölnek és uj ruházatukkal felhívják magukra a féltékeny eszter­gomiak figyelmét. Most ez egyszer azonban nyu­godtak lehetünk, mert nem a haladásnak és a versenyzésnek a láza szülte ezen újítást, hanem a közigazgatásnak szigorú rendelete, amely köve­teli a korlátok festését, vagy meszelését. Ugy szintén köteles az elöljáróság megengedni, miszerint az állatvásárterek füvén a lakósok akadály nélkül legeltessék állataikat. * A Tokodi Kath. Népszövetség mint egye­sület, f. évi április hó 21-én a Márkus-féle vendég­lőben tánccal egybekötött jótékonycélú színielő­adást rendez, saját újonnan készült színpadján. Szinrekerül: Báthory László két felvonásos szín­darabja a „Zászló bontás". Kezdete este 7 órakor. Helyárak: 1—2 sor személyjegy 2 kor., családjegy 3 személyre 4 kor. 3—6 sor személyjegy 1 kor., családjegy 2 kor., ülőhely 50 fillér. A tiszta jöve­delem az egyesület színpadja és házalapja javára fordittatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak, * „Miért rosszak a vármegyei utak ?" Ezen cím alatt egyik közeli lapszámunkban rövidke közlemény jelent meg és miután az illetékes egyé­nek az útkaparói viszonyokat hozták fel a bajok okául, mi sem mondhattunk mást. Most azonban megszólal a másik fél, a vádlott fél is és előadja panaszait s megvilágítja az ügyet a munkások részéről. A műszaki tanácsost nem érheti a vád, mert hisz a vármegyéhez beadott indítvá­nyában felemlíti, hogy a fokozottabb munkával arányban emelni kell az útkaparók fizetését is. Természetes, hogy az útkaparók, mint egyszerűbb emberek, csakis az ellenük szóló részt vették észre közleményünkben, mig a fizetésjavitásra vonatkozó felszólalást tekinteten kivül hagyták nem valóság­ról, hanem csakis reményekről lévén szó benne. Szórói-szóra adjuk a beküldött levelet : „Kelt 912 4/15 Igen tiszelt szerkesztősség! Az utárokban talált Esztergom czimű lapban arra czikre akadtam reája hogy miért rosszak a vár­megyei közutak, hogy ez az útkaparók hanyag­sága pedig nem mert kérem jó utat csak meg­felelő kavicsmenyjsségböl lehet fentartani ha évenként 70 vagy 80 van köbméter kavicsmenyi­séget adnak kilométerenként nem pedig 40 ent vagy 50 ent. és amit e czikk ír arról hogy az útkaparók tömegessen monddanak fel az is félre értés mert nem azért mondanak fel, hogy az Tisztelt műszaki tanácsos ur a téli hónapok alatt 7 töl 7 ig kívánja hogy dolgozón mert már télen este 7 órakor szurok söttétség van hanem a nyári holnapokra vonatkozó 6 ol 6 ig való munkaidőt akarja változtatni még pedig ojan alapon hogy kora hajnaltol sötét estélig; most már kérem méjen tisztelt urajim itt a hiba hogy már a nyári hona­napokban regei 4 töl este 8 ig lehet a munkát foltatni. De akkor a 36 korona fizetést még egyszer 36 ra méltosztason a műszaki tanácsos urunk fel­emelni mert az a erős földmunka megkívánja hogy akor nem csak a záraz kenyér meg a tiszta víz legyen a táplálék mert ezen nem bírja ki az ember 14 ora hosszat dolgozni, és a utasítás még idájig ugy kívánta hogy a munka idő október 1 töl ápril hó 1 éjig regei 7 töl este 5 ig és áprils 1 töl október lejig regei 6-oly este 6 ig. Ehez ragaszgodunk mindnyájan mert semiféle munkás nem kezdi elöb a munkáját csak az átajás munka de ott nem 1 korona 20 fillért keres a munkás, és ha valami melékeset nem tehet az a szegény kaparó akor amelik családos apa 7—8 ad magával ül az asztalhoz akor egyik a másik szemébe sirhat hogy a mama nem fözöt megincsak mert nincs miből azoknak ugyan akiknek 10 vagy talán anály is töb hold föld birtokja van annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom