ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-04-14 / 16. szám

csendben, de annál nagyobb buzgósággal és erő­feszítéssel munkáját, úgy hogy nincs intelligens családja a városnak és a környéknek, amely nöi tagjainak példás és áldásos neveléseért a legna­gyobb hálával és köszönettel ne tartoznék ezen zárdának s az azt vezető irgalmas nővéreknek. 50 éves pályafutása alatt ezen intézet adott, osztott szellemi kincseket, megfizethetetlen lelki, szellemi jótékonyságot gyakorolt. Eddig mindig adott, ezreket tett boldogokká, lelki gazdagokká s ő maga megmaradt komor, egyszerű külsejében és ruhájában. Most azonban elérkezett azon idő­pont, amidőn már nem képes az eddigi kulturális munkálkodást zavartalanul végezni. Nem mintha a buzgóság, a munkaerő, az önfeláldozás meg­gyengült, megfogyatkozott volna ! Mindebben nincs hiány, de a fokozottabb igényeknek, a tanulá-ra és nevelésre vágyó seregeknek már nem elegendő azon épület, amely talán 50 év előtt bőséges pa­lota volt. Az ellenőrző hatalom, a közegészségi, a tan­ügyi felügyelet észrevette a helyzet válságos voltát, amelynek megszüntetésén az intézetet vezető nő­vérek már régóta, de anyagi eszközök hián jó­formán eredménytelenül fáradoztak. Azért mondjuk, hogy jóformán eredménytelenül, mert bár meg­szerezték a szomszédos telket s az építkezés költségé­nek a felét 57 ezer korona erejéig összevarázsolták, a másik fele még mindig hiányzik, jóllehet az önkéntes jótékonyság félig-meddig megtette a maga kötelességét. Nem is szólva arról, hogy az inté­sekben fáradozó hatóságok is többet használnának egy kis segély irányában való közbenjárásukkal. A nagy közönségre elérkezett az idő, amidőn a vett jókért jóval kell visszafizetnie, vagyis az in­tézet fejlesztéséhez anyagi segélyével is hozzá kell járulnia. A jótékony adakozás vetette meg az áldásosán működő intézet alapjait, annak kell továbbra is fentartania. Ki csodálkozhatik azon, hogy aki mindig adott, végre kér is és kapni is akar valamit. * A hercegprímás és a budapesti papság. A budapesti egyházkerület papsága f. hó 11-én tartotta meg szokásos tavaszi gyűlését a központi papnevelő-intézet dísztermében. A gyűlésen az elnöklő dr. Ott Ádám esperes, apát-plébános indítványára a fővárosi papság egyhangúlag föl­háborodását fejezte ki azon újságcikkek miatt, melyek egy fővárosi napilapban az utóbbi időben megjelentek és a hercegprímás személye és kör­nyezete ellen irányultak. Egyúttal jegyzőkönyvileg biztosította ő Eminenciáját fiúi szeretetéről, nagyra­becsüléséről és törhetetlen ragaszkodásáról. * Igazgatók értekezlete. Spitkó Lajos tan­kerületi főigazgató az idén Esztergomba hivta össze tankerületének középiskolai igazgatóit az évenkint megtartatni szokott értekezletre. Az igaz­gatói értekezlet április 29-én és 30-án fog meg­tartatni. * Az esztergommegyei gazdasági egye­sület az adminisztratív kiadások fedezésére ezen évben 2000 korona állami segélyben részesült. * A komáromi választás. A testvér város a politikai jogok gyakorlása terén a rövid idő alatt bekövetkezett két választás alkalmával teljesen úgy járt mint Esztergom. Egy feljegyezni való körül­mény azonban önként ajánlkozik a tollúnk alá s ez az, hogy a csalódott ellenzék beverte a kath. plébá­nosnak és a ref. püspöknek az összes ablakait, vagyis mindkét keresztény felekezet rossz néven vette pásztorának mungóságát. Ezalatt azonban a nagy számú komáromi zsidóságnak a rabbija nyugodtan ült ablaktáblai mögött, mert az ő hívei nem követelték tőle az ellenzéki hazafiasságot. * Temetés. A vízivárosi zárdában működő irgalmas nővéreket szomorú gyász érte a napok­ban, amennyiben a halál egészen fiatalon, a munka mellől ragadta el egyik nővérüket, Balázs M. Blankát. A gyászoló irgalmas nővérek a követ­kező gyászjelentést adták ki : Jézus, Mária, József! Paulai szent Vince! Az esztergom-vizivárosi leány­nevelő-intézet szatmári irgalmas nővérek rendjéhez tartozó tagjai mélyen szomorodott szívvel, de Isten végzésén mély alázattal magnyugodva, tudatják, hogy Krisztusban szeretett nővérük: Balázs M. Blanka irgalmas nővér 27 éves korában, hosszas szenvedését türelemmel viselve és Isten szent aka­ratán teljesen megnyugodva, a szentségekben való gyakori részesülés után, 1912. évi április hó 9-én délután V2 3 órakor visszaadta tiszta lelkét Terem­tőjének a remélt mennyei boldogságra, testét pedig f. hó 11-én d. e. 10 órakor a zárdatemplomban tartandó engesztelő szent miseáldozat után a szent­györgymezői kápolnából fogjuk a boldog feltáma­dásig nyugalomra helyezni. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba. Esztergom, 1912. április 9-én. Nyugodjék békében! — A temetés csütörtökön d. e. ment végbe a szentgyörgymezöi temetőben, hol a vég­tisztesség megadására megjelentek a zárda növen­dékei és a felnőtt leánj^ok kongregációjának tagjai csaknem teljes számban az irgalmas nővéreknek kíséretében. A temetési szertartást dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kormányzó végezte a papság és a papnövendékek segédletével. A főkáptalan tagjai közül megjelentek még dr. Klinda Teofil, Schiffer Ferenc, Brühl József és Hübner János preiátus­kanonokok. A résztvevők között láttuk még a köz­ponti papság sok tagját, a város előkelőségének nagy seregét és a főgimnázium ifjúságát tanárai vezetése mellett. A szeles, viharos idő nem gátol­hatta meg abban a résztvevő lelkeket, hogy a rövid, de érdemes élet letörte fölött, kifejezzék bánatukat és szomorúságukat. * Fényes és általános örömet keltő elég­tételt kapott dr. Janda József, nyitrapereszlényi esperesplébános 1912. április 10 én a pozsonyi kir. ítélőtábla felebbviteli büntető tanácsától, mely őt felmentette a hatóság ellen való izgatás vádja és ennek következményei alól. Még az 1910. évi képviselőválasztások alkalmával sikerült őt vád alá helyezni, és a nyitrai kir. törvényszék 1911. nov. 3 án elitélte őt ötnapi állam fogházra, 50 ko­rona mellékbüntetésre és vagy 200 korona per­költség megfietésére. Remek beszédben védelmezte öt a kir. tábla előtt dr. Neumann József ügyvéd, ügyesen védte ártatlanságát maga a vádolt is, és pedig oly hatással, hogy a tábla őt felmentette, sőt maga a főügyész is megnyugodott az Ítélet­ben. Még sohasem hurcoltak Nyitrában annyi papot a törvény elé, mint most. Sajnos, kivéve dr. Jandát, egy sem tudott ép bőrrel kimenekülni. Jedlicska Pál érseki helytartó, midőn a dolog minden mozzanatáról értesült, üdvözlő leirattal tüntette ki a plébánost azon meghagyással, hogy e leirat a plébánia levéltárában őriztessék. * Eljegyzés. A következő eljegyzési jelen­tés érkezett szerkesztőségünkbe: Mihalek Etike és Márkus Kálmán jegyesek. Az eljegyzést ápr. 8-án tartották meg Esztergomban a szülők és a testvérek jelenlétében, tehát a legszűkebb családi körben. * Bérbeadás. A nyitrai székeskáptalan vég­leg eldöntölte már, hogy nyitraludányi birtokát az ottani szövetségbe lépett kisgazdáknak adja bérbe, akik az adón és egyéb terheken kivül ma­gyar holdankint 48 koronát fognak fizetni 1913. okt. 1-től. Az eddigi bérlet csak 28' korona volt. Megjegyzendő, hogy a nem keresztény oldalról még nagyobb ajánlat történt. * A reáliskola jelenje és jövője. A köz­oktatásügyi minisztérium a kerületi főigazgatónak, Spitkó Lajosnak az információja nyomán a ba­jokból való kibontakozás legalkalmasabb eszkö­zeként azt ajánlotta Esztergom város tanácsának, hogy a községi főreáliskola megüresedett igazgatói állását ideiglenesen Grúsz Rajmunddal, az intézet­nek legidősebb tanarával töltse be. A főreáliskola tanári karának is ez volt az egyhangú kívánsága s a város tanácsa örömmel ajánlotta fel az igaz­gatói széket a munkásságáról ismert tanárnak. Ezen tények az intézetnek életében nagy fordu­latot jelentenek. A multakat nem akarjuk bolygatni, hiszen akadtak elegen, akik fölösleges kedvteléssel bolygatták és piszkálták a főreáliskolának bajait s azt nemcsak kikürtölték országszerte, de annyira kiszélesítették s felfújták, hogy a különben erősen fejlődő tanintézetnek és a hivatásának magaslatán álló tanári karnak a hirére is bizonyos árnyat borítottak vele. Az is tagadhatatlan tény, hogy az ellenségeken kivül, maga a támadott vezetőség is hibázott, annyiban, hogy a védekezésben s a meg­rendített tekintély egyensúlyának támasztgatásában sokszor komikus eszközökhöz nyúlt s az egyéneket szembeállította az egyénekkel meg nem fontolt taktikából. Az intézetnek fejlesztésében az eddigi vezetőségeknek tagadhatatlan érdemei vannak, bár az is igaz. hogy fejlődéshez nagyban hozzájárult maga a helyzet, az idő és az alkalom is. — Most már, miután a működő tanerők, úgyszólván, maguk állították élükre a vezért, remélni lehet, hogy az egyöntetű munkásság minden téren meghozza a természetes eredményét s eltűnnek azok a híresz­telések, amelyek szinte láthatatlan szájakból eredve kihívták a közönség kritikáját az intézet ellen, bár csupa félreértések, pletykák és valótlanságok voltak s arra szolgáltak, hogy a közfigyelem Jéves irányba tereitessék. Megnyugodva látjuk, hogy az iskolát látogató ifjúság felett nem lebeg már az áldatlan helyi cselszövések felhője és igy a főreál­iskola a nevelésnek s a tudásnak csarnokává lett, miután elég ideig volt már a kíméletlen dema­gógiának céltáblája. * Halálozás. Hübner Antal magánzó életé­nek 74-ik, boldog házasságának 47-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után folyó hó 5-én reggel V2 9 órakor elhunyt. A boldogult földi maradványai 7-én délután 5 órakor a belvá­rosi sírkert kápolnájából a Jó Pásztor kápolna sírboltjába örök nyugalomra helyeztettek nagy részvét mellett. * Az esztergomi olympiai céllövő-vcrseny iránt, mint értesülünk, a sportkörökben ország­szerte nagy érdeklődés mutatkozik. Hazánk fegy­veres védelmének fontos érdeke és a külföld előtt való méltó képviselete követelik, hogy a stock­holmi olympiászon, illetve ezt megelőzőleg az I. Országos Magyar Olympiai Géllövő Versenyekben az egész országból kiválogatott legjobb lövészek vegyenek részt. A Magyar Olympiai Bizottság azonban nevezéseket csakis a lövészet valamely ágával sportszerűen foglalkozó egyesület tagjaitól, valamint az egész hadsereg tényleges állományú egyéneitől fogad el. Jelentkezési határidő f. év május 5-én. A versenyek fővédnöke, tudvalevőleg József főherceg, a Magyar Olympiai Bizottság el­nöke Andrássy Géza gróf v. b. t. t., a céllövő szakosztály elnöke pedig Pogány Géza m. kir. honvédszázados. A verseny szintere Esztergomban a katonai lövölde lesz, ahová a verseny napjai­ban bizonyára sokan fognak kimenni; de az esz­tergomi közönséget a versennyel összekötött egyéb ünnepségek fogják leginkább érdekelni. * A bezárt esztergomi népiskolák. Az egész város meg van fertőztetve a vörheny-jár­vány által. Az a félezer megbetegedés, amelye t hivatalosan hoztak a közönség tudomására, egye­dül a szülők oktalan titkolódzásának és nemtörő­dömségének számlájára irandó. Az alispán ezen jelenségek láttára az összes iskolákat becsukatta bizonytalan időre. Igy egy fertőzési alkalom meg­szűnik, a többi azonban megmarad. * A takarékpénztári fürdő megnyitása. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság e hó 18-án d. u. 3 órakor igazgatósági ülést tart, mely után 4 — 5 óra között a nagy áldozatokkal, a legmodernebb felszereléssel és legdíszesebb ki­vitellel emelt uj fedett, fűthető, vasbeton téli-nyári uszodáját megtekinti, azt ünnepélyesen megnyitja és ez alkalommal a nagyközönség használatára átadja. Ezen megnyitóra a takarékpénztár, nem csak részvényeseit, de az érdeklődő nagyközönsé­get is szívesen látja és ugy értesülünk, hogy az uj uszoda e naptól kezdve állandóan használható és pedig mig az enyhe időjárás be nem áll, a multihoz hasonló napszakonkénti felváltással, va­gyis reg. 5—8 óráig a férfiak, 8—H-ig nők, d. e. 11-től d. u. 7 ig férfiak; azután pedig oly módon, hogy a nyári szezonban a két uszoda külön-külön, egész napon át, a férfiak és nők részére fog ren­delkezésre állani. A modern épitő technika leg­újabb vívmányai szerint létesült és méreteiben is hatalmas épület ez az uj uszoda; mely messze vidéken magában állván, egyik érdekes nevezetes­sége lesz városunknak és módot fog szolgáltatni közönségünknek arra is, hogy a szokásos, rendes testápoláson kivül, anélkül, hogy nagy költséget fordítana reá, helyben használhatja ki a viz kü­lönböző gyógyító hatását. * Kath. nyomda kellene Nagyszombatban. A Szent-Adalbert-egylet, a nagyszombati lelkészek által szerkesztett ottani hetilap, az ottani taninté­zetek mindenféle nyomtatványai elegendő munká­val látnának el egy kath. nyomdát. Most pedig nem keresztény zsebbe folyik a pénz a fenti dol­gokért. Sajnos, hogy a széles vidékszerte bámult tevékenységű Hudyma tanár ebbeli törekvése mások gyengesége miatt nem tudott sikert aratni. * Ünnepség e fegyintézetben. Márc. 25-én Gyümölcsoltó B. Asszony napján szép ünnepségek közt szentelte meg a fegyintézet templomában az első szószéket Jedinák Tivadar esperes, mely alkalommal a szószéket a fegyencek állották kö­rül. Előző napon szépen feldíszítették virágokkal. Ott láttuk az egész tisztikart valláskülönbség nél­kül, ezeken kivül Nagyszombatból Simkó József igazgatót, Cziky Vilmos tanárt, Práznovszky

Next

/
Oldalképek
Tartalom