ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-02-06 / 6. szám

miért is kijár a napi gázsi. Hja, a haza minden előtt. * Ballagi Aladárról azt mondják, hogy ügyes történész. Most kisült, hogy a legbölcsebb férfiú is, mert a t. Házban általános örömet keltett azzal a tiszteletre méltó elhatározásával, hogy eláll a szótól. Hallgatni arany. A többi országos atya beszélt helyette is és beigazolta azt a közmondást, hogy sok beszédnek sok az alja. Aki nem hisz nekünk, olvassa el Bánffy Dezső képviselőházi beszédjét, mellyel megokolta, hogy ö, az egykori főudvarmester ur, miért csatlakozik Just és Kossuth Ferenc határozati javaslatához. Mi a sorok között azt is kiolvastuk, hogy a bősz kuruc személyes politikáját nagyban az is irányítja, hogy Bécs nem kíváncsi többé az ő sajátos politikai fölfogása iránt. Ha ő valóságos belső titkos tanácsos minőségében a cs. és kir. kammer diener előtt még egyszer meghajthatná magát a felség dolgozó szobájának várakozó nagytermében, bizonyára megváltoznék a közfelfogása. De hát mért is nem kéri ki a kabinetiroda az ilyen duzzogó magyar főúr nemzetboldogitó véleményét? Igazán nincs rendén a dolog; a mellőzés boszantó. Lemondás?! Választás?!? Taktika?!! Ez most a politika előtérbe került három főbenjáró kérdése. Ki tud erre megfelelni ?! Talán Khuen ? Ö tud bizonyára a legkevesebbet, mert az eszköz rendszerint nem tudja, hogy milyen ütésre használja föl az, kinek kezébe került. Lemondás ? ! Ki jön utánna ? 1 Van elég darabont az országban. Ma holnap ezen szó sem jöhet megbélyegző számban, mert megszokja a nemzet. Választás ?! Ki mer most választást csinálni ?! ? Forralják különböző alakban a nemzet vérét. Az országrontók a vagyon és tekintély ellen lázítanak; a reformátusok felekezeti harcot szítanak; a képviselő urak üresen puffogó frázisokat eregetnek világgá! a nép züllött és nem hisz már senkinek. Ki mer ma választani ?!! Választani lehet, de a többséget Khuennek biztosítani nehéz feladat. Taktika ? ! Az lehet. Ez a legvalószínűbb, mert ki kell korrekt formában mutatni ország-világ előtt, hogy a magyar nemzet nem tökéletesen érett a politikára. Alkotmányával élni nem tud. Mire van tehát szüksége ? Csendes abszolutizmusra. Sokan vannak, kik szivesebben látnának egy tisztességes abszolutizmust, mint olyan gyermekes játékot, melyet a nemzet nagyjai az ország költségére nap-nap után lejátszanak. A „Nemzeti Társaskör" uj pártalakitáson töri a fejét. Valószínűleg azért, mert a jelenlegi pártokkal operálni nem lehet. Az hallatszik, hogy És jött. Ott is volt már: nem vették észre, amikor benyitott. Köszöntött. Margit felretten, azt hiszi képzelődik. „Sándor! Isten hozta!" „Margit! Tavaly nem igy szólítottál! Vagy már ..." és visszatántorodott. Feleletül a férfi keblére borult és sírt. „Anyám áldjon megl" Ez felemeli áldozó kezét, de szó nem hallatszik ajkáról, csak a boldogság mosolya rajzolódik arcára. Azután a kéz lehanyatlik, a mosoly merevedik : az anya meghal. Egy élet mult el, de áldása életet fakasztott az új pár szivében. * * * Mikor az új sirdombon kivirult a rózsa, Fehérváros is illatos volt. Tele volt a város akácfavirággal . . . Dankó Sándor portáján ünnepre készülnek. Holnap adja meg a pap is azt, amit az a sirban porladó kéz már megadott. Dankó Sándor sem ellenzi már fia boldogságát; hogy miért? azt ő sem tudja. Csak ketten tudják, akik ott a családi teremben élvezik boldogságuk örömét. Most is imázva gondolnak a szerető szivek Atyjára, mint akkor a megpróbáltatás napjaiban: Uram, sújts, alázz, de boldogíts . . . minket ... az atyát is . . . mindnyájunkat ... De most a hálaadás öröme fakasztja ez imát. A tisztaság lilioma s a kitartás rózsája ölelkeztek s bizony, bizony szebbek ők Salamon minden pompájánál. A kertben is, az édes illatú kertben, sárga rigópár beszélget édesen . . . Arady Gáspár. az uj párt programmja változatos lesz. A szabadkőműveseknek asztalára dobja az egyházat, illetve a pozitív vallásokat, hogy ellenszenvük egész erejével kivégezhessék. A felekezeteknek biztosítja, hogy az állami hivatalokat és a jobbizü falatokat az országban ők élvezhessék és hogy a róm. kath. egyház romjain ők lehetnek a közeljövőben a guvernementális vallás. A néppártot az utolsó szálig kiirtják az élők sorából. A Kossuth-pártot falhoz állítják azzal, hogy Kossuth apánk jelszavával azon kerületben, melyet számára kijelölnek, szabadon korteskedhetnek. A Just-pártot ó-liberális szabadkőműves tagjaikban keblökre ölelik; az önálló bankot megcsinálják majd, ha fagy. Nagy lesz igy az összhang, ^mert mindezek tetejében a nemzetiségeknek bántatlanul szabad lesz minden téren gunytárgyává tenni a magyart. Skiz. — Körvadászat Jézus szent neve ünnepén. Rendezték a M. Á. V. felügyelői, mint a vadászterület bérlői Ebeden. Ugye jól hangzik? de nem a hithű katholikusok fülében, hanem a vad liberális-szabadkőműveseknek. Fájdalom, pedig igy volt. Jan. 16-án Jézus szentséges neve ünnepén sürü puskaropogás botránkoztatta meg az isteni tiszteletre gyülekező buzgó híveket, a laza hitűek, kik pénzért mindenre kaphatók — szám szerint 60-an — a hajtó szerepet vitték. Mindenesetre elítélendők ezek is, de leginkább azok, kik ha hiúságuknak kedvez, jótékonyságot is gyakorolnak és hangzatos szavakkal beszélnek a nép jólétének előmozdításáról, de a tett mezején meghátrálnak, illetve csak a maguk kedvtöltését tartják szem előtt, nem riadva vissza a lelki kártól, melyet ezen kedvtöltésük von maga után, sőt még fennen hangoztatják, hisz jót tettünk, mert még vasárnap is keresetet adtunk a szegény népnek. Szegény elámított nép, de még szegényebb lelki vakságban szenvedő urak, kik nem tudjátok, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem igével is, mely az Isten szájából jön. Ezek bizonyára már annyira el vannak fásulva a földi gyönyörök élvezetétől, hogy nem érzik a lélek táplálékának szükségét — igen sajnálatra méltó állapot, melyből buzgó imádságra csak az Isten kegyelme emelheti ki az embert — de legalább ne vonják a szegény tudatlan népet is a kárhozatba, mert írva van: „jaj a botránkoztatóknak." Az én községem tiszta katholikus község és a jövőben éber szemmel ügyelek az eféle konkolyhintő ellenséges fölvilágosodott urakra és fáradságot nem kimélő utánjárással fogom, szükség esetén hatóságilag megakadályozni botrányos kedvtelésöket. Különben ajánlom ezen ebedi vadászterületet bérlő M. Á. V. felügyelő urakat a M. Á. vasutak tekintetes igazgatóságának szíves figyelmébe megrendszabályozás és felvilágosítás végett, mert ugy látszik, nincs tudomásuk a legutóbbi miniszteri rendeletről, mely ugy hangzik, hogy az ismétlő iskolásgyermekek 8 órától 7210 óráig tartoznak előadást hallgatni és azután tanítóik vezetése mellett a mindennapi iskolásokkal egyetemben a templomba vonulni szent mise és prédikáció hallgatására. Már pedig azon 60 hajtó között több mint a fele mindennapi és ismétlő iskolás gyermek volt. — De ha már vallási kötelezettségöket — az Isten és anyaszentegyház parancsolatait — „Megemlékezzél róla, hogy ünnepeket szentelj," „Az anyaszentegyháznak szokott ünnepnapját megüljed", „Ünnepnap misét becsületesen hallgass'

1, — ezen jó katholikus urak sutba vetik — legalább a miniszteri rendelet zabolázza botrányos kedvtöltésökben. Elég szomorú, ha még az urakat is csak a kényszer fékezi, — a lelkiismeret szava semmi — ne csodálkozzunk akkor, ha a műveletlen nép elfajul és a szocializmus sáska had módjára terjed és rombol — hisz régi igazság, hogy fejétől büdösödik a hal — valamint az is régi igazság, hogy aki vallása törvényeit nem tartja, nem lehet jó hazafi sem, — mert jellemzésükre ezen jeles uraknak el nem mulaszthatom itt felemlíteni, hogy a mult év augusztus 20-án első dicső apostoli királyunk névünnepén, mely minden lelkes magyar szivébe arany betűkkel van bevésve, szintén nagyszabású körvadászatot rendeztek s mig benn az Isten házában panaszosan felsírt az ének: „Hol vagy István király, téged magyar kivan, gyászos öltözetben te előtted sirván" s mig a pap az Úr szentséges testét körül hordozta — addig kint sűrűn ropogtak a fegyverek a felvilágosodott (?) urak mulattatására. — De hát mért is kedvelik ezen jó urak annyira a vasár- és ünnepnapi vadászatokat, hiszen ők reá érnek hétköznap is, például csütörtökön, akkor 300-nál is több iskolás gyermek örömmel állna szolgálatukra és nem csinálnának botrányt. Lelkipásztor. Jegyzőkönyv. Felvétetett „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve" c. Egyesület központi bizottságának 1910. január 27-én Esztergomban megtartott ülésén. Jelen voltak: Rajner Lajos püspök, érseki általános helytartó, egyesületi elnök, Rott Nándor központi igazgató, Számord Ignác egyházmegyei igazgató, Breyer István titkár és pénztáros, Magurányi József számvizsgáló, Andor György, Brühl József, Fehér Gyula, Frey Ferenc, Hollósi Rupert, Török Mihály, Vaszary Mihály központi bizottsági rendes tagok, Gróh József, Majer Imre, Mátéffy Viktor központi bizottsági póttagok. Távolmaradásukat kimentették: Czaykowszky Evariszt, Csúcs István, Fiedler István, Zalka László és Véner Pál egyházm. igazgatók, gróf Batthyány László, báró Förster Gyula, Jedlicska Pál, Rejtő Sándorné, Walter Gyula központi bizottsági rendes tagok és Auhermann Miklós központi bizottsági póttag. Rajner Lajos püspök, érseki általános helytartó, egyesületi elnök szívélyesen üdvözli a lakásán egybegyűlt bizottsági tagokat s mindenekelőtt az Egyesület egyházmegyei igazgatóiban történt változásokat jelenti be. E változások a következők : Guzsvenitz Vilmos nagy elfoglaltságára való hivatkozással az egyházmegyei tisztség alól való felmentését kérte, mire a Ribornok Hercegprímás úr Ő Eminenciája mult évi november hó 5-én 7039. sz. a. Számord Ignác óvónőképző-intézeti igazgatót nevezte ki egyházmegyei igazgatónak az esztergomi érsekhelynökség területére. Elnök azon reményének ad kifejezést, hogy a gyermekek nevelése és tanítása terén jeles érdemű új igazgató az Egyesületnek is hasznos szolgálatokat fog tenni. Változás állott be a veszprémi és pécsi egyházmegyei igazgató személyében is. Ott Mihály lelkiigazgató ukki plébánossá kineveztetvén, az igazgatói tisztség alól felmentését kérte. Erre a veszprémi püspök úr Hoss József szemináriumi spirituálist nevezte ki egyházmegyei igazgatónak még a mult évi dec. hó 12-én 4580. sz. a. — A pécsi egyházmegyében Szilvek Lajos kanonok helyébe, ki más irányú elfoglaltsága miatt ezen tisztség alól felmentetett, Beck Lajos nagybicsérdi plébánost nevezte ki a pécsi püspök úr (1999. dec. 12-én 4580. sz. a.) az Egyesület egyházmegyei igazgatójává. Ezen személyi változások kapcsán örömmel veszik a jelenlevők tudomásul, hogy a legutóbbi központi bizottsági gyűlés óta a rozsnyói egyházmegye területén is szerveztetett egyesületünk. Ebben az egyházmegyében Véner Pál apát-kanonok neveztetett ki (1909. okt. 28-án) egyházmegyei igazgatónak. A rozsnyói püspök úr ide vonatkozó levele, mint az Egyesület iránt tanúsított érdeklődő figyelemnek tanúsága, felolvastatott és örvendetes tudomásul vétetett. Egyesületi Elnök úr most felolvastatja a nagyméltóságú püspöki kar tagjaihoz mult évi október hó 11-én 6291. sz. a. intézett felterjesztését, melyben a) a vallás-erkölcsi nevelésnek érdekében sürgeti, hogy az állami gyermekvédelmi szervezetbe derék, megbízható katholikusok választassanak, b) templomi gyűjtés rendezését, iskolai gyűjtés engedélyezését s búcsújáró helyeken az Egyesület javára felállítandó perselyek szorgalmazását kéri. Hasonlóképen felolvastatja az egyházmegyei igazgatókhoz ugyancsak mult évi október hó 11-én 6291. sz. a. küldött s a legutóbbi központi bizottsági gyűlés határozataira vonatkozó levelét. Egyesületi Elnök úr ezek után jelenti, hogy a mult központi bizottsági ülés határozatából kifolyólag kieszközölte a cheque-forgalom megnyitását is. A befizetési lapokból küldött is már minden egyházmegyei igazgatónak. A templomi gyűjtések alkalmával pedig minden lelkészi hivatalnak fog küldetni. Ugyancsak a mult központi bizottsági gyűlés határozatából kifolyólag még a következőket hozza Egyesületi Elnök a tagok tudomására: a) „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" fölvétetett a „Patronage-Egyesületek Országos Szövetségé"nek rendes tagjai közé. ß) Csúcs István székesfehérvári igazgató felkéretett oly kimutatás elkészítésére, hogy az egész országban a kath. intézmények hány elhagyott gyermek felkarolásával szolgálják jelenleg a gyermekvédelem ügyét.