ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-04-24 / 17. szám

száz ember hallgatta meg, köztük az összes vá­lasztó polgárság négyötödrésze. Vaszary Mihály az önálló vámterület, az önálló bank és az álta­lános választási jog hívének vallotta magát, mi­ket azonban mind meggondolva és ugy megala­pozva kivan elérni, hogy az mindenesetre a ma­gyar nemzet erejének gyarapítására szolgáljon. Sűrűn szakította meg a jelölt beszédét a feltörő helyeslés és éljenzés, a végén pedig hatalmas tapsokkal fejezte ki a polgárság helyeslő hozzá­járulását. A gyönyörű beszédért Kicsindi Kálmán állami tanitó mondott a jelöltnek köszönetet. Esztergom. Április 17-én mondotta el Kál­mán Gusztáv kereskedelemügyi államtitkár a Széchenyi-téren programmbeszédét. Mivel a munka­párt előre hirdette, hogy Hieronimy és Serényi miniszterek kíséretében jön az államtitkár, a her­cegprimási palota villásreggelire vendégekül látta a budapesti expedíciót. A munkapárt e tényből tökét szeretne kovácsolni, de tekintve azt, hogy a hercegprímás unokaöccse néppárti programmal lép fel és Kossuth, Apponyi legközelebb szintén a primási palota vendégei lesznek, mindenki átlátja, hogy az merő udvariassági tény volt, kifejezése azon elvnek, hogy a politikai szenvedélyek harca idején is a társadalmi tisztességről nem szabad soha megfeledkezni. Maga a munkapárti népgyű­lés igen szegényesen sikerült. Felbérelt legények vitték a zászlókat, kik hazamenet éltették a „füg­getlenséget." Az egész gyűlés nem tartott egy óráig se s beszéltek azalatt Kálmán Gusztáv ke­reskedelemügyi államtitkár, Kazy földmivelésügyi államtitkár, Mártonü iparegyesületi igazgató és Adorján fiakkeres. Eltekintve az előadás gyarló­ságától, tartalmilag is üres volt az egész „szó­noklás". A munkapártiak jelszavaknál egyebet se tudnak. „Dolgozzunk!" Mintha a koalíciós kor­mány nem dolgozott volna! Többet dolgozott 5 év alatt, mint a liberális kormányok ötven év alatt. Nem is azon mult a koalíció bukása, ha­nem mert a válság idején a régi liberális gárda Bécsnek felkínálkozott a félelmetesen növő füg­getlenségi többség letörésére. Mivel ilyen haza­fiatlan és liberális színezete van az egész munka­pártnak, sehol sincs szikrányi lelkesedés érte. Ez kitűnt kivált a gyűlés végén, midőn a tűzoltó banda adott jelre „rázendítette" a hymnuszt. A nép közül úgyszólván senki se énekelte a munka­párttal a hymnuszt s igy Pór és Bogisich kano­nokok egyedül szólóztak a pódiumon. A banketten tüntetőleg részt vett Roszival kanonok is. Mig a munkapárton a lelkesedés a fagypon­ton áll, Fehér pártján óriási a lelkesedés. He­tenkint összejön a párt s csendesen folytatja szervezkedését. De azért jó lesz, ha el nem bi­zakodnak, mert tudjuk, hogy a kormánypárt nem szorul az érzelmi momentumokra és a meggyő­ződés érveire. Ipolyságon vasárnap, ápril 16-án tartotta meg programmbeszédét Jankovich Béla a mun­kapárt hivatalos jelöltje. Kedvetlenül beszélt, de nem csoda, ha hallgatóságára nézett, — amely kevés kivétellel zsidó volt — nem is tehetett más­kép. — A néppári jelöltről, miután az elv nem hódit, hazug híreket terjesztenek. A Bánfy-féle „választási argumentumok" kezdenek szerepelni. De ha még úgy vesztegetnének és ámítanák is a választókat, a néppárt győzelme biztos, mert a néppárt vezető emberei megtesznek mindent a jó ügy érdekében. Rónai győzelme bizonyos, Ivánka, költségek hiján, nem lép föl. Galántha. A néppárt alighogy megkezdette a szervezkedést, az ellenfél a legnagyobb gyűlö­lettel tör reá. Nem eszméik igazságával, hanem a gyűlölet agyarkodásával törnek reá és ezt a gyűlöletet szítják az emberek lelkében. Nem mi fogjuk ezt reájuk, ők maguk hirdetik és terjesztik nyíltan az újságban. A „Közvélemény" c. és Vágszereden meg­jelenő lapocska ápril 16-iki számát osztogatják a választók között. „A fekete veszedelem" c. köz­leményéből vesszük az alábbiakat: A néppártot szörnyetegnek, ördögnek nevezi és igy folytatja: „Hát még most sem tanult ör­dögöt ölni kezünk ? És ha akad is a kerületben néhány gyászmagyar, elvtagadó önző nyomorult, hát nem tud felébredni bennünk még inkább a gyűlöletnek és a legelszántabb "küzdelemnek eszméje ? A néppártnak buknia kell kerületünkben, még ha csupa eleven ördög siet is segítségére ... A klerikális néppártot gyűlöljük. Az elkeseredés hangja szól belőlünk ... De ha nem lehet szép szó­val elűzni a kísértetet, rajta, (azt hisszük, hogy itt gondolatjelt akart tenni a szerző) csatlakozzunk kétkedők dr. Eszterházy Mihály gróf táborához." Mit szól ehhez Eszterházy Mihály gróf? És mit szólnak hozzá azok a papok, akik E. érde­kében korteskednek. A „Közvélemény" ezt irja: „Eszterházy Mihály kíséretében voltak Bócz Árpád pártelnök, Ribány Olivér peredi és dr. Madurkay Miklós keresztúri plébánosok, akik fel is szólaltak a jelölt mellett." Ezek az alakok, úgy látszik jól érzik magukat a vallásgyülölők táborában. Talán szellemi rokonságot fedeztek fel bennök ? ! Dunaszerdahely. A dunaszerdahelyi kerü­let erős néppárti kerület, s még mindig nin­csen néppárti jelöltje. A községekből mindenünnen hangosan követelnek jelöltet. Ezért a központ dr. Oroszy Gézát küldte a kerületbe tájékozódás végett. Bazin. A tót nemzetiségi párt Nóvák szo­molányi plébánost jelölte. Újbánya. E néppárti erős kerületben, ame­lyet sem a kormánypárt, sem a pánszlávizmus nem tudott bevenni, fellépett április 10-én dr. Zelenyák János, garamlekéri plébános, a néppárt volt első fecskéje. Utóbbi években a politika helyett az irgalmasság lelki cselekedetei mellett az irgal­masság testi cselekedeteit is gyakorolta, mint a mostani idők irgalmas szamaritánusa. A magyar Kneippé lett ő, kit éven át számtalanok keresnek fel. Ä keresztényi szocializmust csendben, hirnév nélkül önzetlenül gyakorolja. Kiadott legutóbb „Gyógynövények hatása" terjedelmes képes köny­vet az emberiség javára. Nem tesz soha különb­séget az őtet felkereső betegek közt. Egy alka­lommal éjféltájban érkezett meg útjából és addig le nem pihent, mig a reá várakozó beteget el nem látta tanácsaival. És a beteg pedig zsidó volt. Ilyen ember nemcsak a templomba való Ige-hirdető, hanem valóban a haza boldogitására is érdemes és nélkülözhetlen honatya. Lelkesed­nek is érte a választók úgy, hogy a kormány­párti jelölt, habár szintén doktor is, bizonyára visszalép és egyhangúlag lesz megválasztva! Jegyzőkönyv. Felvétetett „A Keresztény Szeretet Országos Gyer­mekvédő Müve" c. Egyesület központi bizottságá­nak 1910. április 7-én Esztergomban megtartott ülésén. (Vége.) Számord Ignác egyházmegyei igazgató elő­adja, hogy az Egyesületnek az esztergomi főegy­házmegyében nincsenek csoportvezetői. Indítvá­nyozza, hogy Elnök kérje fel a plébánosokat e tisztség elvállalására, ha pedig a plébánosok elfog­laltságuk miatt erre nem vállalkozhatnának, kérjék fel az iskolai év kezdetén a katholikus tanítót, esetleg más alkalmas egyént a hivatkozott tisztség elfogadására. Ugyancsak Számord Ignác a múlt központi bizottsági ülésen vett megbízás kapcsán melegen ajánlja egy egyesületi folyóirat kiadását. Ez a hivatalos egyesületi közlöny a leghathatósabban fokozná és tartaná ébren a lelkesedést és érdek­lődést az egyesület ügyei iránt. Ez a folyóirat közölné továbbá azokat a költeményeket, elbeszé­léseket stb., melyek az egyesületi matinéken elő­adásra kerülnének. Az ajánlást azzal is támogatja, hogy a lap nem nagy áldozatba kerülne s a rá­fordított anyagi áldozat dús kárpótlást nyerne. Walter Gyula még korainak tartja egy egyesü­leti folyóirat kiadását s inkább évi jelentést kivan az egyesülettel kiadatni. Beható vita in­dult meg a folyóiratra, illetőleg jelentésre vo­natkozólag. A központi bizottság végül abban állapodott meg, hogy tekintettel azon körül­ményre, mely szerint a folyóirat tartalmára és szellemi vezetésére nézve még nem lát minden kérdést tisztázottnak, megbízást ad az elnöknek, hogy érintkezésbe lépjen az esetleg megindítandó lap szerkesztésében közreműködni kívánókkal a tartalmat és szellemi irányítást illetőleg. Az ered­ményhez képest a közgyűléstől adandó felhatal­mazás alapján majd a májusi központi bizottsági ülés fog véglegesen határozni. Ugyancsak ez a májusi központi bizottsági ülés fog határozni Aubermann Miklósnak azon indítványát illetőleg, melyet a fölmerült lap-kérdéssel kapcsolatban a következő megokolással terjesztett elő: Az egyesület határozza el egy diáknaptár kiadását, mely a népiskola felső s a középiskola alsó osztályainak növendékeit tartva szem előtt, ezeknek szellemi szükségleteit több szempontból hasznosan kielégítené. Ha ez a tervbe vett diák­naptár keresztény szellemű, érdekes, tanulságos elbeszélésekkel, a vallástanitást illusztráló (pl. szertartástani, egyháztörténeti, vagy bibliai) rajzok­kal, az ifjúsági egyesületeket (gyermekvédő, Mária­kongregáció) ismertető cikkecskékkel, versekkel, tréfás rajzokkal, talányokkal bővelkedik, hármas célt érünk el vele: 1. segítségére lesz a vallás taní­tásának, 2. egészséges táplálékot nyújt egy egész ifjú generációnak, mely főleg ebben a korban mohón kap érdekes olvasmányok után, 3. kielé­gítvén igy szellemi szükségletét, kiszorít más fajta, hitközönbös, vagy hitetlen olvasmányokat. Nem utolsó haszon az sem, hogy az egyesület ismertebbé válik s a propaganda ügyének igy hasznos szol­gálatokat tesz. A naptár 10000 példányának össz­költsége nem tenne ki többet 1200 — 1300 koro­nánál. Ha egy példányt 30 fillérért számítunk, 10000 példány 3000 koronát képvisel, ebből 40% a könyvkereskedőé, maradna tehát 1800 korona az egyesületnek, ha mind a 10000 példány elkel. A fődolog azonban mégis az erkölcsi haszon. Az egyesületnek ma még nem áll módjában, hogy a gyermekmentés terén sokat tehetne testi javak nyújtásával; annál többet tehet azonban ilyen lelki táplálékkal; a gyermekek tízezrei, kik kü­lönben távol állnának egyesületünk védőszárnyai­tól, ilyen módon érezni fogják az egyesület mű­ködésének áldásos hatását. Örvendetes tudomásul szolgál, az egyesület­nek ezidőszerint 24,173 K 97 f tőkéje van, mely­ből 18,326 K alapítványi jellegű. Az alapító tagok száma 156. Az egyházmegyei igazgatók jelentésére kerül­vén a sor, 1. Számord Ignác az esztergomi érsek­helynökség területére kinevezett igazgató a következőket adja elő: Matinék rendezése céljából 74 intézetnek küldött felhívást. Az eddig gondozásba vett négy gyermeken kivül ujabban ismét még négy gyermeket (Kribusz Róza, Vizi Erzsébet, Venosz Erzsébet és Csajka Ilona) gondoz az egyesület által nyújtott összegen. 2. Czajkowszky Evariszt a nagyszom­bati érseki helynökség területére kinevezett igazgató beérkezett jelentésében 16 alapító, 57 rendes és 6 pártoló tagot említ. Gondozottjainak száma: 4. 3. Povischil Richard, kalocsai főegyház­megyei igazgató a beküldött névsor tanúsága szerint 2 alapító, 213 rendes és 189 pártoló tagot gyűjtött egyesületünknek. Egyesületi gon­dozottak száma: 10. 4. Fiedler István, csanád-egyházmegyei igazgató két árva gyermeket vett gondozásba, az egyesület pénzén. Az egyesületet a Nép­szövetség temesvári felolvasó estélyen is mele­gen ajánlotta. • 5. Zalka László győregyházmegyei igaz­gatónak egy védence van. 6. Csúcs István székesfehérvári igazgató­nak még nincs gondozottja. Értesít továbbá, hogy a keresztény Charitas magyarországi gyer­mekvédő működéséről szóló kimutatásával a beérkezett adatok hiányossága miatt csak a jövő évben készülhet el. 7. Beck Lajos pécsi igazgató 5 védencet gondoz. A központi bizottság 200 koronát sza­vaz meg pótlólag az egyesület pécsegyház­megyei gondozottjainak javára. 8. Hoss József, a veszprémi egyház­megye területére kinevezett igazgató, három egyesületi pártfogoltról (Molnár Mária, 10 éves, havi 15 K; Genetheim Lajos, 10 éves, havi 10 K és Szabó Béla, 6 éves, havi 10 K segély­ben részesül) tesz jelentést. Az egyesület jótevői között különösen a veszprémi székeskáptalan­ról emlékezik meg. 9. Véner Pál, a rozsnyói egyházmegye területére kinevezett igazgató, 2 alapító tagot szerzett és 354 K 67 f összeget gyűjtött egyesü­letünknek. Értesít továbbá, hogy a rozsnyói püspök úr ősszel templomi gyűjtést készül elrendelni. Az egyesület gondozottjainak száma e szerint: 33. A központi bizottság tagjai az egyházmegyei igazgatók jelentését megnyugvással s köszönettel vették tudomásul. Végül szóba került a f. évi rendes közgyűlés. A központi bizottság úgy határozott, hogy a közgyűlés május hónapban fog megtartatni az esztergomi kath. kör helyiségében. A napot illető­leg a végleges döntést Elnökre bizza. A közgyű­lést közvetlenül a központi bizottság ülése fogja követni. Több tárgy nem lévén Walter Gyula a jelenvoltak nevében köszöni az elnöklő püspök úr szives fáradozásait, mire Elnök az ülést bezárja. Dr. Breyer István DP. Rajner Lajos egyesületi titkár. püspök, egyesületi elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom