ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-07-31 / 31. szám

melyet szintén Taky Gyula rendez a nagy dunai uszoda tetején, a lampionos csónakverseny és a vár fokán felgyúló tűzijáték ideje alatt. Esztergom legnagyobb ünnepe, szent István napja méltó emlékeket fog hátrahagyni lelkünkben. * Bankett Rózsa Vitái tiszteletére. Az „Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete" Komáromba távozó elnökének Rózsa Vitái bencés tanárnak tiszteletére f. hó 26-án este a „Magyar Király"-ban búcsúbankettet rendezett. A banketten az egyesület vezetőségén és tagjain kivül nagyszámban jelent meg helybeli kereskedővilágunk több számottevő tagja, a klérus képviselői, valamint számos jóbarát és ismerős. A bankett esti 729 órakor kezdődött. Midőn az ünnepelt megjelent, zajos éljenzés fogadta. Az első felköszöntőt Szatzlauer Gyula, a Kereskedő Ifjak Egyesületének alelnöke mondotta az ünnepeltre, méltatva Rózsa Vitáinak az egyesületben 10 éven keresztül kifejtett buzgó elnöki érdemeit, biztositva őt az egyesület további szeretetéről és hálájáról. Rózsa meghatott szavakban válaszolt és biztosította az egyesületet további szerető érdeklődéséről. Felköszöntőket mondtak még Rózsára Varsányi Ignác a volt tanítványok, Scheiber Rezső a kereskedők, Nagy Antal és Guzsvenitz Vilmos a jóbarátok és ismerősök nevében. Rózsa Vitái az ö ismert szerénységével hárította el magától a dicséreteket és megígérte, hogy mint komáromi gimnáziumi igazgató sem fog megfeledkezni soha Esztergomról. A társaság ezután még sokáig maradt együtt vidám hangulatban. * Sorozás! Véget ért a hónapokon keresztül tartó bizonytalanság, elkövetkezik az újoncozás, melyre vonatkozólag tegnap érkezett meg a honvédelmi minisztériumtól a végrehajtást elrendelő sürgönyi értesítés. Ennek értelmében az ujoncozási tervezet a következő határnapokat jelöli meg a sorozás idejéül: Esztergom városban a sorozás napja f. évi augusztus 8., 9., az esztergomi járásban Esztergom székhellyel aug. 10—13-ig, a párkányi járásban Párkány székhellyel aug. 16-tól 22-ig. A sorozó bizottság elnöke mind a három sorozó járásban dr. Perényi Kálmán alispán, helyettese Pongrácz Kázmér vm. főjegyző. A bizottság polgári orvosa dr. Seyler Emil vm. t. főorvos lesz. A sorozásra felhívott I.—

III. korosztálybeli állitásköteleseknek összes száma 1679, ezek közül Esztergom városából 252, Esztergom járásból 727, Párkány járásból 700 lesz sorozás alá bocsájtva. * A tanítók nyári mulatsága iránt környékszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A Fürdő szálloda kerti helyiségét ez alkalomra egészen átalakítják, különösen a padlózat kifogásolható hiányait igyekeznek eltüntetni. A rendezőség mindent elkövet, hogy a mulatság a nagy érdeklődésnek megfelelően minél nagyobb sikert érjen. A mulatság augusztus hó 6-án, szombaton a Fürdő vendéglő kerthelyiségében este 8 órakor kezdődik. Belépődíj: személyjegy 1 kor., családjegy 3 kor. Felülfizetéseket az országos kath. tanítói árvaház javára hírlapi nyugtázás mellett köszönettel fogad a rendezőség. A műsor a következő: 1. Ének. Előadja: Kadich Szidónia fővárosi énektanitónő, zongorán kiséri: Takács Gyula. 2. Mulattató felolvasás az iskola életéből. Tartja: Homor Imre. 3. Zongorajáték. Előadja: Paulovits Géza. 4. Magánjelenet. Ripacs ur keservei. Előadja: Rákosi Károly. 5. Színjáték. Előadásra kerül: „Ő jön." Bohózat egy felvonásban. Irta Ney K. Személyek: Szénássy, földbirtokos: Homor Imre. Keőhegyi, hadnagy: Hidas József. Nyúzár, adószedő: Rákosi Károly. Kecskés, szabó : Szabó Rácz János. Pista, inas Szénássynál: Szabó István. Levélhordó: Mészáros László. — A 48 tagu rendező-bizottság élén Bertalan Vince elnöklete alatt Szölgyémy Gyula, Neményi Károly esztergomi és Olveczky Pál fővárosi tanítók állanak. * Amerikai szenzáció. A nap olyan melegen süt most Amerikában, hogy az emberek agya valósággal összeszárad és sokan bizony el is pusztulnak a nagy hőségben. Képzelhetjük, hogy ilyenkor az amerikai újságírók milyen lázas szenzációkat találnak ki. Alig két hete az egyik newyorki angol lap nagy feltűnést keltő cikkben irta még, hogy Ferenc József király lemondott trónjáról és ebből az alkalomból képekben és írásban bemutatja a mayerlingi tragédiát, a szerencsétlen véget ért Miksa császár tragikus sorsát stb. Nem maradnak el a valótlanságok költésében némely amerikai magyar lapok sem. így a Clevelandban megjelenő „Szabadságiban Kohányi Tihamérnak, az ismert amerikai magyar hírlapíró lapjában a kuriózumként bemutatott következő szenzáció látta meg a forrón sütő nap világosságát: A hercegprímás legdrágább útja. Az a balatonfüredi nyaraló, hol a hercegprímás üdülni szokott, tavaly csaknem árván maradt. Az uj balatonvidéki vasút még nem volt készen, az ősz egyházfejedelemnek pedig már nagyon kellett a szénsavas fürdő és ivókura. A tizennyolc kilométer hosszú kocsiutra, Veszprémtől Füredig, nem volt elég ereje s a melegtől már nagyon sokat szenvedett. Udvarának emberei lelkendezve futottak Kossuthhoz, Szterényihez, hogy siettesse a vasutat, mert a primás ő eminenciája csak vasúton tud utazni. Az idő haladt, a vasút azonban nem készült el. Erre a vállalkozók kijelentették, hogy a hercegprímást a még el nem készült vasúton is leviszik Füredre. Tizennégy napon át éjjel-nappal dolgoztak s a pályát olyan állapotba hozták, hogy a különvonat tényleg elindulhatott. Börgöndtöl — a hol a balatoni vasút elágazik a fiumei vonalból — Füredig egy mérnök vezette a vonatot s a vonatkísérő személyzet csupa államvasuti főmérnök és felügyelőből állott. Az ősz főpap, igen kényelmes utazás után, szerencsésen meg is érkezett Balatonfüredre s egy diszebéddel köszönte meg a vállalkozók gavallériáját. A vállalat azonban gondoskodott arról, hogy köztudomású legyen a hirtelen épített vasút rendkívüli építési költsége. Ennek az egyetlen vonatmenetnek huszonháromezer korona volt az ára. Ugy látszik, hogy nyaralni ment a szerkesztő és nem volt otthon, vagy az illető munkatársnál nem voltak otthon — az emeleten. * A színház heti műsora. Hétfőn Abonyi Árpád nagyhatású társadalmi színműve kerül bemutatásra a Laczkovics kapitány, a melynek hálás főszerepeit Sándor Julia, Jávor Aranka, Földessy, Táray, Kertész, Medgyaszay játszák. A nagyszerű újdonságot nagy érdeklődéssel várja az esztergomi közönség. Kedden Martos és Huszka szépzenéjü operettjét, az Aranyvirágot eleveníti fel az igazgatóság, mely szerdán már ismét premierrel kedveskedik közönségünknek. Ekkor kerül először szinre a Sári biró, amely a budapesti Nemzeti Színházban az idén óriási sikert aratott. A pompás parasztvigjátéknak Móricz Zsigmond, a népszerű magyar novellista a szerzője. Sári birót Agotai, a birónét M. Tolnai Juliska játsszák. Hálás alakításhoz jutottak még Vihari, Földessy, Jávor és Kertész. Csütörtökön Czobor és Rajna gyönyörű magyar operettje a Hajdúk hadnagya van műsorra tűzve elsőrangú szereposztásban és gondos színpadi előadásban. A címszerepet Oláh Gyula fogja énekelni. Pénteken Monna Vanna, Maeterlink fenséges költői alkotása kerül hosszabb pihentetés után újra szinre a címszerepben Sándor Júliával. Guidót Táray, Prinzivallét Kertész, Colonnát Vihari játssza. Szombaton ismét operettbemutató tarkítja a nyári színházi szezon műsorát. A Király Színházban a télen emlékezetes sikerrel adott uj operett a Tilos a csók kerül szinre. A kedves s kissé borsos tárgyú melodikus operett csupa mulattató groteszk ötletekből és fülbemászó dalokból van felépítve. A főbb szerepeket Fenyvessy Olga, Komáromi Gizi, Oláh, Stoll és Agotai fogják játszani. * A párkányi nagyvendéglő bérlete. A párkányi községi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén határozott az újonnan épült nagyvendéglő bérbeadása ügyében. Az öt ajánlkozó közül a legtöbbet igérő 6reier Lajos nyerte el a bérletet 4370 korona évi bérösszegért 6 évi időtartamra. A bérösszeg azonban 2 évenkint bizonyos percenttel növekedik a forgalom arányában. * Hetediziglen . . . Csak nem régen aludt ki a Haverda-szenzáció, de most újból feléledt, mintha csak a rikoltgató szenzációéhes lapoknak akarna nyári szenzációképpen szolgálni. Maga a gyilkosság hősnője, kit a magyar igazságszolgáltatás eküdtszéki rendszere felmentett, de a terhelő vallomások most ismét vizsgálati fogságba juttattak, ez a nőiességéből kivetkőzött némber, most újabb ítéletet vár a földi bíróságtól.

0 És ebből az alkalomból igen érdekes egyik katholikus laptársunknak, a szabadkai viszonyokat feltétlen ismerő munkatársa tollából származó cikke, mely elmondja a Haverda-vagyon eredetét ilyenképpen: „Haverda Mariska anyai öregapja beszálló vendéglős-korcsmáros volt valamikor Szabadkán. Szukupnak hívták ezt a nagy vörös embert és nem tanult korcsmáros, hanem hentessegédből csapott fel annak. Földszintes szálló-korcsmája ott volt, ahol most a szabadkai Népbank palotája van és ebben volt hentes- és mészáros-üzlete is. Ekkor még nem igen volt vasúti összeköttetés Szabadka felé, de a szabadkai vásárok híresek voltak. Eljöttek arra nemcsak délvidékről, Erdélyből, hanem még Szerbiából, Bulgáriából, sőt még Törökországból is a gazdag ló- és marhakereskedők. Ezek rendesen a Haverda Mariska öregapjának, Szukupnak vendéglőjében szálltak meg. De ott adtak egymásnak találkát az akkori idők összes vásári sipistái, félkézkalmárai és lókötői is. S akkoriban bizony megesett, hogy ekkor is, akkor is eltűnt egy gazdag ló- vagy marhakereskedő, akinek eltűnésére az akkori utazási viszonyok közt távollakó családtagjai csak későn, hónapok multán jöttek rá. Akkor azután már hiába keresték. A szabadkaiak fejüket csóválva suttogtak, mert Szukupnak hatalmas arányú meggazdagodását ezekkel az eltűnésekkel hozták kapcsolatba, de bizonyosat senki sem tudott. Közben meghalt Szukup is, meg a felesége is, hát két leányukra több százezer korona vagyont hagytak. A korcsmát Haverda ügyvédné, Mariska meggyilkolt édes anyja örökölte és tovább fenntartotta, de később eladta annak épületét a Szabadkai Népbanknak. Hát mikor ezt a korcsmát lebontották, megdöbbentő dolgoknak jöttek nyomára. A pincében elásva negyven hatalmas testű embernek csontvázára találtak. A vizsgálat megállapította, hogy ezek a szerencsétlenek egykor gyilkosságnak estek áldozatul. A gyilkosokat már akkor nem lehetett kinyomozni, mert ott álltak azok már akkor az örök büntető biró előtt. Ez a nagy Haverda-vagyon első alapjának története. * Kohnok es konteszkák ... Az „Esztergomi Lapok "-ban egy Spectator álnevű valaki lapunkat felekezeti türelmetlenséggel gyanúsítja meg, mert a legutóbbi számunkban közölt „Nyári krónikádban ez a vakmerő sor állott: „Kohnok és konteszkák ..." Azután szemrehányóan veti oda, hogy az „udvari fűzfapoétánk" miért nem szerepeltet inkább más vezetéknevű, más vallású egyéniségeket. Tudomásunk szerint a konteszkák legtöbbje meg van keresztelve, sőt ma már nem is mindenki zsidó, aki Kohn. De végül maga a Spekti ismeri be, hogy „szép dolog a Kohnokkal foglalkozni, egyet csipni." Hát csak csípjen egyet magának, akkor aztán talán ő is aútomobilozhat Kohnteszkákkal . . . A Spekti úr botránkozott csak meg azon is, hogy mi az esztergomiakról, a hídvám elengedésének kérelmezéséről szóló hírünkben megírtuk, hogy mióta államtitkár követünk van, egymásután deputációznak és kérvényeznek hozzá, az államtitkár pedig e kérelmek kijárását minden esetben megígérte. Hiszen a munkapárt is úgy a választások előtt, mint után, azt hirdette, hogy az államtitkár Esztergomot a boldogság útjára segiti. Mi is csak ezt mondtuk. De a melódiát már igazán ne vegye rossz néven egy ellenzéki laptól a nyári témahiányban erősen meggyengült szemű néző úr! Ami a szabadjegy-pletykát illeti, ha egy kicsit figyelmesebb szemlélődő a Spektátor úr, észrevehette volna, hogy a kifogásolt hírt papszerkesztö nem írhatta. * Miniszteri köszönet. A bátorkeszii községi kisdedóvoda részére özv. bátorkeszi Kobek Istvánné 1000 koronás alapítványt létesített, melynek kamataiból ennek az óvodának felszerelése fog évről-évre fejlesztetni. A jótékony alapitónak gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter most Esztergomvármegye kir. tanfelügyelőjének előterjesztésére őszinte köszönetét fejezte ki. * Piaerendészetünk. Esztergomi szokás már az, hogy sok gáncsot és kifogást találunk esztergomi intézményeinkben. Sokszor jogos, sokszor nem jogos a panasz, azonban igazán mindig indokolt, mert hiába! — haladni akarunk s nem tűrjük a fejlődést megakasztó maradiság békóit. Hát ha még az esztergomi piaci mizériákról van szó! Itt már aztán még igazabban, teljesen, alaposan és jogosan nemcsak szivünk, de zsebünk mélyéből fohászkodunk új rendre. Hogy enyhe kifejezéssel éljünk, egyenes botrány, merőben tűrhetetlen állapot már, hogy piacunkról drágábban szerezhetjük be az élelmi cikkeket, mintha azt a fővárosból hozatnánk. Nem újságírói túlzás ez, hanem szomorú és keserves valóság. A nagymarosi, visegrádi, vörösvári és palotai kofák, mint a sáskahad ellepik piacunkat s mielőtt még az esztergomi közönség megkérdezhetné, hogy mennyibe kerül a csirke párja, ők már összevásárolták az egész baromfi készletet és csak a nekik nem tetsző portékát hagyják a falusi tenyésztők kezében. Azt mondaná erre valaki, hogy keljen fel korábban az esztergomi gazdasszony s előbb menjen