ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-30 / 5. szám

tak össze. Nemesszeghy Istvánnak, a helybeli tanítóképző művészlelkű zenetanárának talán ez volt a legnagyobb sikert aratott fellépése, de hogy is ne, mikor olyan partnerei voltak, mint Födi Félixné, Havas Irmuska, Iványi Annuska, Jed­licska Mariska, Laiszky Nelli, Mack Paula, Mihalek Etelka, Nemesszeghy Gizike, Popper Malvin, Rolfesz Manci, Sonnenfeld Etel és Zemplényi Mici. A nézőközönség az előadás alatt szinte szépségversenyen érezte magát és erősen zavarba jött volna, ha megkérdezik, hogy hát ki is közülök a legszebb, legkedvesebb ? Elgyönyör­ködött volna bennük reggelig is, de a rideg mű­sor sürgette: tovább, tovább, mert még tánc is következik. És Drozdy Győző lépett a színre s a modern poéták nyelvén több „opálködlekváros" versét elszavalta. Utána Frey Vilmos dr. énekelt ötletes kuplékat Reviczky Gábor dr. zongora­kisérete mellett. Az ügyes nóták kellemes, tiszta, behízelgő hangon hódították meg a hallgatók lel­két. A műsor utolsó pontja egy tréfás párjelenet volt, melyet Strompf Ilonka és Sárkány Sándor adtak elő ügyes rátermettséggel. A lelkes taps­vihar a műsor végét jelentette, mely után regge­lig húzta a cigány és azt hisszük, sok sziv dob­bant meg ezen éjszakán, sok kedves emlék fűződik ehhez a mulatsághoz és sok hálával fognak majd megemlékezni a jelenvoltak Rózsa Vitái egyesületi elnökről, kinek buzgó fáradozása hozta létre ezen fényes sikerrel végződött mulatságot. * Gyertyaszentelő Boldogasszony. Szerdán, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a szokásos gyertyaszentelés! szertartást valamint az utána következő ünnepi szent misét a baziliká­ban d. e. 9 órakor Pór Antal prelátus kanonok tartja. * Papszentelés. Nagy paphiány lévén, a főegyházmegyei hatóság elhatározta, hogy a pap­nevelőintézet IV. éves hittanhallgatói közül 8-at fog a jövő hónapban pappá szenteltetni. Felszen­teltetnek : Czapalay István, Kelemen Mátyás, Kianitska Gáspár, Komlósy Miklós, Muncha József, Stampf Rezső, Szloboda Lajos és Újhelyi Vilmos. A hittanhallgatókat Rajner Lajos dr. püspök szenteli fel papokká. És pedig február hó 19-én az alszerpapságot, 20-án a szerpapsá­got és 24-én az áldozópapságot adja fel nekik. * Nagyszabású katonai jubileum. Annak emlékére, hogy a helybeli 76. gyalogezred február hó 1-én fennállásának 50 évi jubileumát üli, javá­ban folynak az előkészületek. E hó 31-én, azaz holnap, hétfőn este katonazene járja végig a várost, hirdetvén a nagy nap előestéjét. Magán a jubi­leumi napon d. e. 10 órakor ünnepélyes nagy szent mise lesz a bazilikában, melyet Rajner Lajos dr. püspök, általános érseki helynök celebrál fényes segédlettel. A kóruson Kersch Ferenc karnagy vezetésével szép zenés misebetétek lesz­nek, melyeket a gyalogezred zenekara fog szol­gáltatni. A jubileumra az ezred meghívta a fő­káptalant, a megyét, a várost és egyéb köztiszt­viselőségeket. * A keresztény szeretet országos gyermek­védő műve c. egyesület központi bizottsága folyó hó 27-én, délután V2 5 órakor dr. Rajner Lajos püspök, egyesületi elnök lakásán ülést tartott. Jegyzőkönyvét jövő számunkban fogjuk egész terjedelmében közölni. Ez alkalommal csak azt jegyezzük meg, hogy a nemes buzgalmú egye­sület ez idő szerint az esztergomi főegyházmegye területén 6 gyermeket gondoz, a kalocsai egyház­megyében 10 gyermeket, a székesfehérvári egyház­megyében 2 gyermeket. Az alapító tagok száma 135; az alapítványi Összeg 17,051 korona. * Plebánosi kinevezés. Simon Lajos somor­jai helyettes plébános ugyanoda plébánossá nevez­tetett ki. * Faeladás a városi erdőben. A város tu­lajdonát képező feketehegyi erdörészben a mult évben ki nem használt három katasztrális hold területen kivágatlanul maradt famennyiség f. évi január hó 31-ik napján d. e. 10 órakor nyilvános árverés utján a helyszínen el fog adatni. A fának körülbelül 50 °/o-a cser és tölgy, 50 %-a pedig hárs, bükk és gyertyán. * A szentgyörgymezői kör új ügyésze. Az Esztergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör mult vasárnap d. u. 5 órakor tartott rendkívüli közgyűlésén választotta meg új ügyészét. Pauer Károly karkáplán, a kör elnöke meleg szavakkal parentálta el Földváry István dr. főügyészt, ki a kör megalakulása óta mindig örömmel és a legnagyobb készséggel teljesítette ügyészi köteles­ségeit. Az elnök indítványára a közgyűlés elhatá­rozta, hogy szeretett ügyészének halála felett érzett őszinte és mély részvétét jegyzőkönyvbe iktatja. Pauer elnök azután Wiplinger Ödön dr. ügyvédet ajánlotta a kör új ügyészévé, mint aki eddigi szeretetével, szívességével és áldozatkész­ségével Szentgyörgymező minden polgárának sze­retetét és bizalmát birja. Mire a közgyűlés egy­hangúlag, lelkes éljenkiáltással Wiplinger dr.-t választotta meg új ügyészévé. Wiplinger dr. szívből mondott köszönetet a kitüntető bizalomért és megígérte, hogy mindig szivén fogja viselni a kör ügyeit és érdekeit. Egyúttal 50 koronát aján­lott fel a házépítés céljaira, mely szives kijelen­tését a közgyűlés osztatlan tetszésnyilvánítással fogadta. Majd Rolkó Béla karkáplán, a kör pénz­tárnoka is örömét fejezte ki afelett, hogy Wiplinger lett a kör új ügyésze. A végén a közgyűlés teljes hatalommal és jogkörrel ruházta fel az építészeti bizottságot jövendő fontos működésében. — Itt emiitjük meg, hogy az építészeti bizottság szer­dán d. u. 5 órakor ülést tartott, melyben meg­hányta-vetette az új helyiség tervrajzát. A terv­rajz és költségvetés elkészítésével Vodicska István okleveles kőműves mester, építési vállalkozó a keresztény szocialista építőmunkások országos szakcsoportjának elnöke bízatott meg, ki való­színűleg "magát a házat is fogja építeni. * Adakozás a tokodi iskolára. A mult heti számunkban közöltük a tokodi iskolaszék és Kégl Gy. helyi káplán kérelmét, amelyben a közönség kegyes támogatását kérik. Az iskolaépítés céljára a következők adakoztak eddig: Seyler Károly bajcsi esperes-plébános 10 kor. Rolkó Béla kar­káplán 2 kor. Összesen: 12 kor. •— A további kegyes adományokat tessék a szerkesztőségnek küldeni. * Esküvő. Borz Lajos andódi kántortanító kedden d. u. esküdött örök hűséget Bellus Annuska bazilikái énekesnőnek. A szertartást Keményfy Kálmán h. plébános végezte, a kóruson pedig a főszékesegyházi énekkar egy szép éneket énekelt búcsúzóul. * Üstökös világ. Az égbolt nagy gépezetét a föld sok helyéről vizsgálgatják a részint kenyérre, vagy hírnévre vadászó, részint tudományszomjas csillagászok; napról-napra, éjszakáról-éjszakára célozgatnak felfelé az ágyúhoz hasonló nagy táv­csövekkel, még sem tudják a nagy mindenség titkait kifürkészni. A mostanában megjelent és esténként 5 óra után látható üstökös nagy riadal­mat okozott nem csak a nép között, hanem a tudós csillagászok gyülekezetében is, mert az ég­boltnak e hívatlan és váratlan vándoráról eddig még semmit sem tudtak. Hány és hány meglepetés fogja még érni a dicsekvő és a magukat csalha­tatlanoknak tartó természettudósokat, akik közül sokan tudásuk kicsinyes fegyvereit a hit ellen irányozzák. Állítólag azt mondta volna egyszer egy elbizakodott csillagvizsgáló, hogy „össze­kutatta távcsövével az eget, de az Istent sehol se látta." Ha még élne az illető úr, megmutat­hatnánk neki az új üstököst, amelyet ő nem látott, jóllehet már akkor is a világűrben keringett, s amelyet most a tudatlan gyermek is lát, kinevetve a nagyhangú tudóskodást. Különben azt mondják a nagyfejüek, hogy ez csak olyan kis előjáték féle ahhoz a nagy üstököshöz képest, amely májusban fogja magát bemutatni és esetleg veszedelmet fog hozni reánk. * Utazás a főügyészségre. Minden helybeli ügyvédnek szabadjegye van arra a vonatra, amely erre a paradicsomi magaslatra viszi fel a legsze­rencsésebb pályázót. Bizony útközben sok szeren­csétlenség következhetik be. Egyesek részére még a szállító masina is megállhat, ha a közbizalom forró gőze és a lelkesedés tüze nem lesznek ele­gendők a meglehetősen kapaszkodós útra. Nehéz dolog is az esztergomi bizalmat egy tarisznyába összegyömöszölni, mert a belvárosi bizalom hama­rosan oldalba rúgja a szenttamásit és igy tovább nagy változatosságban, a mig csak kellőleg variál­tuk azokat a városrészeket, a melyek általános jóindulatból kifolyólag a jelenlegi várost képezik. S ha még ezek után elképzeljük az uri szavazók bizalmát, őszinte részvétet kell éreznünk minden pályázó irányában. * Egy tanítónő jutalma. Kaszab Mária bajóthi tanítónő lemondva állásáról, zárdába vonult. 4 és fél évi áldásos működése által az egész köz­ség szeretetét és nagyrabecsülését annyira kiér­demelte, hogy távozása mély fájdalommal töltötte el nemcsak tanítványait, kik rajongásig szerették, de a szülőket is. Osztályát felettes hatóságai meg­látogatván, őt a legnagyobb elismeréssel honorál­ták, nevelési módszere pedig a legszebb gyümöl­csöket hozta meg azon hála virágaiban, mellyel tanítványai és azok szülői őt távozása alkalmából meglepték. Gyönyörű csokron kivül egy ezüst feszületet kapott ekkor ajándékba hálás tisztelői­nek filléreiből, melyekből még két szent misére is jutott. Bucsuzásakor tantermét egészen megtöltöt­ték tisztelői és megható volt látni a könnyeket, melyekkel kis tanítványai mutatták ki legőszintébb szeretetüket. Ez volt talán a legkedvesebb jutalma. Kaszab Mária példája pedig mutatja, hogy a mai rossz, romlottnak tartott világban is megbecsüli jó magyar népünk azt, aki megbecsülendő. * Az állami gyámkodás áldása. Az angli­kán egyházi köröket kínos eset foglalkoztatja. Egy férfi nőül vette elhunyt felesége húgát. A sógor­ság az angol államegyházban is bontó akadály lévén, a plébános az államilag kötött házasságot bűnös viszonynak, a házas feleket nyilvános bűnö­söknek tekintette és megtagadta tőlük az Űrvacso­rát. Az ügy a bíróság elé került, hol a boldogta­lan plébánost alaposan kioktatták, hogy a nézete nemcsak fellázító és botrányt okozó, hanem esz­telen is, mert az állam törvényei szerint a házas­ság igazi házasság; már pedig az egyház egy az állammal. Akinek a lelkiismerete ez ellen tiltako­zik, annak nem lett volna szabad az angol egy­ház szolgájává lenni. E jóakaratú tanács elég ba­jos olyannak, aki még akkor lett az angol egyház szolgájává, mikor az angol parlament az első fokú sógorok házasságát meg nem engedettnek T hanem vérfertőzésnek és Isten törvényeivel ellen­kezőnek tartotta. A történelem gúnyja, hogy az angol egyház, mely még a pápától is független akart lenni, most az uralkodó akaratára kénytelen Amen-t mondani. * Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kör bálja. Mindenki előtt ismeretes az a tény, hogy az ezen kör által rendezett mulatságok mindeddig a lehető legjobban sikerültek. A leg­szebb reményekkel tekintünk tehát a ma, vasár­nap este fél 8-kor tartandó szinielöadással egybe­kötött táncmulatságuk elé is, sőt buzdítjuk a kö­zönséget, hogy ha nem is a célt, de a saját mulatságukat tekintsék és iparkodjanak megjelenni, miután S. A. F. jó tollú író színdarabja a meg­hívón feltüntetett kedves és tehetséges hölgyek előadásában felejthetetlen szórakozást fog nyújtani. * Uj hid Esztergomban. Illetékes helyről hallottuk, hogy igen rövid idő alatt — talán egy esztendő múlva — ujabb nyerget raknak a Kisduna hátára. Az uj hid építését a belvárosi templommal szemben tervezik, ami nem is volna valami rosz eszme, miután Ízlésünk szerint is oda illenék arra a kis térre egy szép vasbeton-híd. Azt úgyis erő­sen hisszük és reméljük, hogy az uj hidat, ame­lyet az összekötő vasútállomása miatt akarnak létesíteni, nem fogják fából építeni ?! Ezzel azon­ban a már létező fahíd ellen nem akarunk ellen­szenvet nyilvánítani, mert ha már meg van, csak maradjon meg a jövő vasbeton-hid dacára is, hi­szen ugy megszoktuk már. * Ipartestületi mulatság. Az esztergomi ipartestület beszerzendő zászlójának javára szini­elöadással egybekötött táncmulatságot rendez feb­ruár 6-án este 8 órakor a Fürdő szállodában. * Köszönetnyilvánítás. Alulírott Ő Eminen­ciája a Bibornok Hercegprímás és Érsek Úrnak ez uton is legmélyebb háláját és köszönetét a saját és szegény tüzkárosult hivei nevében nyilvánítja azon 200 kor. atyai adományáért, melyet Ö Emi­nenciája most a téli időben Ínséget szenvedő szá­razpataki tüzkárosult hiveim felsegélyezésére kül­deni méltóztatott. Petrik Ferenc plébános. * „Amit az erdő mesél." Bár nem emeli Géczy e darabját valami történelmi vagy szociális mozzanat, mint az „Anyaföld "-et, vagy Gárdonyi halhatatlan népszínművét a „Bor"-t, mégis minden jelenete drámaiságában elárulja a mestert. Ha a népélet egy-két drasztikus vonását ki lehetne küszöbölni a darabból, a legsikerültebb népszín­művekhez lehetne sorolni. Annál kitűnőbb volt a játék, a ker. szocialista építő-munkások műkedvelői gárdája ismét megmutatta, hogy minő hálás dolog a színművészet pártolása az egyesületi élet kere­tében. Sütő erdész (Deucs) és Ficzere Ignác (Morzsa) színészi tökéllyel játszottak; Kató (Pet­rikné) bámulatos természethűséggel adta szerepét, nemkülönben Bacsó (Petrik) eltalálta a vadorzó szívtelen hangulatát. Ficzere biró (Szokob) hü mása volt tavalyi Göre Gábor szerepének. Zsuzsika (Preczlik Ilona), Dóka Jancsi (Csuka) is tapsot arattak. A cigányok mókáin pedig még az „or­cheszter" szegődtetett tagjai is kacagtak. A mun­kások és munkaadók közti jó viszony táplálására

Next

/
Oldalképek
Tartalom