ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-01-30 / 5. szám

tak össze. Nemesszeghy Istvánnak, a helybeli tanítóképző művészlelkű zenetanárának talán ez volt a legnagyobb sikert aratott fellépése, de hogy is ne, mikor olyan partnerei voltak, mint Födi Félixné, Havas Irmuska, Iványi Annuska, Jedlicska Mariska, Laiszky Nelli, Mack Paula, Mihalek Etelka, Nemesszeghy Gizike, Popper Malvin, Rolfesz Manci, Sonnenfeld Etel és Zemplényi Mici. A nézőközönség az előadás alatt szinte szépségversenyen érezte magát és erősen zavarba jött volna, ha megkérdezik, hogy hát ki is közülök a legszebb, legkedvesebb ? Elgyönyörködött volna bennük reggelig is, de a rideg műsor sürgette: tovább, tovább, mert még tánc is következik. És Drozdy Győző lépett a színre s a modern poéták nyelvén több „opálködlekváros" versét elszavalta. Utána Frey Vilmos dr. énekelt ötletes kuplékat Reviczky Gábor dr. zongorakisérete mellett. Az ügyes nóták kellemes, tiszta, behízelgő hangon hódították meg a hallgatók lelkét. A műsor utolsó pontja egy tréfás párjelenet volt, melyet Strompf Ilonka és Sárkány Sándor adtak elő ügyes rátermettséggel. A lelkes tapsvihar a műsor végét jelentette, mely után reggelig húzta a cigány és azt hisszük, sok sziv dobbant meg ezen éjszakán, sok kedves emlék fűződik ehhez a mulatsághoz és sok hálával fognak majd megemlékezni a jelenvoltak Rózsa Vitái egyesületi elnökről, kinek buzgó fáradozása hozta létre ezen fényes sikerrel végződött mulatságot. * Gyertyaszentelő Boldogasszony. Szerdán, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a szokásos gyertyaszentelés! szertartást valamint az utána következő ünnepi szent misét a bazilikában d. e. 9 órakor Pór Antal prelátus kanonok tartja. * Papszentelés. Nagy paphiány lévén, a főegyházmegyei hatóság elhatározta, hogy a papnevelőintézet IV. éves hittanhallgatói közül 8-at fog a jövő hónapban pappá szenteltetni. Felszenteltetnek : Czapalay István, Kelemen Mátyás, Kianitska Gáspár, Komlósy Miklós, Muncha József, Stampf Rezső, Szloboda Lajos és Újhelyi Vilmos. A hittanhallgatókat Rajner Lajos dr. püspök szenteli fel papokká. És pedig február hó 19-én az alszerpapságot, 20-án a szerpapságot és 24-én az áldozópapságot adja fel nekik. * Nagyszabású katonai jubileum. Annak emlékére, hogy a helybeli 76. gyalogezred február hó 1-én fennállásának 50 évi jubileumát üli, javában folynak az előkészületek. E hó 31-én, azaz holnap, hétfőn este katonazene járja végig a várost, hirdetvén a nagy nap előestéjét. Magán a jubileumi napon d. e. 10 órakor ünnepélyes nagy szent mise lesz a bazilikában, melyet Rajner Lajos dr. püspök, általános érseki helynök celebrál fényes segédlettel. A kóruson Kersch Ferenc karnagy vezetésével szép zenés misebetétek lesznek, melyeket a gyalogezred zenekara fog szolgáltatni. A jubileumra az ezred meghívta a főkáptalant, a megyét, a várost és egyéb köztisztviselőségeket. * A keresztény szeretet országos gyermekvédő műve c. egyesület központi bizottsága folyó hó 27-én, délután V2 5 órakor dr. Rajner Lajos püspök, egyesületi elnök lakásán ülést tartott. Jegyzőkönyvét jövő számunkban fogjuk egész terjedelmében közölni. Ez alkalommal csak azt jegyezzük meg, hogy a nemes buzgalmú egyesület ez idő szerint az esztergomi főegyházmegye területén 6 gyermeket gondoz, a kalocsai egyházmegyében 10 gyermeket, a székesfehérvári egyházmegyében 2 gyermeket. Az alapító tagok száma 135; az alapítványi Összeg 17,051 korona. * Plebánosi kinevezés. Simon Lajos somorjai helyettes plébános ugyanoda plébánossá neveztetett ki. * Faeladás a városi erdőben. A város tulajdonát képező feketehegyi erdörészben a mult évben ki nem használt három katasztrális hold területen kivágatlanul maradt famennyiség f. évi január hó 31-ik napján d. e. 10 órakor nyilvános árverés utján a helyszínen el fog adatni. A fának körülbelül 50 °/o-a cser és tölgy, 50 %-a pedig hárs, bükk és gyertyán. * A szentgyörgymezői kör új ügyésze. Az Esztergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör mult vasárnap d. u. 5 órakor tartott rendkívüli közgyűlésén választotta meg új ügyészét. Pauer Károly karkáplán, a kör elnöke meleg szavakkal parentálta el Földváry István dr. főügyészt, ki a kör megalakulása óta mindig örömmel és a legnagyobb készséggel teljesítette ügyészi kötelességeit. Az elnök indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy szeretett ügyészének halála felett érzett őszinte és mély részvétét jegyzőkönyvbe iktatja. Pauer elnök azután Wiplinger Ödön dr. ügyvédet ajánlotta a kör új ügyészévé, mint aki eddigi szeretetével, szívességével és áldozatkészségével Szentgyörgymező minden polgárának szeretetét és bizalmát birja. Mire a közgyűlés egyhangúlag, lelkes éljenkiáltással Wiplinger dr.-t választotta meg új ügyészévé. Wiplinger dr. szívből mondott köszönetet a kitüntető bizalomért és megígérte, hogy mindig szivén fogja viselni a kör ügyeit és érdekeit. Egyúttal 50 koronát ajánlott fel a házépítés céljaira, mely szives kijelentését a közgyűlés osztatlan tetszésnyilvánítással fogadta. Majd Rolkó Béla karkáplán, a kör pénztárnoka is örömét fejezte ki afelett, hogy Wiplinger lett a kör új ügyésze. A végén a közgyűlés teljes hatalommal és jogkörrel ruházta fel az építészeti bizottságot jövendő fontos működésében. — Itt emiitjük meg, hogy az építészeti bizottság szerdán d. u. 5 órakor ülést tartott, melyben meghányta-vetette az új helyiség tervrajzát. A tervrajz és költségvetés elkészítésével Vodicska István okleveles kőműves mester, építési vállalkozó a keresztény szocialista építőmunkások országos szakcsoportjának elnöke bízatott meg, ki valószínűleg "magát a házat is fogja építeni. * Adakozás a tokodi iskolára. A mult heti számunkban közöltük a tokodi iskolaszék és Kégl Gy. helyi káplán kérelmét, amelyben a közönség kegyes támogatását kérik. Az iskolaépítés céljára a következők adakoztak eddig: Seyler Károly bajcsi esperes-plébános 10 kor. Rolkó Béla karkáplán 2 kor. Összesen: 12 kor. •— A további kegyes adományokat tessék a szerkesztőségnek küldeni. * Esküvő. Borz Lajos andódi kántortanító kedden d. u. esküdött örök hűséget Bellus Annuska bazilikái énekesnőnek. A szertartást Keményfy Kálmán h. plébános végezte, a kóruson pedig a főszékesegyházi énekkar egy szép éneket énekelt búcsúzóul. * Üstökös világ. Az égbolt nagy gépezetét a föld sok helyéről vizsgálgatják a részint kenyérre, vagy hírnévre vadászó, részint tudományszomjas csillagászok; napról-napra, éjszakáról-éjszakára célozgatnak felfelé az ágyúhoz hasonló nagy távcsövekkel, még sem tudják a nagy mindenség titkait kifürkészni. A mostanában megjelent és esténként 5 óra után látható üstökös nagy riadalmat okozott nem csak a nép között, hanem a tudós csillagászok gyülekezetében is, mert az égboltnak e hívatlan és váratlan vándoráról eddig még semmit sem tudtak. Hány és hány meglepetés fogja még érni a dicsekvő és a magukat csalhatatlanoknak tartó természettudósokat, akik közül sokan tudásuk kicsinyes fegyvereit a hit ellen irányozzák. Állítólag azt mondta volna egyszer egy elbizakodott csillagvizsgáló, hogy „összekutatta távcsövével az eget, de az Istent sehol se látta." Ha még élne az illető úr, megmutathatnánk neki az új üstököst, amelyet ő nem látott, jóllehet már akkor is a világűrben keringett, s amelyet most a tudatlan gyermek is lát, kinevetve a nagyhangú tudóskodást. Különben azt mondják a nagyfejüek, hogy ez csak olyan kis előjáték féle ahhoz a nagy üstököshöz képest, amely májusban fogja magát bemutatni és esetleg veszedelmet fog hozni reánk. * Utazás a főügyészségre. Minden helybeli ügyvédnek szabadjegye van arra a vonatra, amely erre a paradicsomi magaslatra viszi fel a legszerencsésebb pályázót. Bizony útközben sok szerencsétlenség következhetik be. Egyesek részére még a szállító masina is megállhat, ha a közbizalom forró gőze és a lelkesedés tüze nem lesznek elegendők a meglehetősen kapaszkodós útra. Nehéz dolog is az esztergomi bizalmat egy tarisznyába összegyömöszölni, mert a belvárosi bizalom hamarosan oldalba rúgja a szenttamásit és igy tovább nagy változatosságban, a mig csak kellőleg variáltuk azokat a városrészeket, a melyek általános jóindulatból kifolyólag a jelenlegi várost képezik. S ha még ezek után elképzeljük az uri szavazók bizalmát, őszinte részvétet kell éreznünk minden pályázó irányában. * Egy tanítónő jutalma. Kaszab Mária bajóthi tanítónő lemondva állásáról, zárdába vonult. 4 és fél évi áldásos működése által az egész község szeretetét és nagyrabecsülését annyira kiérdemelte, hogy távozása mély fájdalommal töltötte el nemcsak tanítványait, kik rajongásig szerették, de a szülőket is. Osztályát felettes hatóságai meglátogatván, őt a legnagyobb elismeréssel honorálták, nevelési módszere pedig a legszebb gyümölcsöket hozta meg azon hála virágaiban, mellyel tanítványai és azok szülői őt távozása alkalmából meglepték. Gyönyörű csokron kivül egy ezüst feszületet kapott ekkor ajándékba hálás tisztelőinek filléreiből, melyekből még két szent misére is jutott. Bucsuzásakor tantermét egészen megtöltötték tisztelői és megható volt látni a könnyeket, melyekkel kis tanítványai mutatták ki legőszintébb szeretetüket. Ez volt talán a legkedvesebb jutalma. Kaszab Mária példája pedig mutatja, hogy a mai rossz, romlottnak tartott világban is megbecsüli jó magyar népünk azt, aki megbecsülendő. * Az állami gyámkodás áldása. Az anglikán egyházi köröket kínos eset foglalkoztatja. Egy férfi nőül vette elhunyt felesége húgát. A sógorság az angol államegyházban is bontó akadály lévén, a plébános az államilag kötött házasságot bűnös viszonynak, a házas feleket nyilvános bűnösöknek tekintette és megtagadta tőlük az Űrvacsorát. Az ügy a bíróság elé került, hol a boldogtalan plébánost alaposan kioktatták, hogy a nézete nemcsak fellázító és botrányt okozó, hanem esztelen is, mert az állam törvényei szerint a házasság igazi házasság; már pedig az egyház egy az állammal. Akinek a lelkiismerete ez ellen tiltakozik, annak nem lett volna szabad az angol egyház szolgájává lenni. E jóakaratú tanács elég bajos olyannak, aki még akkor lett az angol egyház szolgájává, mikor az angol parlament az első fokú sógorok házasságát meg nem engedettnek

T hanem vérfertőzésnek és Isten törvényeivel ellenkezőnek tartotta. A történelem gúnyja, hogy az angol egyház, mely még a pápától is független akart lenni, most az uralkodó akaratára kénytelen Amen-t mondani. * Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kör bálja. Mindenki előtt ismeretes az a tény, hogy az ezen kör által rendezett mulatságok mindeddig a lehető legjobban sikerültek. A legszebb reményekkel tekintünk tehát a ma, vasárnap este fél 8-kor tartandó szinielöadással egybekötött táncmulatságuk elé is, sőt buzdítjuk a közönséget, hogy ha nem is a célt, de a saját mulatságukat tekintsék és iparkodjanak megjelenni, miután S. A. F. jó tollú író színdarabja a meghívón feltüntetett kedves és tehetséges hölgyek előadásában felejthetetlen szórakozást fog nyújtani. * Uj hid Esztergomban. Illetékes helyről hallottuk, hogy igen rövid idő alatt — talán egy esztendő múlva — ujabb nyerget raknak a Kisduna hátára. Az uj hid építését a belvárosi templommal szemben tervezik, ami nem is volna valami rosz eszme, miután Ízlésünk szerint is oda illenék arra a kis térre egy szép vasbeton-híd. Azt úgyis erősen hisszük és reméljük, hogy az uj hidat, amelyet az összekötő vasútállomása miatt akarnak létesíteni, nem fogják fából építeni ?! Ezzel azonban a már létező fahíd ellen nem akarunk ellenszenvet nyilvánítani, mert ha már meg van, csak maradjon meg a jövő vasbeton-hid dacára is, hiszen ugy megszoktuk már. * Ipartestületi mulatság. Az esztergomi ipartestület beszerzendő zászlójának javára szinielöadással egybekötött táncmulatságot rendez február 6-án este 8 órakor a Fürdő szállodában. * Köszönetnyilvánítás. Alulírott Ő Eminenciája a Bibornok Hercegprímás és Érsek Úrnak ez uton is legmélyebb háláját és köszönetét a saját és szegény tüzkárosult hivei nevében nyilvánítja azon 200 kor. atyai adományáért, melyet Ö Eminenciája most a téli időben Ínséget szenvedő szárazpataki tüzkárosult hiveim felsegélyezésére küldeni méltóztatott. Petrik Ferenc plébános. * „Amit az erdő mesél." Bár nem emeli Géczy e darabját valami történelmi vagy szociális mozzanat, mint az „Anyaföld

"-et, vagy Gárdonyi halhatatlan népszínművét a „Bor"-t, mégis minden jelenete drámaiságában elárulja a mestert. Ha a népélet egy-két drasztikus vonását ki lehetne küszöbölni a darabból, a legsikerültebb népszínművekhez lehetne sorolni. Annál kitűnőbb volt a játék, a ker. szocialista építő-munkások műkedvelői gárdája ismét megmutatta, hogy minő hálás dolog a színművészet pártolása az egyesületi élet keretében. Sütő erdész (Deucs) és Ficzere Ignác (Morzsa) színészi tökéllyel játszottak; Kató (Petrikné) bámulatos természethűséggel adta szerepét, nemkülönben Bacsó (Petrik) eltalálta a vadorzó szívtelen hangulatát. Ficzere biró (Szokob) hü mása volt tavalyi Göre Gábor szerepének. Zsuzsika (Preczlik Ilona), Dóka Jancsi (Csuka) is tapsot arattak. A cigányok mókáin pedig még az „orcheszter" szegődtetett tagjai is kacagtak. A munkások és munkaadók közti jó viszony táplálására