ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-11-06 / 45. szám

a templomban és mikor a falu szélén levő laká­sába visszatért, meglepődve látta, hogy kulcsra semmi szükség sincs, mert tárva-nyitva áll az ajtó előtte. Rosszat sejtve hamarosan vizsgálatot tartott holmija felett s akkor kitűnt, hogy a per­selyből befolyt templompénzt, amely — hir szerint — 60—100 korona lehetett és a káplán fehér­neműit vitte el az istentelen tolvaj. Esztergomban is történtek tolvajlások ugyanezen időben. Legne­vezetesebb az, amelyet a sötét Szenttamáson kö­vettek el egy özvegy asszony kárára, akitől meg­lehető mennyiségű pénzt emeltek el. A hatóságok serényen nyomoznak. * Temetés. Sternfeld Rezsőné sz. Scheiber Lottka 1910. évi november hó 4-én reggel 8 óra­kor, hosszas szenvedés után, életének 55-ik évében, meghalt. A boldogult hűlt teteme f. hó 6-án (vasár­nap) d. u. 3 órakor fog a gyászházból az esztergomi izraelita sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Sternfeld Rezső közbecsülésben álló polgára váro­sunknak s általános a részvét iránta, amelyhez mi is őszinte szívvel csatlakozunk. * Szekularizáció Nyergesuj falun. Nyerges­újfalu megunta az iskolafentartás terhét, vagyis jobban mondva hallgatott az ott szociálístáskodó, lila erdőket pingáló festőkre és semmit se pin­gáló másokra s állami iskolát csináltak. Az állam átvette a tanítókat, akik tüstént demonstráltak is hitük ellen, kilépvén a kath. tanitóegyletböl. Ezzel a személyi hála el volt intézve. Tantermek azon­ban nem voltak, mert az eddigi iskolaépület a róm. kath. hitközség tulajdonát képezte. A kolera idején szünetelt az oktatás, igy hát a tantermek hiánya fel sem tünt. Azalatt kezdettek alkudozni s az egyházmegyei főhatóság beleegyezett abba, hogy 100 korona díjért bérbevegyék a hitközségi iskolát. A kolera megszűnt, az előadást meg kel­lett kezdeni. A kupaktanács összeült és itt a jegyző, egy kőfaragó, egy piktor vezetése alatt elhatározták, hogy nem fizetnek, hanem elfoglal­ják az iskolát. Vaszary főerdész névszerinti sza­vazást kért. Hárman a rablás ellen szavaztak, a többiek mind mellette. Azután az iskola elé vo­nultak s a biró, a jegyző és más kolomposok vezérlete alatt leverték a lakatot az iskola ajta­járól s papot, egyházat gyalázva nagy tömeg je­lenlétében behatoltak. A kis portugálok játszottak, betörtek, raboltak, de hát még törvény is van, amely az ujjúkra fog koppintani. * Hont-vármegyében a lukanényei kerület október 27-én megyebizottsági tagúi megválasztotta Lórik Béla plébánost Csábról, Stúr Pál fehér­kúti, ág. ev. lelkésszel szemben. A választás erős küzdelemmel folyt le, mert 3 körjegyző, 3 luthe­ránus tanítóval együtt nagy agitációt fejtett ki a kath. pap ellen és az ág. ev. lelkész mellett. A csábi zsidó körjegyző is a vidék lutheránus tót­jaival szövetkezve, erőlködött, hogy saját faluja katholikus szavazóit és igy a kath. papot elnyom­hassa. Az október 17-én megalakult kath. népszö­vetség azonban kiállotta az első próbát és megye­bizottsági tagúi beválasztotta 34 szótöbbséggel jelöltjét Lőrik Béla plébánost. * Oltár és szobor megáldás. Ipoly-Damásd kisközségnek október hó 30 án, vasárnap d. u. kedves ünnepe volt. Ekkor áldotta meg ugyanis Búzás István plébános kérésére, szivhezszóló szép beszéd kiséretében Ferenezy György szálkai esperesplébános az újonnan emelt Szent Vendel oltárt és szobrot. Hegyi Lajos törvénybíró' állít­tatta elhunyt egyetlen gyermekének, Vendelnek emlékére. Mint a jó Ábrahám megadván magát Isten szent akaratának, áldozatul adta legkedve­sebbjét s most ennek az áldozatnak méltó oltárt is akart emelni, ahol Isten és ember a legfonsé­gesebben érintkezhetnek, ahol a bánatos apai sziv is legjobban megtalálhatja vigasztalását. A stíl­szerű oltárt és csinos kivitelű szobrot Bakay István esztergomi műasztalos készítette dicséretes igyekezettel. * A sertés, a szamár és a dinamit. A Cleveland Piain Dealerben olvassuk a következő nem mindennapi híradást: A Connecticut állambeli Winsteden Kögle Albert farmer sertése az udvaron turkálva, ráakadt egy darab dinamitra, melyet az országutat javitó munkások egyike felejtett ott. Mondanunk sem kell, hogy hamarosan lenyelte a veszedelmes robbanószert. Történt pedig, hogy a farmer hazavetődött és szamarát kiengedte, hadd futkározzon a szegény pára. A szamár észre­vette az udvaron turkáló sertést s odament hozzá, hogy megbarátkozzék vele. Erre azonban a koca nem mutatott hajlandóságot, ami annyira kihozta sodrából a szamarat, hogy megfordult s jól hasba rúgta a mocskost. S mi történt, k sertés óriási ' robajjal szétrobbant olyan apró darabkákra, hogy kalbásznak se vágták volna apróbbra. Eddig tart a Plain Dealer saját külön távirati tudósitása. * Hiúbbak-e a férfiak a nőknél? Erre a kérdésre volt kiváncsi egy angol újságíró. Hogy tehát megfigyelje a férfiak és a nők hiúságát, el­határozta, hogy egy szép nap délelőttjén, épen akkor mikor legtöbben sétálnak London egyik legjobban látogatott utcáján, oda áll az utca sar­kára és szemmel fogja kisérni az arramenőket, hogy vájjon hányan állnak meg az utca sarkán felállított nagy tükör előtt oly célból, hogy magu­kat benne nézegessék. Elővette az óráját és jegyző­könyvét és megfigyelte, hogy 5 perc alatt 50 férfi közül 19-en álltak meg a tükör előtt kíváncsian és pödörték a bajuszukat, a hölgyek közül pedig 8 perc alatt szintén 50-en mentek el a tükör mel­lett s közülök csak 22-en nézegették magukat a tükörben. Ez a hölgyekre nézve nagyon kedvező eredmény még nagyobb dicséretet érdemel azért, mert az a 22 hölgy csak egy pillanatig állt meg a tükör előtt, hogy igazítson egyet a ruháján, vagy a kalapján, holott a férfiak közül néhányan 20—25 másodpercig is babráltak bajuszukon avagy ruhájukon. Kérdjük tehát, kik a hiúbbak? a fér­fiak-e avagy a nők? * A poloskák alapos kiirtását a petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhet­jük, mert a Cimexinnel érintkező poloskák nyom­ban elpusztulnak, petéik pedig a Cimexin hatása folytak kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható; szöve­tet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Harcias fácánok. Az amerikai magyarok­nak eleven sajtóorgánuma, a „Szabadság", érdekes gazdasági esetet, vagy inkább katasztrófát beszél el a baromfi udvar világából. Egyik amerikai farmon dolgozó magyar munkások látván gazdá­juk igyekezetét, amellyel a baromfiak szakszerű és nagyméretű tenyésztése körül fáradozik, taná­csolták neki, hogy ha már igazán jó pecsenyéjű szárnyasokat akar, hozasson Magyarországból fácánokat s tenyéssze, szaporítsa őket. A farmer meg is fogadta a jó tanácsot, azonban a fácánok megérkezése után pár nappal elátkozta a mi földünkön lakó összes madarakat. A nagy baromfi telepen, amely sodronyhálóval volt körítve és be­födve, összeresztették a különféle fajú madarakat s ez annyira nem tetszett az arisztokratikus fel­fogású fácánkakasoknak, hogy már az első napok­ban akkora verekedést rendeztek a többi fajták kakasaival, hogy körülbelül harminc darab maradt az ellenségek közül a csatatéren. A harc ered­ménye annál dicsőségesebb a fácánkakasokra nézve, mert a pulyka és más kakasokkal szem­ben csak elenyésző számban voltak. A farmernek elment a kedve a tenyésztéstől, a magyar munká­sok azonban nagyon büszkék a fácánokra, mint amelyek megmutatták a hamisítatlan magyar virtust. * A csodás automata. Bejött egy atyafi a városi jóbarátjához olygji faluból í ^ato©»á már be­került a modern kultúrának' égy-két rozoga pél­dánya. Ezt is lelkesedve dicséri a falusi : „Barátom ! minálunk olyan automat is van már, hogy egy picula »elleneben kis könyv, meg uri cukor is jön ki belőle." „Hadd el, testvér — mondja a vámosi — nálunk meg olyan csodálatos boltja van Brutsy Gyulának, hogy ha az ember bemegy és lefizet 16 koronát, egy egész kiló valóságos khinai teá­val jöhet ki. Egy fél kiló 8 korona, egy deka 20 fillér." A falusi elbámult s megvette a kiló teát 16 koronáért. * Loden és selyem velour kalapok, Jäger és teveszőr téli ruhák, angol gyapjú és valódi szőrme-sapkák, petersburgi orosz sár- és hó­cipők, keztyűk, nyakkendők, utazási és sport­cikkek a legnagyobb választékban kaphatók Herczegh G. Lajos úridivatárúházában Eszter­gom, Szent Lőrincz-utca. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. évi október hó 30-tól november hó 6-ig. Születtek: Tóth János r. k. földm. fia, — Bábszki Katalin r. k. földm. leánya, — Bakos Rózsa r. k. vasúti kalauz leánya, — Mikus Ilona ref. csizmadia leánya, — Homoniuk Mária Mag­dolna r. k. őrmester leánya, — Kecskeméti Erzsé­bet r. k. földm. leánya, — Horváth Margit Erzsé­bet r. k. vasúti kalauz leánya, — Német János r. k. cipészsegéd fia. Házasságot kötöttek: Dinnyés István r. k. földm. és Hofbauer Anna Mária r. k. Esztergom, — Dinnyés Imre r. k. földm. és Kohl Anna Teréz r. k. Esztergom, — Révész Samu izr. tanitó Buda­pest és Lamm Ella izr. Esztergom, — Holop Imre rk. földm. és Pintér Erzsébet rk. Esztergom. Meghaltak: Monos János r. k. 3 hónapos (gyermekaszály), — Müller Ferenc r. k. 45 éves kőfaragó segéd (id. veselob), — özv. Oszlik Ignácné szül. Malobiczki Verona r. k. 67 éves (agyvérzés), — özv. Kurucz Istvánné Mócik Erzsébet r. k. 74 éves (májrák), — Mohos József 13 éves (szervi szivbaj), — Sternfeld Rezsőné szül. Scheiber Sarolta izr. 55 éves, — Gsobán János g. kel. 44 éves korcsmáros (törzsökiveröér tágulat), — Faul Sebestyén r. k. 22 éves földm. (hasüri tályog), — Schvábl Teréz ág. h. ev. 75 éves házi cseléd (agyguta). Tanügyi hirek. Tanitóváltozások. Boross Paula a visegrádi róm. kath., Szilvássy Mária a bajóti róm. kath. és Kertész Ödön a gyivai községi elemi iskolák­hoz választattak meg. Személyi pótlékok. Kecskés Ilona eszter­gomi községi és Mokrs Kálmán kisújfalusi ref. elemi isk. tanitó, illetve tanitónő a tanítás terén elért sikeres működéseikért 200—200 korona személyi pótlékban részesültek. Korpótlék utalványozás. Szkalkáné Végh Ilona párkányi rk. tanitónő részére az I., Szegő József és Szegőné Gremen Margit bényi rk. tanítónő, illetve tanitó részére II. korpótlék címén 200—200 korona államsegély utalványoztatott. Uj kántortanitók. Resskó Józsefet nagy­tapolcsányi kántortanítóvá választották. Boldis Gyula Csaláron lett kántortanító. Pál János a kis­oroszi kántortanitói állást nyerte el. Tanitók. Kálmán Alajos vágfarkasdi, Kán­tor Imre zsitvabessenyői osztálytanítóvá válasz­tatott. Perényi Margit mohori osztálytanító lett. Személyi pótlék. Szép Lőrinc püspökii kántortanító 200 korona személyi pótlékot kapott. Korpótlékok. Motur Lajos vásáruti, Csorna Mihály tardosi, Jelemenszky József csatái, Varga László balassagyarmati, Gregor Domonkos nádasi T Mohai Béla dejtáli osztálytanítók megkapták az első korpótlékot. Horváth Ferenc récsei tanitó az első és második korpótlékot kapta meg. A máso­dik korpótlékot kivüle még Szegő József bényi, Juranics Györgyike és Uraszky Matild pozsonyi tanítónőknek, illetve tanítóknak utalták ki. Welel Ferencné szül. Radelmacher Etel pozsonyi tani­tónő, Győré Ödön szentendrei és Holczer János budajenői tanitók a harmadik korpótlékot kap­ták meg. Ifjúsági könyvtár. Mint Köbölkútról értesü­lünk, a róm. kath. elemi iskolában létesült az ifj. könyvtár. Legyen e példa serkentő a többi isko­lák vezetői részére! Az előadások megkezdése. A kolerajárvány miatt bezárt nyergesújfalusi és a kanyaró-járvány miatt bezárt piszkei állami iskolákban a tanítás megkezdődött. Tűzrendészeti szabályzat. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a községi, izr. és magán elemi iskolák és kisdedovódák részére tűzrendészeti szabályzatot adott ki, melyeket a fentnevezett intézetek betartani kötelesek. E sza­bályzat célja az, hogy rászoktassuk a gyermeke­ket tűzvész esetén a gyors menekülésre. Egyházi ténykedések. A vallás és közok­tatásügyi m. kir. miniszter felkérte az egyházi ha­tóságokat, hogy a ténykedések végzését aképpen osszák be, nehogy e miatt a tanítási idő meg­csonkittassék. Tandijpótló államsegély kérvények. Ko­lumban Sándor sátoraljai (Zemplén m.) kir. segéd­tanfelügyelő az államsegélyt már élvező iskolák részére igen megfelelő kérvény-mintát szerkesztett, mellyel a dologi kiadásokat fedező tandijpótló államsegélyt kérhetik. A kérvényhez megfelelő kimutatások is vannak csatolva. Pályázat kisdedóvónői állásra. A dorogi állami óvodával egybekapcsolt bölcsődéhez kiíra­tott a pályázat. Fizetés: 800 kor. törzs, 100 kor. személyi pótlék, 240 kor. dajkatartás és termé­szetbeni lakás. Bélyegeit kérvények f. hó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz nyújtandók be. Kellékek: ok­levél, honosság igazolása, működési bizonyítvány, és születési anyakönyvi kivonat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom