ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-10-30 / 44. szám

a felavatásra kibocsátott meghívók a mai estélyre is érvényesek s a közönséget ez uton hivja meg a rendezőség. A meghívó kívánatra a pénztárnál előmutatandó. I Városy Gyula dr. érsek f | f

P

^ gg-Tn este 7 órakor szenderült el csendesen Kalocsa nagynevű érseke, Városy Gyula dr. Halála mélységes gyászt jelent az egész magyarországi katholicizmusra, hisz a katholikus Magyarország lángbuzgalmu vezérét, számos intézmény, főleg pedig a hazai sajtó és a nevelésügy egyik legnagyobb mecénásukat siratják az elhunyt főpásztorban. Rövid 4M2 évi érseksége alatt összesen 1.481,083 koronát adott jótékony célokra. Oly összeg, amely előtt kalapot kell emelnie mindenkinek, íme, Kalocsa nagynevű főpásztora mire költötte az egyház vagyonát ? Templomokra, iskolákra, szegényekre és jótékonycélu intézményekre. E horribilis összegről természetesen még tudomást sem fognak venni az egyházi vagyon rablására törekvő szabadkömivesek és szociáldemokraták. Ilyenkor elfordítják tekintetöket, nehogy az igazság napja bevilágítsa sötét arculatjukat. Hallgatni fognak a szentéletü főpásztor jótékonyságáról, mert ők a szegények és árvák pénzét a maguk zsebében szeretnék már látni, mint a francia liquidátorok. Lám a „holtkéz" — mit müvei rövid 4M2 év alatt ! Ide nézzetek, ti egyházrablók és fosztogatók! — Nagy kár, végtelen kár, hogy Városy oly rövid ideig kormányozhatta a kalocsai egyházmegyét, amelynek igazán gondviselésszerű apostola volt, a püspökök mintaképe, szent Pál apostoli lelkületének igazi hasonmása. Szelleme ezentúl is köztünk marad, arany szavai, melyeket főleg a kath. nagygyűlések alkalmával intézett hozzánk, örökké felejthetetlenek maradnak előttünk. Tökéletességre törekvő, szentéletü főpap volt, példát adott mindnyájunknak arra, mikép kell Krisztust követnünk. Főleg a kath. sajtó terén szerzett hervadhatlan érdemeket, jól tudván azt, hogy ha erős kath. sajtója lesz Magyarországnak, nem kell félteni a jövőjét. Ravatalánál könnyezik az egész kath. Magyarország, hisz atyánk, vezérünk, tanácsadónk, pártfogónk s nagy jótevőnk volt ő. Adjon neki az Isten örök nyugodalmat s jutalmazza érdemeit s cselekedeteit az örökké tartó boldogság hervadhatlan koszorújával. R. i. p.! * Az Oltáregyesület meghalt tagjaiért jövő pénteken — november hó 4-én — d. e. 9 órakor fogja dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonok az évi szentmisét a vízivárosi zárdatemplomban bemutatni. Felkéretnek a tagok, hogy azon minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek. Az elnökség. * A X. Katholikus Nagygyűlés előkészítőbizottsága elhatározta, hogy a nagygyűlés első napján november 13-án, vasárnap délután öt órakor a hideg időjárás miatt elmaradó eucharisztikus körmenet helyett a főváros három templomában szentbeszédek tartásáról gondoskodik. A bizottság egyúttal felkérte Mailáth Gusztáv Károly gróf, Csernoch János és Batthyány Vilmos gróf püspököket, hogy a szenbeszédek után a híveknek püspöki áldást osszanak. * Hódoló ünnepély. Vaszary Kolos hercegprímás, esztergomi érsek magas névnapja alkalmából a Szent István királyról nevezett Esztergomi Ősrégi Papnevelő Intézet október hó 30-án este 6 órakor Örömünnepet rendez. Műsor: 1. Mozart: Figaro-ouvertur. Előadja az intézeti zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Kuti Pál IV. é. h. h. 3. Bogisich: Dicshimnusz. Előadja az intézeti énekkar. 4. Alkalmi költemény. Szavalja Tarek Mihály III. é. h. h. 5. Raff: Cavatina: Hegedűn előadja Janotta Nándor IV. é. h. h., kiséri az intézeti zenekar. 6. Emlékek éjszakája. Irta és felolvassa Stiblo Lajos IV. é. h. h. 7. Mozart: Menuetto a Jupiter-symphoniából. Előadja az intézeti zenekar. 8. Bogisich : Királyhimnusz. Előadja az intézeti énekkar, zongorán kiséri Korének József II. é. h. h. — Az énekkar vezetője : Janotta Nándor IV. é. h. h. A zenekar vezetője: Gamauf László II. é. h. h. * Klimó György esztergomi kanonok, később pécsi püspök, emlékezete Lopasson. Alig mult el egy éve annak, hogy Jedlicska Pál nagyszombati érsekhelynök, Nagykosztolányban édes anyja szülőházának kolostorrá való átalakítása után, azt fényes alapítvány nyal ellátva, az ottani szegényeknek adta át, apácák vezetésére bízván az egész intézetet. Most ismét saját szülőhelyén, Lopasson, adta át a templomnak szülőháza beltelkét erdő- és legelőjoggal. S mivel most 200 éve annak, hogy Lopasson pillantotta meg a napvilágot Klimó György néhai nagynevű pécsi püspök, annak szülőházát is gyönyörű svéd márvány táblával jelöltette meg, s alapítványt is tett föntartására. A leleplezési ünnepély e hó 23-án ment végbe nagy ünnepélyességek kíséretében. Megjelent a derék pöstyéni főbíró Machovich János Nyitravármegye képviseletében, dr. Fodor képviselő kimentette elmaradását, ott láttuk Tagányi Alajos szentszéki tanácsost, Veszély Géza nagyszombati karkáplánt, dr. Nemlaha Géza körorvost, a képviselőtestületet a jegyzővel s biróval az élén, a tanulóifjúságot a tanítói karral, a szövetkezetek igazgatóságát. Valamennyien testületi lobogóik elövitele mellett, az ünnepi szent mise után indultak a nép ezreitől kisérve a 32-ik házszám elé, ahol virágdíszben pompázó fellobogózott diadalkapu volt felállítva, és az utca házai szintén fellobogózva. A zenekar himnusza után ö Méltósága keresetlen, de lelkes beszédben méltatta Klimó György püspök érdemeit, ki mint szegény pór szülők gyermeke született 1710. april hó 10-én e parasztházban, s később a pécsi egyházmegye regenerátora lett, családjának megszerezte a nemesi rangot. Gazdag alapitványai az általa emelt több templom, papnövelde, s híres könyvtára révén emléke mai napig is élvezi a hálás utókor becsülését. A lopassói templomnak is van töle szép alapítványa, drága kelyhe és nagyértékű aranybrokát s dús arany és selyemhimzésü misemondóruhája. Mikor a szónok intésére lehullott a lepel: a zenekar szólalt meg s tarackzúgás jelezte a leleplezés pillanatát. Sándorü Nándor esperes ezután megköszönte hívei nevében a szép alapítványt és a templomnak ajándékozott ingatlanokat, Vavrovics Andor jegyző pedig az elöljáróság nevében igérte meg az emléktábla kegyeletes megőrzését. Az ünnepély után a plébánián díszebéd volt. A papi „holtkéz" íme igy gazdagítja a „közt" nagylelkű alapítványaival, s nem feledkezik meg a szerény falvakról sem. Aki erről meg akar győződni, csak látogasson el a nagykosztolányi szegényházba, s szemlélje meg az ottani példás rendet és tisztaságot, a teljes ellátást és ruházatot élvező szegények hálás, örömtől sugárzó arca minden szóvirágnál ékesebben fogja megmagyarázni: mily hálával vannak ezek eltelve nemesszivű alapitójuk és az őket anyai szeretettel ápoló apácák iránt. Lopassói. 1 Szentgyörgymező új kath. köre villamfényben. Szentgyörgymezö legfőbb terén, a Templom-téren fényesen világító ívlámpa áll. Vakító fényű sugarait rálövelli az Isten házára, a plébániára, az új kath. körre és az ott összefutó utcákra. A szentgyörgymezöi polgárság, de főleg a kath. kör tagjai már a tavasz elején érezték ezen ívlámpa hiányát Szentgyörmező eme forgalmas helyén és központján, mikor pedig készen állott a városrész büszkesége, az új kath. kör, még ünnepélyes felavatása előtt terjesztették be kérvényüket a városhoz az új ívlámpa felállítása érdekében, hogy az új kör létesítése által még szebbé lett Templomtér kellő világításban részesüljön. A kérvényt a kör buzgó ügyésze, Wiplinger Ödön dr. ügyvéd fogalmazta meg, a felterjesztést pedig Mitter János alelnök és 85 társa, nagyobbrészt a kör tagjai nyújtották be. A városi tanács, tekintettel a város nagy kiadásaira, azt javasolta, hogy a Nádler vendéglős közelében felállított ívlámpa tétessék a Templom-térre. De a közgyűlés Roszival István dr. és Fehér Gyula dr. prelátus-kanonokok, továbbá Wiplinger Ödön dr. ügyész felszólalására és közbenjárására nagy szótöbbséggel megszavazta az új ivlámpát. A kath. kör elnöksége ezúton fejezi ki hálás köszönetét illusztris közbenjáróinak. Az új ívlámpa kétségkívül nagy szolgálatot tesz a körnek, de a többi épületnek is. * Tanitók gyűlése. Az „Esztergom-járási róm. kath. Tanítói Kör" november hó 24 én délelőtt fél 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését Esztergom sz. kir. város tanácstermében. * Halálozás. Glöckel Ignác h. alesperes tanfelügyelő, dercsikai plébános élete 63-ik, áldozópapságának 36-ik évében Isten akaratában megnyugodott béketűréssel viselt hosszas szenvedés, a szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 27-én délután IV2 órakor meghalt. R. i. p. * A párkányi vásár. Nagy esemény! Meg kell emlékezni róla, le kell irni, bár jóformán mindenki látta, mindenki részt vett benne. Ily kedves esemény után azonban jól esik még az emlékekben is gyönyörködni és megállapítani,hogy az újságírók nagyon pessimistikusan nézték végig a vásárt, hogy ez igy volt, igy történt, nem úgy, amint azt az újságok irják. A párkányi vásár régi dicsősége múlik igy szólnak az öregek — hát mondják. Panaszkodjanak, hogy kevés volt a sátor, a komédia, azért mindenki megvette, amit meg akart venni s azt egy pár komédiát épúgy megcsudálták, mintha 100 lett volna, mert nem az a fő itten, hogy sok legyen, hanem, hogy valami legyen. Forog a körhinta. Kocsisok, urak, dámák, cselédleányok, diákok, suszterinasok, csavargók és uracsok futnak körbe-körbe, amig a pénzért szolgáltatott szédelgést a „kiváló üzletember" tulajdonos be nem szünteti. A „Laci konyhából* beújborozott iparos társaság közeledik hangosan, harsány nevetések és finom bakugrások között. A bevonulás stílszerű, de mi lesz a vége! ? A társaság behelyezkedik a körhintán lévő járóművekbe, az egyik és legelevenebb férfi tag azonban olyan lovat keres, amely tengelyen hintázzék is alatta. A tengelyen forgó lovak azonban mind le vannak foglalva, a szenvedélyes lovag tehát felkapaszkodik egyik pajtása háta mögé és a közönség állandó derűje mellett s az orrabukás veszedelme között nógatják a faparipát. A „tulajdonos" észreveszi a ló elleni merényletet, megállítja a hintát s a letessékelt lovagoktól kártérítést követel azon a cimen, hogy a faparipa szerkezete meglazult alattuk. A lovagok botránkoznak, a közönség is botránkozik, mert kár nincs, a kitűnő látványosság pedig elromlott. A szenvedély emelkedik, miközben a titokban értesített csendörök megjelennek a helyszínen. A csendőrség vizsgálja a tényeket, hallgatja a vallomásokat, azonban semmit se tud megállapítani, eközben azonban a vádlottnak önkéntes prókátora támad és következik a díszes párbeszéd közte és az egyik alkalmazott között: „Maga hallgasson! semmi köze hozzá!" „Csavargó ! nyúzni akarják a szegény embert!* „Hordja el magát! Csendőr, csendőr!" „Mit ordít, mintha nyúznák!" „Maga gazember!" „Maga rongy fráter!" „Te rongyos!" „Te galíciai!" Igy zúg a becsületsértések árja, mig végrea csendőrök a vádlottat az önkéntes prókátorral együtt a községházára vezetik, ahonnan kellő igazolás után csakhamar kikerülnek, de nem a körhinta felé. Hát ilyen volt a párkányi vásár! * Felhívás. Én alulírott festészettel foglalkozom. A Mindenhatónak ezen mennyei ajándékát ugy igyekszem meghálálni, hogy az ő dicsőségének emelése céljából, a szegény kath. templomoknak ingyen festek oltárképeket. Eddig öt templom számára festettem oltárképeket egészen ingyen, háromnak pedig az anyagi kiadások megtérítéséért. Hasonlóképen ha valahol szükség volna fakeresztekre alkalmazott, pléhre festett feszületekre, — milyen nagy szükség van erre is I — Hányszor látunk a kereszteken nem áhítatot, hanem mosolyt, botrányt keltő alakokat. Tisztelettel kérem tehát a szegény kath. hitközségek főt. plébánosait, alkalomadtán emlékezzenek jelen felhívásomra. Az itt adott alkalom nem fog bármikor kínálkozni. Egyéb felvilágosítás tőlem kérendő. Újbánya (Bars m.) Dodek Károly festő. * A poloskák alapos kiirtását a petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Cimexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak, petéik pedig a Cimexin hatása folytak kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható; szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Zsiványfogás. Az utcákon éktelen zaj van, az emberek mind egyirányban futnak, ablakok, ajtók feltárulnak s kíváncsi fejek, jelennek meg. Ijedten kérdik : „Mi az# Tűz yji!? Gyilkosság!?" A tömeg csaXjphan s ordítja: „Ott va|! Fogjatok, fogjátok !" Az embések Idegnek, izzadnak és vörösödnek, közben megwrdik : „Kit kergetimk ? Ki után futunk tulajdonkép?" Végre is afelildözött vad, a tolvaj összeesik a reá rohanóknak megvallja bűnét: „Egy asszony jött ki Brutsy Gyula üzletéből, ahol a khinaj tea kilója 16 korona, fél kiló 8 korona, egy deka 20 fillér és egy félkiló teát tar-