ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-09-25 / 39. szám
* Könyvtárak kongresszusa. A muzeumok s könyvtárak országos szövetségének szeptember 26—27-diki szegedi kongresszusára a főegyházi könyvtár képviseletében a fökáptalan Kemény fy K. Dániel főegyházi könyvtárőrt küldte ki. * Köszönetnyilvánítás. Ö Eminenciája Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás kegyelmes főpásztorunk 300, továbbá Kohl Medárd dr. püspök és özv. Szapáry Béláné grófné (Pozsony) 100—100 koronát voltak kegyesek adományozni a vezetésem alatt álló esztergom-szentgyörgymezői kath. kör felszerelésére. Fogadják a nemesszivű mecénások mindnyájunk hálás köszönetét. Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, a kör elnöke. * Megtámadta az alispánt. A múlt hét egyik estéjén dr. Perényi Kálmán alispánt a Kisduna partján egy rozsdás pisztollyal ellátott suhanc megtámadta és pénzt akart tőle kicsikarni. Azonban hamarosan nem csak pisztollyal, hanem pofonokkal is el lett látva, mire tőle telhetőleg eliramodott. Szépen haladunk. * A legények dühöngése. Nem túlozunk, ha elismerjük a közvélemény azon Ítéletét, hogy szept. 18-án, vasárnap éjjel valóságos betyárvilág volt Esztergomban. Egy éjjeli mulatóhelyen három mesterlegény revolverrel támadt 5 katonára. Dolgozott a bajonett és a kövek is repültek, a revolveres iparosok : Debnár, Szokob és Szecskár azonban győzelmet arattak a katonák felett. A győztesek és a legyőzöttek is elfutottak a harctérről Klebuschitz János 76-os baka kivételével, aki súlyos, sőt halálos sebbel maradt a harctéren. A rendőrség a gyilkos jelölteket elfogta. A nagyvárosi legények minden ok nélkül neki támadtak a Simor- és az Angyal-utca sarkán két szentgyörgy mezői polgárnak : Pásztor Jánosnak és sógorának Tóth Andrásnak s a földre teperve össze-vissza verték és rugdosták őket. Pásztornak az agyveleje is kiloccsant. Állapota igen súlyos. A rendőrség közeledtére a dühöngő legények elfutottak, útközben azonban még Szedmer Ferenc belvárosi lakost szurkálták meg, szintén minden ok nélkül. A főcinkosokat elfogta a rendőrség. * Tűz az erdőben. Nem az erdő égett, hanem a városi erdőnek a kesztölci oldalán levő vadászkunyhó lett a lángok martalékává. A kunyhó teljesen fából volt és azért teljesen elégett. A vizsgálat megindult, de a tűz okát még nem derítették ki. * Eltemették a kolera áldozatát. A kolerának első áldozata, Vilsicz Pál múlt vasárnap délután meghalt. A halottat csendben, a közönség kizárásával, hatósági felügyelet mellett temették el. Hozzátartozóit még mindig felügyelet alatt tartják. * Kemenezei kálvária. Szép ünnepség színhelye volt Kemeneze község szeptember 18-án. Dr. Kohl Medárd püspök osztotta ki a bérmálás szentségét délelőtt. Fogadtatása impozáns volt. Diadalkapu volt a falu elején felállítva, hol a község jegyzője üdvözölte a püspököt, ki szívélyesen köszönte meg a kedves fogadtatást. Bandérium kisérte, a falu apraja-nagyja sietett a templomba, a templom virágdíszben úszott, a bejáratnál Steinhübl Ambrus esperes-plébános üdvözölte a püspököt; azután az „Ecce sacerdos magnus" éneklése mellett, melyet Grátzer Irma bazilikái énekesnő énekelt, vonult be a templomba. 1060-at részesített a püspök a bérmálás szentségében. E kimerítő munka után nem pihent a buzgó püspök, hanem délután három órai nagy munkát végzett, ekkor volt az új kálvária szentelése. Alig, hogy fölkelt az asztaltól, a jelenlevő papság asszisztenciája mellett a templomba ment, hol másodszor lépett a szószékre és szent beszédet mondott, azután maga a püspök infulában, ornátusban a nagy porban majdnem félóráig tartó gyaloglással az ezrekre menő csapatot a kálváriára vezette. Öröm volt nézni a főpapot a nyáj közt énekelni! Minő hatást, minő lelkesedést öntött szivünkbe az ő szép példája, ezt csak szivünk tudná megmondani. Az egész vidék ott volt; ezrek és ezrek kisérték a föpásztort. A stációk szép virágkoszorúkkal voltak földíszítve és lámpákkal koszorúalakban kivilágítva; remek látvány. Jelenvoltak a papság köréből, a helybeli lelkészeken kivül: dr. Pompéry Aurél szakállasi plébános, Nagy Géza pereszlényi esperes, Foltin János bajóti plébános és a szakállasi káplán. Épülésére volt a népnek Totovich Kálmán, a szentsir lovagja, az ő remek egyenruhájában. Miután a püspök mind a 14 stációt benedikálta, rövid beszéddel buzdította a népet e kálvária szeretetére. Újból visszavezette a processziót a templomba, hol Te Deumot tartott és püspöki áldását osztotta ki a nép között. * Rudnai Alajos, a közismert bajmóci „Lojzo", mint halljuk, egy nagyváradi irodalmi kanonoki stallumot fog kapni jutalmul, hogy a privigyei mandátumot elhódította a néppárttól. Látszik, hogy Nagyváradon interregnum van, különben lehetetlennek tartanok ily ember előléptetését. * Küldöttség a nyitrai főispánnál. (Beküldetett.) Folyó hó 22-én tisztelgett a nyitraegerszegi körjegyzőség küldöttsége a főispánnál, a midőn azon indokolt kérését szóbelileg is előterjesztette, mely szerint Kraszna Imre főjegyző más körzetbe helyeztessék át. A főispán jóindulatulag és hosszú ideig tárgyalt a küldöttséggel és nagy figyelemmel hallgatta az egyes panaszokat. Hiú állitásnak bizonyult az, mintha a lelkész agitálna a nép között, mert a küldöttség kijelentette, hogy a lakosság nyugtalankodik és addig kéri és nem hagy békét a plébánosnak, mig a jegyzőt át nem helyezi a vármegyei hatóság. Számtalanszor kérve kérik a lelkészt, hogy egyes sérelmes esetekben fogja a lakosság pártját és ne engedje őket egyes önkénykedő tisztviselővel elnyomatni. Sajátságos kórtünet a nyitrai járásban, hogy minden bajok okozójául a plébánost szokták a főispán előtt feltüntetni. Á küldöttség azonban felvilágosította a főispánt arról, hogy a nyitraegerszegi lelkész még soha sem vett sem tollára, sem ajkára magán és személyes érdeket; ilyen eseteket senki nem tud felhozni; — de ha felszólalt, akkor csak a közérdek védelmére és — ami legfőbb törvény — a nép javáért szállt sikra. A nép és közérdek védelmezését tehát hiába akarják egyesek a főispán előtt a lelkész bűnéül felróni. A múlt eseményeit is igazságtalanul emlegetik az egerszegi plébános ellen, hála illeti őt meg, hogy a múltban is mindenütt söprött, mert volt elég söpörni és javítani való. Úgy a múltban, mint a jelenben való működésével hogy mennyire vannak megelégedve, azt a megye főnöke a küldöttség szavaiból és elszánt viselkedéséből világosan megérthette, de kinyilvánították azt is a küldöttség tagjai, miszerint egyeseknek — a közérdek rovására illetéktelen beavatkozásait soha sem fogják tűrni, még akkor sem, ha emiatt a minisztériumhoz vagy az országgyűléshez kell is fordulniok. — Mióta bevirradt a munkapárti világ, egyes jegyzők — nem mind —- valóságos, kis „magyar Canalejas"dk lettek, akiknek összes tevékenysége a papnak boszantásában és az egyházközséggel való kellemetlenkedésben merül ki. Igy lehet ez Nyitrában, de igy van ez Esztergom melletti egyes falvakban is — még pedig megyei felsőbb parancsra. * Kolera a megyében. Esztergomon kivül még Nyergesújfalun és Dunamocson fordultak elő kolerás megbetegedések. A hatóság mindkét helyre kiszállt és az ázsiai kolerát megállapította. Nyergesújfalun Mekler Márton kedden meghalt kolerában. * Pazsitka Vilmos, nagytapolcsányi karnagy és igazgató október hó folyamán nyitrai városi tanítónak lesz megválasztva. Jövedelme vagy 50 százalékkal kisebb lesz; de ő a többi között, főleg a nagytapolcsányi disgusztáló viszonyok miatt is, elhatározta magát e lépésre dacára annak, hogy ö Nagytapolcsányban háztulajdonos. * Meg van oldva. Az igazi írói érzékkel biró lelkek mélységes botránkozással észlelik, látják, hogy már a szépirodalom is csak cégér, amely alatt bűnös elveket árulgatnak, és piszkos üzleteket ütnek nyélbe az irodalom kalózai, a közönség pedig — amint igen jól mondja a „Kritika" — „ha olyan folyóirat akad a kezébe, amelyben kizárólag önbecsű, értékes, mély írások vannak, végig fut a címeken és azt mondja : nincs benne semmi. Folyóirataink pedig hozzá torzulnak a közönség természetéhez, ahelyett, hogy azt nemesítenék. Ijedten csúsznak le az ujság-jelleg felé, hogy üzleti érdekeik veszélyeztetve ne legyenek". Ez a kritika igaz és jogos 1 Az bizonyos ! De az is bizonyos, hogy van már egy folyóirat, amely nem üzlet, nem ujság-jellegű, hanem önbecsü szépirodalom, amelyre azt mondja az olvasó, hogy „benne van minden"! Ez a folyóirat az „Élet" kitűnő képeivel és bájos közleményeivel. Kiadóhivatala: Budapest VII. Damjanich-utca 50. Ára egész évre 20 korona. * Túlhajtott kolera-védekezés. Mióta Nyergesujfalun három kolera-eset fordult elő és ezek közül kettő halálozással végződött, az egészségügyi hatóságok lázas tevékenységet fejtenek ki a kolera elleni védekezésben. Az alispán a Dunát a megye egész hosszában csendőrökkel őrizteti, nehogy ez inficiáltnak vélt vizből valaki igyék vagy merítsen; az országos vásárokat és bucsújárásokat, tudvalevőleg eltiltotta. Mindezen intézkedések eléggé indokoltak. Kevésbbé indokoltnak látszik azonban az esztergomi hetivásárok korlátozása, a mi félremagyarázásokra szolgált alkalmul és a városnak közgazdasági tekintetben nagy hátrányára szolgált. Az alispán eltiltotta e hetivásárokra való állatfelhajtást, amit a párkányi járásban olykép értelmeztek, hogy a hetivásárt látogatni egyáltalán nem szabad. Innen van, hogy a tegnapi hetivásár kongott az ürességtől. Már pedig iparosainkra, és sok tekintetben kereskedőinkre is, életkérdés a vásári forgalom. Egészségügyi szempontokból nem lehet a mindennapi élet feltételeit elvonni még azon esetben sem, ha Esztergom tényleg inficiált terület volna is. Pedig nem az. Egyetlen eseten kivül több nem fordult elő, a szerencsétlen Vilsicz Pál elhalálozása óta is egy hét mult el, a zárlatnak tehát absolute semmi értelme, amiként nincs értelme az egyesületi mulatságok eltiltásának sem, akár Esztergomban, akár Párkányban. Ily intézkedésekre csak az inficiált helységekben van szükség. Vegyék zárlat alá Nyergesujfalut, de ne az ott előfordult esetek miatt Esztergomot. Nekünk élnünk is kell, mielőtt a kolerában meghalnánk. * Csendőrök a rendőrségen. Az elmúlt vasárnap éjjelén lezajlott véres verekedések arra indították a város rendőrkapitányát, Peterdy Kálmánt, hogy a kevés számú rendőrség erősítésére csendörséget kérjen. Az ügyet a polgármesterhez terjesztették fel, akinek kérelmére a segély csapat 10 csendőr személyében pénteken meg is érkezett. A II. számú rendőrőrs helyiségei fognak a csendőröknek laktanyául szolgálni. A csendőrök a városban is inkább a Duna partján fognak cirkálni és az igy felszabadult rendőrségnek a közrend fentartásában csak akkor fognak segédkezni, ha az erre képtelen lenne. Azt hisszük azonban, hogy már jelenlétük is lelohasztja a városi banditák harci kedvét. * Soha sincs vége a vigságnak. Csodálatos ország az, amelyben tündöklő egyének járnakkelnek: királyok, királyfiak jönnek fényes seregektől környékezve; szelid tündérek libbennek ide s tova a holdfényes éjszakában és a napsugaras erdőkben; az emberek: férfiak, asszonyok, kis lányok, kis fiúcskák mind-mind örülnek, vigadnak, kacagnak — még a fájdalmuk is vigasztaló fényességtől van környezve; az állatkák: nyulak, csibikék, mókusok, őzikék önmagukhoz való furfangosságokat követnek el, de a goromba, az illetlen viseletű még közöttük is megbűnhődik. Ez a csodálatos ország létezik s betűkbe szedve nyugszik-alszik, de ha egy kis fiúcska v^gy leányka a kezébe veszi a „Kis Pajtás"-t s azt elolvassa — életre kél az a csodálatos világ s nevetteti, mulattatja, tanítja, oktatja a családok ezüst kacagású apróságait, csemetéit, azért a jó szülők csakis a „Kis Pajtást" rendeljék meg, amelynek kiadóhivatala Budapesten VII. ker. Tököly-ut 16. sz. alatt van. Egész évre csak 6 korona. * Költözködés. (Párbeszéd.) Hová hurcolkodtok Misi? — Esterházára. — Mi a csudának oda? — Ott terem az Esterházy cognac. — Csacsi, hiszen az nem terem, azt Pesten gyártják! — Hát akkor Pestre hurcolkodunk. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. szeptember 18—25-ig. Születtek: Deahor János r. k. földm. fia, — Tóth András r. k. földm. fia, — Fodor Mária Berta ref. varrónő leánya, — Verbóczky Gizella Terézia r. k. kőmivessegéd leánya, — Molnár Ferenc r. k. napszámos fia, — Prekánszki Julianna r. k. vájár leánya, — Szenczi Terézia r. k. földm. leánya, — Knisch Imre izr. főpincér fia, — Viszolai Teréz r. k. cserepes leánya, — Meszes Erzsébet r. k. kazánfűtő leánya, — Nyári Julianna r. k. vasúti munkás leánya. Házasságot kötöttek: Papp Péter r. k. földm. és Kollár Veronika r. k. házi cseléd Esztergom, — Szenczi István r. k. 26. gy. e. őrmester és Hugyecz Mária r. k. Esztergom, — Liszi Sándor r. k. szűcs és Csincsura Anna r. k. Esztergom. Meghaltak: Verlich János r. k. 29 éves gulyás (gerinctörés), — Vilsitz Pál r. k. 35 éves földm. (cholera), — Mitykó Erzsébet ág. h. ev. 2 éves (agylob), — Német Lajos r. k. 12 hónapos (gyermekaszály), — Dobrazka János r. k. 41 éves cipészsegéd (tüdőgümőkór), — Kövesdi Géza ref. 42 éves molnár (hasba hatoló szúrt seb), — Daróczi /