ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-08-28 / 35. szám
hó 24-től augusztus 31-ig bezárólag a városi adópénztári hivatal helyiségében a hivatalos órák alatt betekinthetők. Hivatalból figyelmeztetnek mindazok, kik netán ezen adónemek kivetése ellen felszólamlással élni akarnak, hogy kérvényeiket a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt (f. é. szeptember hó 8-áig) az adhivatalnál beadják. * Szomorú valóság". Szegény Esztergomnak annyi és oly dühös bábái vannak, akik a haladás útján vezetni, sőt tolni akarják. S mindez az egyéni érdekek nevében oly hevesen történik, hogy a szegény város a becsületes haladás helyett legfeljebb orra bukik. A többi sok más dolog mellett itt van a barakktábor ügye, amely minél tovább áll, minél népesebb lesz annál több — nem hasznot — hanem kárt okoz a városnak, mert még az eddigi katonai idegen forgalmat is elvonja a várostól nagyszerű berendezésű tiszti szállójával és étkezőjével. Ha már tábort csináltak, közelebb kellett volna hozni. De az még kisebb baj, hogy a katonáék nem hoznak semmit, csak azután ne is vinnének! A táborban állomásozó katonák, amikor szabadidejük van, kirándulnak a szőlőhegyekbe, kivált a táborhoz közel eső gyümölcsösökbe s ott napról-napra nagy garázdálkodást visznek végbe a termésben, amelyhez pedig a tulajdonosnak igen sok, majdnem az egész reménye fűződik. Megtörtént, hogy a hegyőr megintette a garázdálkodó katonákat, sőt egynek a sipkáját is elvette, azonban vesztére, mert a hadfi bajonettjével jól helybenhagyta. Az ismétlődő esetek már a városi hatóságot is foglalkoztatják és szigorú eljárás végett már a katonai hatóságokat is értesítették. A rendőrségnek az a véleménye, hogy a gyümölcsérés idején a hegyörök erősítésére csendőri, avagy katonai őrjáratoknak kellene járni a szőlők között, miután a kevés számú rendőrség a városban teljesen le van foglalva. * Színészet. A helybeli színkörben végére járunk a szezonnak, ennek dacára Mezei Béla társulata derekasan akar megfelelne a hozzákötött várakozásoknak; s ha anyagilag is oly sikerrel járt itteni tartózkodása, mint társulatának művészi sikere, akkor bátran mehet, más városokba, mert képzett és tehetséges tagokkal dicsekedhetik. — Szombaton és vasárnap Leon Viktornak „A kedélyes paraszt" cimü operettéje került szinre s az összes szereplők teljes művésziességel játszottak a zsúfolt ház előtt. Hétfőn kitűnően adták elő az egyébként gyenge meséjü Vilner és Bodanszky „Luxemburg grófja" cimű darabot; kedden Auernheiner Raoul „Boldog mátkaság" cimü kisebb értékű vígjátéka, szerdán Hennequin és Milaud minden időben dicsérendő operetteje a j»Lili" került szinre közönségünknek kedden szinte tüntető távolmaradásával, szerdán is kevés érdeklődéssel. Természetesen kedv nélkül játszott, kiváló erőkkel szervezett társulata Mezeinek. A szerdai előadást bosszantóvá tette néhány jobb kedvű fiatal úrnak a gyerekes heccei és a dalok közötti fütyülései. A közönség méltó zúgolódása mindhiába való volt, mig nem a jelenlevő alkapitányunknak szokott tapintatosságával sikerült őket rendreutasitani. — Szentgyörgyi Lenke a Király Szinház v. primadonnájának vendégszereplésével csütörtökön Martos Ferenc regényes operettéje a „Gül Baba", pénteken Bakonyi Károly operettéje a „Tatárjárás" került szinre. A kiváló művésznő a „Gül Baba"-ban Gábor diák, a „Tatár járás "-ban Mogyoróssy huszárönkéntes szerepét játszotta, mikoron is meggyőződhettünk higgadt, határozott és biztos fellépésű művészetéről; gyönyörködhettünk remek alakításaiban, játszi és könnyed, a legkevésbé sem erőltetett mozdulataiban és elbájoló tánclejtésiben. Hangja feltűnően férfias, s bár gyenge, de ép oly kellemes és élvezetes. Mindkét előadás összes szereplői fokozott elismerést' érdemelnek remek alakításaikért. * Diákcsinyek és a lopás. A diákélet jóízű pajkosságai lassankint kivesznek, vagy pedig olyan módon alakulnak át, hogy már nemcsak a jóizléssel, hanem a felebaráti szeretettel, sőt még a törvénykönyvvel is összeütközésbe kerülnek. A nyári szünetet némelyik diák csak arravalónak tartja, hogy embertársainak minél több boszúságot okozzon. Szemtanú beszéli, hogy a mult napok egyikén már nagyobbacska diákokat látott — ötödik, hatodik középiskolai osztályosokat — akik a nyitott ablakokon bekukucskáltak, lesvén, hogy van-e a közelben valami elemelhetö tárgy. Az egyik ablakból egy közismert öreg úrnak a napilapját emelték el, amelyet a postás pár perc előtt tett oda. A lurkók vidám nevetés közt ballagtak tova, pedig mennyi bosszúsága volt annak az öreg úrnak, akit napi szellemi táplálékától fosztottak meg. Bizonyosan a posta-, meg a kiadóhivatal is részesült egy kis reklamálásban és dorgálásban. Mindenkinek tudnia kell, de kivált a diáknak, hogy az idegen jószághoz semmi közünk sincs. * A nyitramegyei függetlenségi párt teljesen letört. Emberei teljesen visszavonultan viselkednek. A vármegyeházán sohasem mutatkoznak. Igy a néppárt kénytelen egyenlőtlen harcot folytatni az eszközökben nem válogató, a lelkiismeret szavát fitymáló, a nép által gyűlölt vad liberálisok ellen, kikben nagyon kevés keresztény érzület található. * A közönség köréből. A napokban a következő panaszkodó levelet kaptuk: Tek. Szerk. Űr! Tegnap este I /2 9 órakor fáradtan megérkezvén a nánai pályaudvarra, egyetlen egy kocsit sem találtam. Ezen kellemes (?) meglepetés után bementem telefonálni az irodába. Midőn kértem kocsit, azt mondta az illető kocsitulajdonos, hogy ma már tízszer küldött ki kocsit, de egyetlen egyszer sem volt pasas. Végre hosszú könyörgés után küldött ki egy kocsit. Valóságos ázsiai állapotok. A rendőrségnek is kellene intézkedni, hogy minden vonatnál legyen legalább két kocsi. Kiváló tisztelettel egy kocsit váró pasas. * Ágyúval belőtték a ház tetejét. Nagy izgalmat okozott szent István ünnepén a várfokán végzett mozsárágyúzás. A Vízivárosban, épen a primási palotával szemben levő házból (Uri utca 9. sz.) a bazilikába indultak délelőtt félkilenc órakor, mikor egy erős ágyúdörrenés után, a háztető cserepei nagy csörömpöléssel fejükre kezdett hullani, ugy hogy csak ugrással tudtak menekülni. Kutatva az okot kiderült, hogy a mozsárágyú töltése lyukat ütött a ház tetején, ez idézte elő a cserepek hullását, mely könnyen nagyobb bajt is okozhatott volna. Értesítve az illetékes hatóságot, nagyobb elővigyázatot kérünk a jövőben. Másként fektessék a mozsarakat s olyan fajtát használjanak, mely nem tesz kárt az épületekben, vagy személyekben. * Népitélet. Radosnán augusztus hó folyamán iskolaszéki tagválasztás volt. A választások alatt elkeseredett nép kibuktatta az összes liberálisokat. Mikovényi kjegyző, Varga György, kálomista hitű, nyitrai püspöki gazdatiszt stb. sorban kibuktak. A nép el van tökélve, hogy a legközelebbi vármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál is el fog bánni a néppárti nép adójából is élő, de politikailag mindig ellene dolgozó uracsokkal. * Tűz a vasúti kocsiban. Ha igy folytatja a Párkánynánától Csata felé és vissza poroszkáló vicinális a szenzációk sorozatát, még utóvégre is világvonallá növi ki magát. Az első lépést már megtette a sinek szűk határai között — kisiklani nem szokott, legfeljebb egy kicsit — amennyiben a Léváról Párkánynánára haladó délutáni 2 órai vonat egyik III. oszt. személyszállító kocsijában egy legényke elejtette a szesszel telt üveget, amelyet féltékenyen dajkált. A szesz szertefolyt a kocsi padlóján. Egy másik utas eközben pipára gyújtott s az égő gyújtót „hazai szokás szerint" ledobta a szesztől ázott padlóra, mire lángok csaptak fel s a spiritusz nyomán terjeszkedni kezdtek a kocsiban. A dolognak fele se volt tréfa, mert a tűz már a ruhákba is bele kezdett. Volt nagy rémüldözés, sikoltás, fejetlenség ! Egy esztergomi utas, ki mint szemtanú, szerkesztőségünket hitelesen tudósította, azt vallja, hogy ijedtében annyira rossz színben kezdte látni a világot, hogy a vészfékbe kapaszkodott, amely azonban a legerélyesebb rángatásra sem eredményezte a kivánt és hivatalosan megállapított hatást, miután a vicinálisoknál nyáron csak az összekötő láncokat kapcsolják össze. A tűz égett, a vonat haladt. Végre akadt egy bátor férfiú, aki a lángok közé merészkedett és gyors lábaival eltaposta a tüzet. Ebből az a tanulság, hogy már a lassan haladó vicinális is életveszélyes kezd lenni a mellékkörülmények folytán. * A poloskák alapos kiirtását a petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Cimexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak, petéik pedig a Cimexin hatása folytak kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható; szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai'szerint 1910. augusztus 14—28-ig. Születtek: Kósa Mihály r. k. földm. fia, — Machacsek Gusztáv Lajos r. k. mázolósegéd fia 7 — Majer Ilona r. k. földm. leánya, — Mekler Ferenc r. k. földm. fia, — Kulcsár Edit Mária r. k. csendőrőrmester leánya, — Kiss Ilona r. k. földm. leánya, — Mitter Jolán r. k. vegyeskereskedő leánya, — Szabó Erzsébet r. k. mázolósegéd leánya, — Rutkay Aranka r. k. úszómester leánya, — Huber Erzsébet r. k. földm. leánya, — Kneiszel Károly r. k. kövező fia, — Erős Sándor r. k. földm. fia, — Heinczinger István r. k. mázolósegéd fia, — Nóvák Rozália r. k. földm. leánya, — Grósz Ferenc izr. bádogos fia, — Duhony Katalin r. k. földm. leánya, — Vodicska Ilona r. k. földm. leánya, — Erős (fiú) földm. halvaszül. fia, — Mészáros Lajos r. k. földm fia. Házasságot kötöttek: Vozák Ferenc r. k. máv. mozdonyszerelő Miskolc és Mohos Etelka r. k. Esztergom, — Vadas Aladár Gusztáv László r. k. helyettes rendőralkapitány és Fekete Margit Julianna r. k. Esztergom, — Bartal Mihály r. k. földm. és Szabó Erzsébet r. k. Esztergom, — Karfunkel Jakab izr. kereskedősegéd Budapest és Marer Mária izr. Esztergom, — Ligeti (Schönauer) Gyula Béla Károly r. k. színész és Krammer Hedvig színésznő Esztergom, — Mányóky Béla Géza ref. tanitó Felsőőr és Gazdag Katalin ref. Esztergom, — Farkas János r. k. napszámos és Sztranya Cicka Mária r. k. Esztergom. Meghaltak: Sárgái Anna r. k. 2 éves (tüdőlob), — Wanicsek Anna r. k. 70 éves aggokházabeli (aggkór), — Jánovszki Antalné Viszkok Éva r. k. 58 éves (bélrák), — Szendrei Julianna r. k. 7 hónapos (gyermekaszály), — Szabó Erzsébet r. k. (szül. gyenge), — Kovács Istvánné Engelbrecht Anna r. k. 56 éves (bárzsingrák), — Schremsz Ferenc r. k. 4 hónapos (bél- és tüdőhurut), — Jákics Ferenc r. k. 33 éves cipészsegéd (tüdővész), — Hruska Erzsébet r. k. 21 hónapos (tüdőlob), — Csernó József r. k. 76 éves nyug. városi levéltáros (aggkór), — Spitz Ilona Stefánia r. k. 2 hónapos (bélhurut), — Tillmann Gyula r. k. 19 hónapos (gyermekaszály), — Fleischmann Vilmosné Weisz Sarolta izr. 34 éves (szervi szívbaj), — Vaczula Károly r. k. 12 éves (merevgörcs), — Paczuk Mária r. k. 13 éves (hasi hagymáz), — Nyári Imre r. k. 23 hónapos (bélhurut). Újdonságok a nagyvilágból. A budai koponázó-templom helyreállítását a király uralkodásának 25-ik évfordulója alkalmából 1873-ban határozta el. Az építés munkái Schulek Frigyes műépítész tanár vezetése alatt 1874-ben vették kezdetüket, 1893-ban annyira előrehaladt az ujjáalkotás művével, hogy már istentiszteletet is lehetett benne tartani. 1904-ben állt teljesen készen a mű, amikor kiderült, hogy a Mátyás királyról elnevezett déli torony építőkövei az idő viszontagságainak ellentállni nem tudnak; ki kellett tehát ezen köveket cserélni. A torony újjáalakításához magyarigeni követ használtak, ugyanolyan követ, amiből az évszázadokat látott gyulafehérvári templom is épült. A torony munkálatai mostanában nyertek befejezést és igy a templom visszaadatott a székesfőváros kegyúri kezelésébe. Ezúttal a templom déli előcsarnokába két igen becses, ugy históriai, mint művészi szempontból fontos síremléket állítottak fel, az egyik Kinizsi Pálé, a másik az özvegyének második férjéé Myslonovits Horváth Márké. Szemétégető-telep Frankfurtban. A Majna melletti Frankfurt Niederrath külvárosában egy nagyszabású szemétégető-telepet létesített, melyben részint az utcai söpredék, részint a város csatornázásának úgynevezett deritő medencéiből felgyülemlő iszap kerül feldolgozásra. A csatorna iszapnak 90 %-nyi víztartalmát alkalmas gépek segélyével 60°/o-ra csökkentik, azután kiteregetve tovább szárítják. Az igy kiszárított csatorna-iszap az utcai szeméttel együtt kerül elégetésre. Az épület maga vasbeton szerkezettel épült s berendezésével együtt 1.800.000 K-ba került. A 68 m. hosszú, 12 m. széles és 14 m. magas kemenceházban 4 kemence csoport van, 32 drb. kemencével, melyekben a meleg egyenletesen 1000° Celsius. Az üzem megszakítás nélküli lévén, az utcai szemét