ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-08-28 / 35. szám

hó 24-től augusztus 31-ig bezárólag a városi adópénztári hivatal helyiségében a hivatalos órák alatt betekinthetők. Hivatalból figyelmeztetnek mindazok, kik netán ezen adónemek kivetése ellen felszólamlással élni akarnak, hogy kérvényeiket a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt (f. é. szeptember hó 8-áig) az adhivatalnál beadják. * Szomorú valóság". Szegény Esztergomnak annyi és oly dühös bábái vannak, akik a haladás útján vezetni, sőt tolni akarják. S mindez az egyéni érdekek nevében oly hevesen történik, hogy a szegény város a becsületes haladás helyett legfeljebb orra bukik. A többi sok más dolog mellett itt van a barakktábor ügye, amely minél tovább áll, minél népesebb lesz annál több — nem hasznot — hanem kárt okoz a városnak, mert még az eddigi katonai idegen forgalmat is el­vonja a várostól nagyszerű berendezésű tiszti szállójával és étkezőjével. Ha már tábort csinál­tak, közelebb kellett volna hozni. De az még kisebb baj, hogy a katonáék nem hoznak semmit, csak azután ne is vinnének! A táborban állomá­sozó katonák, amikor szabadidejük van, kirándul­nak a szőlőhegyekbe, kivált a táborhoz közel eső gyümölcsösökbe s ott napról-napra nagy garáz­dálkodást visznek végbe a termésben, amelyhez pedig a tulajdonosnak igen sok, majdnem az egész reménye fűződik. Megtörtént, hogy a hegy­őr megintette a garázdálkodó katonákat, sőt egy­nek a sipkáját is elvette, azonban vesztére, mert a hadfi bajonettjével jól helybenhagyta. Az ismét­lődő esetek már a városi hatóságot is foglalkoz­tatják és szigorú eljárás végett már a katonai hatóságokat is értesítették. A rendőrségnek az a véleménye, hogy a gyümölcsérés idején a hegy­örök erősítésére csendőri, avagy katonai őrjára­toknak kellene járni a szőlők között, miután a kevés számú rendőrség a városban teljesen le van foglalva. * Színészet. A helybeli színkörben végére járunk a szezonnak, ennek dacára Mezei Béla társulata derekasan akar megfelelne a hozzákötött várakozásoknak; s ha anyagilag is oly sikerrel járt itteni tartózkodása, mint társulatának művészi sikere, akkor bátran mehet, más városokba, mert képzett és tehetséges tagokkal dicsekedhetik. — Szombaton és vasárnap Leon Viktornak „A ke­délyes paraszt" cimü operettéje került szinre s az összes szereplők teljes művésziességel játszot­tak a zsúfolt ház előtt. Hétfőn kitűnően adták elő az egyébként gyenge meséjü Vilner és Bodanszky „Luxemburg grófja" cimű darabot; kedden Auern­heiner Raoul „Boldog mátkaság" cimü kisebb ér­tékű vígjátéka, szerdán Hennequin és Milaud min­den időben dicsérendő operetteje a j»Lili" került szinre közönségünknek kedden szinte tüntető tá­volmaradásával, szerdán is kevés érdeklődéssel. Természetesen kedv nélkül játszott, kiváló erők­kel szervezett társulata Mezeinek. A szerdai elő­adást bosszantóvá tette néhány jobb kedvű fiatal úrnak a gyerekes heccei és a dalok közötti fütyülései. A közönség méltó zúgolódása mind­hiába való volt, mig nem a jelenlevő alkapitá­nyunknak szokott tapintatosságával sikerült őket rendreutasitani. — Szentgyörgyi Lenke a Ki­rály Szinház v. primadonnájának vendégszereplé­sével csütörtökön Martos Ferenc regényes ope­rettéje a „Gül Baba", pénteken Bakonyi Károly operettéje a „Tatárjárás" került szinre. A kiváló művésznő a „Gül Baba"-ban Gábor diák, a „Ta­tár járás "-ban Mogyoróssy huszárönkéntes szere­pét játszotta, mikoron is meggyőződhettünk hig­gadt, határozott és biztos fellépésű művészetéről; gyönyörködhettünk remek alakításaiban, játszi és könnyed, a legkevésbé sem erőltetett mozdulatai­ban és elbájoló tánclejtésiben. Hangja feltűnően férfias, s bár gyenge, de ép oly kellemes és élvezetes. Mindkét előadás összes szereplői foko­zott elismerést' érdemelnek remek alakításaikért. * Diákcsinyek és a lopás. A diákélet jóízű pajkosságai lassankint kivesznek, vagy pedig olyan módon alakulnak át, hogy már nemcsak a jóizléssel, hanem a felebaráti szeretettel, sőt még a törvény­könyvvel is összeütközésbe kerülnek. A nyári szüne­tet némelyik diák csak arravalónak tartja, hogy embertársainak minél több boszúságot okozzon. Szemtanú beszéli, hogy a mult napok egyikén már nagyobbacska diákokat látott — ötödik, hatodik középiskolai osztályosokat — akik a nyitott ablakokon bekukucskáltak, lesvén, hogy van-e a közelben valami elemelhetö tárgy. Az egyik ablakból egy közismert öreg úrnak a napi­lapját emelték el, amelyet a postás pár perc előtt tett oda. A lurkók vidám nevetés közt ballagtak tova, pedig mennyi bosszúsága volt annak az öreg úrnak, akit napi szellemi táplálékától fosztot­tak meg. Bizonyosan a posta-, meg a kiadó­hivatal is részesült egy kis reklamálásban és dorgálásban. Mindenkinek tudnia kell, de kivált a diáknak, hogy az idegen jószághoz semmi közünk sincs. * A nyitramegyei függetlenségi párt tel­jesen letört. Emberei teljesen visszavonultan vi­selkednek. A vármegyeházán sohasem mutatkoz­nak. Igy a néppárt kénytelen egyenlőtlen harcot folytatni az eszközökben nem válogató, a lelkiis­meret szavát fitymáló, a nép által gyűlölt vad liberálisok ellen, kikben nagyon kevés keresztény érzület található. * A közönség köréből. A napokban a következő panaszkodó levelet kaptuk: Tek. Szerk. Űr! Tegnap este I /2 9 órakor fáradtan megérkez­vén a nánai pályaudvarra, egyetlen egy kocsit sem találtam. Ezen kellemes (?) meglepetés után bementem telefonálni az irodába. Midőn kértem kocsit, azt mondta az illető kocsitulajdonos, hogy ma már tízszer küldött ki kocsit, de egyetlen egyszer sem volt pasas. Végre hosszú könyörgés után küldött ki egy kocsit. Valóságos ázsiai álla­potok. A rendőrségnek is kellene intézkedni, hogy minden vonatnál legyen legalább két kocsi. Kiváló tisztelettel egy kocsit váró pasas. * Ágyúval belőtték a ház tetejét. Nagy izgalmat okozott szent István ünnepén a várfokán végzett mozsárágyúzás. A Vízivárosban, épen a primási palotával szemben levő házból (Uri utca 9. sz.) a bazilikába indultak délelőtt félkilenc óra­kor, mikor egy erős ágyúdörrenés után, a háztető cserepei nagy csörömpöléssel fejükre kezdett hul­lani, ugy hogy csak ugrással tudtak menekülni. Kutatva az okot kiderült, hogy a mozsárágyú töl­tése lyukat ütött a ház tetején, ez idézte elő a cserepek hullását, mely könnyen nagyobb bajt is okozhatott volna. Értesítve az illetékes hatóságot, nagyobb elővigyázatot kérünk a jövőben. Másként fektessék a mozsarakat s olyan fajtát használja­nak, mely nem tesz kárt az épületekben, vagy személyekben. * Népitélet. Radosnán augusztus hó folya­mán iskolaszéki tagválasztás volt. A választások alatt elkeseredett nép kibuktatta az összes libe­rálisokat. Mikovényi kjegyző, Varga György, kálomista hitű, nyitrai püspöki gazdatiszt stb. sorban kibuktak. A nép el van tökélve, hogy a legközelebbi vármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál is el fog bánni a néppárti nép adójából is élő, de politikailag mindig ellene dol­gozó uracsokkal. * Tűz a vasúti kocsiban. Ha igy folytatja a Párkánynánától Csata felé és vissza poroszkáló vicinális a szenzációk sorozatát, még utóvégre is világvonallá növi ki magát. Az első lépést már megtette a sinek szűk határai között — kisiklani nem szokott, legfeljebb egy kicsit — amennyiben a Léváról Párkánynánára haladó délutáni 2 órai vonat egyik III. oszt. személyszállító kocsijában egy legényke elejtette a szesszel telt üveget, amelyet féltékenyen dajkált. A szesz szertefolyt a kocsi padlóján. Egy másik utas eközben pipára gyújtott s az égő gyújtót „hazai szokás szerint" ledobta a szesztől ázott padlóra, mire lángok csaptak fel s a spiritusz nyomán terjeszkedni kezdtek a kocsiban. A dolognak fele se volt tréfa, mert a tűz már a ruhákba is bele kezdett. Volt nagy rémüldözés, sikoltás, fejetlenség ! Egy eszter­gomi utas, ki mint szemtanú, szerkesztőségünket hitelesen tudósította, azt vallja, hogy ijedtében annyira rossz színben kezdte látni a világot, hogy a vészfékbe kapaszkodott, amely azonban a leg­erélyesebb rángatásra sem eredményezte a kivánt és hivatalosan megállapított hatást, miután a vicinálisoknál nyáron csak az összekötő láncokat kapcsolják össze. A tűz égett, a vonat haladt. Végre akadt egy bátor férfiú, aki a lángok közé merészkedett és gyors lábaival eltaposta a tüzet. Ebből az a tanulság, hogy már a lassan haladó vicinális is életveszélyes kezd lenni a mellék­körülmények folytán. * A poloskák alapos kiirtását a petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhet­jük, mert a Cimexinnel érintkező poloskák nyom­ban elpusztulnak, petéik pedig a Cimexin hatása folytak kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható; szöve­tet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai'szerint 1910. augusztus 14—28-ig. Születtek: Kósa Mihály r. k. földm. fia, — Machacsek Gusztáv Lajos r. k. mázolósegéd fia 7 — Majer Ilona r. k. földm. leánya, — Mekler Ferenc r. k. földm. fia, — Kulcsár Edit Mária r. k. csendőrőrmester leánya, — Kiss Ilona r. k. földm. leánya, — Mitter Jolán r. k. vegyeskeres­kedő leánya, — Szabó Erzsébet r. k. mázoló­segéd leánya, — Rutkay Aranka r. k. úszómester leánya, — Huber Erzsébet r. k. földm. leánya, — Kneiszel Károly r. k. kövező fia, — Erős Sándor r. k. földm. fia, — Heinczinger István r. k. mázolósegéd fia, — Nóvák Rozália r. k. földm. leánya, — Grósz Ferenc izr. bádogos fia, — Duhony Katalin r. k. földm. leánya, — Vodicska Ilona r. k. földm. leánya, — Erős (fiú) földm. halvaszül. fia, — Mészáros Lajos r. k. földm fia. Házasságot kötöttek: Vozák Ferenc r. k. máv. mozdonyszerelő Miskolc és Mohos Etelka r. k. Esztergom, — Vadas Aladár Gusztáv László r. k. helyettes rendőralkapitány és Fekete Margit Julianna r. k. Esztergom, — Bartal Mihály r. k. földm. és Szabó Erzsébet r. k. Esztergom, — Karfunkel Jakab izr. kereskedősegéd Budapest és Marer Mária izr. Esztergom, — Ligeti (Schönauer) Gyula Béla Károly r. k. színész és Krammer Hedvig színésznő Esztergom, — Mányóky Béla Géza ref. tanitó Felsőőr és Gazdag Katalin ref. Esztergom, — Farkas János r. k. napszámos és Sztranya Cicka Mária r. k. Esztergom. Meghaltak: Sárgái Anna r. k. 2 éves (tüdőlob), — Wanicsek Anna r. k. 70 éves aggok­házabeli (aggkór), — Jánovszki Antalné Viszkok Éva r. k. 58 éves (bélrák), — Szendrei Julianna r. k. 7 hónapos (gyermekaszály), — Szabó Erzsé­bet r. k. (szül. gyenge), — Kovács Istvánné Engelbrecht Anna r. k. 56 éves (bárzsingrák), — Schremsz Ferenc r. k. 4 hónapos (bél- és tüdő­hurut), — Jákics Ferenc r. k. 33 éves cipész­segéd (tüdővész), — Hruska Erzsébet r. k. 21 hónapos (tüdőlob), — Csernó József r. k. 76 éves nyug. városi levéltáros (aggkór), — Spitz Ilona Stefánia r. k. 2 hónapos (bélhurut), — Tillmann Gyula r. k. 19 hónapos (gyermekaszály), — Fleischmann Vilmosné Weisz Sarolta izr. 34 éves (szervi szívbaj), — Vaczula Károly r. k. 12 éves (merevgörcs), — Paczuk Mária r. k. 13 éves (hasi hagymáz), — Nyári Imre r. k. 23 hónapos (bél­hurut). Újdonságok a nagyvilágból. A budai koponázó-templom helyreállítását a király uralkodásának 25-ik évfordulója alkal­mából 1873-ban határozta el. Az építés munkái Schulek Frigyes műépítész tanár vezetése alatt 1874-ben vették kezdetüket, 1893-ban annyira előrehaladt az ujjáalkotás művével, hogy már istentiszteletet is lehetett benne tartani. 1904-ben állt teljesen készen a mű, amikor kiderült, hogy a Mátyás királyról elnevezett déli torony építő­kövei az idő viszontagságainak ellentállni nem tudnak; ki kellett tehát ezen köveket cserélni. A torony újjáalakításához magyarigeni követ használtak, ugyanolyan követ, amiből az évszá­zadokat látott gyulafehérvári templom is épült. A torony munkálatai mostanában nyertek befeje­zést és igy a templom visszaadatott a székes­főváros kegyúri kezelésébe. Ezúttal a templom déli előcsarnokába két igen becses, ugy históriai, mint művészi szempontból fontos síremléket állí­tottak fel, az egyik Kinizsi Pálé, a másik az özvegyének második férjéé Myslonovits Horváth Márké. Szemétégető-telep Frankfurtban. A Majna melletti Frankfurt Niederrath külvárosában egy nagyszabású szemétégető-telepet létesített, mely­ben részint az utcai söpredék, részint a város csatornázásának úgynevezett deritő medencéiből felgyülemlő iszap kerül feldolgozásra. A csatorna iszapnak 90 %-nyi víztartalmát alkalmas gépek segélyével 60°/o-ra csökkentik, azután kiteregetve tovább szárítják. Az igy kiszárított csatorna-iszap az utcai szeméttel együtt kerül elégetésre. Az épület maga vasbeton szerkezettel épült s beren­dezésével együtt 1.800.000 K-ba került. A 68 m. hosszú, 12 m. széles és 14 m. magas kemenceház­ban 4 kemence csoport van, 32 drb. kemencével, melyekben a meleg egyenletesen 1000° Celsius. Az üzem megszakítás nélküli lévén, az utcai szemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom