ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-08-14 / 33. szám

15-re tervezett kiállításon, amikor is kellő belépti dij mellett mindenki megszemlélheti az alkotmányt. Felszállás a kiállítás napján nem lesz, hogy a közönség minél közelebbről tapasztalhasson. * Halálozások. Morvay Lipót kékkői alesperes, ipolyvarbói plébános jul. 22-én meghalt életének 67., áldozópapságának 42. évében. R. i. p. — Nemes Fischer Richárd nyug. máv. főellenőr f. évi augusztus hó 11-én, éjjeli Va 1 órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után, életének 44-ik és boldog házasságának 18-ik évében, az Úrban jobblétre szenderült. * Az esztergom-szentgyörgymezői kath. olvasókör ma, vasárnap délután 6 órakor uj otthonában rendkívüli közgyűlést tart. Kéretnek a tagok, hogy a fontos közgyűlésen teljes számban jelenjenek meg. A közgyűlés előtt a választmány tartja ülését. * A komáromi hidvámmentesség. Tudjuk még a választások idejéből, hogy Komáromban Kálmán államtitkár a miniszter helyett Szivák érdekében kortesfogásul ideiglenesen felfüggesztette a hidvámot. Akkoriban egyik ámulatból a másikba estünk, hogy hát még ez is lehetséges a munkapárti had részéről. Most azután a „Komáromi Hirlap" leleplezi az egész manipulációt s kitünteti, hogy a hídvám eltörlésének már 1904ben kellett volna megtörténnie. A „Komáromi Hirlap" ezeket irja: „Hitelt érdemlő forrásból értesültünk, egyelőre mégis fentartással közöljük, hogy 1892-ben a nagydunai vashíd megnyitása előtt oly forma egyezség jött létre a város és az állam között, hogy a nagy-hidon Komárom s a vele akkor még nem egyesitett Ujszőny lakosai csak 12 évig, tehát 1904-ig űzetnek vámot, azután vámmentesek. Ugy mondják, hogy a komáromi kir. pénzügyigazgatóság 1904. évben tett is ily irányú előterjesztést, ami azonban a zavaros politikai viszonyok között megfeneklett valahol, a hivatalos város pedig halálos ellensége levén a koalíciónak, bizonyos, hogy nem sürgette meg azt a kedvezményt, amelynek jogosságáról talán tudomása sem volt. Nem lehetetlen az sem, hogy — ha tényleg igy áll a dolog — épen azért nem kérték a vámmentességet, nehogy kénytelenek legyenek elismerni, hogy a koalíció igen is adott valamit a városnak s ezt valószínűvé teszi az, hogy egyik vezető tisztviselő gyűlöletében annyira vak volt, hogy mint megírtuk, azt jelentette ki, hogy neki a koalíciótól még a fizetés emelés sem kell. No, azért „köszönettel felvette". Minthogy azonban a város és állam közti megegyezésre vonatkozó értesülésünket megbízható és komoly helyről nyertük, alaposan utána járunk a vámmentesség kérdésének, mert ha az csakugyan 1904. óta jogosan illeti a várost, akkor oly nagy mértékű hanyagság, könnyelműség és mulasztás terheli a tanácsot, hogy az elcsapásra érdemes. Az eredményről legközelebb beszámolunk." * Felülfizetések. Esztergomban tartózkodó tanítóság által, az Esztergomban létesítendő „Orsz. Kath. Tanitó-Árvaház" javára f. hó 6-án tartott nyári mulatságon, mely a nemes célra 403 kor. 26 fillért jövedelmezett, felülfizetni szívesek voltak: Dr. Walter Gyula 25 kor., Meszleny Pál 20 kor., Schiffer Ferenc 19 kor., dr. Fehér Gyula 12 kor., Vaszary Kolos, Mattyasóvszky Lajos, a 76. gy.-ezred tisztikara 10—10 kor., dr. Andor György, Brühl József, Keményfy Kálmán 9—9 kor., Guzsvenitz Vilmos, Réger István 7—7 kor., Hoffmann Ferenc, Venczell Antal, Szkalka Lajos, Mészáros József, Draxler Alajos, Klomann N.-né, Seltsam János (Budapest), Till István, Pauer Károly, Laiszky János, Szendrői (Szalva) Jenő (Szőny), B. E. 5—5 kor., Schwetz Vilmos, dr. Rott Nándor, Magyary László, dr. Csárszky István, Mátéffy Viktor, Haliczky Béla, Siposs Antal, Philipp Konrád, Tölgyesy István, Kókai Kálmán, Brilli Gyula, Veszelovszky Mihály 4—4 kor., Ölveczky Pál, Pelczmann László, Burány József, Miedler Gusztáv, Szekeres Gáborné, Meng K.-né, Helcz Józsefné, Szimhardt Károly 3—3 kor., Perger Lajos, Bertalan József, Márkus Kálmán, Gyarmathy József, Burány Ferenc, Szölgyémy Gyula, Szoleczky János, Márkus Ferenc, Rákosi Károly, Jambrik Anna, Mészáros László, Nelhiebel Gusztáv, id. Homor Imre, Iványi Gézáné, Sz. J., Kalicska N.-né, Pischóf Antalné, Benderek Istvánné, Tölgyesi Jenő, dr. Goldner Fülöp, özv. Till Mihályné, N. N., Uhlárik Jánosné, X. J., Tatarek József, Csókás Boldizsárné, Knorr Jánosné, N. N., Henning Árpád, Kurucz János (Tölgyes), Perényi Ferenc (Dorog) 2—2 korona, Nádler István, Rolkó Béla, Bánfi Károly, ifj. Borús Adolf, Bakos Sándor, Ölveczky Anna, Schmidt Irma, Cseicsner Jánosné, Pach József, id. Bencze József, Márkus Ferencné, özv. Gábris N.-né, Valasek János, Krizmanits Erzsike, ifj. Merényi Gyula, Berlán Kálmán, Csalányi József, Kotra Rezső, Becher Ferenc, Kálmán Károly, Horn Antal, Kónyái Kiss A.-né, Brukács János, özv. Math Gyuláné, Fehér Gyula tanitó, Stampay János (Köbölkút) 1—1 kor., Újvári Lajos 60 fill., N. N. 40 fillért. A felülfizetésekért ezúton mond hálás köszönetet a rendezőség. * A színház jövő heti műsora. Vasárnap két előadást tart a színház, délután a „Doktor ur" bohózatot, este pedig a kedvelt „Tilos a csók" cimü operettet adják. Hétfőn, Boldogasszony ünnepén délután „Náni" Follinus Aurél regényes népszínműve, este másodszor a „Sári biró" kerül színre, melynek első előadása az esztergomi közönség általános tetszésével találkozott. — Kedden „Albert herceg", a Vígszínház idei mulattató vígjáték újdonsága kerül nálunk bemutatásra. Szerzője Atlus Alfréd, az uj francia irógeneráció egyik legtehetségesebb képviselője. A 3 felvonásos bohózat bővelkedik a mulatságos és ötletes vígjátéki bonyodalmakon. A főbb szerepeket Kertész, Ágotái, Jávor A., M. Tolnai, Vihari, Stoll, Oláh és Medgyaszay játszák. — Szerdán, csütörtökön és pénteken vendége lesz a színháznak és az esztergomi közönségnek. Gózon Gyula, a nagyváradi színház kitűnő nevű, nagytehetségű fiatal művésze lép fel három leghálásabb szerepében. Szerdán a „Dolovai nábob leánya"-ban, Herceg Ferenc bájos vígjátékában Bilitzky kadétot, csütörtökön a „Dollár királynődben Hans Schlick bárót, pénteken pedig „János vitéz"-ben Bagót fogja játszani a kiváló színművész. — Szombaton, Szent István napján ismét két előadás lesz. Délután félhelyárak mellett megismétli az énekes személyzet a „Tilos a csók" cimű operettet, este pedig először kerül színre a „Kedélyes paraszt", Fali Leó gyönyörű zenéjíí uj operettje, melynek óriási sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy Bécsben egyfolytában 150-szer adták s azóta a budapesti és az összes vidéki magyar színpadokat is diadallal járta be. A főbb szerepek Oláh, Komáromi Gizi, Ágotái, Medgyaszai, Stoll, Földessy és Halmai kezeiben vannak. * Örvendez a Pesti Napló. A Pesti Naplónak — legjobb tudásunk szerint — annyi köze sincs a kereszténységhez, mint a csizmadiának a frakk szabásához, mégis folyton a mi tálunkban kanalaz és nem annak örül, hogy ingyen jóllakhat, mint a talált gyerek, hanem hajszál után kutat s ha talál, tele kürtöli a világot. A mult napokban a szabad keresztények kongresszusáról elmélkedett nagy lelkesedéssel s amikor a végén elsütötte, hogy: Wartburgban még egyszer rázendítik Luther himnuszát: „Erős várunk nekünk az Isten", azt hittük, hogy a cikkíró is bekeresztelkedik a „szabadok" közé. Ehelyett azonban „a coelibatus" címén Siedenberger Ottó aposztatált bajor tanár házasságával és annak a püspökhöz irt levelével foglalkozik. Ez a foglalkozás annál kedvesebb az említett lapnak, mert az egyház egyik intézményét gereblyézheti vele. Pedig mi nagyon ajánlanánk neki. hogy mielőtt a papokat megházasitaná, birja nősülésre azt a sok ezer ifjú és agglegényt, akik az alpapságénál ötszörte nagyobb fizetés dacára sem akarnak élettársat szerezni, bár senki sem tiltja nekik. * Kaszás legények és cigány asszonyok. Sok szép és mulattató vonás és mozzanat van a néplélek megnyilatkozásaiban, néha azonban a túlhajtott pajkosság határozottan elitélendő cselekedeteket szül. Bizonyos dolog, hogy a legutóbbi cigány gaztettek óta minden kultúrember egy jó adag borzalommal vegyes undorral nézi a borzas, mosdatlan karavánt, a parasztember pedig folytonos csatában áll velük a tulajdonjogok megvédése miatt, mert szántóföldjéről és udvaráról gyakran elemeltek egyet-mást az éhes és igy élelmes Faraogyökerek. Ez az ellenszenv nyilatkozott meg abban a jelenetben is, amelyet a város egyik részén négy legény és két cigányasszony rendezett. A legények hatalmukba kerítették azon utvonalat, amelyen a két asszonynak el kellett volna haladni s kövek dobálásával riasztották őket a közeli bokrokba. Persze eközben mindkét részről a legválogatatlanabb kifejezések és csufolódások hangzottak el s igy az egész eset — hozzávéve a kőzáport is — hatalmas kis utcai botrányt képezett. A cigány asszonyok a közeli őrtanyán egy szál rendőrből álló fedezetet szereztek, a kire ők nagyon büszkék voltak, bár a rendőr restelte az ö védenceit, kivált midőn a kritikus helyre érve, a füstös hölgyek a hivatalos hatalomban bizakodva, újra visítani kezdettek. Az egészből az a tanulság, hogy az utat elállani senki előtt sem szabad, annál inkább tilos valakinek a testi épségét veszélyeztetni, kiváltképen ha az egész vastag tréfa a legocsmányabb káromkodások és piszkolódások között megy végbe. * Beiratás a sz. József fiú nevelő intézetbe. Értesítjük a tisztelt szülőket, a hogy Keresztény Iskolatestvérek vezetése alatti elemi- és polgári iskolával egybekapcsolt „Szent József" fiú nevelő intézetben (Budapest, I. k., Istenhegyiút 32.) a beiratkozások megkezdődtek. Havi eltartás 70 kor. Gondos nevelés-tanitás, egészséges táplálék és jó levegő biztosítva. Az igazgatóság. * Az aviatika legújabb akadálya. A hölgyek manapság minden téren az egyenjogúságot követelik, igy tehát a repülésben sem akarnak a férfiak mögött maradni. Egyszóval szeretik a társadalmi előnyöket kizsákmányolni, de a teherből és a kötelességekből minél kevesebbet óhajtanak. (Még sohasem láttam közúti kocsikon vagy más helyi forgalmú járómüvön, hogy a 13—14 éves bakfis leányka valamely törődött bácsikának átengedte volna a helyét.) Tehát a hölgyek repülni is akarnak, mint a francia Etampes városban Abukaia kisasszony, aki könnyebbség okáért a repülési gyakorlatoknál szoknya helyett nadrágot viselt. Egy darabig a különös ruházkodás nem okozott nagyobb feltűnést, mikor azonban a kisasszony bravúrjai közönségesekké kezdtek válni, a részletkérdésekre került a sor. Igy történt azután, hogy a város polgármesterének szemet szúrt a kisaszszony nadrágja és egész helyesen a szeméremérzetre hivatkozva, többször felszólította a röpködő hölgyet, hogy lehetőleg tisztességesebb öltözéket használjon. A szeh/l intelem azonban hiábavalónak bizonyult és igy illetlen öltözködés cimén a rendőrség utján kiutasittatta a kisasszonyt a városból. Azt azonban a tudósító sem tudja, hogy vájjon repülőgépen és nadrágban, avagy gyalog és szoknyában hagyta-e el a várost a sportoló hölgy. * Kedvező képvásárlás. Egy tehetséges, ifjú festőművész, Bánsághi Vince városunk környékén telepedett le ideiglenesen. Szép és értékes műveit lapunk felelős szerkesztőjének lakásán tekinthetik meg, akik vásárolni szándékoznak. * A poloskák alapos kiirtását a petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Cimexinnel érintkező poloskák nyomban elpusztulnak, petéik pedig a Cimexin hatása folytak kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható; szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Emberhalál a síneken. A mult hét egyik napján történt, hogy Gál Ignác ebedi születésű és lakos ifjú legény serényen munkálkodott a vasúti pályatesten Kovácspatakon felül a kőbányával szemben, ahol ékes magyarsággal virít a magyar-belga fémipartársaság reklámja: „Ezen siklót építette a magyar-belga részvénytársaság". Nem is gondolta szegény, hogy amikor reggel a munkásokat szállító pályakocsira felkapaszkodott, hogy a szent Mihály lovára ült fel, amely őt élve szállítja az utolsó útra. Még bele sem jöttek tulajdonképen a munkába, amikor reggel hét óra tájban Garamkövesd felöl Budapestnek megindult egy tehervonat s a kanyarulatnál, amelynek közelében a munkások dolgoztak, nagyot füttyentett. A többi munkás az erdő oldalán félre állt a sinek közül, csak épen Gál Ignácnak jutott eszébe az a szerencsétlen gondolat, hogy majd ő a másik sínpáron várja meg a vonat elhaladását. Eközben rémülettel vette észre, hogy a háta mögött rohan és zakatol a Párkánynána-felé haladó reggeli gyorsvonat: hirtelen ki akart ugrani, de a vonat épen ugrás közben kapta el s oly hatalmasat lódított rajta, hogy a fiú magas ivben felrepült a levegőbe s következő pillanatban a pályától messze holtan terült el a földön. Szobrot az orvos és a főszolgabiróság emberei hamarosan kiszállottak a helyszínére. Az orvos konstatálta a halált, a hatóság emberei pedig megállapították, hogy Gál Ignác a saját vigyázatlanságának az áldozata. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. augusztus 7—14-ig. Születtek: Lenturai Lajos r. k. földm. fia, — Kecskés István r. k. földm. fia, — Cserép Terézia r. k. földm. leánya, — Weisz Ferenc Ká-