ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-08-07 / 32. szám

tiltani a pápa- és a pápistaellenes gyakori förmedvényeket a protestáns templomokban is. Nem. ez nem lehet céljuk: csak ütni akarnak egyet a „római püspök"-ön, csorbítani vélik ez által az egész világon élvezett tekintélyét és egy parázs felekezeti harcot akarnának támasztani, melyben ők a „magyar" hit fiai, mint a haza megtámadott függetlenségének védői maradnának felül s páváskodhatnának diadalmi tollakban. Nem ! tisztelt keresztyén atyánkfiai! a katholikusok s papjaik nem ülnek fel felebaráti cselvetésöknek. A harchoz két félre van szükség: mink nem állunk ki a porondra, hanem gyakorolni fogjuk a toleranciát, engedünk az eszélyességnek s hitünk tanítása, püspökeink példája szerint hazánk érdekében megmaradunk a „pax" mellett. Egyébként pedig valljuk, hogy a pápa tekintélye nem függ sem a német, sem a magyar s egyéb nemzet kényétől, mert az erős, emberek által meg nem dönthető alapokon nyugszik és állani fog a világ végéig. Felvidéki. HÍREK. Szent István-napi sport- és népversenyek. Szent István-napi ünneplésünk nem volna teljes, ha a szórakozásnak és kedélyességnek is helyet nem engednénk. Az „Esztergomi Hajós Egyesület" országos ifjúsági evezősversenye az idén elmarad ugyan, de helyette a primáskertben lawn-tennis verseny lesz, melyre vendégekül mérkőzésre meghivják a „Honti Sportegylet" jeles tenniszező csapatait. Érdekesnek Ígérkezik délután 5 órakor a Nagy-Duna mellett kezdődő kerékpáros verseny is, melyben Esztergom és Párkány összes kerékpárosai résztvehetnek. Az ötös csapatokban résztvevők pályázhatnak a sik-, akadály- és távverseny összes dijaira. A kerékpáros verseny rendezője Tóbiás Frigyes mérnök lesz. A sportversenyek ideje alatt a szigeti sétányon, a régi kioszk helyén a katonai zenekar játszik. Künn a Mária Terézia utcában délután V24 órakor a népversenyek veszik kezdetüket. Lesz szamárverseny, távfutás, fazéktörés, versenyugrás, zsákbanfutás, súlydobás, birkózás, lepényevés és fenyőmászás. Végül egy nagy mármarosi medve mutatja be ügyességét. Mindezek tetejébe a „nemzet" egy nagy szin alatt a párkányi tűzoltó banda zenéje mellett táncolhat késő estig. A népversenyek rendezője Pelczmann László lesz. Este 8 órakor kezdődik a Nagy-Dunán a lampionos csónakverseny, melyben Esztergom összes csónakosai résztvehetnek. A látványosság rendezője szintén Tóbiás Frigyes mérnök lesz. Egyidejűleg a kivilágított nagy-dunai uszoda tetejéről egy vegyeskaru dalárda dalai fognak felhangzani Táky Gyula karnagy vezetése mellett ; a várfokon pedig nagyszerű tűzijátékot rendez Cziglényi Lajos pirotechnikus. Szent István napján egy gyönyörű nap emlékével tér a közönség nyugovóra. * Személyi hirek. Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok Trencsén-Teplicről jó egészségben hazaérkezett. — Hübner János prelátus-kanonok üdülés céljából Trencsén-Teplicre utazott. — Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató Treacsén-Teplicről hazaérkezett és átvette az intézet vezetését. — Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, a főkáptalani hiteles hely levéltárnoka, több heti külföldi tanulmányútjáról hazaérkezett. — Szártorisz Ferenc, a selmeci és hegybányai kath. polg. leányiskola igazgatója f. hó 5-én és 6-án, a hegybányai róm. kath. polg. leányiskola fentartása érdekében Esztergomban járt. * X. Pius trónralépése. E héten volt hetedik évfordulója annak, hogy X. Pius a pápai trónra lépett. Az évfordulót fényes ünnepségek nem jelzik. Csak a hivő lelkek mélyén van ünnepi hangulat, kik élükön e föld kerekségének papjaival kérik a Szentlélekistent, hogy erősítse meg szent kegyelmével, hogy ezután is bölcsen kormányozza az egyházat. Ezen évforduló nemcsak a pápa éveit, hanem az egyház életkorát is növeli. Ezt elsősorban és főképen azáltal fejezi ki, ha sikerül Krisztus elveit beplántálni a lelkekbe, még pedig úgy, hogy ezek életelvekké is változzanak. És ha visszatekintünk a történelemben, azt látjuk, hogy az egyház mintegy kovász áthatotta az emberiséget, annak gondolkozását, erkölcsét és nagy fokban megnemesitette a századok lefolyása alatt. Látszólag ugyan úgy tűnik fel, mintha az emberiség Krisztus tanaitól mindinkább eltérne, de ha jobban szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy a szeretet intézményei mindinkább növekednek. Ezek pedig a krisztusi tannak diadalát hirdetik. * Bemutatkozás. A főgimnázium új igazgatója, dr. Molnár Szulpic, kedden városunkba érkezett és e héten végezte bemutatkozó látogatásait. * A vármegyeház sorsa. A vármegyeház építésére kiküldött kis bizottság csütörtökön délután ülést tartott. Az ülésen a belügyminiszter által leküldött kérdéseket tárgyalták meg. A belügyminiszter tudvalevőleg a megyéhez kérdést intézett, hogy miből fogja fedezni azokat a költségeket, melyek az ideiglenes lakások béreire kellenek. Erre ugyanis a közgyűlési határozat elfelejtett intézkedni. Nem igaz tehát az a széltében terjesztett hir, hogy a belügyminiszter a beadott fellebbezés alapján már döntött volna a kérdésben. Ellenkezőleg, az ügy érdemében csak ezután fog dönteni, ha a kért pótlások is beérkeznek. Van tehát még .arra is kilátás, hogy a miniszter a fellebbezés alapján is visszautasítja a határozatot. Egy, a megyeház bonyolult építési ügyét alaposan ismerő úr, — akadémiai tagságra kvalifikálhatna az ismerete, — kijelentette, miszerint most már végét fogja szakítani az ügynek a belügyminiszter és a fellebbezés elutasításával jóvá fogja hagyni az egész megyei határozatot. Most — úgymond — érdemben azért nem dönthetett a belügyminiszter, mert a megye nem kötött szerződést az ideiglenes lakásokra, sem pedig nem terjesztette ezeket a szerződéseket jóváhagyás miatt a miniszter elé, végül más kérdésekre is felvilágosítást kér a miniszter. Eddig az ügyet teljesen ismerő úrnak felvilágosítása. Mi pedig hozzá fűzzük, hogy igen nagy zavarok lehetnek még, ha a megyeház építését nem hagyja jóvá a miniszter. Az ideiglenes lakások bérét ugyanis akár lakja a megye, akár nem, meg kell fizetni és ez az összeg maga közel 10.000 koronára rúg. Ez az összeg pedig, ha hiába lett kidobva, anyagi felelősséget von maga után. * Újitás a főszékesegyház kincstárában. Tekintettel a főszékesegyház világhírű kincstárának nagy látogatottságára, a műkincsek megértése és élvezhetése céljából Bogisich Mihály c. püspök, főszékesegyházi kincstárőr indítványára elhatározta a fokáptalan, hogy a kincstár minden egyes tárgya mellé rövid, de kimeritő magyarázó táblácskát készíttet, igy a közönség külön magyarázatra csak a legritkább esetben szorul. Igen praktikus gondolat e magyarázó táblácskák készítése azért is, mert, bár a tudós kincstárőr a legszívesebben, a legnagyobb készséggel adott minden esetben szakszerű magyarázatot az édeklődőknek a műkincsekről, de magyarázó szavai, midőn tömegesebb látogató volt együtt, elvesztek a zúgásban, a sok ember mozgása közben támadt önkéntelen zajban és igy a távolabb állók sokszor a legnagyobb sajnálatukra nem érthették meg az előadót. Hogy a táblácskák szövegéből egy kis mutatványt nyújtsunk, közöljük a kincstár legértékesebb műkincse, Mátyás király Kálváriája alá kerülő táblácska szövegét, már csak azért is, mert e történelmi műremek szorosabb ismerete, — úgy gondoljuk, — minden újságot olvasó esztergomi embernek amúgy is becsületbeli kötelessége. Mátyás király Kálváriája. (1458—1490.) János herceg, a király fia és örököse az atyjától öröklött keresztet (Kálvária) 5200 forintért Bakács Tamás egri püspöknek zálogba adta. 1494. év május 30-án kelt levele szerint pedig — tekintettel a főpapnak a Corvin-ház iránt tanúsított szolgálataira — a kincset örökös birtokába bocsájtotta. Bakács Tamás bíboros érsek (1497—1521.) mint esztergomi érsek a nagy nemzeti kincset az esztergomi főkáptalannak ajándékozta. Ezen fenséges nemzeti kincsnek teljes leírását az 1553., 1594. és 1609-iki kincstári leltárban találjuk. A 71'8 cm. magas kereszt három részből áll; az egész remekműnek a fogalmazásban nyilatkozó egységes alkotása a góth stylhez sorolható; az olasz kora renaissance szellemtől áthatott alapon nyugszik, a melyből a góth formákat követő tulajdonképeni kereszt-kálvária emelkedik ki, melynek remek alakjai a renaissance formában érvényesülnek. Az 1896. évi „ezer éves" kiállításon külön teremben a bámulat és nemzeti büszkeségnek tárgya volt. B. M. 1910. * Ipartestületi elnökválasztó közgyűlés. Dóczy Ferenc lemondása folytán megüresedett ipartestületi elnöki állásnak betöltésére vasárnap délután 3 órakor jött össze Esztergom iparossága a város tanácstermében, ahol Mészáros József alelnök nyitotta meg a közgyűlést,^örömmel üdvözölve a nagyszámban megjelent iparosokat. Megnyitó beszédében kötelességszerűleg ismertette a rendkívüli közgyűlés összehívásának okát, amely a* 25 éven át buzgó fáradozásáról ismert elnöknek lemondása folytán vált szükségessé. Foglalkozott ugyan az ipartestület elöljárósága is e lemondás tényével, de mert a megbízást a közgyűlés adta, önként következik, hogy a leköszönés elfogadása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A felolvasott lemondó levelet a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul s a felhozott indokokra való tekintettel elfogadta, egyidejűleg hálájának jeléül Dóczy Ferencet diszelnökké választotta, mert erre a negyedszázadon át kifejtett elnöki tevékenységével kiváló érdemet szerzett. A diszelnökségröl szóló okmányt e héten adta át egy küldöttség és élő szóval is köszönetet mondott a volt elnöknek. Ezek után a közgyűlés lelkes ovációval Magyary Lászlót választotta meg elnökül és négy tagot küldött ki, felkérendő az új elnököt a megjelenésre. Magyary László megérkezését hatalmas éljenzés és hosszantartó tapsvihar fogadta. Magyary megköszönve a bizalmat, kijelentette, hogy az elnöki állast elfogadja s igyekezni fog pártatlan igazságszeretettel, kellő takarékosság és szorgalmas munkával az ügynek hasznára lenni. Magyary László ezzel átvévén az elnökséget, a további választásokat ejtették meg ; eszerint számvizsgálókká lettek Farkas Tivadar és Pelczmann László, előljárósági taggá pedig Tindler Ignác választatott meg. Végül dr. Prokopp Gyula iph. biztos méltatta Dóczy Ferenc diszelnök érdemeit, Király Mór pedig köszönetet mondott Mészáros József alelnöknek az időközi tapintatos vezetésért. A közgyűlés az uj elnök lelkes éltetésével ért véget. * 1910 vagy 1913? Dávid Lyon tanár, az amerikai Harvard egyetem rektora, azt állítja, hogy most az 1913. évet járjuk és hogy a most folyó évről azt mondani: ez az 1910. esztendő, nem egyéb történelmi hazugságnál. Lyon tanár szerint Heródes Róma alapítása után 750-ben halt meg és nem 753-ban, mint eddig hitték; mivel pedig Jézus Krisztus Heródes halála előtt egy esztendővel született az, hogy időszámításunkat Róma alapításának 752. évétől kezdjük, történelmi tévedések: Az Úr Jézus Róma alapítása után, a 749. évben született. Állításainak bizonyítására a következőket mondja: ujabb kutatások kétségbevonhatatlan bizonyossággal megállapították, hogy Heródes legidősebb fiát, Archelaust, 759-ben fosztották meg a tróntól; mivel pedig tudjuk, hogy ő kilenc évig uralkodott, kétségtelen, hogy Róma alapítása után 750-ben lépett a trónra. Ismeretes az is, hogy Heródes halálos ágyán birodalmát két fia között megosztotta; bizonyos az is, hogy Antipas, Heródes másodszülött fia, 792-ben vesztette el trónját, miután ujabb bizonyítékok tanúsága szerint, 42 évig uralkodott. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Jézus Krisztus Róma alapítása után 749-ben született, amiből viszont az következik, hogy ez idő szerint nem 1910-et, hanem 1913-at keil Írnunk. * Óvónők találkozója. Kedves és a résztvevőkre nézve feledhetetlen ünnepség zajlott le július 30-án az esztergomi szent Anna zárda falai között. Ekkor jöttek ott össze mindazok, kik 1905-ben, tehát öt év előtt nyerték el az óvónői oklevelet a nevezett intézetben, hogy megújítsák, felfrissítsék azon szívélyes, meghitt és őszinte barátnői viszonyt, mely őket az intézetben oly erősen egymáshoz fűzte. A találkozó reggel 8 órakor szt. misével kezdődött a szent Anna templomban. A mise alatt Mach Mici remekszép szólóéneke emelte az egymást viszontlátok áhítatos hangulatát. Az éneket Bleszl Erzsike kisérte hegedűn. Mise után az egybegyűlt óvónők együttesen Sr. Braun M. Henrika főnöknöhöz vonultak tisztelgésre, hol Bleszl Erzsike tolmácsolta az egykori hálás növendékek ragaszkodó szeretetét az intézet és annak vezetősége iránt. Innen a kir. városi temetőt keresték fel, hol elhunyt tanáraik Miklósy József és Klinda Irma sirját koszorúz-