ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-07-17 / 29. szám

vetve megbuktatni sikerült. Ezen őszinte beismerés után kivánja, hogy egy erős ellenzék álljon azon az útvonalon a kormány elé, melyen az haladni készül; fáj neki, hogy a tulajdonképpen való harc a függetlenségi eszmét képviselő két árnyalat között folyik. Ezt egészségtelen politikai állapotnak tartja, melyet minden jó hazafinak orvosolni kellene. Szép szavak ezek, de szomorúak is, mert kevés a kipróbált, bölcs, higgadt és okos orvos Magyarországon, ki felelősségérzetének tudatában gondosan ápolja a beteget. Annál több a politikai bába, kik kuruzslással akarják orvosolni a nemzeti sebeket. Még több van abból a fajtából, mely hivatottság nélkül, személyes érdekből veszedelmes kalandokba csalogatja a nemzetet. Ez a mi bajunk és nem a Khuen-kormány, melyet saját élhetetlenségünk, kapzsiságunk, beteges személyes ambícióink, politikai erkölcseink csődje ültetett a nyakunkra. * * * Apponyi székelyhídi beszédében rózsás színben látja a világot és azt mondja, hogy nem vagyunk képesek annyi hibát elkövetni, hogy a függetlenségi eszme jövőjét tönkretegyük, mert az benső igazságai folytán utat tör magának előbb vagy utóbb, de biztosan. A végleges győzelem tehát Apponyi elmélete szerint egészen bizonyos. Az oktalan vezetés és az önmérséklés hiánya eltolhatja egy időre a fórumról a függetlenségi eszme győzelmét, de jönni fog, mert jönni kell, egy oly időnek, mikor a tétlenségre kényszeritett erők a semlegességből vagy a zárkából az aktiv életbe lépnek és mindent át fognak alakítani úgy, mint azt a közszabadságok magasztos eszméi ma elméletileg tanítják. Ezen eszme érdekében bejelenti a harcot nemcsak a munkapárt ellen, hanem azon függetlenségi árnyalat ellen is, melyet a függetlenségi eszme előhaladására nézve veszedelmesebbnek tart, mint a kormánypártot. Ezek után még találkoznak emberek, kik a két függetlenségi árnyalat összeboronálásáról ábrándoznak. Itt csak egy megoldás lehet. Justh Gyula hazamegy birtokára pihenni, vagy feljár a munkapárti klubba Lukácscsal és Székelylyel tarokkozni és saját pártját engedi fej nélkül neki menni a falnak. Eddig is fej nélkül jártak, ezután is járhatnak. Az országnak egyikből sem lesz nagy haszna, de kára már eddig is mérhetetlen. Skiz. Egy képkiállítás. Meglepő látványosság. A képek nagyrésze elkelt. A Buzna-féle képkiállítás Pöstyénben. Pár napi pihenőre felrándultam hazánk ezen világhírű fürdőjébe. Maga a fürdő rohamosan fejlődik. A városka úgyszólván napról-napra emelkedik. Uj és uj utcák nyílnak, szebbnél-szebb emeletes házakkal. A park bámulatosan szépül. Feltűnt nekem, hogy a vendégek bizonyos irányban tódulnak. Magam is arrafelé iparkodtam, s alig 100—200 lépésnyire a park központjától nemzeti zászlócskák jelezték a kiállítás helyiségét. A kiállítás rendkívül meglepőleg hat. Két iskolateremben 50 drb. számozott kép van kiállítva. Mindegyik kép szépen berámázva, érdekes elhelyezésben. Ezenkívül vagy 20 drb. különféle szénrajz és színvázlat. A képek művészi színvonalát bizonyítja a sok látogató, előkelő közönség osztatlan elismerése és dicsérete, amely kritika annál inkább tárgyilagosabb, mert a látogatók között ismételten ott voltak: Bäsch, Baron, Apóka festőművészek is, akik a képekről általában, az arcképekről, a figurális dolgokról akképen nyilatkoztak, hogy ezek a legjobb kiállításon is megállják a helyüket. Egyes képek előtt egész csoportosulás van. Alig van fürdővendég, aki elmulasztaná a képtárlat megtekintését. Némelyik 3—4-szer is benéz, s gyönyörködik a kellemes meglepetésben. Kiváló bámulat tárgya két szentkép, mely dr. Rajner Lajos püspök tulajdona. Ezeket kivált egyházi személyek nézték nagy élvezettel. Az egyiken az alakok előkelő elhelyezését, a másikban a „Kassai vértanukban" a misztikus esti világítást, a kép megható hangulatát dicsérték. Örömkönnyeim hullottak, látva a vogyerádi plébánia szerény munkását igy felmagasztalva. Büszkék lehetünk arra, hogy a művészt magunkénak mondhatjuk. A képek értékét tanúsítja az is, hogy 5 nap alatt a képek jó része elkelt. A vevők között van a gróf Erdődy család, Rakovszky, Jeszenszky családok, Winter fürdő-nagybérlő, Schwarz vezérigazgató stb. A művészt sokan uj megrendeléssel ostromolják. Nem bocsátkozhatom bővebb leírásba. Ezek után kívánom, hogy a jó Isten adjon jó egészséget a festőnek, hogy a jövőben még nagyobb kitartással s lelkesedéssel működhessék a művészet terén a közjó, s az egyház javára. Buznában megbecsülhetetlen kincset bírunk. Dr. Roszival István. Elvi döntés. A m. kir. Curia 1909. évi 8012. szám alatt következő határozatot hozott: Aki gyülekezeten ezen felirattal „le a csuhásokkal" táblát visz: a papi osztály elleni izgatást követi el. Ügyállás. Vádlott D. Bálint Újvidéken 1908. évi márc. hó 15-én a honvéd-laktanya előtti téren tartott szocialista népgyűlésre történt felvonuláskor a néhány 100 főnyi tömegben a bűnjelül lefoglalt „le a népbutitó csuhásokkal" puszta kézzel ráfestett feliratú táblát vitt. Vádlott azzal védekezett, hogy ő a menet alkalmával a körből számtalan tábla között vette magához a bűnjelül lefoglalt táblát s annak feliratát meg sem nézve, vitte a tömegben. A törvényszék a vádlottnak védekezését nem vette figyelembe, mert a rendőrkapitány vallomása szerint, ez a tábla a kivonulás kezdetén a tömegben nem volt s miután a táblák feliratát ellenőrizte, azt a körből való kivonulás alkalmával elrejtették vagy a vádlott később menet közben hozta. Ezek alapján, minthogy a tanuknak vallomása szerint a vádlottat körülvevő csoport, a táblán levő szavakat menet közben kiabálta, mi arra mutat, hogy a vádlott által vitt táblán levő felirat a szenvedélyek szitására alkalmas volt; minthogy a B. T. K. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző vétség elkövetésének alkateleme nem a felhívás egyenes volta, hanem annak csakis a B. T. K. 171. §-ában körülirt módon gyülekezeten nyilvánosan való véghezvitele s igy a papi osztály ellen gyülekezeten gyűlöletre való izgatás által ez a vétség egyenes felhívás nélkül is elkövettetnek tekintendő; minthogy végül a táblán levő szavak értelme, különösen szocialista gyűlésen, néhány száz főnyi tömegben, semmi kétséget sem hagy fenn arra nézve, hogy a vádlottnak szándéka arra irányult, hogy a tömeget a papi osztály ellen gyűlöletre izgassa: ugyanazért vádlottnak cselekménye a B. T. K. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott vétségnek ismérveit megalkotván, őt ebben bűnösnek kimondani kellett. A szegedi kir. ítélőtábla : Vádlott államfogházbüntetését 14 napra felemeli. Indokok: Az a menet, amelyben vádlott a bűnjelként lefoglalt táblát vitte, nagyobbrészt munkásokból állott s a gyülekezés helye is a munkás-otthon volt, sőt annak rendezői és vezetői is munkások voltak. Vádlott tehát az elsőfokú bírósági ítéletben megállapított azzal a cselekményével, hogy a menetben a „le a népbutitó csuhásokkal" feliratú táblát vitte, a munkás-osztályt izgatta a- papi osztály ellen. Vádlottnak ez a .cselekménye a B. T. K. 172. §-ának 2. bekezdése szerint minősülő izgatást képez, az elsőfokú bíróság ítéletében felhozattak mellett, a fellebbezésben felhozottakra tekintettel még azért is, mert köztudomású, hogy a munkás-osztály a „csuhások" alatt a papi osztályt érti, mert az osztály fogalma az egy foglalkozású, vagy egy nyelvű, egy vallású egyének csoportját jelenti; mert továbbá a B. T. K. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott izgatás fogalmához egyenes felhívás nem szükséges, hanem az, hogy vádlott szavai, tettei alkalmasak legyenek valamely osztályhoz tartozó egyének gyűlöletének felkeltésére egy másik osztály tagjai ellen. Hogy pedig a vádlottnak tette erre alkalmas volt, igazolja az a körülmény is, hogy a csoport tagjai a táblára irott s kétségtelenül a gyűlöletre indító szavakat kiabálták, mert végül az izgatásra irányuló szándék vádlottnak abban a bizonyított magatartásában nyilvánul meg, hogy az ellenőrző rendőri közeg előtt a táblát elrejtette, igy tehát feliratának tartalmát kétségkívül ismerte, később a körülötte csoportosulok figyelmét a tábla fenntartásával annak feliratára hívta fel és azt a rendőrkapitány felhívása dacára eltávolítani nem akarta. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla határozatát helybenhagyta. HIREK. * Személyi hirek. Dr. Roszival István prelátus-kanonok Pöstyén fürdőbe utazott. — Dr. Horváth Ferenc hosszabb útra távozott. — Dr. Rott Nándor a már jelzett birtoklátogatást csütörtökön megkezdte. — Dr. Csárszky István érseki titkár hosszabb szabadságra ment. * Szent István napja. A szent István-napi ünnepségek iránt országszerte megnyilvánult az érdeklődés. Erre mutat az a körülmény is, hogy Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagyhoz, kinek az ünnep sikerében nagy része lesz, művészi körökből több ajánlat érkezett az egyházzenetörténeti hangversenyben való részvételre. Közöttük van a világhírű opera-énekes Odry Lehel is, aki lelkes sorokban ajánlotta fel közreműködését. Egyik fővárosi napilap kiküldött munkatársa pedig részletes információkat kért az ünnepségekről s a lap szt. István-napi számát bővebb ismertetések közlésére ajánlotta fél. Lapunkban előzetesen szintén ismertetni fogjuk az ünnepi programm részleteit. * Káplánváltozás a Vízivárosban. Dr. Csiba Ferenc az esztergom-vizivárosi segédlelkész, aki rövid egy évi működésével is általános tiszteletet szerzett magának, hitoktató káplánnak megy Komáromba. A lelkészkedés terén s az iskolában fáradhatatlan munkás volt, sőt szakavatott tollával a helyi sajtót is támogatta. — Helyébe Polczer Jenő komáromi hitoktató-káplán jön, aki tehetségével elődjének teljesen méltó utódja fog lenni. * Kongrua. A kultuszminisztérium az esztergomi főegyházmegye lelkészei és segédlelkészei részére az 1910. év első felére járó kongrua-kiegészitést kiutalta. Az esztergomi m. kir. adóhivatal a 65.491 kor. 10 fillért kitevő kongrua-kiegészitést a napokban a főegyházmegyei hivatalnak ki fogja szolgáltatni. A kongrua felvételének módozataira nézve e hét folyamán megjelenő főegyházmegyei körlevél kimerítő utasítást fog közzétenni. * Esküvő. Sághy Aurél 76. gyalogezredben' főhadnagy tegnap délben vezette oltárhoz Janits Margitkát, Janits Imre helybeli közjegyző leányát. Násznagyok voltak Kálmán Gusztáv államtitkár és Meszleny Pál főispán. Az esketési szertartást Pór Antal prelátus-kanonok végezte. * Főegyházmegyei hirek. Plébános lett Margarin István Nagyülésen. Thym Adolf a budapesti érseki főgimnázium rendes hittanárává neveztetett ki. Radeczky Sándor budapest-tabáni segédlelkész lett. Kápláni minőségben áthelyeztettek : Antalik István Széniéről Óbarsra, Puchardt Béla ujmisés Szeredre, Blaschke József Szeredről Szenicre, Országh Elek ujmisés Máriavölgyre, Biró Gyula ujmisés Nemcsénybe, Zelky Károly Érsekújvárról Komáromba, Szalva Dezső Komáromból Érsekújvárra, Polczer Jenő komáromi hitoktató Esztergom-Vízivárosba káplánnak, Csiba Ferenc dr. esztergom-vizivárosi káplán Komáromba hitoktatónak, Krajcsir István Karancsságról Esztergom-Bajnára, Stamf Rudolf Esztergom-Bajnáról Karancsságra, Nagy Péter Udvardról Esztergom-Bajnára, Horváth Rudolf Esztergom-Bajnáról Udvardra, Csomó Sándor KomáromKürthre, Wellner Lőrinc Komárom-Kürthről Egyházgellére. * A kalocsai érsek és a Boromeuszenciklika. A Boromeusz-enciklikát közölte a kalocsai érsek pásztorlevelében. Emiatt nagy lett a hébergés és még a miniszterelnököt is megszólaltatták. Az igaz, hogy a miniszterelnöknek állítólagosán támadó nyilatkozatát helyreigazították, de a hébergő sajtó ezt a helyreigazító nyilatkozatot már nem közölte. Mindenesetre kár volt a miniszterelnöknek beugrattatnia magát ezen ügyben, amely tisztán a katholikusok belügye, s amely ügyet a pápával folytatott diplomáciai jegyzékváltással amúgy is békésen elintéztek. A kalocsai érsek kötelességét teljesítette e senkit nem bántó, ellenségeink által tudatosan félremagyarázott ügyben. A kötelességteljesítés fájt gyűlölködő ellenségeinknek. Hányszor történik meg, hogy Zsilinszky Mihály úr, kötelességével homlokegyenest ellenkezőleg, ellenünk tör, mert azt hiszi, hogy vallásának ügyét szolgálja. Mi legföllebb tévedéseit igazítjuk helyre türelemmel, de vallásának belügyeit szóval sem érintjük, épen a béke érdekében. Zsilinszky urak pedig épen e béke megzavafhatása végett, hogf népünk előtt a mellüket