ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-04-17 / 16. szám

XV. évfolyam. Esztergom, 1910. április 17. 16. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szerkesztők: ROLKÓ BÉLA és DVIHALLY GÉZA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal (Szeminárium) cimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. — Ne tévesszen meg senkit! A politikai harcban, mondhatnánk felfordulásban, felfordul a rendes, a természetes gondolkodásnak is a szekere, a mennyiben a szenvedély szemeivel néznek és az indulat homályában gondolkoznak az emberek. Az utcasarkokon viritanak a nemzeti színekkel gazdagon sávozott plakátok s az ifjak és öregek csapatosan olvassák, hogy Kálmán Gusztáv államtitkár (ez óriási betűkkel) ma Esztergomba jön és továbbá a mi főképen ki van tüntetve és domborítva, a hirdetményen, hogy a munkapárti jövevények a hercegprímás vendégei lesznek. A helybeli munkapárt ezt az eseményt kortescélokra akarja kizsákmányolni és ugy tünteti lel a dolgot, mintha ez a bibornok-érsek különös rokonszenvéből eredne. Mi azonban utána jártunk a dolognak s azon felső kijelentést kaptuk válaszul, hogy »ez pusztán udvariassági tény, a mellyel az ország egyik főméltósága szinte tartozik a másiknak, kivált, ha erre külön is felkérik. Kálmán Gusztáv államtitkár és kísérői Hieronymi és Serényi miniszterek tehát nem mint munkapárti kortesek, hanem mint az ország előkelő férfiai kapnak szállást a palotában. Fel vagyunk jogosítva annak a kijelentésére is, hogy ha dr. Fehér Gyula érdekében ideutaznak — amint kilátásba van helyezve — Kossuth Ferenc és Apponyi Albert, ők is ép ugy mint az előbbiek, a hercegprímás szivesen látott vendégei lesznek. A fogalmakat tehát nem kell összezavarni 1 Senki se csüggedjen, senki se ujjongjon, mert ez valóban nem egyéb, mint puszta udvariassági tény. F. Gondoljuk meg. Esztergom, 1910. április 16. A mostanában folyó politikai munkálkodás nem egyéb, mint a fölhívott nemzet meggyőződésének, illetve Ítéletének kialakítása: a nemzet fölvilágositása, megértetése. Mondják korteskedésnek is — triviális kissé —, de minden parlamentáris nemzet szótárában föltalálható. Az új mezbe bujtatott régi liberalizmus az ö hivatását — komikus ugyan — komolynak, a nemzeti ügy érdekében föltétlen a legáldásosabbnak tünteti föl. Láthattuk már bemutatkozásában, mennyire létföltétele a Khuen kormány szegény vergődő hazánknak?! Ök a nemzet boldogítói! Természetesen az ország Székelynek híján volt, aki kortesfogásként a nemzetiségek és a szociáldemokrácia fékét megeresztette. Tessék elhinni a miniszter úrnak, nagy, nagy az a seb és veszélyessé válhatik, amelyről ön a tapaszt ily meggondolatlanul föltépte. Következményében ugy erkölcsi tekintetben, mint a társadalmi békét illetőleg csak veszedelmes lehet a szabadsajtó érdekében hozott „humánus" rendelete. A nemzetiségi vidékeken a magyarosítás ügyében működő egyének fogják első izben tapasztalni káros hatását. Romboló, a nemzeti haladást hátráló gátként fog szerepelni „nagy gondolata". A szabad sajtónak igaztalan védelme az erkölcsi határ áthágásával a tisztesség és becsületesség útját törvényenkivülivé akarja tenni. S mindezt a „Világosság" jegyében! A Khuen kormány az ígéretek se szeri se számával tárja a nemzet elé rózsás jövőjét, csak akadjon olyan, aki óhajtsa is bekövetkezését! Az üres szólamok, a Világosság díszjelzőivel földíszített programmjában hiába keresnők a nemzeti elöhaladást s a nép boldogitását célzó utat, mégis sokakat elbűvöl a hízelgő szavak illatárja ... Sokakon nem csodálkoztunk, sokak részéről az új párt pártfogása nagyon is érthető, de igenis sokaknak állásfoglalása, vezérkedése az új párt érdekében, nagyon is megkritizálandó. Értem a liberális papokat. Okát ne kutassuk, mert az önzés s hatalmi vágy mentegetödzésüket nem födik. Mégis csak furcsa hivatás, hogy a néppárti jelölt ellenében egy plébánosnak kelljen „a nép anyanyelvén" híveinek szivébe beleplántálni az új programm iránt való tiszteletet s megbecsülést és gyalázni a néppártot! Mit is tett a néppárt ? Mi rosszat, hogy ellene tüzzel-vassal, „a nép anyanyelvén" is kelljen küzdeni?! Abban a közös munkában, amelyet a koalíció képviselt, ki tagadhatná a politikai pártok egyik tiszteletreméltó falankszának részvételét? A nemzeti küzdelemben tanúsított férfias magatartásáért illetheti-e az ország valamelyik független polgára a meghunyászkodás vádjával ?! . . . Tekintsük csak a törvényalkotásokat, amelyek a koalíció alatt láttak napvilágot s meggyőződhetünk a néppárt befolyásáról. Csak olvassuk el a néppárt fölhívását, hiven visszatükrözteti áldásos működését s befolyását különösen AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A gyermekvédelem. Gróf Ziehy Gyula. Elismert tény, hogy a mai társadalom a fejlettség magas fokán áll már. Tudomány, művészet, ipar, kereskedés, társadalmi intézmények s az állami élet sokféle szervei néha szinte tüneményes gyorsasággal fejlenek, haladnak s a jövőre mind többet Ígérnek. És mégis azt látjuk, hogy az emberek földi boldogsága nem tart lépést e nagy fejlődéssel s az a fennen hangoztatott teljes egyenlőség, s még inkább a testvériség üres frázis marad, melynek hátterében szélsőséges ellentétek dúlnak és a társadalom rétegei között nagyobb űr és nagyobb szakadás van mint talán valaha. Szomorú valóság, ámde természetes! Mert az egészséges társadalmi fejlődés, haladás legfőbb iránytűjét, az igazi, a lelki boldogság és a lelki testvériség legfőbb tényezőjét: a hitet, a szeretet vallását ez a társadalom mindjobban kicsinyli, háttérbe szorítja, sőt gyakran üldözi. Már pedig a társadalom többi erjesztője produkálhat vívmányokat, létesíthet bámulatra méltó nagy eredményeket, ámde igaz boldogságot mindezzel nem adhat, harmóniát az emberi lelkek között maga nem teremthet, mert a földi boldogulás vágya s annak mohó keresése magasabb cél nélkül ép az ellenkezőt idézi fel mindig, pusztán önzést, irigységet, széthúzást és ellentétet teremt. A muló javak sokasodásával nem halad karöltve a lelkek kincsének, a hitből fakadó örök szeretetnek uralma és megerősödése. Soha annyi különbség, széthúzás, gyűlölet még nem volt egyesek és néprétegek között, soha még oly szegénység és nyomor nem tombolt az emberek közt, mint épen manapság. És ez a szegénység, ez a sokoldalú testilelki nyomor elemi erővel követel enyhítést, s mivel ezt az anyagi világtól, magától a pőre természettől hiába kivánnók, magasabbra tekint s oda irányítja mindenek figyelmét az örök szeretet isteni nagymesterének tanaira és példaképére. Mert az orvosságot csak benne találjuk. Az a teljes egyenlőség, melyet a nagy forradalom hivei hirdetnek több mint száz év óta, hiu ábránd és merő képzelet, melyet a természet maga is megcáfol s melyben legkevésbbé épen azok hisznek, akik a legvakmerőbben szónokolnak róla az egész világon. Az emberi természetek, tehetségek, erők nagyon különbözők. Két egyforma nincsen. Az egyik lángelme, a másik korlátolt; az egyik mindent ért, mindennel boldogul, a másik tétováz, semmiben sem ér célt; az egyik óriás, duzzad az erőtől, a másik csenevész. És igy tovább ezer változatban. A technika fejlődése ezt a különbséget nemcsak nem törli el, hanem még növeli. Mert a földi javak, az ujabb vívmányok s mindama előnyök, melyek velük járnak, nem hullanak önmaguktól mindenki ölébe, nem olyan közkincsek, melyeket a természettel örökölne bárki. A természet csupán képességet ad az embereknek, hogy elérjék, megszerezzék az élet javait. Ámde még ebben is annak van előnye, akit vagy a szerencsés véralkat, tehetség és erő, vagy sorsának — kivül álló okok folytán — kedvező folyása emel mások fölé. S ha abban a törtetésben, mellyel az emberek a földi javakat, s az általuk remélt földi boldogságot küzködve keresik, csupán a természet és ennek erői, s az egyéni természetes hajlamok és vágyak dominálnak folyton: akkor a különbség egyesek, osztályok, néprétegek között mindig nagyobbá lesz, s egyfelől a javak halmozása, másfelől a szükségfCT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK,-* valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergom. = Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.