ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-04-10 / 15. szám

sertéskupecek is, akik fertőzött helyeken olcsón összevásárolják az egészségesnek látszó, de már beteg sertéseket, azokat községről községre hurcolva eladogatják és ekként terjesztik a betegségeket mindenütt, ahol csak megfordulnak. Nagy befolyással van a sertésbetegségek előmozditására az is, hogy a sertéstartók és tenyésztők állataiknál nem veszik eléggé igénybe a védoltásokat. Kétségtelenül beigazolt tény, hogy a sertésorbánc elleni védőoltásokkal a betegség ellen sikerrel lehet védekezni és a sertésvész ellen újabban alkalmazott vérsavó által is a fertőzött sertésállomány tetemes százalékát meg lehet menteni. Nagy baj az is végül, hogy a fertőzött helyeken a betegség megszűntével a fertőtlenítést egyáltalában nem, vagy csak igen hiányosan hajtják végre, miáltal a megmaradt ragály anyag az ujabban beszerzett sertéseket is megfertőzteti. Mig mindezeken segítve nem lesz, addig nem remélhetjük a sertésbetegségek megszűnését. Szigorúan utasítja tehát a miniszter a hatóságokat, hogy erélyes eljárással iparkodjanak a sertésbetegségek tovaterjedésének tulajdonképeni okait megszüntetni, az okozóit pedig kérlelhetetlenül büntetni. * Színielőadás. A tótmegyeri Kath. Kör a „Népház" nagytermében április hó 10-én vasárnap este színielőadást rendez. Szinre kerülnek: „A nihilisták". Bohózat 3 felvonásban és dr. Okányik L.: „Lepjük meg őket." Bohózat 1 felvonásban. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. április 3—10-ig. Születtek: Schremsz Ferenc r. k. földm. fia, — Willám Eszter ref. vasúti fűtő leánya, —• György Géza r. k. földm. fia, — Németh Gyula r. k. földm. fia, — Widder Zoltán izr. szénkereskedő fia, — Wolf Gizella Anna r. k. varrónő leánya, — Brilli Ferenc József Nándor r. k. szállító fia, — Szölgyémy Gábor r. k. igazgató-tanitó fia, — Horváth Károly r. k. vonatvezető fia, — Czintula Rozália r. k. kántortanító leánya, — Bábszky Rozália r. k. napszámos leánya, — Lővy Margit izr. pénzbeszedő leánya, — Paczolay Katalin r. k. magánhivatalnok leánya. Házasságot kötöttek: Fiala Ferenc r. k. napsz. és Péter Terézia r. k. Esztergom, — Tóth János ref. rostássegéd és Hoffmann Franciska Antónia (özv.) r. k. Esztergom, — Kertész József r. k. földm. és Bekő Erzsébet r. k. Esztergom, — Kugler János r. k. gyári munkás és Madarász Eszter ref. Esztergom. — Gonda István r. k. földm. Ebed és Szabó Julianna r. k. Esztergom, — Trapli János r. k. földm. és Trexler Anna r. k. Esztergom, — Sági György r. k. városi rendőr és Schweitzer Ilona r. k. Esztergom, — Eipl István r. k. molnársegéd és Kövér Mária r. k. szakácsnő Esztergom, — Fodor Kálmán r. k. urasági szolga és Juhász Rozália r. k. Esztergom, — Adorján Ferenc r. k. földm. és Burán Julianna r. k. Esztergom. Meghaltak: Újvári Julianna r. k. 11 hónapos (croup), — Stróbl Imre r. k. 7 hónapos (rángJó 0ÍC5Ó egészséges az igazi családi kávé. €z dCathreiner 3Cneipp-malátakávéjánál bebizonyul, ha minden háziasszony oly óvatos, hogy a bevásárlásnál mindig a ZKathreiner nevet hangsúlyozza és csak olyan eredeti csomagokat fogad el, amelyek ezt a nevet és SKneipp plébános arcképét mint védjegyet viselik. görcs), — Langszammer Ferenc r. k. 15 hónapos (torokgyik), — özv. Hanzlik Flóriánné sz. Vágner Anna r. k. 84 éves kéregetőnő (sülyedési tüdőlob), — Horváth Alajos r. k. 15 éves asztalos tanuló (a balkéz ujjainak összeroncsolása — evvérűség), — Lővy László izr. 2 éves (heveny agylob), — Mekler József r. k. 3 éves (agyhártyalob). 1910. B. 50/3. szám; Kiadmány. Ó felsége a Király nevében! Az esztergomi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Faragó István elleni bűnügyben dr. Burian János ügyvéd által képviselt Wanke Imre főmagánvádló által emelt vád fölött, az Esztergomban 1910. évi március hó 3. napján Szabó János jegyző, jegyzőkönyvvezető és Szenttamási Béla ügyvéd helyettese védő részvétével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg itélt: A kir. járásbíróság Faragó István vádlottat, aki 28 éves, r. kath. vallású, esztergomi születésű Tardoskedd községhez tartozó Jánosháza pusztai lakos, nős, uradalmi tanító foglalkozású, ir, olvas, kevés ingó vagyonnal bir, bűnösnek kimondja a B. T. K. 258. §. helyett a 261. §. alá eső becsületsértés vétségében, amit elkövetett az által, hogy az esztergomi hercegprimási uradalmak jószágigazgatójához 1909. július 2-án intézett levelében a m. vádlóra vonatkozólag azt irta, hogy ez „mennyiben szolgálta az uradalom érdekeit és hová juttatta a gondjaira bízott gazdaságot, csak megemlítem, hogy őszije nem lesz, szalmája, takarmánya szintén, hogy pár nagy tábla parlagon hever, ökrei majd éhen vesznek." Valamint hogy „a gazd. cselédek gabona járandóságát idején sohasem méreti ki s ha kiméreti is, az elsőrendű buza közé ocsút kever" s ezért őt a B. T. K. 261. §. alapján az 1892: XXVII. törvénycikk 3. §-ában meghatározott célokra az ítélet jogerőre emelkedésétől 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanság esetén a B. T. K. 53. §-a értelmében egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) korona pénzbüntetésre itéli, ugyanőt egyúttal a B. P. 480. §. alapján Wanka Imre tardoskeddi lakos, uradalmi intéző, főmagánvádló javára 30 korona ügyvédi képviseleti költségnek jogerőre emelkedésétől számított 15 nap és végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére, ugy a m. kir. államkincstár javára az 1890. évi 43. törvénycikk 9. §. értelmében behajtandó esetleges bűnügyi költségeknek megtérítésére kötelezi. A büntetés végrehajtását azonban a Bn. 1. §-a alapján felfüggeszti. , Ezen ítéletet egész terjedelmében, indokaival együtt a B. T. K. 277. §. alapján vádlott költségére az „Esztergom" cimü helyi lapban közzé tenni rendeli .s meghagyja a vádlottnak, hogy a közzétételt igazoló lappéldányt 30 nap alatt mutassa be, mert ellenkezőleg arra a magánvádló jogosittatik fel, mely esetben a közzététel költségeit a számla közlésétől számított 15 nap és végrehajtás terhe alatt köteles a m. vádlónak megfizetni. Indokolás. Wanke Imre főmagánvádló által Faragó István ellen a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt emelt vádbeli s a rendelkező részben ismertetett kifejezések használata vádlottnak beismerésével ugy Vaszary Mihály és Perényi Árpád tanuk vallomásával, nemkülönben ezek által a nevezett magánvádlóval mult évi november hóban közölt s a vád alapjául vett eredeti levéllel bizonyítva lett, mely kifejezések a m. vádló mint gazdatiszt hivatásához szükséges tudajdonságok kicsinylésére és hatáskörében való visszaélésre vonatkozván, meggyalázásra alkalmasak s ekként azok használata a rendelkező részben meghatározott vétség elemeit megalkotja, miután pedig a vád alapjául vett kijelentések valódiságának a m. vádló részéről megengedett bizonyítása nem sikerült, sőt az uradalmi felügyelet körében tartott vizsgálatról felvett jegyzökönyvek adatai szerint alaptalanoknak tűntek fel, ennélfogva vádlottat a meghatározott vétségben bűnösnek kimondani s büntetlen előéletének ugy a magánvádló kezelése alatt levő pusztai birtokon alkalmaztatásából kifolyólag támasztott s jogosnak vélt követelései kielégítetlen hagyása feletti felindulásának, nemkülönben kiengesztelésre mutatott hajlandóságának figyelembevételével a rendelkező rész szerint büntetni, folyományaként pedig a költségekben marasztalni kellett. Az ítéletnek a m. vádló által megjelölt helyilapban közzététele a B. T. K. 277. §. értelmében megrendelendő volt, mert azt a magán vádló kívánta, mely hirlapi közzététel költségeinek viselésére a most hivatkozott §. alapján a vádlott volt kötelezendő. A védelem részéről kivánt bizonyítás felvétele mellőzendő volt, mert a bizonyítás a fentebb érintett levélből származtatott vád egyéb azon pontjaira vonatkozott, amely pontozatokban megjelölt kifejezések a vádbeli vétség alkatelemeivel nem birnak és mert a birtokkezelés mibenállásának meghatározására kihallgatni kivánt tanuk vallomása az uradalmi felügyelet körében tartott vizsgálat adataival szemben — bizonyítékul különben sem lenne elfogadható. Ami pedig a büntetés végrehajtásának felfüggesztését illeti, ezt azért kellett kimondani, mert a vádlott büntetlen előéletű, családos, s tettét az ellenféllel való egyenetlenkedésektöl izgatott lelkiállapotában azon célzattal követte el, hogy jogosnak vélt követelése kielégítésre találjon s mert ekként a büntetés felfüggesztésétől a vádlott magaviseletére, egyéniségének, életviszonyainak és a cselekmény ismertetett körülményeinek figyelembevételével kedvező hatás várható. A nyomban kihirdetett ezen ítélet, felek megnyugvása alapján jogerőre emelkedett. Esztergom, 1910. március hó 3. A kiadmány hiteléül : Clementis, kezelő. Körmendy s. k. kir. járásbiró. Szerkesztői üzenetek. J. Jakab. Az ügy a főkáptalan előtt van és azért nem közöltük a területvevésről szóló tudósítást, nehogy ártsunk a jó ügynek a korai szellőztetéssel. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. Értesítés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, miszerint a kőműves-mesteri vizsgát letéve, önállósítottam magamat. Ebből az alkalomból bátorkodom a mélyen tisztelt építtető közönség szives pártfogásáért esedezni, a magam részéről biztosítván már előre, hogy minden igyekezetem oda fog irányulni, miszerint pontos, szolid és lelkiismeretes munkámmal minden tekintetben a közönség bizalmát kiérdemeljem. Az építkezési szakmába vágó mindennemű munkát a legteljesebb szavatosság mellett készséggel vállalok. Tervekkel, rajzokkal, költségvetésekkel, előméretekkel kivánságra szolgálok és szakmámban való jártasságom kellő biztositékul szolgál azoknak megelégedéssel való kivitelére is. Levélbeli megkeresésre az igen tisztelt épittetőknél bármikor és gyorsan megjelenek. A szives pártfogást ismételten kérve, kiváló tisztelettel Vodicska István képesitett kőműves-mester. Lakás: Basa-utca 7. szám. (Szenttamás.) ong. c