ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-09-25 / 39. szám

A „tekintély" és az „engedelmesség" fogalmai azonban vörösposztó-számba mennek a liberális kis és nagy sajtóorgánumok előtt, mi sem logikusabb tehát, minthogy az illető újságok „bikái virtus"-t érezvén azoknak hallatára, támadásra szegzett szarvakkal, irtózatos bömbölés közepette rohannak neki a győri levegőnek, amely elég szemtelen volt oly tisztességes mondásokat a közönség füleihez továbbitani. Ütik a kormányt. Megvalljuk, hogy a mai kormány nem is kicsit volt ellenszenves előttünk, amidőn régi ószeres politikusokból, sokszoros végeladást végigszenvedett honmentőkből összealakult és eddig is ismeretes pénzbeli fogásokkal és még ismeretlen elvi műveletekkel felült a haza nyergébe. A szenvedőkkel, a sorsüidözöttekkel szemben azonban illő dolog, hogy kegyesebbek legyünk. Ez az „olajos kegyesség" pedig tagadhatatlanul belecseppent a lelkünkbe, amióta kezdjük elfelejteni a választások bárdolatlanságait, amióta bele kell nyugodnunk a jelenlegi változhatatlanságba s amióta a mi legnagyobb ellenségeink tücsköt és bogarat kezdenek összehordani a „felelős kormányzat" jelenlegi személyei és tényei ellen. A szabadkőmivesek először Barkóczyn keresztül akarták a kormányra teríteni a vizes lepedőt. Nosza, megkezdődött a hajtóvadászat: még a félig dögrováson levő riporter is kitalált valami puffanó hazugságot. Zajos lett a berek s a paripa oldalára odaírták, hogy most a klerikálisok ellen intéződik a roham. A közvélemény azonban észrevette, hogy hazugságban sántikálnak, az üldözött nemes vad tehát büszkén tovább sétált, a görbelábú vadászok pedig nyakukban a vizes lepedőkkel a bokrokba bújtak, ahol rendesen az eleven nyúlbőr szállásol és faragják tollaikat egy újabb cselvetés megcsinálására. A betörőnek és a tolvajnak is az a dülöngöző logikája, hogy ha egyszer megcsíptek, máskor ügyesebben járj el mesterségedben. A szocialisták is haragszanak. Már persze a demokraták fejlesztik a haragos áramokat és Khuent akarják meg- és felvillamozrii valamiféle demokrataizű kedvezmény gyártására. Különösen az nem tetszik nekik, hogy a választójog kiterjesztéséről veszedelmesen hallgat a nóta. „Azért győzött oly könnyen a Khuen-kormány a választásokon, mert a nemzet milliói tőle várták a királyi szóval megígért választójogot. Ma már tudott dolog, hogy a Khuen-kormány elejtette, vagy legalább is elodázta az általános választójog reformját . . . Elejtette — vagy elodázta Tisza István kedvéért, akinek neuraszthéniás politikája és hisztérikus fanatizmusa már falnak vitte egypárszor az országot." Ezeket a szépen megszerkesztett mondatokat b) A templom belseje. Nyitva a templom. Nem szokott mindig nyitva lenni, csak az isteni tiszteletek idején, előttük és utánuk. Vasárnap d. e. 6—Vall., d. u. 3—5. Hétköznapokon: V26—V28. Litániás napokon d. u. 3—4. Szentségimádásokkor: minden hó első péntekén d. e. v26 — d. u. 4-ig. Szentség kiteleli nap, minden hónapban az első pénteken kivül is van még rendesen egy-kettő. Sz. misét minden hétköznap Húsvéttól sz. Mihályig d. e. 6 órakor, sz. Mihálytól húsvétig d. e. V27 órakor mond a templom lelkésze. Vasárés ünnepnap pedig d. e. 9 órakor énekest. Ilyenkor d. e. 7 órakor áldoznak, különben pedig hétköznapokon mindig sz. mise előtt. Áldozó minden nap van 60—80—100. Vasárés ünnepnapon 200 is. Ez a rendes létszám. Ugyanis a Jó Pásztor házában van : Jó Pásztor szerzetesnő . . 40 Magdolna testvér .... 18 Consacreé....... 16 Növendék ..... . . 106—110 Összesen: 180—184 A Jó Pásztor szerzetesnők, a Magdolnák, a Consecreék és a Növendékek között a Mária gyermekek jobbára mind mindennapi áldozók. A zárdabelieken kivül a világiak közül is járulnak naponkint a szent áldozához 5—10. Vasárnapon a sz. Alajosi fiúkkal és ifjakkal 20—30— 40-en. A húsvéti és karácsonyi időben természetesen többen. egy szociáldemokrata iró komponálta össze, aki valószínűleg még nagyon fiatal ekkora nézetek eredményes kifejezésére, mert a fényes és tekintélyt hozó „Diplomata" álnév alá rejtőzik. Tekintve azonban, hogy Tiszának betegségeit oly szakszerűen emlegeti, azt kell hinnünk, hogy orvos-doktor a „Diplomata", már pedig, ha a munkapártot orvosok kezelik és elemezik, akkor már igazi szívbeli részvéttel le kell sajnálnunk. Pick. A népiskolai rajzkiállitás. Az elmúlt heteknek tanügyi téren legjelentősebb eseménye a budapesti Iparművészeti Múzeumban rendezett gyermekrajz kiállítás volt. A kiállítást megelőző intézkedések és a megütött reklám után nagyarányú befirkált papirhalmazra volt kilátásunk, azonban kellemesen csalódtunk. Nemhiába művészember rendezte a kiállítást, de ott nyoma sem volt a túlterhelésnek és a betévedt látogató elkápráztatásának. Azt mondhatnók, kevés rajzot láttunk, ami azonban nem jelenti azt, hogy eleget ne lássunk mindabból, ami a tanítót, a nevelőt, vagy a tanügybarátot érdekelheti. A kiállított rajzok nagyrészét a fővárosi elemi iskolák növendékei készítették és csak csekély számmal volt képviselve a vidék. Igy azonban annál tanulságosabb volt a kiállítás. A vidékiek közül azon rajzokat állították csak ki, amelyek jellegzetesek és hol a tanítók nem kötik szorosan magukat a tantervek, különösen a miniszteri tanterv sok tekintetben túlhaladott rendelkezéseihezs Vidéki iskoláknak, különösen ahol pedáns és bürokratikus az ellenőrzés, valósággal nyűgei ,a tantervek, illetve talán nem is annyira a tantervek, mint az azok betűin komolyan rágódó és kellő szakértelemmel nem biró ellenőrök. Ha vidéki tanitó, különösen falusi, végignézi a fővárosi kollegák tanítványai által produkált rajzokat, sokszor a fejét kénytelen csóválni azon a sok idő- és pénz „pazarláson", melyet a rajztanításra fecséreltetnek. Nem azért, mintha nem találnák szépnek, helyesnek, meg kötelezőnek a rajztanitást, hanem mivel azt a „fényűzést" látják, amelyet ezen tárgyak tanítása alkalmával ki kell fejteni. , Valóban fejlettnek kell lennie akkor kultúránknak, amikorra ilyen rajzokat a legkisebb falu iskolája is ki tud majd állítani. A min. tanterv követelte „természet után való rajzoltatás" sehol sem tűnik elő e kiállításon holmi hivatalos iskolai szinben. Élet, az ártatlan, kedélyes, gondos, gyermeki lélek megnyilvánulása mosolyog felénk a kékfejü, fekete nyelű kisbaltáról épen úgy, mint a piros cseresznyék, zöld uborkák, vagy a tarka virágok képeiről. Különösen helyes azon gondolat, hogy csak a gyermekeknek tetsző dolgokat rajzolták természet után. A kisebbek Mikulásokat, krampuszokat, huszárt, ágyút, kocsit, babát, napernyőt, tollasAz áldozások száma évenkint eszerint 25— 30—36 ezer. A sz. gyónás be van osztva. Külön napon gyónnak a Magdolnák (kedden), külön a Consacréek (szerdán) — a Mária gyermekek (csütörtökön) — az esdők (pénteken) — a többiek sz. József, sz. Alajos és új gyermekek (szombaton.) A növendékeket a Jó Pásztor szerzetesnők gyermekeknek hívják, viszont a növendékek a szerzetes nőket: „kedves anyák "-nak. A Jó Pásztor szerzetesnőknek külön gyóntatójuk és külön gyónószékük van. A gyónószék kettős szoba falába van illesztve. A gyónó ablak nemcsak ráccsal van ellátva, hanem a gyóntató felől átlyuggatott pléhhel, a gyónó felől szövettel; úgy, hogy a gyónó és a gyóntató egymást nem is láthatják, ők egymástól teljesen el vannak különítve. Külön bejáratú a gyónó szobája is, meg a gyóntatóé is. A zárdabeliek a külső ítemplomlátogatóktól ráccsal vannak elkülönítve. Ezen rácsnál áldoznak. Az oltár a templom közepén áll — kettős oltár. Egyik oldala a külsők felé, a másik a belső templom felé esik. Belépve a templomba, a 30 m. 55 cm. hoszszú — 10 m. 40 cm. széles — 13 m. magas templom csak kis kápolnának látszik, mert a külső hivek számára a templomból csak 10 m. 60 cm. áll rendelkezésre; a szentély mögött pedig magas farács emelkedik, amely a belső templomot a külsőtől elválasztja. A belső templomban vannak a növendékek, fölöttük a kóruson a Magdolnák. kalapot, a nagyobbak hegyet, házat, virágot, villamost, gémes kutat, lepkét, madarat stb. Az olcsó szines krétával való színezés kiválóan emelte a rajzokat és sok ilyen rajz felülmúlt némely festékkel kiszínezett feladványt. A papir sem okozott sok helyen fejtörést; bármilyen tiszta papiros jó elemi iskolában rajzolási célra. Fő, hogy rajz legyen rajta és meg lehessen ismerni, hogy mit akar ábrázolni. A kiállításnak azonban nem ezen előirt iskolai rajzok adták meg a karakterét, hanem az ösztönszerű, a gyermek magánszorgalmából készült és összegyűjtött rajzok, melyek nemcsak a szakemberek, de az egész nagyközönség érdeklődését is felkeltették. Ez az, ami nincs a tantervben s amit, — most már persze szégyen kimondani, — eddig üldöztek is az iskolákban. Ha valamely tanitó azlátta, hogy a gyermek rajzol, ha iskolai feladványát a csendes foglalkozási órán bevégezte és még maradt ideje, kíméletlenül elkobozta és megsemmisítette a „művészi kísérleteket" meglehetős menynyiségű dorgáló szó kíséretében. Holott az ilyen rajzok a legjellemzőbb bepillantást engedik a gyermeki lélekbe, melynek kutatására pedig korunk pedagógusai nagy apparátussal készülnek. Jelen sorok irója úgy az ilyen gyermekrajzokat, mint a gyermekek közt igen gyakran előforduló iskolai levelezéseket és egyéb Írásokat, egymás közti beszélgetéseket, elszólásokat, gyűjtögetve, jegyezgetve azt találta, hogy a gyermekpszichológia kimeríthetetlen kincsesbányájába ezen az uton a legkönnyebb bejutni. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett gyermekrajz kiállításnak legnagyobb fontossága tehát abban áll, hogy habár csak mintegy ösztönszerűleg irányt jelölt nemcsak a jövendő népiskolai rajzoktatásnak, de a gyermeki lélek megfigyelésének is. Hogy ez uj és,érdekes dolog, megmutatta a nagyközönség és a sajtó érdeklődése, bár nem lehet tagadnunk, a reklám is megtette a magáét. De hiszen ennek a századában élünk 1 Az ösztönszerű rajzok tárgyi változatosságában inkább a vidéki iskolák tanulói vezettek. Nem szólva a máris híressé lett sárközi gyermekrajzokról, amelyek különlegességükkel minden látogatót megleptek, bőven láttunk eredetiséget, technikát és gyermeklelket a képekben. Külön a fiúk, külön a leányok gondolatvilága ezerféle változatosságban nyilvánult meg munkáikban. Hát még ha az országban szerteszét élő gyermeki tehetségek rajzai találnának megértő összegyűjtőre! A pesti gyerekek ösztönszerű rajzai közül három ragadta meg különösen figyelmemet. Az egyik történelmi kép: Imre király Endre táborába megy. Két sátor, mellettük kékruhás bakák puskákkal. Közepén megy a király vörös palástban, bottal, fején koronával. A másik rajz egy villamos kocsit ábrázol, a legcsekélyebb részletek feltüntetésével. A harmadik a „Willax" kávékocka rekA szentély jobb oldalán ismét rács zárja el a Jó Pásztor szerzetes-nők oratóriumát. Ezzel szemben a sekrestye van. A sekrestye is kettős. A külsőben készül a pap az oltárhoz, a belsőben vannak eltéve az egyházi ruhák és a szerelvények. A belső sekrestyéből a külsőbe az egyházi tárgyakat „forgó" és mind a két oldal felöl kihúzható fiók segítségével közvetítik. E kettős sekrestye választó falába van beállítva a növendékek gyóntatószéke. A külső hivek külön gyóntató szobában gyónnak. Gyónhatnak: vasár- és ^ünnepnapokon d. e. 6 órától 3

/49-ig, hétköznapokon Vs órával a szent mise előtt. Szombaton a Va4 órai litánia után. A templomban 3 nagy festett szent képet és 4 nagy szobrot látunk. A képek közül az oltárkép a Magdolnák kórusának falán a Jó Pásztort ábrázolja, a másik kettő sz. Ágostont és Loyola sz. Ignácot. Sz. Ágoston szerzetesi szabályain nyugszanak ugyanis a Jó Pásztor kongregáció szabályai. Loyola sz. Ignác napján született a Jó Pásztor kongregáció alapitónője f Pelletier Eufrázia Mária; ugyancsak sz. Ignác napján nyilt meg ugy az angersi anyaház 1829 ben, valamint az óbudai is 1892-ben. Loyola sz. Ignácot különben is nagyon tisztelik a Jó Pásztorok. A négy szobor: Jézus sz. Szive, Szűz Mária, sz. József és sz. Alajos szobrai. A falak és az ablakok festettek. Szószéke is van a templomnak. A külső hivek minden vasári és ünnepnapon d. u. 4 óra-