ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-09-27 / 39. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. szeptember 27 39. szám ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Támogassuk „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művé" t! Esztergom, szeptember 26. (MyJ.) A magyar katholicizmus az ö nemes felhevülésében, melyet az elmúlt nagygyűlés gyújtott meg benne, úgy áll előttem, mint egy erőtől duzzadó ifjú, aki rálép az élet küzdőterére feszülő izmokkal, lihegő kebellel, a jövőnek nagy programmjával s ragyogó szemeiben győzedelmi vággyal. S mert minden nemes buzgalom a munkaközben nő naggyá s az elért sikerekkel villanyozza idegeit, de elernyed, ha munkakört nem talál, sietünk a magyar katholikus társadalomnak megjelelni egy oly terét a tevékenységnek, melyen a legnemesebb ambícióval dolgozhatik: a katholikus gyermekvédelmet, mely törvényes szervezetté a Rajner Lajos dr. püspök és általános érseki helytartó apostoli buzgósága folytán keletkezett, a magas kormánytól jóváhagyatott és a bibornok hercegprímástól megerösitett ^Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve« nevü egyesületben lett. Hogy az egyesület, mint önálló szerve a keresztény tevékenységnek, fog-e működni, vagy mint a nagygyűlésen hangzott, a kath. patronage-egyesületekkel összeolvadva fogja nemes munkáját kifejteni, azt a vezetők bölcs belátására bizzuk, de bármint legyen is, az egy bizonyos, hogy az elhagyott gyermekek védelme a társadalomnak széleskörű támogatása és áldozatkészsége nélkül lehetetlen, már pedig szükségessége minden kétségen fölül áll. A katholikus gyermekvédelmet szükségessé teszi első sorban is a legalsó néposztályok erkölcsi züllése, kik a rájuk szégyent és terhet hozó gyermekektől ugy akarnak szabadulni, hogy kiteszik uton-utfélen, vagy a mi még rettenetesebb : elpusztítják. A krisztusi szeretet Kínában ezeket a kisdedeket felneveli és megveti velük a keleti kereszténység alapját, tehát értékesiti őket az egyház számára; a magyar kereszténységnek sem szabad e szeretet-munkában hátramaradnia, azokból a fattyúhajtásokból, beoltva a vallás nemesítő erejével, buzgó katholikusok lehetnek egykor. Nem kell félni, hogy ezzel a bünt fogjuk előmozdítani, mert könnyelművé tesszük a nőket, hiszen a könnyelmű ugy is vétkezik és ha vétkezett, segit magán. Ellenkezőleg, kevesbbiteni fogjuk a gyermekgyilkosságokat és megmentünk a társadalom számára számtalan gyermeki lelket. Kell a kath. gyermekvédelem másodszor azon sok apátlan, anyátlan árva miatt is, akik elvesztvén szüleiket, nevelő kéz nélkül elzüllenek, elvadulnak, vagy más vallású árvaházakba és szabadkőműves intézetekbe kerülve, elvesznek az egyház számára. Miért ne tökésitenök az ö leikeiket is magunknak!? Hát még mennyi, mekkora légió azoknak a száma, akiknek vannak szüleik, de talán jobb volna, ha nem volnának. Az apa züllött, iszákos; az anya durva és erkölcstelen, gyermekeik a piacok rémei. Minden városban van belőlük elég. Óh, de mennyi szükségük volna ezeknek kegyetlen szüleik helyett a keresztény szeretet által nyújtott nevelésre és hány becsületes ember válnék belőlük! A buzgóság a szenvedések láttán nö. Azért mutattam be rövid vonásokban a társadalmi nyomorúságot a gyermekek világában, hogy a lelkeket megindítsam, a segítségre siettessem. A gyermek olyan, mint a márvány; ha eldobom, semmi sem lesz belőle; ha kezébe veszi egy kontár, csinál belőle idomtalan alakot, de a művész inspirációjának alávetve, remek alkotás lesz belőle. A nevelésben a legnagyobb művész az egyház, tehát az egyházból kiinduló gyermekvédelem a társadalom számára leghasznosabb munka. De tegyük fel, hogy tud az egyházon kivül más is nevelni; a lelkek nevelésével a mennyország számára Krisztus egyedül az anyaszentegyházat bízta meg, ha tehát mi szeretjük az emberi lelkeket, akkor az elhagyott gyermekek nem akármilyen keresztény, hanem kizárólagosan katholikus neveléseért nem fogunk visszariadni az áldozatoktól, ezzel Krisztusnak teszünk szolgálatot. De bizonnyal tudja minden szülő, hogy csak egy gyermeknek nevelése is mennyibe kerül, mennyi pénz kell akkor a nagy társadalom kivetett, züllött és árva gyermekeinek kiművelésére! Nem is lehetséges ez máskép, mint ha minden egyes kiveszi részét az anyagi áldozatokból. A gazdagok forintjaikkal, a szegények filléreikkel siessenek segiteni az elhagyott gyermekek ügyén, de ne legyen keresztény ember, aki az áldozatból részét ki nem veszi. Akiknek anyagi viszonyaik nem engedik, hogy alapitó (500 kor., mely összeg két részletben fizethető) vagy rendes (2 kor.) és pártoló tagok (1 kor.) legyenek, adjanak össze filléreket és tanítóik, plébánosaik utján küldjék az egyesületnek Esztergomba. Szövetkezetek, pénzintézetek, körök, iskolák, mikor jótékonyságot gyakorolnak, ne feledkezzenek meg a gyermekvédelem nemes müvéről. Azokból a fillérekből emberek nevelödnek, lelkek nemesednek, nö az anyaszentegyház, boldogság árad a társadalomra és gazdagodik a mennyország. ÁZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Az Örök-imádás temploma Budapesten. Ali már a hatalmas emlék Isten dicsőségére, a jámbor lelkek Örömére; meg van már az a hely, ahol a legméltóságosabb Oltáriszentség imádása a kifejezett cél. Hatalmas tornyával emelkedik ki e templom a mindennapi élet szürke palotái közül, ékes külsejével, komoly architektúrájával tagozza az utca külső profán képét. A nagy városi sürgés-forgás közt lelki menedéket nyújt a fáradt, idegeiben zsibbadt embernek. Ide menekülve áhítatos,csendben feledjük a világ sok-sok baját; s az Úr védő szárnya alatt a zaklatott háborgó kedély megnyugvást, a szorongatott vergődő lélek vigaszt nyer. Az Oltáriszentség imádására az Üllői-ut 75'—77- számú telkein épült fel e felszentelt csarnok, mely egyszersmind a megdicsőült Erzsébet király-asszonyunk emlékét is őrzi. Az őszinte magyar kegyelet nemesszivü adakozói jóvoltából emeltetett Istennek nagyobb dicsőségére. 1904. évi május hó io-én tétetett le az alapköve Őfelsége a király jelenlétében, s azóta közel négy és fél esztendő kellett ahhoz, hogy rendeltetésének átadható legyen. A templomépitő-bizottság huzamos időn. át keresett helyet a templomnak, különböző tervek merültek fel az elhelyezést illetőleg, mint p. o. a X. ker. Rezső-tér a tisztviselő-telepen, az I. ker. Naphegyen stb., mig végre a mai helyén állott házak vétettek meg s elhatároztatott, hogy a templom és a vele kapcsolatos oltáregyleti ház és zárda e helyütt fog felépíttetni. A hely kérdése el lévén döntve, a tervek elkészítésére eszmei pályázat hirdettetett, s a pályázati idő lejártára, 1903. évi szeptember hó g-ére, 8 terv érkezett be, melyek közül a nagynevű alapítók és hírneves müépitőkből álló bizottság az első dijat Aigner Sándor, a második dijat Hofhauser Antal, a harmadik dijat Sztehló Ottó műépítészeknek ítélte oda. A templomot épitő egyesület közgyűlése a pályázat sorsa felett úgy döntött, hogy a két első dij nyertesét új pályázatra hivta fel, hol a szellemi verseny dija a tervezet kivitelével való megbízatás volt. Az újabb pályázatból Aigner Sándor budapesti műépítész terve került ki győztesen, ki megbízatott a mű kivitelével is. Miként az ma már mindenki által látható, feladatát a cél magaslatára emelkedve, finom architektonikus érzékkel és az ügy természetében rejlő nemes ambícióval, a szivet megragadó módon, fenséges egyszerűséggel oldotta meg a művész. A pályázat kiírásakor 700 ezer korona volt a költségekre megállapítva, mely Összeg azonban az épitkezés folyamán egy millióra szökött. A templom külseje gótikus sülben épült egy toronnyal. Belül a belépőre igen jó hatást tesz a nemes összhang: az egyszerűség párosulva a fenségessel. A főbejárat küszöbét átlépve, jobbkéz felől látható álló helyzetben a boldogult királyné márvány alakja. A szobor formái a nagy királyné méltó mását tünteti fel márványban megörökítve. Ott áll nemes alakja, mintha csak élne, szelíd tekintetével a távolba mereng . . . Mennyi érzés, mennyi költészet, művészet a hideg márványban ! Zarándokolj oda édes magyar testvérem és nézve érezd át azt a varázst, melynek leírására tollam itt képtelen. Nemzetünk jóságos angyala van itt megtestesítve, őrködve lebeg nagy szelleme felettünk, édes hazánk iránt táplált szeretetünk erősödik meg lelkünkben és összeszorul szivünk; fájlalva még most is azt a nagy csapást, melyet a gonosz elvetemültség zúdított ránk a távol idegenből. Ihletett lélekkel tekint vissza a szemlélő a főbejárattól balra álló márványból faragott kereszt-oltárra. Milyen szép gondolat, csodás összhang! Az oltárt domináló hatalmas feszület az oltár igazi ékessége! A szenvedés, a megváltás fája; édes, bánatos örökségünk, lelkünk élete, örök boldogságunk lépcsője. A templom előtere ez, ahol most állunk, harmonikus, eszmegazdag hely, hol az érzés a domináló elem a csodás vonatkozásban, mely a hideg anyagban a művész keze által megörökítést nyert. De lépjünk beljebb. Előttünk van a hatalmas ivezett főhajó, mely leleményesen pilléreken álló