ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-08-09 / 32. szám

a jelen sorok közlésére. A színdarabban szereplő személyek: Szerkál Aranka (Szidónia), Molnár Erzsike (Hermin), Kabina Károly (dr. Faragó), Csicsmann Károly (Ravianszki), Schweitzer János (Pennás) és Glúd Ferenc (Vazul) mindnyájan a lehető legjobban iparkodtak megfelelni feladatuknak. A végén még Fazekas Dezső énekelt egy vig kupiét. Az előadás után kezdetét vette a tánc, mely csak a késő hajnali órákban érte végét. Egy jelenvolt. * Tanitóválasztás. Szőgyénben az újonnan szervezett hetedik osztálytanítói állásra az ottani iskolaszék Borz Lajos oki. tanítót, a helybeli tanitóképző jeles volt növendékét választotta meg 19 pályázó közül. * Mégis Ők az urak. Párkány-Nána és Esztergom között a forgalom lebonyolítását a párkányi bérkocsisok tartották kezükben. Annyiért vitték ki vagy be az utasokat, amennyiért akarták, akkor mentek ki mikor akartak : szóval az ő kényükkedvükre volt bizva a közönség. Az esztergomi fiakker megbízhatóságát ők nem ismerték. Igaz ugyan, hogy ha jó kedve van, a feléért vagy negyedéért viszi ki a »pasast* a párkányi hídfőtől az állomáshoz. A párkányi bérkocsisok uralmán egy jóeszü talján fogott ki, mert társaskocsi járatot indított Esztergomból. A közönségnek is jó volt, neki is jövedelmezett. Erre jött aztán a párkányi omnibusz. Tajtl, a talján esztergomi omnibuszos meg se érezte a konkurrenciát, bár a párkányi társaság sem panaszkodhatott. A párkányiak gondoltak hát egyet és megvették a derék talján omnibuszát lovastól, pokrócostól, ostorostól: 850 forintokért. A társaskocsiban ült öt darab közönség, ez volt a ráadás. Mikor a párkányi polgár felült a gazdát cserélt omnibusz bakjára, mosolyogva gondolta : mégis mi vagyunk az urak a párkány nánai úton. * Az Úrangyala zászlója. Amint értesülünk Udvard lelkes hivői és tantestülete, a kathoíikusokért csüggedést nem ismerve-lelkesülő és lelkesítő Szabó János főtanitó vezetésével meglepően haladnak előre az Úrangyala 600 éves jubileuma megünneplésének előkészítésében. Már az idén, Nagyboldogasszony napján kezdetét veszi az Ürangyalának szentelt zászlók bontásának sorozata Mária országában. F. é. aug. 15-én szenteli föl Giesswein Sándor dr. orsz. képviselő, kanonok sok község és egyesület küldöttségileg való részvétele mellett azt a remekművű zászlót, melyet Udvard községének ker. szociális érzelmű munkásnépe készíttetett Nagyasszonyunknak. A zászló a besztercebányai irgalmas nénék révén szent Vince leányai kezéből került ki. Két hatalmas zászló összetétele ez, melyeknek egyikén az angyali üdvözlet van képben megörökítve e körirattal: »Udvard, 1309 —1909.« A kép felett a kereszt tündöklik s alatta: »E jelben győzünk.« A másikon ekével szántó angyal látható, Sz. Izidor A csőben levő elektromos fény messzire szórta sugarait a tenger vizébe, ugy, hogy 10—12 méterre is lehetett belátni a titokzatos tengeri életbe . . . Vagy 12 percig lehettünk a tenger alatt. Én persze folyton sürgettem a felfelé való szállást (s gondolom, hogy mindenki, kinek drága az élete, hasonlóképen cselekedett volna), végre a tenger felszinére jutottunk. Boldog voltam, nagyon boldog, örültem, hogy semmi bajom sem lett s a Mindenható oltalmába vett. — Még egy-két szót a torpedók feladatáról. A tenger alatt járó torpedók és naszádok feladata abból áll, hogy a nagy hajókhoz lőtávolba férkőzzenek és mielőtt amazok észrevennék őket, rájuk küldjék a viz alatt járó torpedót. Ha a torpedónak nem sikerül észrevétlenül az ellenség közelébe jutnia, akkor a nagy hajó ágyútüze pillanat alatt elsüllyeszti a gyenge kis naszádot. Ha pedig oda férkőzött, még mindig kérdés, tud-e alsó fúrójával az ellenséges hajón lyukat fúrni és idejekorán menekülni a megtámadott nagy hajó tüzvonalából. Találnia kell, halálos zavarba kell hoznia az ellenséget, hogy gyors futással visszatérhessen saját hajórajához vagy a kikötőbe. A kapitánytól szívélyes bucsut véve, szívességét, fáradozását hálásan megköszönve, magát a várost kezdtem tanulmányozni. A kapitány egy ideig még velem sétált, azután a laktanyába ment. Pola egyéb nevezetességeiről, valamint további tengeri utazásomról majd a jövő számban lesz szó, a mikor is egyúttal befejezem rövid útleírásomat. ugyanis egy fukar gazdánál béreskedett, ki — bár Izidor a legeredményesebben működött szolgái között — mégis ellenezte a szent mise hallgatását. Újra és újra megtiltotta neki s egy dombról leste munkáját. Mikor azonban a harang megkondult, mégis abbanhagyta a munkát s sz. misére indult. S amig odajárt, angyal jött le az égből s végezte helyette a szántást, E kép körirata: »Az udvardi ker. szoc. egyesület, 1909.« A két szögleten kaszával keresztezett búza kéve, illetve kapával keresztezett szőlő látható. Alul: »Ave Maria« van kihimezve. Köröskörül nemzeti színű szegélye van a zászlónak, melynek hordása 3 férfierőt igényel. * A hadseregszállitások és a gazdák. A gazdasági egyesületek körében már régóta foglalkoznak azzal, hogy a hadseregi szállítások ügyeinek elintézése, egy külön szervezetre bizassék, mely egyrészt a gazdaközönséget kellőleg kioktatja a hadseregi szállítások elvállalásánál szükséges eljárásokra, másrészt ellenőrzi a hadsereg részére történő szállításokat. Legutóbb mint Komáromból jelentik: a komáromi gazdasági egyesület bizottságot alakított, mely a hadsereg számára történő szállítások ügyét intézi. Ezt megtehetné az esztergommegyei gazdasági egyesület is. * A városi mészárszék ügye. Az Esztergomban felállítandó városi mészárszék ügye mármár dűlőre jutott e héten. A város polgármestere már szerdán megbízott egy helybeli vágómarhakereskedőt, hogy a város számára egy jobb és egy közepes minőségű vágómarhát szállítson. Ezt a két darabot már mint az első próbavágást szombaton és vasárnap akarta kiméretni a közönségnek, de ez a mészárosok közbevetett mozgalma miatt elmaradt. Az iparhatóság ezek után behatóbb tanácskozásra hivta a mészárosokat, kik szerdán este küldöttséget menesztettek a polgármesterhez, melyben egy memorandum benyújtását jelezték. A polgármester tehát felfüggesztette a próbavágásra tett intézkedését. Ezt pedig •—• mint utóbb kiderült — kár volt tennie, mert a mészárosok nem, hogy engedtek volna, hanem a memorandumban kereken kijelentették, hogy az árakat nem szállítják le s oly számitással álltak elő, mely szerint ők a mai áraknál is épen csak hogy rá nem fizetnek a mészárszékre. Másfél heti munka és idő hiábavalónak bizonyult. Az egész város közönsége türelmetlenül lesi és várja a városi mészárszék megnyíltát, mert mindenki meg van róla győződve, hogy olcsóbb húst kaphat és a város sem fizetne rá a vállalkozásra. * Szociáldemokraták a megyében. A vörösek újból iparkodnak a megyében tért hódítani s évek óta mesterkednek már azon, hogy a megyei bányák népét bemaszlagolják. Ma Piszkén tartanak népgyűlést, Karvárói pedig azt az értesítést kaptuk, hogy ott már meg is alakult az »Orszagos Munkásvédő Szövetseg« helyi csoportja. A birkafogdosás tehát megindult újra s csak az különös, hogy a népnek Istentől s embertől kirendelt vezetői nem tudják ellensúlyozni a mozgalmat! Talán nem is tudnak róla ? * Primieia. Ritka fényességű és örvendetes ünnepélyben volt része Deáki (Pozsony m.) község róm. kath. lakosságának. Ugyanis július hó 26-án mutatta be első szent j mise áldozatát az Urnák dr. Serédi Jusztinián, szent Benedek-rendü ujonan fölszentelt áldozár. Fényes volt ez ünnepély, mert csakugyan azzá tette ezt a szülői szeretet, az Isten iránti szívbeli hála fényes ragyogásának szemlélete a lelkeknek tükrén, a jó szülők tisztes arcain . . . azzá tette az ujmisést környező paptársak, mint Krisztusban testvérek, szives készségű oltári szolgálatának tündöklése . . . azzá tette az összesereglett hivők ezrei buzgó részvételének kegyes áhítata. A fényes és örvendetes ünnepélyen megjelentek a községbeli összes hivők; a helybeli intelligencia; a kerületi paptársak s az ujmisés rokonai, ismerősei és jóbarátai. A papság közül ott volt: Ribány Olivér peredi, Huszár István királyrévi, Janics Ferenc vágkirályfalvi, Koday Gyula kossuti plébánosok; dr. Erdélyi László és Meszlényi Lambert sz. Benedekrendü főgimnáziumi tanárok. Az ünnepélyes uj szent mise teljes segédlettel 10 órakor kezdődött. A szokásos alkalmi és ünnepi egyházi szónoklatot dr. Vargha Samu deáki-i plébános, az ujmisésnek manuduktora tartotta. Szerettünk volna ezen igazán tudományos, a theologiai érvekben bővelkedő s a hallgatóság szivét megindító, könnyekre fakasztó szónoklat részleteire bővebben kiterjeszkedni, de e lap tere nem engedi. A tudományos ünnepi szónok nevének csak említése is, már elég garancia ahhoz, hogy szónoklatát a legnagyobb dicséretekkel halmozzuk el. A templomi ünnepély után az ujmisés szülei házánál fényes ebéd várta a vendégeket, melyen a község elöljárói, a rokonság, az intelligencia s a szereplő papság vett részt. Az ebéd folyamán ékes toasztok hangzottak el. Elsőnek emelkedett szólásra dr. Vargha Samu helybeli plébános, ki az ő klasszikus tudományával ügyes és érdekes fordulatokban méltatta és rajzolta az ujmisésnek múltját s e szép múltból még szebb jövőt kívánt neki. Utánna dr. Erdélyi László szólott, ki az ő megszokott kedves modorával, virágos nyelvezetével, szintén az ujmisésre emelte poharát, éltetve őt és kedves szüleit. Megjegyzendő, hogy dr. Serédi Jusztinián, az ujmisés, a hazai magyar, német és tót nyelven kivül folyékonyan beszéli a spanyol, angol és francia nyelvet is. Isten éltesse ezen törekvő, szép tehetségekkel megáldott ujmisést! Az ujmisés a jogi tudományok bővebb elsajátítása céljából ismét Rómába disponáltatott, ahonnét az Anzelm-kollégiumból nemrég tudori koszorúval érkezett haza. H. I. * Esztergom egészségügyi állapota f. év július havában nem volt valami kedvező. A járványos betegségek között 9 vörheny, 4 tífusz, 5 kanyaró, 1 gyermekágyi láz és 1 roncsoló toroklob eset volt, melyek azonban halállal nem végződtek, A járványos betegségek között egész éven át a vörheny volt az uralkodó. Év eleje óta iii eset fordult elő, mely közül 13 halállal végződött. Más betegségek között számosabban fordult elő gyermekeknél a bélhurut, felnőtteknél pedig a gyomor- és bélgörcs, ami a gyümölcs- és uborkaszezonnak tulajdonitható. Július havában 30-an haltak meg, köztük 8 hét éven aluli gyermek. A betegségek között különösen a tüdőlob és bélhurut szedte áldozatait. Rendkívüli kóresetekként: egy 3 éves kis leány forró lúgba esett, egy 5 éves fiúcska pedig barackmagtól súlyos mérgezést szenvedett. Sziklár János részeg fővel a kis Dunába fult. •— A piac, mészárszék és hentes üzlet többször megvizsgáltatott; épp úgy a korcsmák, vendéglők, pékműhelyek és szikvizgyárak is. Lakás vizsgálat 2 esetben, fertőtlenítés 6 esetben fordult elő. * A pozsonyi orsolyaszüzek ünnepélye. Igen megható ünnepélyt rendeztek a pozsonyi Orsolyaszüzek a mult héten. Czafkovszky Evariszt pozsony-ujvárosi plébános ugyanis természetes kövekből épített csinos grottát emeltetett a nevezett nővérek kolostori kertjében s a grottába egyenesen Parisból hozatta életnagyságban a lourdesi Boldogságos Szűz és a kis Bernadette szobrát. A szentelést az Orsolyanővérek lelki igazgatója, báró Jeszenák Gábor kanonok végezte, mig a gyönyörű alkalmi beszédet maga Czajkovszky mondotta. A szépen sikerült ünnepélyen részt vett a pozsonyi káptalan több tagja, azonkívül számos hivő, az Orsolyaszüzek égő gyertyát tartottak kezükben, a növendékek pedig Máriás lobogójuk elővitele mellett elénekelték a az Ave Máriát. A kis barlang a szent Szűz lourdesi megjelenésének 50-ik évfordulója emlékére emeltetett. * A nagytapolcsányiak bajai. Az elemi fiúiskola már kimúlt. Most az apácák tettek Nagytapolcsánnyal ugy, mint szent Pál az oláhokkal. Szomorú dolgok ezek. Ma nem a pihenés és kényelem korát éljük. Fel kell venni a keztyüt az egyházat gyűlölő szemfülesekkel. Érdekes és szomorú dolog, hogy az itteni közbotrányos keritésü temető ügyét a közigazgatás akarja kezébe venni oly módon, hogy a temető terhére akar felvenni kölcsönt annak bekerítése céljára. Pedig sokat lehetne itt tenni egy kis iparkodás mellett. A plébánia jövedelem dolgában ritkítja párját; 6000 lélek gondozásánál három segédje van a lelkésznek ; előző időkben a vidéki papság is kezére járt az itteni lelkésznek. Mily előnyös helyzet, és mily szomorú állapotok vannak most itt. ^Birkák a kávéházban. Nagy riadalmat okozott a minap a Kossuth Lajos utcai »Emke« kávéházban egy birkanyáj. A vezérkos, a kolompos, nyugodtan bandukolt a birkasereg élén és egyhangú méla kolompozással csalta maga után a birkaszervezetet. Egyszer csak azonban a szembe jövő katonai zenekar rázendített egy tüzes nótára. A kolompos kos megállt s mikor látta, hogy *a banda közeledik ijedtében inába szállt a bátorsága s beszaladt, bemenekült az »Emké«-be. A birkanyáj mit tehetett egyebet: berohant utána. Volt nagy riadalom. A vendégeket feldöntötték székestői, felugráltak a biliárdra és általában úgy viselkedtek, mintha sohasem lettek volna még kávéházban. A kávés pincéreivel együtt kergette a kellemetlen vendégeket,