ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-10-11 / 41. szám

Sándor gróf emlékszobrának leleplezésénél az egyesület képviselteti magát s kegyelete jeléül a szobor talapzatára koszorút helyez. — Megválasztatott a biráló bizottság a Párkány községben tartandó lódijazásra, amelyen 600 korona állami és 400 korona gazdasági egyesületi dij osztatik ki. — A választmány tárgyalta a Szőgyén községben tervezett körállatorvosi állásra vonatkozó községi véleményeket, továbbá a lépfene elleni kötelező védojtásra alkotott megyei szabályrendeletet, ezenkívül elintézett több kisebb ügydarabokat. * Iskolaszentelés. Ma vasárnap Visegrádon iskolaszentelés lesz. Az uj róm. kath. iskolát Andor György dr. prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgató fogja szentelni. Az ünnepélyes szertartás délelőtt 3

A 10 órakor veszi kezdetét. * Schreiber Aladár esperesi kinevezése. Emiitettük egyik utóbbi számunkban, hogy Schreiber Aladár ipolysági plébánost a főegyházmegyei hatóság a drégelyi kerület h. alesperes-tanfelügyelőjévé nevezte ki. A kinevezés városunkban mindenütt nagy örömet keltett. Schreiber Esztergom szülötte, kiterjedt rokonsága városunkban lakik, ahol igen sokan ismerik a derék, buzgó plébánost. Schreiber esperesnek különben nemcsak a hitélet terén, hanem a társadalmi téren is vannak érdemei. Mint Hont vármegye bizottsági tagja lelkesen karolja fel a megye ügyeit, a nemzeti ellenállás idején ő volt a megyei egyesült ellenzék egyik előharcosa. A néppárt lelkes hive, a jótékonycélok áldozatkész támogatója. Kinevezésének mindnyájan örvendünk. Ad multos annos! * Autonómiai képviselőjelölt. Múltkori számunkban emiitettük, hogy már folyik a szavazás az alsópapság körében az autonómia kongresszusra küldendő jelöltre. A három kiváló jelöltön kivül az alsópapság egy tekintélyes része, mint értesülünk, Túri Béla, az »Alkotmany« főszerkesztője mellett foglal állást. Publicistikai kiválósága, nagy jogi tudása, az autonómiáról irt szakmunkája s ritka egyéni tulajdonai valóban kiválóan rátermetté teszik a fontos küldetésre. * Ismét a „Ne temere." Balthazárék dicsőségét megirigyelték az ág. evangélikusok, mert ők is a leghatározottabban tiltakoztak a »Ne temere« életbeléptetése ellen. Sztehló Kornél vázolta a decretum »serelmeit,« majd felolvasott egy deklarációt, melyet a kormányhoz fognak felterjeszteni. Érdekes dolog, hogy Kálvin és Luther hű követői mennyit nyargalnak a pápai dekrétumon, pedig abban •— miként ezt már többször kimutattuk — semmiféle sérelem nincs. Persze Zsilinszky úrnak kellett felszólalnia. Felállt nagykegyesen és a »serelmeket« jó csomó ferdítéssel toldotta meg. Másszóval ismét ütött egyet a katholikusokon a »türelmes« főúr, minket azonban egy cseppet sem bosszant a beteges agyú volt államtitkár úrnak eme legújabb kirohanása. * Kmety Károly és Esztergom. Egy kis töredék erőnek erejével azt akarja, hogy az egész város ugorjon Kmety után a sötétbe. Vagyis, hogy Esztergom város polgársága szavazzon bizalmat Kmety Károlynak azért, hogy ott hagyta a pártját. Nekünk semmi kifogásunk ellene, nem is lehet, mert hisz ki ne volna bizalommal Kmety iránt, hogy ő eddigi politikáját fogja követni. De mást mond ám a közhangulat. Azt mondja, hogy Kmety politikája nem helyes, ártalmas a városra, a nagy közérdekre, mert mi nem Kmety Károlyt választottuk meg benne, hanem a nemzeti vezéreket követő politikust. Senki sem kötötte ki Kossuthtól és Apponyitól, hogy Kmetynek okvetlen a delegációban kell lennie, Kmetytől sem követelte senki Esztergomban, hogy a kormánynak, ahol lehet borsot törjön az orra alá és végül senki sem követelte Kmetytől, hogy lépjen bele a 48-ba, sem pedig, hogy ismét kilépjen belőle. Untig elég volt Esztergomnak az örökös és okvetetlen ellenzékieskedésből. Elértük a célunkat: ellenzékiek voltunk, hogy az ellenzéket hatalomra segítsük. És most megint rontsuk le, amit felépítettünk ? vagy erőnek erejével ugy teszünk mint a vásott gyerek, ki egész nap ordított. Hiába adtak neki akármit, ő csak ordított. Végre megkérdezték, hogy hát mit is akarna? Ordítani akarok / Mondta a papa öröme és mama kedvence. Esztergom polgárságának nagy zöme pedig nem igy gondolkozik és tudja, ha Kmetynek bizalmat szavazna ugy, ha nem is kifejezetten de bizonyos tekintetben bizalmatlanságot mondana a nemzeti politika vezéreinek. Kmety politikájának hivei -— azt mondják éppen egy kormányhoz közelálló politikus suba alatti biztatására, — iparkodnak a bizalom nyilvánításra, de belátták, hogy ez nehezen menne, mert sokan vannak azok, kik nem helyeslik a tervet. Nem lehetetlen azonban, — hogy a bizalmi kérdést mégis megoldják a 48-as egylet keretében, másnapra pedig tele lesz »A Nap« és föld, hogy Esztergom város bizalmat szavazott Kmetynek. De igazán nem is tudjuk elgondolni, hogy miért ne szavazhatnánk Kmetynek is, a kormánynak is, a 48-as pártnak, az alkotmánypártnak, a néppártnak és mindenkinek bizalmat. Természetesen az más kérdés, hogy bizalmat kapunk-e cserébe mindenkitől, vagy pedig a megbízhatatlanság bélyegét: kicsinylő mosolygással fűszerezve * Szabó Mihály pere. Emiitettük annak idején, hogy Ventwini és társa únyi lakósok ellen Szabó Mihály volt honti darabont-megyefőnök panaszt emelt a helybeli kir. járásbíróságnál, mert őt darabont működésére vonatkozólag sértő szavakkal illették. A kir. járásbiróság a vádlottak egyikét felmentette, mig a másikat, ki becsületsértő kifejezéseket is használt, 30 koronára büntette meg. Az új törvény értelmében azonban a büntetést csak feltételesen modta ki. * Rendőrőrs a városházán. Az I. sz. rendőrőrsöt a Horánszky utca Szilva-féle házból áthelyezték a városházára. A legénység már átköltözött a számvevőség volt helyiségeibe. A Botytyán-palota tehát újból őrséghez jutott, amiként azelőtt soha nem is volt anélkül. Az igaz, hogy az őrség most kissé távolabb esik a »külsőség«-től, ahol a bicsak dolgozni szokott, ámde a telefonnak a Rudnai-téri hídmérleghez való áthelyezése segíthet a bajon. Onnan szükség esetén értesíthetik a rendőrséget, mely idejekorán a veszedelem helyén teremhet. * A megye őszi közgyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósága tudvalevőleg f. hó 15-én tartja rendes őszi közgyűlését. A tárgysorozat 214 pontból áll, de nem lehetetlen, hogy még egy néhány sürgős dolgot vezérelnek a közgyűlés elé és póttárgysorozatot adnak ki. A tárgysorozat érdekesebb pontjaiból közöljük az alábbiakat: A közigazgatási biróság Mánya Dömötör megyebizottsági tagságát megsemmisítő állandó biráló választmányi határozatot helybenhagyja. — Belügyminiszter a várnagy teendőiről és szolgákról alkotott szabályrendelettől a jóváhagyást megtagadja. — Kereskedelemügyi miniszter leirata az »Esztergom városi és állami telefonhálózat«-nak a »Budapest környeke« hálózatba való felvétele tárgyában. — Az esztergomi járási főszolgabíró hivatalnál újonnan rendszeresített I-ső osztályú szolgabírói állásnak, valamint az ezen állás betöltésével netán megüresedendő egyéb tiszti állásoknak választás utján való betöltése. — A vármegye alispánja bemutatja a székházépitő bizottság javaslatát a vármegyeház átalakítására vonatkozólag. — Jendrasik Alfréd számlája a vármegyeház átalakítására vonatkozó tervek stb. elkészítéséért járó 2984 kor. végjárandóság kiutalása iránt. — Párkány község képviselőtestületének a szolgabírói és járásbirósági hivatalok áthelyezése, úgy a községi vendéglő átalakításához szükséges 200.000 koronás kölcsön felvétele tárgyában hozott határozata. — Esztergom vármegye alispánja bemutatja az 1907. év szeptember hó i-étől 1908. év augusztus 31-iki vármegyei közigazgatás állapotáról szóló évi jelentését. — A vármegye alispánja bejelenti, hogy a törvényhatóság kellő pénzalap hiányában az országos magyar gazdasági egyesületbe be nem léphet. — Pfalcz József építőmester kérelme a vármegyeház átalakításáról készített tervrajzok után felszámított 1550 kor. munkadíjnak kiutalása iránt. — Gerlei Dániel felebbezése a szab. kir. városnál április 6-án volt tisztújítás alkalmával megtartott kiadói választás ellen. — B. Szabó Mihály fellebbezése Uny község képviselőtestületének esőviz lefolyás helyreállítása tárgyában hozott véghatározata ellen. — Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának átirata a magyar jegybank felállítása tárgyában. — Somogy vármegye törvényhatóságának átirata a takarmányhiány megszüntetése tárgyában. * Népgyűlés Bajnán. Talán egyetlen község sincs vármegyénkben, hol a katholikus nép úgy összetartana, mint Bajnán. A fejlett szövetkezeti élet, a hitbeli és hazafias összetartásnak az alapja Bajnán van. Ez a község úgyszólván vezérszerepet visz a vármegyei katholikus községek között, mert leghamarabb vonul be Bajnára minden keresztényi alapokon álló mozgalom. A bajnaiak most vasárnap is nyilvános népgyűlést tartottak, melyen Weltner Lőrinc káplán volt a szónok. A gyűlésnek fő tárgya volt a sajtókérdés. Wellner meggyőző szavakban magyarázta meg a népnek a keresztényellenes sajtó rombolását és a jó irányú, tisztességes hirlapok hatását. Magyarország kereszténytelensége és minden a kereszténységet érő támadás a braun-vészi-bródi-féle patenttel ellátott sajtóból kerül ki, szükséges tehát, hogy a kereszténységnek is legyen erős sajtója. A keresztény sajtót csak úgy lehet erőssé tenni, ha maga a keresztény nép támogatja. Felhívta végül a szónok a népgyűlés tagjait, hogy kizárólag a katholikus sajtót támogassák filléreikkel, mert a sajtó a legerősebb fegyver a keresztény Magyarország megalkotására. Á népgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá a szónok ajánlatát és abban az elhatározásban mentek haza az emberek, hogy többé nem támogatják ellenségeink lapjait. I Simor Teréz f I £ nagynevű Simor I I János kardinális legifjabb húgát, Simor Teréz úrnőt temették tegnap szombaton igen meleg részvét mellett. A boldogult urnő magas korához képest meglehetős erős szervezettel bírt, a legutolsó pillanatig eszméleténél volt, csak az utolsó két héten át gyengélkedett, anélkül azonban, hogy a magas korral járó végelgyengülés ágyhoz szegezte volna őt. A halál is ott lepte meg őt a pamlagon. Csendesen, minden fájdalom nélkül aludt el s igy halála a lehető legszebb, legkönnyebb volt. Csütörtök délután V2 4 órakor sietett hozzá Marczy József vizivárosi káplán, hogy a haldoklók szentségeiben részesitse a testi erejében immár nagyon elgyengült beteget s fél órára rá visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek. Utolsó szava a szentségek ájtatos felvétele után ez volt: »Nyugodt vagyok, most engedjetek aludni.« S el is aludt a boldog feltámadás napjáig. A haldokló ágyát körülállották a szerető rokonok : özv. Zubcsek Mihályné, Vdczy Ambrusné és Nedeczky Miklósné, valamint a beteget gyengéden ápoló Anna nővér. Özv. Zubcsek Mihályné szépen előkészítette őt a szent gyónáshoz, hogy az örök Biró előtt minél tisztább szivvel megjelenhessen. Különben is nagyon ájtatos, vallásos lélek volt. Minden hónapban végezte szent gyónását és szent áldozását és másokat is gyakori szent áldozásra buzdított. Végrendeletét halála napján d. u. 1 órakor rendezte Janits Imre dr. közjegyző előtt, Seyler Vilmos főkáptalani főszámvevő és Pintér F. főkáptalani erdőgondnok, mint tanuk jelenlétében. Mindenre emlékezett és a végrendelet készítésénél teljes ép eszénél volt. Délután 4 órakor azonban eljött a kegyetlen kaszás és véget vetett nemes életének. A boldogult urnő holttestét másnap a vizivárosi plébániatemplomba vitték és ott a templomhajó közepén diszes ravatalra helyezték. A ravatalt délszaki növények környezték és szebbnél-szebb koszorúk ékesítették. Az ünnepélyes requíemet szombaton 10 órakor Rajner Lajos dr. püspök, ált. érseki helytartó mondotta Eitner Elemér főszékesegyházi Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roehe" F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).