ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-03-22 / 12. szám

A beszámoló után a képviselő ebédre hívta meg a 48-as kör elnökségét és választmányát, valamint más személyes jó barátai közül többeket. Megjelentek a vendéglátó képviselőn kivül Gyapay Pál, dr. Perényi Kálmán, dr. Fehér Gyula, Vimmer Imre, dr. Helcz Antal, Guzsvenitz Vilmos, Perger Lajos, Nedeczky Miklós, Pisuth Kálmán, Brutsy János, Hollóssy Rupert, Oltóssy Lajos, Mátéffy Viktor, Bagyary Simon, Grósz Ferenc, Draxler Alajos, Tátus János, Báníi Károly, Goldner Fülöp, Pelczmann László, Lintner János, dr. Katona Sándor, Walch Mátyás, Magyary László, dr. Prokopp Gyula, Dudás János, Nagy Antal, Rudolf István, Vitái István, Kreutz Antal, Zwillinger Ferenc dr., Osváth Andor, Trexler Antal, Magos Sándor, Gabanitz Ferenc, Horvát Mihály, Kósik Ferenc, Török József, Toldy János, Hegedűs József s végül lapunk szerkesztője. Az első pohárköszöntőt dr. Kmety mondotta barátaira. Én, úgymond, ma kivettem a részem a beszédből, tehát csak röviden, nem mint politikus, hanem mint jóbarát kérlek benneteket, ne felejtsetek el, tartsatok meg jóbarátságtokban. Brutsy János Kmettyt köszöntötte fel, biztosítván őt az egész város bizalmáról és barátságáról. Vimmer Imre a főispánt köszöntötte fel, mire Gyapay Pál főispán felelt. Felszólalását egy őszinte vallomással kezdte. O ugyanis már gyerekkorától hadilábon állott a professzorokkal. Hogy kiben volt a hiba, nem tudja, de soha nem tudott velük megegyezni, mert már diákkorában folyton arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud, ő azonban soha sem volt kíváncsi, hogy a professzorok mit tudnak. Ezzel a tulajdonságával most felhagy, mert Kmetyben megszerette a tanárt. Tanárjának tekinti és a mai beszámoló beszédét végig hallgatva kijelenti, hogy tanulni fog Kmetytől. Kmetytől, mondja a főispán, mindenki tanulhat, mert nincs senki, aki az ő képzettsége előtt meg ne hajolna. Őszinte szimpátiával üdvözli a képviselőt és tanárt, valamint a nevelés terén vele együtt buzgólkodó s jelenlevő tanárokat és azt kívánja nekik, hogy tanítványaik szintúgy beváljanak mint ők maguk. Guzsvenitz Vilmos Brutsy Jánost köszöntötte fel, mire az válaszolva, a tósztok sora véget ért. A képviselőt, ki ezzel befejezte beszédét, a közönség, melynek soraiban Gyapay Pál főispán is jelen volt, zajosan megéljenezte. Március 15-ének tulajdonképpeni ünneplése délután volt a honvédtemetőben. Az ősi város közönsége a Széchenyi-téren gyülekezett. A testületek és a város tanintézeteinek ifjúsága hosszú sorokban vonult ki nagy néptömegtől kisérve a nemzet szabadságáért meghalt hősök sírjához. A közönség közt vett részt az ünnepen Kmety Károly dr. is, ezzel is bizonyítván, hogy a nemzeti ünnepen a közönséggel érez. Az ünnepélyt a szokásos hazafias énekek és szavalatok töltötték be, melyek közül kiemelendőnek tartjuk az ünnepi szónok Prikkel Márián főgimn. tanár beszédét, mely tartalmas voltánál fogva méltán lekötötte a közönség figyelmét. A sablonos szereplést meghaladta az ifjúsági szónoknak : Kuppis Gyulának beszéde is. A fiatal VIII. oszt. gimnazista kitűnő stílussal megszerkesztett és teljesen a kor viszonyaihoz alkalmazott beszédével feltűnt a közönség előtt. Kuppis különben nem csak ez első szereplésével jött vonatkozásba a 48-as idők legendás márciusi ifjaival, de családja révén is. Kuppis Gyula ugyanis unokaöcscse annak a Kuppis Károlynak, ki Petőfinek legjobb, legbensőbb barátja volt s kihez a haza szabadságának lánglelkü költője oly meghatóan szép, ismert versét irta. Az ünnepély a Szózat eléneklése vei ért véget. Társadalmunk előkelőségei ezután Gyapay Pál főispán és Kmety Károly orszgy. képviselővel az élükön Oltósy Lajos, a 48-as kör alelnökének vendégszerető házánál gyülekeztek, onnan pedig a szentgyörgymezei polgárság társasvacsorájára, majd a Magyar Király szállóban tartott szabadságlakomára mentek. A nagy banketten a Kossuth-serleggel az idén dr. Perényi Kálmán, vármegyénk alispánja mondotta az ünnepi felköszöntőt. Sok szép beszédet hallottunk már az alispántól, de most igazán ünnepi beszédet mondott. Lélekben erősödött a hallgatóság és viharos tapsokban kitűnő éljenekben ünnepelte a magyaros szóval kimondott igazságokat és ezzel együtt a szónokot is. Ezenkívül még sok szép pohárköszöntő hangzott el és a többek között Gyapay Pál főispán, dr. Kmety Károly, dr. Fehér Gyula, dr. Hete Antal, dr. Földváry István, Táhts János, a keresztény szocialisták elnöke, Prikkel Marián és Bagyary Simon tanár mondottak gyönyörű hazafias beszédet. Az ünneplés ezen fényes ponttal végződött és a magyar szabadság megszületésének 60-ik év fordulója, tanulságos intések után, helyet engedett a hazafias lelkesedés tettekkel való megnyilatkozásának. HÍREK. Krónika. „Ünnep van, ünnep ... és ezer torokból Riog az éljen és hangzik a dal" . . . Igy kezdődött a múltkori poémáni, Hanem aztán lett belőle zavar 1 És mondhatom, az ünnepem elromlott A kihagyott második sor mián, Egész napon át az forgott fejemben. Hogy miképen segítsek a hibán. Képzeljenek csak m. t. olvasóim Egy krónikást, ki bútól lett beteg És mégcsak nem is köszvény, vagy mi járja, A sajtóhiba gyötri, őrli meg. Más ember már-már rémes lázban égne Es keresné az ellenségeket . . . A »balpárt * is tán régen obstruálna . . . De ilyent tenni nékem nem lehet! Bizony, ha obstruálnék (pláne versben) Százszor kikezdne a sajtóhiba, Lázban égni is csak versben lehet, ha Nem a csingérről szól a Krónika. Azonban nincsen szárnyam mégse szegve, Nincsen előttem — kérem — semmi gát! Ha irnak mások >Helyreigazitás«-t. Én is irhatok >Pótló-Krónikát.c Tegnap dél óta (mióta tavasz van) S a jegybankhoz is nagyobb a remény, (Mert vége már a házszabályvitának,) Bankjegy lapul a tárcám fenekén. És újra felderül az égbolt kéke A megvigasztalt krónikás felett, Ki elfogadta a fájdalmi dijat, A negyvennyolcból mégsem engedett 1 • (-•) „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve." A szegények és elhagyottak, a senki gyermekei érdekében áldásos és közhasznú ertekezletek folytak le e héten Esztergomban. O méltósága, Rajner Lajos dr. érseki helytartó buzdítására összegyűlt helybeli lelkészkedő papság örömmel tette magáévá ő méltóságának ez irányú atyai gondoskodását. A modern humanizmus ezt a jelszót dobja ma világgá: »Le plus d'amour súr plus desherites« (legtöbb szeretetet a leginkább elhagyottaknak); de megfeledkezik arról, hogy ez a szeretet nem meleg és nem melegítő, csak a test gondozására, e földi jólét előmozdítására irányul; a modern humanizmusnak ez a szeretete nem krisztusi szeretet. A krisztusi szeretet éltető, mindent megújító, meleg és melegítő, nemcsak a test gondozására terjed ki, nemcsak e földi jólét előmozdítására törekszik, hanem sokkal nagyobbra, a léleknek, a halhatatlan emberi léleknek boldogitására,, a jó Istenhez visszavezetésére is kiterjed. Épen ezt feledi el a modern humanizmus és épen erre --a krisztusi szeretet gyakorlására — törekszik »A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve«. Kezdete e munkálkodásnak visszanyúlik még a mult évbe; 1907. december 11-ére egybehívta ő méltósága lelkészkedő papságát a teendők megbeszélésére. Ez az értekezlet szűkebbkörü bizottságot küldött ki, amely bizottságnak elaboratumát a lefolyt héten tárgyalta a meghívott értekezlet. Ez értekezleten jelen voltak : Rajner Lajos dr. érseki helytartó, Andor György dr., Schiffer Ferenc, Vézinger Károly, Horváth Ferenc dr., Fehér Gyula dr. prelátusok, a helybeli papságból pedig a következők : Csárszky István dr., Krammer György dr., Török Mihály dr., Kiss Károly dr.. Wiedermann Károly dr., Haliczky Béla, Breyer István dr., Számord Ignác, Keményfy Kál man, Mátéffy Viktor, Perger Lajos, Kriegs-Au Emil, Nádler István, Marczy József, Pauer Károly, Skoda János, Siposs Antal, Eitner Elemér, Kovács Theodozius, Guzsvenitz Vilmos, Hollósi Rupert, Grátzer Pius, Dombay Nárcisz, László Dániel, Bagyari Simon dr. A jegyzői tisztet Breyer István dr. teljesítette. Az értekezlet meghányta-vetette a kisebb bizottság munkálatát s ennek alapján kidolgozta és elfogadta »A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve« alapszabályait. Ezeket jóváhagyás végett legközelebb O Eminenciája elé terjeszti az értekezlet. Annak idején majd ismertetni fogjuk ezen áldásos jótékonyság alapszabályait. Grátzer Pius. * Ünnepélyes istentisztelet. F. hó 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, melyet sub infula Graeffel János prelátus-kanonok celebrál. * Főegyházmegyei hirek. Mráz György Mór érsekújvári káplán ideiglenesen szabadságoltatott és helyébe Torna István ujmisés küldetett. * Rupert napja a főgimnáziumban. A főgimnáziumi ifjúság f. évi március 26-án este 6 órakor szeretett igazgatója, Hollósi Rupert nevenapja alkalmával ünnepélyt rendez, amelyre a közönséget tisztelettel meghívja. * Dombay tanár előadásai. Zsúfolásig megtelt teremben tartotta népszerű, ismeretterjesztő előadásait Dombay Nárcisz, a helybeli iőgymnáIgmándi lfP^PPÍÍvi/ az elrontott gyomrot 2-3 óra ÄCöClUVlA alatt teljesen rendbe hozza. Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle radio-aetiv Hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására

; úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajokban továbbá elkövéredés, szivelhájasodás és az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél s egyéb belszervezeti bajokban. — Föszétküidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Kapható minden jobb gyógyszertár és füszerüzletben kis üveg 30 fillér, nagy üveg 50 fillér. — Össze nem tévesztendő más fajta keserüvizekkel. Vásárlásnál figyeljünk Schmidthauer névre ! 1 I Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche fé F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).