ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-11-08 / 45. szám

tünkhöz. Az abban foglaltakat a közgyűlés ma­gáévá teszi; s az Eötvös-alap vezetőségének az alap kezelése körüli buzgalmának s lelkes fára­dozásának elismeréséül — bizalmat szavaz. 5. »Mit tehet a tanitó a nép jólétének emelésére a nép­iskolában« cimő pályatételre a kitűzött 10 koro­nás arany jutalmat a beérkezett s igazán szépen kidolgozott pályamunka telolvasása után Osváld Lajos kéméndi tanitó nyerte el, kit a közgyűlés lelkesen megéljenzett. 6. Újlaki Ernő bényi fő­tanitó pénztárnoki jelentése után 7. a tisztújítás következett, s az általános óhajnak engedve titkos választás utján ejtetett meg. Az uj tisztikar a következőképen alakult. Elnök: Kucsera Gyula kéméndi, alelnök : Kanozsay József muzslai, jegyző: Bellus István libádi, pénztáros : Újlaki Ernő bényi főtanitók ; aljegyző: Eró'ss Imre szőgyéni s könyv­táros: Bitter Béla párkányi tanitók. 8. Kanozsay József muzslai főtanitó indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy a nyugdij-törvény módosítása ügyében megkeresi az Orsz. Kath. Tanügyi Ta­nácsot, hol kéri a nyugdíjtörvény mielőbbi mó­dosítását és különösen az 5o°/o-os járulék egész­ben vagy részben leendő törlését. 9. Végre ha­tározatilag kimondta a közgyűlés a vándorgyű­lések tartását, mire a jövő évi közgyűlés helyéül Bény jelöltetvén meg — elnök az ülést bere­keszti. * Vimmer Imre névnapja. Esztergom sz. kir. város polgársága fényes tanújelét adta szer­dán este annak a szeretetteljes bizalomnak, mely­lyel a város első tisztviselője iránt érez. Meleg közvetlenség, őszinte egyetértés ömlött el a pol­gármester tiszteletére rendezett estélyen megjelent nagyszámú polgárság fölött s Vimmer Imre bizonnyal újabb erőt merített a bizalom fényesen megnyilvánuló jeleiből, felelősségterhes munkájá­nak további sikeres folytatására. Az Esztergomi Polgári Egyesület által rendezett banketten a »Magyar király«-szálló nagytermének falai mel­lett elhúzódó asztalok mellett, a polgárság színe­java foglalt helyet. Az ünnepelt polgármester az asztalfőn, a főispán és az alispán között a főasztal­nál ült, hol még dr. Fehér Gyula praelátus-kano­nok, Brey Ferenc, az E. P. E. diszelnöke, Pong­rácz Kázmér m. főjegyző, Szendrői Mór győri iparkamarai titkár, Dóczy Ferenc, az E. P. E. elnöke, Reviczky Elemér h. rendőrkapitány, Aldori Mór városi főorvos, Osváth Andor v. főjegyző, * Kollár Károly ny. városi . tanácsos foglaltak helyet. Legelőször Frey Ferenc emelkedett szólásra és üdvözölte a polgárság ezen bensőséges ünne­pén megjelent főispánt, ki viszont az ünnepelt Vimmer Imre polgármestert éltette. Borús poli­tikai felhőket lát úgymond a láthatáron és az összetartásnak kell a hazát megmenteni. Az össze­tartó polgárság bizalmának letéteményesét üdvözli a polgármesterben. Vimmer Imre polgármester meghatottan köszönte meg az üdvözlést és a pol­gárságra és azzal érző felsőbb hatóságokra mon­dott köszöntőt. Dr. Perényi Kálmán alispán szin­tén a polgármestert köszöntötte fel. Beszédében kifejtette, hogy az igazi hatalom nem a jelvé­nyekben és címekben nyilvánul meg már, manap­ság csak az érdemel, aki dolgozni tud, akar és dolgozik is a nagy közügyekért, a közönségért. Vimmer Imre 9 éve tölti be a polgármesteri állást és ez alatt az idő alatt megmutatta ennek az állitásnak igazságát és ezért mindenki tiszte­lettel és becsülettel zárja szeretetébe mint a meg­alkuvást nem tűrő munkálkodás emberét. Dóczy Ferenc, az E. P. E. elnöke a polgármesterre és a polgárság összetartására, Osváth Andor városi főjegyző pedig dr. Perényi Kálmán alispánra mondott felköszöntőt, majd felolvasta Kmety Károly és Brutsy János üdvözlő sürgönyét. Dr. Fehér Gyulát kivánták hallani, mire a prelátus kanonok szintén felszólalt. A nemzeti élet góc­pontjai úgymond, a városok. A közeljövőben bekövetkezendő nagy nemzeti átalakulásnál a városokra, mint egész vidékeket irányító gócpon­tokra, fontos szerep vár és nagy szükség lesz akkor majd a városok polgárságnak összetartá­sára. A szóló büszkén vallja magát Esztergom polgárának, mert az a múltban is megtette e téren kötelességét és az összetartás segitőleg hozzájárult, hogy a nemzet vezérei, a mai kor­mány tagjai alkotmánymentő munkájukat érvé­nyesítsék. A polgármester ünneplésére egybe­gyűlt polgárság és a megjelent főbb hatóságok tisztviselőinek itt látható összetartása biztos záloga annak is, hogy a nemzet vezéreitől a jövőben sem tántorodunk el. A polgármestert üdvözli, mint ennek az összetartásnak kapcsát. Felköszön­tőket mondtak még Dóczy Ferenc dr. Fehér Gyulára, dr. Perényi Kálmán Dóczy Ferencre, Magyary László Szendrői Mórra, Szendrői Mór pedig Frey Ferencre. A város polgárai közel az éjféli órákban oszlottak el, a sok szép beszédnek hatása alatt, dicsérve a szónokokat s- Meizler János kitűnő vendéglős figyelmes kiszolgálását és mindent, csak egyedül a kalendáriumot szidta mindenki, hogy esztendőnkint csak egyszer esik Imre napja, azaz, hogy összetartás... * A város költségvetése. Esztergom sz. kir. város 1909. évi költségvetése elkészült, s legközelebb a városi képviselőtestület már tár­gyalni is fogja. Az 1909. évre szóló költségvetésbe módunk volt betekinteni, s azt egyelőre a követ­kezőkben ismertetjük: Háztartási költségvetés. Szükséglet 625.886 K 19 fillér, az előző évinél több: 52.281 K 25 fillérrel. Födözet 427.918 K 45 fill., az előző évinél több: 59.276 K 55 fillérrel. Az 1909. évre pótadó által födözendő hiány tehát: 197.967 kor. 74 fillér. A hiány az előző évihez képest 6995 K 30 fillérrel kevesebb, tehát mig az átlagos kulcs szerint 1908-ban a pótadó 116 °/o volt, addig 1909-ben 112 °/o lessz. — Járda költségvetés. A járda költség pénztári előirányzata 1909. évre: Szükséglet 727 K 12 fill. Födözet 727 K 12 fill. Pótadó utján semmi sem fedezendő. —• Mezőőri költségvetés. Szükséglet 14.086 K. Födözet 2.577 Pótadó utján 11.509 K födö­zendő. — Közmtmka költségvetés. Szükséglet kész­pénzben 6808 K. Födözet ugyanannyi, pótadó nincs. Szükséglet természetben 248 kétfogatú igcis napszám, 41 egyfogatú és 2716 kézi napszám. Födözet ugyanannyi, pótadó nincs. Ez a rövid áttekintése a városi költségvetésnek s a figyel­mes szemlélő rögtön azt kérdi, hogy honnan a nagy bevétel és kiadás-szaporulat a mult évihez képest. Huray Ferenc városi számvevő pontos­ságát dicsérő hatalmas munka erre is megadja a világos választ. A nagy emelkedést a födözetnél az erdei fatermésnél eszközölt új rend folytán szaporodó bevétel, továbbá a villamtelep kibőví­tésére felveendő kölcsön megtérítendő 9900 kor. évi annuitása, s végül a reáliskolánál 19.250 koro­nára emelkedő államsegély, mely 1908-ban 12.000 kor. volt. A szükséglet összegének emelkedését okozta a termények értékének, a napszámok, fuvardijak s ipari munkák árának emelkedése; továbbá a reáliskola fejlesztésével járó személyes és dologi kiadások növekedése, az ujabb nyug­díjazások, a faraktárban 6000 korona költséggel raktárőri lakásnak építése, ujabb utcaburkolatok törlesztése, a' villamos-telep bővítésére felvett összeg évi 9900 kor. kvótája és végül a 7 éven felüli gyermekeknek eltartásából származó költsé­gek és kiadások szaporodása. A törvény értelmé­ben ugyanis az elhagyottnak nyilvánított gyer­mekek eltartásáról az állam köteles gondoskodni, 7 éven felül pedig az illető község tartozik őket eltartani, gondozni és gyámolitani. * Szent Imre ünnepély. A belvárosi kath. földmives ifjúsági egyesület, Szent Imrének, a magyar ifjúság égi pártfogójának tiszteletére, mint már emiitettük, ma vasárnap d. u. 6 órakor ünnepélyt rendez, melyre az érdeklődők figyelmét ez uton is felhívja a kör elnöksége. Az ünnepély műsora : 1. Ima Szent Imréhez, énekli az ifjúsági énekkár. 2. Oda Szent Imréhez. Irta Mészáros Ferenc, szavalja ifj. Tátus János. 3. Ünnepi be­széd, mondja Számord Ignác elnök. 4. Magyar­ország ékessége, énekli az ifjúsági énekkar. 5. Szent Imre sirja, irta Szepessy László, szavalja Hegedűs István. 6. Magyarok Nagyasszonya, szini jelenet, irta Szepessy László. Mint ebből a műsorból is látszik, az ünnepély kitűnőnek Ígér­kezik és sokat mulaszt az, ki nem megy el s nem teszi még fényesebbé a szép ünnepet. Az ifjak, mint azt megírtuk, délelőtt a plébánia­templomban misét hallgatnak, melyre az egyesü­letből testületileg zászlójuk alatt mennek. * Helyettes tanitók és tanitónők. Eszter­gomvármegye kir. tanfelügyelője felhívja mind­azon oki. tanítókat és tanítónőket, akik alkalma­zás hiányában esetleg helyettesi megbízást kér­nek és elfogadnak a tankerület állami iskoláiban, hogy nála a hivatalos órákban személyesen, eset­leg írásban jelentkezzenek. A jelentkezők jegy­zékbe vétetnek s alkalomadtán helyettesítésre be­hivatnak. Bemutatandók a következő okmányok : oklevél, egyéb képesítést igazoló okmányok s ha már működött a tanitói pályán, ugy a működési bizonyítványok, a családi állapot és a lakás köz­lése mellett. * Dicséretre méltó cselekedet. Dr. Tóth Károly ürményi orvos, az ürményiek apostola és az iskolatestvérek nagy mecénása, ismét fényes tanújelét adta annak, hogy mennyire viseli szivén az ifjúság vallás-erkölcsi nevelését. Az iskolatestvérek házának szobáit ugyanis e napok­ban egy nagy teremmel kibővittette, amely terem­ben vasárnaponkint összejön a falu legénysége, hogy a korcsmázás és dorbézolás helyett inkább itt e helyen művelődjék az iskolatestvérek felügyelete alatt. A szép, nagy termet f. hó 15-én, vasárnap Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános, az ürményiek volt buzgó esperes-plé­bánosa fogja felszentelni, ki e célból szombaton Ürménybe utazik. Dr. Tóth eme legújabb csele­kedete valóban dicséretre méltó. Bárcsak sok ily lelkes, derék, a népet szerető apostol akadna hazánkban! * Katalin estély. Az »Esztergom Szentta­mási és Vizivárosi Polgári Olvasokör« egyesület fölszerelései és könyvtára javára november 15-én este fél 8 órakor a »Fürdő<; vendéglő nagytermé­ben színielőadás és tánccal egybekötött Katalin estélyt rendez. Műsor: 1. Mézeshetek után. (Pár­jelenet.) Irta : Gyalui Farkas ; előadják : Umhöhné, Eötvös Emma és Rangl Antal. 2. Dr. Kerekes. Bohózat egy felvonásban; irta: Ney K. Szemé­lyek : Kerekes, kereskedő Szalva Ferenc. Dr. Ke­rekes Mihály orvos, előbbinek fia Derka József. Fellegi, utazó ügynök Székely Imre. Nemeshegyi, gyártulajdonos Gerley , Dénes. Súgó: Meng Géza, 3. Magyar dalok. Énekli: Umhöhné, Eötvös Emma. Tánc. Jegyek előzetesen kaphatók a kör helyiségében. Felülfizetéseket köszönettel fo id­nak és hirlapilag nyugtáznak. Belépődíj : sze­mélyjegy 1 kor. 60 fill., családjegy 3 személyre 3 k or. * Ajándékok az Isten házának. Bandor István 82 éves szentgyörgymezei gazda, a szent­györgymezei templomnak mindennapos látogatója, a templom díszét is emelni óhajtván, annak 300 korona értékű villamos csillárt ajándékozott. Schzoarcz József templom-gondnok pedig a mellék oltárra festetett uj képet 160 korona költségen; ugyanezen oltár díszítésére ifjabb Gere János 20 koronát adományozott. Az Isten dicsőségére tett ezen adományokért ez uton is köszönetet mond a plébánia hivatal. * A villamos telep vezetőségétől vettük az értesítést, melyben tudatják, hogy pénzbeszedői­ket fényképes igazolvánnyal látták el. * A Szenttamási és Vizivárosi Kath. Pol­gári kör a folyó hó 15-én (vasárnap) tartandó Katalin-mulatságára vonatkozó meghívóit ma küldöttek széjjel, miért is ezennnel értesiti a kör tagjait, valamint a kör pártolóit hogy ha téve­désből esetleg meghívót nem kaptak volna, úgy akkor azt a kör bemondójánál jelentsék be, hogy pótoltassék. Ezen alkalommal értesiti az érdekelte­ket arról is, hogy a kiadott műsort még egyéb szórakoztató és mulattató jelenetekkel szándékozik kibővíteni. * Alapos felsülés. Az icinyke, picinyke Rácország fickándozása miatt tudvalevő, hogy a kormány elrendelte a fegyver és lövőszer kiviteli tilalmat. A minap a szerb határon több apró s állítólag lőport tartalmazó csomag keltett gyanút, mely Esztergomban lett feladva. Rögtön híre ter­jedt, hogy a balkáni államokba igy csempészik át a tiltott árut. A vizsgálat azonban alapos fel­süléssel végződött, mert kiderült, hogy a csoma­gokban valódi Brutsy-féle kinai tea van. Mert t. i. odalent minden magyar árut bojkottáltak, azt a finom teát még sem tudják nélkülözni. Egy kiló 16, fél kiló 8 korona, egy deka 20 fillér. * Rájuk szakadt a föld. Muzsláról egy nagy szerencsétlenségről tudósít levelezőnk. Két szerencsétlen földmives asszony lelte halálát ugyanis a homokbányában. Lenéka Józsefné és Gonda Jó­zsefné muzslai lakosok f. hó 4-én délután tapasz­táshoz való földet szedtek a falu határában levő agyagbányában. Az egyik férje már egy térést haza vitt s az asszonyok ott maradtak, hogy ők majd addig húzzák a porhanyóan omló agyag­földet a bánya falairól, ugy, hogy mire a kocsi visszatér, már ismét legyen elég. A kocsi mint­egy óra múlva tért vissza s akkor rettenetes látvány tárult a gazda elé. Az agyagföld magas partja nagy darabon le volt szakadva és a le­szakadt földből a két asszonynak lábafeje mere­dezett csak ki. Rögtön a mentéshez-fogott. Gyor­san járt a kapa, de hiába, mindkét asszonyt meg­fulladva ásta ki a földből. A második térés föld helyett két holtat vitt a faluba kocsiján. Sok ilyen szerencsétlenség történik és valljuk meg őszintén, mindég a nép elővigyázatának hiánya miatt. Az ilyen szerencsétlenségek pedig könnyei' elkerülhetők volnának, ha az alkalmas helyeken okszerűen szedik a földet s nem ássák alá, mint a legtöbb helyen megteszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom