ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-19 / 3. szám

kiló, hizöttan 10—15 kiló. Mint elsőrendű baromfi az ország minden részében sikerrel tenyészthető ; a magyar fajta javítására igen alkalmas. Voltak még a kiállításon szürke tollú tulúzi ludak, termetes olasz ludak, továbbá exotikus japáni és nílusi ludak is. Utóbbiak csakis mutatóba valók. Emdeni ludak után győzedelmi dijakat nyertek Reitter Oszkár nagybecskereki rendőrkapitány és Révay Samuné. Előbbi vagy 12 pár óriási termetű, szebbnél-szebb ludat mutatott be. Ezüst érmeket kaptak : özv. Baky Béláné, Madzingi Gézáné és Borhy György; ezeken kívül többen bronzérmeket és tiszteletdijakat. Az összes baromfiak között a legnagyobb és legegyetemesebb hódítást az országban a pekingi kacsa tette. Csak meg kell nézni azt az átalakulást, amin a kacsafaj országszerte átment. Folyóvizeinken és tavainkon már alig látunk tarka kacsát, mindenütt csak fehér tollú és nagytestű rucák bukdácsolnak. A pekingi kacsa Kinából származik. Magyarországba a 80-as években hozták be. Nagy teste mellett jó tojó, finom tollú, puha húsú és hizékony. Tojáshozama évi 75—85 db; egy darab súlya 80 gr. Soványan 3 — 3V2 kilót, hizottan 5 — 6 kilót nyom. Hazánk éghajlatához akklimálódva, minden vidéken tenyészthető és fajjavitásra is nagyon alkalmas. Tenyésztésre ajánlható még a roueni kacsa is. A pekingivel sok tekintetben versenyez, csak a tollazata tarka. Hústermelésre amannál is jobbnak tartják. A nemzetközi kiállításon láthattunk még nagyfajtájú aylesbury, fekete-tarka pézsma, sárgás orpington, kisebb alakú indiai futó, feketeszinű falkenhofi és exotikus mandarin, no meg két pár magyar kacsát is. A magyar fajta kacsa semmi kívánni valót nem hagyna hátra, ha testre nézve kicsi nem volna. Pekingi kacsákért a győzedelmi dijakat Fiedler Lajosné, Szabó Sándor és Kovács Ödön vitték el. Ezüst érmeket kaptak: Bécsy Gedeonné, Aim; si Balog Albin és Fiedler Lajosné. Ezeken kívül többen bronzérmeket és tiszteletdijakat. Tanulságosak voltak a különféle keresztezett baromfiak, melyek között legnagyobb sikert a sárga orpington-kopasznyakúval értek el. A legtöbb azonban arra szolgált intő például: miként nem kell a különféle fajtákat ötletszerűen összeházasítani. Hogy mi értelme van pl. a sárga orpington és kendermagos magyar, vagy a fehér orpington és a tarka-borzas keresztezésének, azt maguk a kísérletezők tudnák megmondani. Pedig az utóbbi gazdája 300 koronára becsülte a »találmányát«. Az meg már egészen nevetség számba ment, amikor az egyik a roueni kacsát a vadkacsával, a másik pedig az emdeni ludat a hattyúval párosította. Érdekes volt a pulykák csoportja, melyek között nagyra fejlődött termetükkel és fényes, fekete tollazatúkkal a bronz-pulykák domináltak. Mintegy 30 párat mutattak be, de egyik szebb volt a másiknál. Amerikából származik; a mai formáját Angliában nyerte, hozzánk a 40-es években került. Jó tojó, jó kotló, jó húsú, eléggé hizékony és edzett! Tojáshozama évi 25—50 drb. A kakas soványan 8—9 kilót, hízva 12 —16 kilót nyom. A tojó soványan 5—7, hizottan 8—9 kiló súlyú. Mindenütt jól tenyészthető és a hazai fajták javítására alkalmas. Utána legjobban ajánlható tenyésztésre a mexikói vagy virginiai fehér pulyka, melyből 6 pár volt bemutatva. Európába az 50-es években került és hazánkban is több helyen tenyésztik. Nem olyan nagy mint a bronz pulyka, de tollazata értékesebb. Nem rossz fajta a fekete francia pulyka sem, bár amazokat szivesebben tenyésztik. Vannak azonban tenyésztők, kik a finom húsú, fehér magyar fajta pulykát minden más fajtánál többre becsülik. A kiállításon láthattunk egy pár kék színű pulykát is Falkenhofból. Pulykákért győzedelmi dijakat nyertek özv. Baky Béláné és Pákozdy Lászlóné; tiszteletdijakat: Komáromy Istvánné és özv. Baky Béláné; ezüstérmet Mády Gyuláné és számosan bronzérmet. A nemzetközi baromfi-kiállításnak kétségkívül legvonzóbb része volt a galambok csoportja, •nely egyúttal a budapesti »Columbia« galamb.'-portegyesület 25 éves jubiláris kiállítása is volt. Nem kevesebb, mint 40 fajta különböző szinü galamb volt bemutatva több mint 300 párral. Nagy részük a keringők osztályát képviselte az ország minden részéből, de nagyon sok volt a sirályka-féle (chinai, blondinetta, satinetta, anatóliai, német) ; továbbá a sokféle szinü pávagalamb, csuklyós, schmalkaldeni, dobos, bagdetta, dragon és carrier; azután a magyar, angol, hollandi és brünni fajta golyvások ; testes, magyar húsgalambok, máltai és florentini galambok, tyúktarkák, strasser és lengyel hiúz, valamint római és egyéb exotikus galambok. Különös érdeklődést a postagalambok keltettek. Mind a három fajtája: a belga, francia és német postagalambok kitűnően idomított egyedekkel voltak képviselve, Gyékényes, Adony, Kossá, Fiume, sőt Przemysl állomásokig trainírozva. A német fajta postagalambok között volt látható az a győztes, mely az 1907. évi Fiume— Budapest közötti jubiláns versenyen 9 óra 47 perc alatt, zivataros időben elsőnek érkezett be és a hadügyminisztérium 150 koronás tiszteletdiját, aranyérmet és ezüst emléktárgyat nyert. Egy másik 1904-ben Kassa—Budapest között 2 óra 59 perc alatt tette meg a légutat. Harmadik az idei őszön Adony és Budapest között 50 perc alatt ért be elsőnek. Negyedik Fiume és Budapest között kétszer győzött. A féltékenyen őrzött postagalambok lakattal lezárt külön kalitkákban voltak közszemlére kitéve. A budapesti »Columbia« galamb-sportegyesület, mely főkép a galamblövészet kultiválása céljából alakult, ma már kizárólag postagalambokkal foglalkozik. Kezelésében van a »Columbia« budapesti és még más 20 katonai postagalamb-állomás az ország minden részében. Galambállománya mintegy 1200 darab. A galambosztálynál győzedelmi dijakat nyertek Lavalle A. dr. (Németország) és Jandaurek Vince, a győztes postagalambok gondozója. HÍREK. Krónika. Ha Ázsiának ingoványos földjén Még ma is szarvast űzne a magyar, Ha sátra mellett nyája legelészne És csatazajtól zúgna az avar, Ha erdők mélyén áldozatfüst szállna, Midőn a szélen lebukott a nap; — Nem volna olyan pogány ez a nemzet, Mint ma, midőn >művelt« mert >halad« ! És akkoron fölkelének az Isten Rendeléséből papi emberek, Hirdetvén Azt, ki Jeruzsálem földjén Az igazságért megfeszíttetett De a vad nép nem hallgata szavukra, Sőt rájuk tört, — az Úr szolgáira És vérük festé a kemény göröngyöt S e vértől él még ma is Hunnia! Azóta kilenc század elsuhant már Szilárd, erős volt a magyar haza, A keresztben volt mindig az erője — Hej, de erője ma már oly laza! Mintha a lelke újra pogány lenne, Mintha éledne újra a harag . . . Vér, könny veritek újra kell hogy hulljon, Másként ez ország tán meg sem marad 1 Újra próféták kellenek előre, Akik hirdetni tudják a jövőt, Akik a megváltás útját mutatják, Miként amaz első hithirdetők. Kiállni a világ elé merészen A népért, mely esengve, kérve szól, Jogát, igazát védeni, megóvni S főkép lelkét, mely romlásra hajol! És mint Gellért, Csanádnak ősz főpapja Ki régenten az igét hirdeté, — Az uj Gellért is a pogányok réme, Kik Ázsia felől jöttek elé! Kik a nép testét-lelkét ekként rontják, Kikkel fertőzve Szent István hona . . . És kik nyugatról rontják meg hazánkat, Ezeknek mindig kemény ostora. Ma már ott áll Szent Gellértnek helyében, Magas méltóság, rang hullott reá, De ő, mint eddig, ezután is él, tesz A népért, melynek úgy pártját fogá. Engedje Isten és a jó Nagyasszony, Hogy munkálkodjon számos éven át, És büszke legyen reá Magyarország, Esztergom és az ősi szék, — Csanád! (-•) * Ünnepélyes istentisztelet. Ma, Jézus szent neve ünnepén a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepi szentmise lesz, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond. * Kanonoki installációk. A legutóbb kinevezett két uj kanonoknak, Brühl Józsefnek és dr. Fehér Gyulának ünnepélyes installációja holnap hétfőn d. e. 9 órakor veszi kezdetét a bazilikában. Megelőzőleg az uj kanonokok a főkáptalani kápolnában leteszik az ünnepélyes esküt és azután Rajner Lajos dr. püspök, éneklő kanonok fogja őket installálni. Az installáció után Te Deum lesz, majd szentmise, melyet Brühl József prelátuskanonok fog mondani. * Főpásztori körlevél. Ő Eminenciája Vaszary Kolos bíboros főpásztorunk legutóbbi II. sz. körlevele közli ő Szentségének X. Pius pápának Ne temere kezdetű s az eljegyzésre és házasságkötésre vonatkozó fontos dekrétumát melyet ezentúl szemelőtt kell tartani majd a lelkészkedő papságnak, a második része pedig az Ordináriusnak fentartott esetekről szól és hasonlóképen rendkívül fontos. A végén ő Eminenciája a pápától nyert engedély folytán a húsvéti időszakot kiterjesztetni parancsolja. Az esztergomi főegyházmegye területén tehát a következő három esztendőben (1908—1910.) a húsvéti időszak, mely alatt a hívek a húsvéti szent gyónás és szent áldozás parancsának eleget tehetnek, nagyböjt első vasárnapjától egészen Szentháromság vasárnapjáig fog tartani. Ilyenformán az egyház negyedik parancsát (a húsvéti szent gyónást és szent áldozás elvégzését) kivétel nélkül mindenki teljesítheti, mert ezentúl még hosszabb idő áll rendelkezésére. * Főegyházmegyei hirek. Csizmár Márton szénavári plébános kineveztetett boldogult Weisz Zsigmond helyébe a bozóki esperesi kerület rendes-, Novotny János bozóki plébános pedig a kerület helyettes alesperesévé. — Ifj. Pathy Gyula péliföldszentkereszti kurátus Hontnémethibe küldetett adminisztrátornak, a péliföldszentkereszti hivek lelki gondozásával pedig ideiglenesen Foltin János bajóti plébános bízatott meg. * Mattyasovszky Vilmos meghalt. Mattyasovszky Vilmos budapesti ügyvéd, Esztergom vármegye nyugalmazott tiszti főügyésze életének 63-ik évében f. hó 16-án Budapesten meghalt. Az elhunytat Esztergomban élő nagy rokonsága a családi sírboltban óhajtotta eltemettetni s ezért Esztergomba hozták holttestét, hol tegnap, szombaton délelőtt 11 órakor eltemették a kir. városi temetőben levő családi sírboltba. A vármegye ny. tiszti főügyésze elhunyta alkalmából külön gyászjelentést adott ki, koporsójára koszorút helyezett és a temetésen a vármegye tisztikara testületileg vett részt Pongrácz Kázmér m. főjegyző vezetésével. * Dr. Fehér Gyula és a város. Vim?ner Imre polgármester a következő értesítést küldte a város képviseletének tagjaihoz : Méltóságos és Főtisztelendő dr. Fehér Gyula kanonok ur ünnepélyes beiktatása folyó hó 20-ik napján hétfőn délelőtt 9 órakor fog a bazilikában megtartatni. Midőn erről a tisztelt képviselő urat értesítem, egyben felkérem, hogy a beiktatási ünnepélyen részt venni s ezáltal is tanúsítani szíveskedjék a város közönségének a kitüntetett egyházi férfiú iránt, mint a város kegyúri templomának 23 éven át volt buzgó plébánosa és városi ügyeink egyik legkiválóbb és legjóakaróbb munkálója iránt mindenkor érzett mély tiszteletét, igaz nagyrabecsülését és őszinte ragaszkodását. Egyben értesítem a t. képviselő urat, hogy ugyazon napon délelőtt 11 órakor fogjuk az uj kanonok urat a belvárosi plébánián levő lakásán a város közönsége és tisztikara nevében üdvözölni, miért is felkérem, hogy az üdvözlő küldöttségbe részt veendő a fenti időben a városházán megjelenni szíveskedjék. * Főpásztori elismerés az Oltáregyletnek. Elénk emlékezetben áll még az az érdekes kiállítás, amelyet a helybeli Oltáregylet a sz. Erzsébet jubileum alkalmából rendezett. A kiállítás leírása és az egyesület eddigi működésének ismertetése külön füzetben lőn az elnökség által kiadva. A tartalmas füzetet ő Eminenciája is kegyesen fogadta és a következő levélben fejezte ki érte köszönetét, amelyet dr. Walter Gyula prelátuskanonok elnökhöz intézett: »Fopasztori szivem őszinte örömével vettem az esztergomi Oltáregylet mult évi működéséről szóló jelentését, amelynek vigasztaló tanúsága szerint a nemes buzgalmu egylet a lefolyt esztendőben is gazdag gyümölcsöket érlelt a hitélet virágos mezején. Hálás elismerésemet nyilvánítom ezért az egylet igazgatóságának s összes tagjainak, különösen