ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-12 / 15. szám

nevelésre fordítja; igaza van-e abban, hogy Anglia annyira elmaradt volna, hogy nem tudtak egy vasútépítő mérnököt találni ? Hogy ez igy van-e, nekem arról nincs tudomásom. Az eddigi tapasz­talások azt bizonyítják, hogy az angol az életben nagyon rátermett embereket nevel. Az az angol rendszer uralkodóvá vált Indiában; ha nem is alakilag, de fajilag. Amerikában, nagyrészben Afrikában és Ausztráliában. Az élet mindenesetre azt mutatja, hogy a tudomány müvelésében is egy és más kiválót tudnak eredményképen fel­mutatni. Viszont az is meggyőződésem, hogy az európai kontinensnek iparkod?ii kell, hogy ő vi­szont közeledjék ahhoz az angol rendszerhez, amely a nevelés tárgyánál nem az anyagok bőségével való ellátást, hanem az egyéni erők teljes kiképzését tűzi ki. Ami az orvosi tudományból vett hason­lattal ugy fejezhető ki : a két rendszer ugy vi­szonylik egymáshoz, mintha valaki az erőt abban találná, hogy mentől több táplálékot vegyen be a szervezetbe, holott az erő abban áll, hogy annyi táplálékot nyújtson, amennyit erővé kell átváltoz­tatni. S amennyit abból erővé képes átváltoztatni az ember, amit ifjúságában megnyert, az teszi képessé továbbra is az embert a táplálékok fel­vételére s igy a munkálkodásra. Az elrontott gyomor pedig az indigestio után még sokáig nem tud táplálékot magába felvenni. Én tehát a kér­dés gyökeres megoldását nemcsak a magyaror­szági, hanem a kontinentális középiskolai taní­tási rendszernek nagyszabású reformjában látom, amelyben a művelt nemzeteknek egyetértőleg kellene eljárni. Ha megérem, hogy ebben az irány­ban egy lökést, impulzust adhatok, akkor meg­elégedéssel fogok visszatekinteni arra az időre, amelyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élén töltöttem. Ismételten hálámat nyilvánítom azért a bőséges tanulságért, amit az önök szak­szerű felszólalásaiból merítettem. HÍREK. Krónika. Eljött hát a várva-várt nap és el is mult szépen . . . Hanem azért erről beszélt mindenki a héten. Megtörtént a tisztújítás, ujak mind a tisztek. Bottyán apó házába uj munkakedvet visznek. Hej a tisztség, az a tisztség fontos dolog máma! Érzi azt a polgármester, irnok és a bába. Meg is tesznek most már mindent . . . Boldog lesz a város 1 Mint a hal a halastóban, ugy élhetünk már most. — És nem tőlük függött az, hogy vizitációban Kitudódott, hogy kevés az >anyag« Esztergomban. Tudniillik azon anyag, amely fenn a Házban Sok-sok atyját Magyarhonnak tartja pózban, lázban. Tehát nálunk katonának kevés legény vált be . . . Nem tudom, hogy kit okozzak ? . . . Talán a sok bált-e ? .. . Vagy mióta kilátás van barakkra, ugy állunk, Hogy hisz úgyis lesz elég sok katona minálunk! Lesz katona s hiány nem lesz majd az áristomba 1 ... — Még ugyan a Szabadságost vitték Komáromba . . . De akkor, »ha felderül a városnak a napja«, — (Ezt a frázist most sok ember sokszor mondogatja,) És ha lesz majd tisztújítás: kik nyomunkba lépnek, Megválasztják őt is majdan — fogháztölteléknek! (-•) Restauráció a városnál. F. hó 6-án, hétfőn választotta meg Eszter­gom város képviselő testülete uj tisztikarát. Újnak azonban csak annyiban nevezhető, hogy az eddigi tisztviselők részben fokozatosan előléptek és igy más munkakört töltenek be, mint eddig. A közgyűlést megelőzte a hagyományos korteskedés a jelöltek érdekében, amely azonban cseppet sem befolyásolhatta a választást, mert az titkos szavazással történt s igy mindenki tetszése szerint szavazhatott. A tisztújító közgyűlés előtt ünnepi mise volt a város kegyúri templomában, melyen a város tisztviselői, hivatalnokai és a képviselő testület tagjai vettek részt. A tulajdonképeni tisztújító közgyűlés dr. Perényi Kálmán alispán elnökletével folyt le. Polgármesternek egyhangúlag és nagy lelkese­déssel Vimmer Imrét választották meg, a taná­csosi állásra pedig szavazással választottak. A szavazás előtt is már azonban világos volt, hogy Rothnágel Ferenc főjegyző lesz a gazdasági taná­csos. A leadott 140 szavazatból 50-et kapott Kollár, 90-et pedig a megválasztott Rothnágel Ferenc. Az alispán ennélfogva a képviselőtestület nagy ovációja közepette Rothnágel Ferencet Esztergom város megválasztott gazdasági tanácsosának jelen­tette ki. A város főügyészének újból nagy lelke­sedéssel dr. Földváry Istvánt kiáltotta ki egyhan­gúlag a közgyűlés. Ezután következett ugyancsak választás utján a főjegyzői állás betöltése. Osváth Andor tanácsjegyző és Brenner Antal dr. köz­gyám pályázták meg az állást. Szavazott 145 kép­viselő és ebből Osváth Andor kapott 95-öt, Bren­ner dr. pedig 48-at. Az igy megüresedett tanács­jegyzői állásra ezután egyhangúlag dr. Brennert választották meg, szinte igy Tiefenthal Gyulát a mérnökire, Huray Ferencet pedig a számvevői állásra választották meg egyhangúlag. Kotta Kál­mánt ismét ugyancsak igy házipénztárnoknak vá­lasztották. Az adópénztárnoki állásra szavazással Fray Vince eddigi ellenőrt választották meg, az ő helyébe pedig adópénztári ellenőrnek Bérezi Endrét, házipénztári ellenőrnek pedig Koksa Tiva­dart. A közgyámi állásra ketten pályáztak: Sinka Ferenc és Finta Árpád. Sinka 81 szavazattal Finta 52 szavazatával szemben közgyám lett. Az I. szám­tiszti állásra Csongrády Dezső került Cseicsner ellenében. Az igy fokozatosan megüresedett szám­tiszti állásokat a következőképen töltötték be: II. számtiszt Pongrácz László, III. számtiszt Holly Sándor, IV. számtiszt Magyar Endre. A kiadói állásra Sztancsics Gyulát választották meg 55 szavazattal Gerlei Dániel 53 szavazata ellenében. Ugyanilyen harc volt a Magyar Endre meg­választása folytán megüresedett rendőrirnoki állás­nál, hol Pálfy Rezső 41 szavazatával szemben Ujfalusi István 40 szavazata állott. Közigazgatási Írnoknak egyhangúlag Némethy Lászlót válasz­totta a közgyűlés. Végül pedig a város bábájának Uhrik Mihálynét választották. A tisztújító közgyűlés a képviselők élénk részvételével ment végbe és érdekes részletekben is bővelkedett. A korteskedés erősen folyt a folyo­són és teremben egyformán. Érdekes volt a Sztancsics-Gerlei választás. Hol egyik, hol másik volt elől kettővel-hárommal, a rendőrirnoki állás­nál pedig különösen egymás mellé kerültek a számok. A bába választás is érdekes volt. Két helyen szavaztak a képviselők, egyik helyen a kiadóra, másik helyen a bábára és igy többen a kiadói állásnál Uhriknéra szavaztak, sőt olyanok is voltak, kik a bábaságot Gerléivel akarták téve­sen betölteni. Ugyancsak a bábái állás betöltésé­nél történt, hogy valaki csupa merő tréfából Zwillinger Ferenc dr. ügyvédre szavazott. A kép­viselőtestületben ilyenkor humoros kedv derült, a pályázók pedig szomorúan látták, hogy a figyel­metlenségből származó viccek miatt 3—4 szóval megbuktak. A megválasztott tisztviselők nyom­ban letették az alispán elnökletével vezetett köz­gyűlés előtt a hivatalos esküt. Az eskütétel után dr. Perényi Kálmán alis­pán üdvözölte meleg szavakban a megválasztott tisztikart, élükön a közbecsülésben álló polgár­mesterrel. Ezután Vimmer Imre polgármester megköszönte az alispán fáradozását, aki erre lel­kes éljenek között távozott. Az alispán távozása után a polgármester fejtette ki a képviselőtestület előtt a város jövő programmját. A hatóság egyik feladata lesz, úgymond, a szervezési szabályzatnak átdolgozása, a fizetések rendezésével. Ezzel azonban addig kell várni, mig az állam részéről az anyagi hozzájárulás megérkezik; addig jó lesz a felemelt drágasági pótlék is. A halastó bérlete ujabb jövedelme a városnak; de sokszorosan felül fogja azt múlni a barakktábor haszna, melyet másfélezer ember után a közönség húz. Az erdő újabb rendezés alá kerül az üzemtervek átalakításával, ami terület és haszon tekintetében egyaránt célszerűnek ígér­kezik. A villamos világitás ujabb beruházást igé­nyel, de azt a többjövedelem önmaga törleszteni fogja. A kövezésre akkor kerül a sor, ha a munka­viszonyok javulnak, de csak a költségvetésbe felvett összegek erejéig. A kormány a Dunaszabályozással kapcso­latban a város árvédelmére nagyobb összeget szánt, de ezt a munkálatot a hegyivizek leveze­tésére szolgáló főievezető csatorna építésétől tette függővé, ami 600.000 korona költséget igényelne. Ehhez a városnak ereje nincs; de célszerű sem volna az az általános csatornázás nélkül, ami vi­szont a vízvezeték létesítésével áll összefüggés­ben. A jelenlegi pénzviszonyok mindezek létesí­téséhez nem alkalmasak. Az uj vágóhíd létesítése már reálisabb ugyan, de ezt is inkább Párkány­nyal közösen szeretné megépíttetni. Végül rámu­tat a tarthatatlan állapotra, hogy az elemi isko­lákra a város a pótadó 22 %-át fordítja, holott a törvény 5 °/o-ot jelöl maximumként. Önkormány­zati és városfejlesztési céloktól vonatik meg a többösszeg. A polgármester programmbeszéde után Frey Ferenc lovag üdvözölte a tisztikart. A kor igé­nyeinek növekedésével a tisztikartól is többet remél. Dr. Helcz Antal azon véleményének adott kifejezést, hogy immár elérkezettnek látja az időt az önálló törvényhatóságra. Meg kell tenni, úgy­mond, a lépéseket ez iránt és az legyen az új tisztikar egyik legfőbb törekvése, hogy a város törvényhatósági jellegét visszanyerje. A közgyűlés az új tisztikar éljenzésével ért véget. * A nagyheti bazilikái szertartások sor­rendje. Virágvasárnapon: D. e. 9 órakor barka­szentelés, körmenet és ünnepi szent mise, tartja: Roszival István prelátus-kanonok. Nagyszerdán: Délután 3 órakor zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a pap­nevelő-intézet növendékei éneklik. Nagycsütörtökön: Reggel 8 órakor ünne­pélyes szent mise olajszenteléssel. Utánna kör­menet, majd lábmosás, tartja : Rajner Lajos dr. püspök, ált. érseki helynök. Délután: Zsoltárok éneklése lamentációkkal. A lamentációkat a fő­székesegyházi succentor és a karkáplánok éneklik. Nagypénteken: D. e. 9 órakor csonka­mise, kereszt leleplezés, körmenet, tartja Rajner Lajos dr. püspök. Utána szentbeszéd, mondja: Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános. Délután: Ugyanaz, mint tegnap, kivéve, hogy a lamentációkat e napon a főkáptalan három tagja énekli. Nagyszombaton: Reggel 7 órakor tűz, viz és húsvéti gyertya szentelése a Bakács-kápolnában, tartja Brühl József főszékesegyházi plébános. Dél­előtt g órakor ünnepélyes szent mise, mondja: Rajner Lajos dr. püspök. Este 7 órakor ünne­pélyes feltámadás, tartja ugyancsak Rajner püspök. Húsvét vasárnapján és hétfőjén: D. e. 9 óra­kor ünnepélyes szent misék, utánuk szentbeszéd. A vasárnapi szent misét Rajner püspök, a szent­beszédet Brühl prelátus tartja, a hétfői szent misét pedig Pór Antal prelátus-kanonok celebrálja. * A bazilikái énekkar nagyheti műsora. Virágvasárnapján: Barkaszentelési szertartások alatt choralis, körmenetre Kersch: Cum audisset 4 sz. f. kar. Szt. mise minden része choral, passió alatt Nekes Tjjrbái. — Nagykedden, nagy szer dán d. e. a szent mise részei: choral, passió 4 sz. tur­bákkal, d. u. Rheinberger: Miserere 4 sz. v. kar. — Nagycsütörtökön reggel 8 ó. A mise változó részei choral. Kyrie, Gloria, Ebner: Missa de Spiritu sancto-ból orgonakisérettel. Credo stb., Haller: Missa XI. 5—6 sz. v. kar, Kersch: Dextera Domini 4 sz. v. kar. A sz. áldozás alatt: Vittoria »Domine non sum dignus« 4 sz. v. kar. Vittoria O Domine 5 sz. v. kar, d. u. Seyler : Miserere 5 sz. v. kar. — Nagypénteken: Mar­tini: In monte Oliveti 3 sz. női kar. Kersch: Tristis est anima raea, Tenebrae factae sunt. Vittoria Popule meus. Ebner: Adoramus te Christe 6. sz. v. kar, d. u. Seyler : Miserere 6 sz. v. kar. — Nagyszombaton : Mitter er : Missa Sabbati sancti, vesp. cum fals. bord., feltámadásra: Kersch: Angelus Domini ; Cum transisset Sabbatum Quare obdor­mis, Domine probasti 4 sz. f. k. és 4. sz. v. kar, Et adhuc tecum sum. Regina coeli. Auer : Te Deum. — Husvétvasárnapján: Ebner : Missa Laetentur coeli 5 sz. v. kar. Haller : Terra tremuit. 4 sz. v. kar, a mise változó részei choral. D. u. vesp. Griesbacher: Haec dies 5 sz. v. kar. Falso bordoni. — Húsvéthétfőjén: Goller : Missa Loreto 4. sz. v. kar orgonakisérettel. Haller : Angelus Domini 4 sz. v. kar. D. u. Griesbacher: Haec dies 4 sz. kar. A többi rész, mint előző napon. * Az oltáregyleti ájtatosság ma délután a vizivárosi plébánia templom nagyböjti ájtatos­ságára való tekintetből, kivételesen 4 órakor tar­tatik meg. * A biboros hercegprimás az esztergomi Népszövetséghez. Vaszary Kolos biboros, her­cegprimás és érsek Ő Eminenciája az esztergom­vizivárosi uj Népszövetségnek múltkori hódoló üdvözletére a következő választ küldte, Keményfy Kálmán értekezleti elnökhöz intézve: »Nagyon­tisztelendő szt. széki ülnök, h. plébános Ur! Az esztergom-vizivárosi kerületben f. hó 5-én meg­alakult Katholikus Népszövetség hódolatának kifejezését őszinte örömmel és hálás köszönettel vettem. Mélyen átérezve e társadalmi szervezet­nek fontosságát, hően óhajtom, hogy a katholikus érdekek képviseletére alakult Népszövetségnek áldásos munkáját székvárosomban is minél dúsabb siker koronázza. Ájtatos imáiba ajánlottan jóindu­lattal maradok Budapest, 1908. ápril 6-án Vaszary Kolos bibornok-érsek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom