ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-19 / 3. szám

közönség csak élvezettel hallgathatta az elnök felolvasását. A felolvasást kisérő képek, melyeket Dreyschock Sándor igazgató készitett, a lehető legjobb benyomást tettek a szemlélőkre. Dreyschockot valóban nagy elismerés illeti, a bemutatott 41 képet nagy szorgalommal készítette el, a felhőfelvételek és az utolsónak bemutatott virágcsokor is igazi művészi érzékéről tanúskodnak. A felolvasást kisérő képek szemléletét még élvezhetőbbé tették azok a kedves régi magyar szent énekek, melyeket a kiváló erőkből összeállitott főszékesegyházi énekkar Kersch Ferenc karnagy mesteri vezetésével adott elő. S ha most még megemlitjük városunk kiváló poétájának, Földváry István dr. főügyésznek szent Erzsébetet dicsőítő, magasztaló, kenetteljes költeményét, melynek érzelmeit, gondolatait Vimmer Marianna urleány igyekezett méltóképen visszaadni, mindent megmondtunk. Szebben, lelkesebben, müvésziesebbben nem sikerülhetett volna az előadás, mint ez alkalommal. Bogisich püspökön kivül a rendező bizottságban szerepelt nemesszivü hölgyeket is illeti a dicséret szava, hiszen tudvalevő, hogy Erzsébet-egyleti hölgyeink mindig nagy buzgalmat szoktak kifejteni az egyletük által előadandó estélyek rendezése körül. A tiszta jövedelmet a népkonyha javára fordították, A »Fürdo« helyiségét ez alkalommal, valamint 12-én is, amikor a közönségen kivül a helybeli tanuló ifjúság is részt vett az előadáson, teljesen megtöltötte a közönség, melynek soraiban voltak : intelligens hölgyvilágunk majdnem teljes számban, azután Csernoch János dr. püspök, Bogisich Mihály, Vezifiger Károly, Schißer Ferenc, Andor György dr., Brühl József, Fehér Gyula dr. prelátus-kanonokok, Gyapay Pál főispán, gróf Salis és Hess Rezső 76. gyalogezredben ezredesek, Földváry István dr. főügyész, Vimmer Imre polgármester, Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő és még igen sokan. Az előadást 11-én tánc követte. A négyest körülbelül 50 pár táncolta, köztük vármegyénk főispánja is fiatalos hévvel, vidám jókedvvel. A kedélyes hangulatban levő közönség nagyobbrészt csak a késő hajnali órákban távozott otthonába. Az egyes táncok közben Esztergom szépei pezsgőt árusítottak az e célra külön felállított sátorban. * Megjelent az uj főegyházmegyei névtár. Az 1908. évre szóló teljes főegyházmegyei névtárt már sorban rendeli a ft. papság. A névtár ügyesen összeállított tartalmú, kiállításáért pedig, mely bármely fővárosi cégnek is dicséretére válna, a jónevű Buzárovits-cég valóban elismerést érdemel. * A népkonyha költségeire ujabb adományok. Simor Teréz úrnőtől 50 korona, özv. Zubcsek Mihályné úrnőtől 50 korona, Philipp Konrádné úrnőtől io korona, Klomann Nándorné úrnőtől 10 korona adomány érkezett De a népkonyha kiadásaira. A kegyes adományokat hálásan köszöni a népkonyhát fenntartó jótékonyegylet elnöksége. * Halálozások. Weisz Zsigmond a hontnémetiek derék és buzgó esperes-plébánosa, kit városunkban is sokan ismertek, f. hó 16-án jobblétre szenderült. A megboldogultban Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató egyik közelebbi rokonát, Csernoch János dr. püspök pedig osztálytársát gyászolja. Halála alkalmából a bozóki esperesi kerület papsága a következő gyászjelentést ata ki: A bozóki esperesi kerület papsága szomorú szívvel jelenti, hogy szeretett kartársa és esperese főtisztelendő Weisz Zsigmond esperes és hontnémeti plébános ur folyó évi január hó 16-án reggel 9 órakor, életének 59-ik, áldozárságának 34-ik évében, súlyos szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogultnak hült teteme f. hó 18-án reggel 10 órakor fog ünnepélyesen beszenteltetni és a hontnémeti sirkertbe a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az ünnepélyes gyászmise pedig ugyanaznap lesz a hontnémeti templomban bemutatva. Hontnémeti, 1908. évi január hó 16-án. Nyugodjék Krisztusban! — Kessenheimer Eulalia az esztergomvizivárosi zárda irgalmas nővére f. hó 14-én életének 46-ik, szerzetesi működésének 28-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után meghalt. Orbánc következtében beállott vérmérgezés vitte sirba az intézet eme buzgó, derék nővérét. A Kolos-kórházban ápolták, de nem tudták megmenteni többé az életnek. Holttestét a vízivárosi zárdatemplomban ravatalozták fel. Temetése igen meleg részvét mellett f. hó 16-án délután 3 órakor ment végbe a vízivárosi zárdatemjjlomból a szentgyörgymezei temetőben. A temetési szertartást Keményfy Kálmán h. plébános és Siposs Antal intézeti hittanár segédkezése mellett Schijfer Ferenc prelátus-kanonok végezte. A temetésen résztvett a helybeli papság számos tagja, továbbá az esztergomi irgalmas nővérek, a tanitóképző-intézet ifjúsága, a rokonok és a nagy közönség. R. i. p.! * A keresztény szocialisták miséje. Holnap hétfőn, sz. Sebestyén vértanú ünnepén a helybeli keresztény szocialisták zászlójukkal a vízivárosi plébánia templomba vonulnak, ahol reggel V28 órakor ünnepi szentmisét hallgatnak. A szentmise alatt ugyancsak a keresztény szocialistákból álló énekkar Schönwälder Kálmán főszékesegyházi karénekes vezetésével négy szólamu miseénekeket fog énekelni. * Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Igen élvezetes és tanulságos estélyt szerzett a közönségnek mult vasárnap Agatsin Gyula bencés tanár. A Vezúv által tönkretett Pompeji városkát és környékét magyarázta a buzgó tanár igen szépen sikerült színes vetitett képek kíséretében. A többi között megmagyarázta a közönségnek a római ház belső részeit, továbbá magát a tűzhányó hegyet, annak kitörését, a láva pusztítását, majd az ásatások eredményét stb. figyelemkeltő módon, élvezetes előadási modorban adta elő. A közönség teljes elismeréssel adózott az ügyes előadónak. * Gyógyszertárak vasárnapja. Ma vasárnap, f. hó 19-én a Rochlitz-íé\e hercegprimási udvari gyógyszertár (Víziváros, Ferenc József uton) van nyitva egész nap. * A Kath. Kör estélyei. Az esztergomi Kath. Kör január hó 25-én (szombaton) tartja tánccal egybekötött farsangi estélyét. Tréfás estélye február hó 29-én tartatik meg. * A szentgyörgymezői kath. olvasókör közgyűlése mult vasárnap d. u. 5 órakor tartatott meg. Skoda János karkáplán, a kör elnöke szép megnyitó beszédében főleg a vallás-erkölcsös társadalmi életet kötötte a nagy számban megjelent tagok szivére, majd korunk égetően szükséges társadalmi akciójára, a kath. sajtó támogatására és pártfogására hivta fel figyelmüket. A megnyitó beszéd után Szentgyörgyi József titkár rövid vonásokban vázolta a kör évi működését, majd Pauer Károly karkáplán, pénztárnok a kör vagyoni állapotával ismertette meg a jelenlevőket. A kör bevétele a lefolyt évben kitett összesen 1472 kor. 65 fill., míg a kiadás 1239 kor. 59 fillérre rúgott. Készpénzmaradvány tehát 233 K 06 fillér; a kör összes vagyona pedig: 2382 K 03 fillér. A pénztárnoki jelentést követte Karácsonyi Béla könyvtárnoknak a könyvtár állapotáról szóló jelentése, mely után a közgyűlés a fáradhatlan tisztikarnak köszönetet szavazott. Az évi jelentések után az elnök, a tisztikar és a választmány lemondtak megbízásukról s Erős And rás korelnöklete alatt a közgyűlés ismét egyhangúlag Skoda János ksrkáplánt kiáltotta ki a kör elnökének s megválasztotta egyhangúlag újból a tavalyi tisztikart is. Vagyis alelnökök lettek: Török József és Oltőssy Lajos; pénztárnok : Pauer Károly; titkárok: Szentgyörgyi József és Vodicska István ; könyvtárnokok ; Karácsonyi Béla és Hegedűs Sándor; háznagy : Fritz István ; ügyész : dr. Földváry István ; zászlóvivő Bar tus József. A választmány is csekély kivétellel ugyanaz maradt mint tavaly. Végül az elnök indítványára a közgyűlés a kör volt buzgó elnökét, Babura László dr. theol. tanárt tiszteletbeli tagjává választotta, mire az elnök és a tisztikar éltetésével a közgyűlés véget ért. * A nagytapolesányi r. kath. iskola hitoktatás nélkül. E cimen megírtuk mult számunkban hogy a nagytapolesányi polgári és állami iskolában tovább is folyik a hitoktatás, de a kath. iskolában egyidőre beszüntették a katekizálást. E hírünket nem a légből kaptuk, hanem Nagytapolcsány egyik szavahihető, a város viszonyait jól ismerő egyéntől vettük. Hollady Jenő, nagytapolesányi plébános, kinek szabadelvű elveit mindenki ismeri, e hir átolvasása után visszaküldte az »Esztergom«-ot e megjegyzést tevén a hir mellé : »Ocsmany rágalmakat közlő lap járatását beszüntetem. Hollady«. Lapunkat ily dehonesztáló, durva kifejezéseket r egyházi férfiú ajkáról még nem hallottunk. Épen azért bővebb értesítést óhajtván szerezni az ügy mibenállásáról, magához a szerzőhöz fordultunk, ki a hir igaz voltáért, minden betűjéért most is helyt áll és többi között még a következőket irja: »Tudvalevő dolog, hogy a nagytapolesányi kath. iskolában hetenkint 4 hittani óra van. Kettő a hitoktatóé, kettő pedig emlézésre való. A két emlézésre szánt órát természetesen megtartják az iskolában annyival inkább, hiszen apácák tanítanak két osztályban, hitoktatás azonban nem volt, amit a naplóból lehet bizonyítani. Ha Holladynál az emléztetési órák is hitoktatás számba mennek, akkor igaza van, de azon esetben egyébiránt is kár a kath. iskolába hitoktatót küldeni, hiszen a tanitók úgyis tanítanak katekizmust. A dolog bibéje azonban az, hogy most az előállott szükség esetén — Hrdlicska Alajos, eddigi állami kitoktató M. Nosztrára távozván — az állami iskola hitoktatás nélkül maradt. Mivel a két káplánnak a megszaporodott munka mellett fizikai lehetetlenség volt a három iskolát ellátni, a plébános az egyik káplánt az állami iskolába küldte, a kath. iskolában pedig ilyenformán szünetel a katekizálás. Persze szükség esetén Holladynak kellene katekizálnia, de attól ő fázik. Egész adventben nem gyóntatott, most a támadásból kifolyólag ment először gyóntatni iskolás gyermekeket. Nagytapolcsány hitélete valóban a sir szélén áll a miben ő neki van oroszlánrésze. Hogy a templom üresen áll, mert a nagytapolcsányiak a szó szoros értelmében kerülik a templomot s csak a vidékiek jönnek; hogy karácsonyi gyónását 10 férfi nem végezte el Nagytapolcsányból ; hogy a zsidószellemű polgári kör létezik s a kath. körnek nyoma sincs; hogy a kath. legényegylet a hiközöny miatt nem tud boldogulni s házát is el kell adnia; hogy a kath. iskolák olyan állapotban vannak, hogy ma-holnap becsukják s ha nem is csukják be, az apácákat a rendfőnökük a jövő évben már nem hagyja itt — ezek mind nem alterálják Hollady urat. Nem kész franciaországi állapotok ezek ? S veszni engedjünk mindent csak azért, hogy Hollady úr becses nyugalma ne legyen megzavarva ? ! Ilyen körülmények között kár panaszkodni, hogy az alsó papság nem dolgozik. Tenni akar sokszor, de akkor szembe találja magát egyes érdekkörökkel s még akkor is ő huzza a rövidebbet.« Igy szól a levél. Ehhez nem kell kommentár. Mindenki belátja, kénytelen belátni, hogy az »Esztergom« tudósítása igenis való dolog volt s nem pedig légből kapott koholmány. Hiába küldte tehát vissza a lapot Hollady úr, az ocsmány rágalmak nem minket érnek. A hírben sem a neve, sem a személye érintve nem volt, de hogy végre mégis le vonta a konzekvenciát, annak csak örülünk. Mit is irt nem rég a szerkesztőségünkhöz intézett levélben ? »Darabont soha sem voltam (!), szabadelvű <égemet nem szégyenlem, hisz ezt hazám és korom főpapságától — követve nyomdokaikat — tanultam (/ t) . . . En a politikával nem foglalkozom {?) mert kizárólag hiveivmek hű lelkipásztora akarok maradni (?) ... a néppárt eljátszotta a hazafiság privilégiumát már akkor, midőn a haza ellenségeivel, a nemzetiségiekkel szövetkezet (! ?)« — Mind meg annyi valótlanság. Mit szól majd ehhez Magyarország nagyérdemű püspöki kara és az országgyűlési néppárt ? Lássa Hollady úr! Ezekből is kiveheti, ki az »ocsmany rágalmak« terjesztője. * A keresztény szocialisták szinielőadása. Az esztergomi keresztény szocialista egyesület földmives szakosztálya mult vasárnap a »Magyar Király« szálloda nagytermében tánccal egybekötött színielőadást rendezett, mely minden izében kitűnően sikerült. A szereplő személyek egytőle

gyig" a lehető legjobban igyekeztek megfelelni ama feladatuknak, melyet magukra vállaltak. Különösen kiemelendőknek véljük ä leányok közül Blahovits Erzsikét (Eszter), kinek kiváló játéka, a színpadon való otthonossága, csinos hangja mindenkinek feltűnt. Az egyesület kitűnő erőt nyert személyében. Igen jó volt Kapa Anna (Boriska) meglehetős nehéz szerepében, valamint Nóvák Teréz is, a hős cucilista asszony szerepében. A férfi szereplők közül különösen dicséretet érdemelnek ifj. Tátus János, Szenczy István, Kubovics János és Pifkó János. A többiek is kitűnően megálltak helyüket. Nagy kacagás követte a kulisszák mögött későn elsült pisztoly durranását, melytől az egyik cigányzenész is annyira megijedt, hogy nyomban szivéhez kapott. A szálloda nagytermét ez alkalommal a jelenlevő közönség egészen megtöltötte. A helybeli papság szép számmal vett részt derék keresziény szocialistáink e jól sikerült estélyen. Ott voltak: Fehér Gyula dr. praelátus-kanonok, Keményfy Kálmán vízivárosi h. plébános, Pécsi Gusztáv dr., Wiedermann Károly dr., Kiss Károly dr., Török Mihály dr. theol. tanárok, Rózsa Vitái és Bagyary Simon dr. bencés tanárok; a vidékről: Srobár József plébános rokonaival és ismerőseivel, továbbá Garay István csévi plébános, azután Mátéffy Viktor és Búzás István belvárosi káplánok, Marczy József vízivárosi káplán. Világi intelligenciánk is képvi-