ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-12-06 / 49. szám

nagyokat koppantak és elhallgattak. Az ország katholikusai örömmel olvasták a felhívást és a néppárt erélyes fellépését látták benne. A jogász világ pláne nagy kíváncsisággal forgatta a sorokat és a zsidók legnagyobb boszantására ugy nyilatkozott, hogy a felhívásban semmi tekintély sértés, semmi lázítás nincs. Maga Polónyi meg egyenesen kijelentette, hogy a felhívás minden sora igenis helyesen van fogalmazva. A felhívás ügye különben még egy érdekes Cabaret-estélyt is provokált a^minap, melynek hőse Eötvös Károly, a hires vajda volt. Kacagtató interpellációjában voltaképpen a néppárt álláspontját helyeselte és alaposan (bár akaratlanul) lepipálta a liberálisokat. Kívánjuk, hogy a néppárt akciója sikerüljön és az ítéletet megváltoztassák. * Adomány. Guzsvenitz Vilmos tanitóképzőintézeti igazgató az iparosinas »Otthon« költségeire 10 koronát adományozott. A vezetőség az adományért ez uton mond hálás köszönetet. * Egy köztisztviselő a kath. sajtóegyesületnek. Egy párját ritkitó jellemű köztisztviselő 150 koronát küldött lapunk utján a sajtóegyesületnek. Nem állhatjuk meg, hogy minden tiltakozása dacára fenkölt hangú levelének egy részletét ne közöljük: »Elhataroztam, hogy a kath. sajtóegyesületet az eddigi szegényes 50 korona adományon kivül még 150 koronával támogatom. Ez összeget is a Tek. Szerkesztőség utján juttatom rendeltetési helyére azon határozott kívánsággal, hogy az adományozó nevét sem becses lapjában, sem más lapban közzé tenni ne tessék. Hiszem azt, hogy a kath. sajtóegyesület oly intézmény, mely minden téren a ker. szellemnek akar érvényesülést szerezni nyilt fegyverrel, emelt sisakkal. Hiszem azt, hogy ennek az utolsó órában született világhódító intézménynek köze van azon isteni kinyilatkoztatáshoz, mely szerint egy akol s egy pásztor lesz a világ végzete elott.« * Az Oltáregyesület nyilvános istentisztetét folyó hó 13-án tartja a vizivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia lesz mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig Vs 7, 8, 9 és V2 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * A Szentszék hivatalos lapja. A római Szentszék január elsején hivatalos lapot indit. A lap cime »Acta Apostolicae Sedis — Commentarium Officiale« lesz. * Dr. Perényi Kálmán esztergomvármegyei alispánt a vármegyei tisztviselők országos egyesülete Budapesten tartott minapi közgyűlésében beválasztotta a szűkebb igazgató-tanács tagjainak sorába. * A népakadémia mai előadásának programmja : 1. Az olvasó. Irta Rézbányay József. Szavalja : Szer kát Aranka. 2. A nő és férje viszonya a családban. Előadja: dr. Gróh József ügyvéd. 3. Énekkettős. Énekli: Gottmann Istvánné és Marschall Pál. Zongorán kiséri: Marschall Pálné. * Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács ülése. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács f. hó 3-án tartotta meg ülését Jordán Károly apát elnöklete alatt a Szent-István-Társulat üléstermében. Esztergomból részt vettek az ülésen: Guzsvenitz Vilmos, Számord Ignác igazgatók, Keményfy K. Dániel vizivárosi h. plébános és Bertalan Vince tanár. Szóba kerültek: a nagyváradi Steinbergeremlékünnep, a kath. tanitók kedvezményes vasúti jegyei, a fuvarpénz, nyugdíj, a korpótlék és a »Nepnevelo« ügye. Azonkívül elhatározták, hogy 0 Eminenciájának, Vaszary Kolos bibornok hercegprímásnak »Rendtartási szabályzat« c. javaslatát átdolgozzák és pedig a püspöki kar utasítása szerint. Ezen átdolgozó bizottság elnökévé Walter Gyula dr. prelátus-kanonok választatott meg. A polgári leányiskolák tantervét az erre kiküldött bizottság elnöke s előadója, Keményfy Kálmán terjesztette elő. A tanterv alapul véve az államit, a katholikus pedagógiai szellem, a női hivatás s a gyakorlati követelményeknek tekintetbe vételével készült s átdolgozását az előadó megindokolva adta elő. Keményfy előadásához nagy elismeréssel Würth Gábor igazgató s dr. Walter Gyula prelátus-kanonok szólottak. Guzsvenitz Vilmos igazgató támogatva a javaslatot, hangsúlyozta, hogy bárha ne lennének hiábavalók a tanügyi tanácstól nagy szorgalommal elkészített tantervi s rendtartási javaslatok az igénybe vett, vagy veendő államsegély miatt. A tanács csekélyebb módositással, köszönetet mondva az előadónak s a bizottságnak, Keményfy Kálmán javaslatát elfogadta. Az uj tantervet az eszközölt módositással még e hó folyamán megerősítésre a püspöki kar elé terjesztik. * Az esztergomi keresztény szocialisták Budapesten. A keresztény szocialista országos szövetség ma vasárnap, továbbá hétfőn és kedden tartja országos közgyűlését Budapesten. Ezen az országos közgyűlésen minden egyesület képviselteti magát és a központi vezetőségnek vidéken lakó tagjai is megjelennek. Esztergomból dr. Pécsi Gusztáv mint szövetségi pénztáros és szövetségtanácsi tag; Dvihally Géza mint a szövetség tanács és az országos pártvezetőség tagja; Vodicska István mint az építőmunkások országos szakszervezetének és a helyi csoport elnöke vesznek részt a kongresszuson. Ezenkívül az esztergomi földmives keresztény szocialisták egyesületét Tátus János elnök és Gugyelka János alelnök, a keresztény szocialista ipari munkások egyletét pedig négy kiküldött tag képviseli a kongressuson. * A pozsonyi középiskolai Mária-kongregációk december 8-ikán este fél 6-tól fél 7-ig a Jézustársasági atyák templomában tartják ünnepélyes tagfelvételüket. Sorrend: 1. Veni Sancte. Engessertől. 2. Szentbeszéd. Tartja : dr. Kőhegyi József áll. főreáliskolai hittanár. 3. Éremszentelés, alatta Máriaének: Minden fűszál. ^4. Fölvétel. Tartja: Gaibl S. apátkanonok. 5. Eremkiosztás, alatta: Magyar nép a te néped. 6. Te Deum. — Áldás. — Pápai himnusz. — Az énekeket a kir. kath. főgimnázium ifjúsága adja elő Krausz Vilmos főgimn. r. tanár vezetése alatt. * Esztergomból—Budapestig Bosznián át. Ilyet még nem látott a világ. Vézinger Ilka urnő, boldogult Vézinger Károly prelátus-kanonok édes huga tudvalevőleg mult hónapban elköltözött városunkból és a fővárosban bérelt lakást. Bútorait Brilli Gyula szállító november 10-én adta fel a tehervonatra és ime, a butorkocsi csak három hét múlva érkezett Esztergomból Budapestre. Vézinger Ilka urnő már nagyon türelmetlenkedett, hisz elképzelhető, hogy ily hosszú ideig várni a bútorra, költözésnél bizony nem kellemes dolog; egyszerre azonban megérkeznek a bútorok, de honnan ? Boszniából. Esztergomból a fővároson keresztül Boszniába mentek először s azután vissza. Jellemző dolog s a mi M. Á. V.-unkra bizony nem jó fényt vet, hogy a fővárosba csak Bosznián keresztül lehet jutni. A hibás tényezők csakugyan büntetést érdemelnének e nagytokú hanyagságért és nembánomságért. Érdekes, hogy egy esztergomi földmives ember, kinek ez a dolog tudomására jutott, igy okolta meg a késést: »Nem csudálom, hogy három hétig késett a butorkocsi, az annéczió (annekszió) okozta a késést, semmi más, mert aszongyák fura dolog az, még háború is lesz belole.« No lám, mit tesz a politizálás. Ez a bácsi is politizált, de rosszul. * Meg van a kerékszög — csak kocsi kell hozzá! A vármegyeház-épités ügye egy lépéssel előbbre jutott és most már hinni kezdjük, hogy egyszer, valamikor még is csak lesz olyan ember, aki belekiált az épités körül kalamajkát járók farsangi mókáiba, hogy hát mit is akarnak már s nem-e volna jó kijavitgatni a megyeházat addig is, mig eldől az a nagy és világrengető fontos kérdés, hogy: hol lakjon a főispán és hol az alispán ? A megyei törvényhatóság ugyanis 1550 koronát fizetett ki Pfalcz József építőmesternek a vármegyeház átalakításáról készített tervekért. A vármegye régebben megbízta az építőmestert, hogy készítsen terveket. Készített is, de a miniszter nem hagyta jóvá. Megbízták tehát Jendráslk kir. főmérnököt, hogy készítsen új terveket: ez is készített háromszor vagy négyszer annyi ezer koronáért mint Pfalcz és — ez se az a terv, amely alapján fel fog épülni az új megyeház, mert a bizottságok most terveznek még a legnagyobb svunggal, tehát ki tudja, hányféle terv lészen még. Egy azonban már bizonyos. Az, hogy a vármegye már eleget (közel 10.000 koronát) költött tervekre és ha ilyen bősz igyekezettel folyik a tervezgetés: elfogy az egész épitési alap. Az egyszeri cigány öt kerékszöget kalapált ki magának, aztán felsóhajtott : — No most csak kocsit adna hozzá a jó Istenke . . . * Kérelem. Kaptuk a következő kérelmező sorokat: »Ha valakinek a főtiszt. Oltártest vérek közül, vagy sajátja, vagy a plébániai levéltárban volna két példányban »Statuta Dioecesana«, szivesen venném meg az egyik példányt. Értesítést kérek ezen cimre: Jarabek József segédlelkész, Leszéte (Nyitra-m.) * Hová teszik a megye pénzét? A vármegye közönségének közgyűlése elhatározta, hogy a vármegye kezelése alatt álló gyámpénztári és közigazgatási alapok fölös pénzkészletét — a mult évi arányt véve figyelembe — a helybeli pénzintézeteknél 1909. évben a következő arányban helyezi el u. m.: a fölös pénzek 56 °/o-át az esztergomi takarékpénztárnál, 21%-át az esztergomi kereskedelmi és iparbanknál, 7 °/o-át az esztergom-vidéki hitelbanknál és végül 16%-át az esztergom-megyei párkányi takarékpénztárnál fogja gyümölcsözőleg elhelyezni. * Kép a Bach-korszakból. A »Bars« cimü hetilap 46. számában mulatságos képet rajzol meg a régi jó idők derék embere, faross Ferenc tanitó. Rajzának nyomán haladva, megtudjuk, hogy egy cseh, — de nem trombitás, — hanem vitézlő nemzetes Bach-huszárról, Proscheck lévai 1859. évbeli szolgabiróról van szó, aki a megyék darabontjai közt illedelmes ajándékokkal meg nem vesztegethető barátja volt a magyarnak és fortélyos spionja a németnek. Alatta megalakult a mostani kaszinó. A volt császári szolgabírói ház helyét ma már emeletes, az apácák tapintatos vezetése alatt levő és dús eredményű elemi iskola és óvoda foglalja. Feléledt a barátkozó Proscheck alatt a csizmadiacéhek gyülekezete is, pedig ilyfélék szigorúan tiltva voltak; a gyülekezéstől félt a német rendszer. A cseh jóindulatát siettek viszonozni a lévaiak és a mesterek a hideg pince belső erős tartalmával lelkesítették a magyarok szive felé. Ezen időtájban Léva körül a pocsolyák tengerszemei tanyáztak, melyek lidércfénye és szaga nem igen vonzotta az ellenőrző felsőbb közegeket Lévába. Megelégedtek, ha a romladozó vár fokát látták a német zászlóval és haladtak tovább a bányavárosok felé. Nőtt a bizalom a találékony cseh ispán iránt és volt becsülete a lévaiaknál. Fent Bécsnek várában azt hitték, hogy Léván erős gócpontja van a német korszaknak és az mind a kitűnő Proscheck érdeme, aki cseh létére túl tesz Bach emberein, melyért nem is maradt el a nagy kitüntetés. Egy napon megjelent a Bach-huszár és hozott sasos pecséttel megerősített kinevezést Proschecknek, hogy »mar elég a bizalmas szolgabírói szolgálatból és némi elismerésül ezennel törvényszéki bírónak neveztetik ki Csehországba Prága városába«. No lett erre nagy lehangolás, sárgulás. A cseh barát szomorúságba esett, a lévai céhesek különösen jajgattak, hogy vége lesz az alapitott céhmesterségüknek. A »hideg pince« belül folyton melegedett és hangzott a bús nótáktól. A csizmadiák céhmestere törte a bortól táplált értelmét, hogy a felejthetlen barátjuktól miféle boldog emlékezettel vegyenek bucsut. Végre sikerült egy mozgósító és búcsúzó I I Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak. kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 JRoehe F. Hoífmann-La lioche & Co. Basel (Svájc).