ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-12-06 / 49. szám

nagyokat koppantak és elhallgattak. Az ország katholikusai örömmel olvasták a felhívást és a néppárt erélyes fellépését látták benne. A jogász világ pláne nagy kíváncsisággal forgatta a soro­kat és a zsidók legnagyobb boszantására ugy nyilatkozott, hogy a felhívásban semmi tekintély sértés, semmi lázítás nincs. Maga Polónyi meg egyenesen kijelentette, hogy a felhívás minden sora igenis helyesen van fogalmazva. A felhívás ügye különben még egy érdekes Cabaret-estélyt is provokált a^minap, melynek hőse Eötvös Károly, a hires vajda volt. Kacagtató interpellációjában voltaképpen a néppárt álláspontját helyeselte és alaposan (bár akaratlanul) lepipálta a liberálisokat. Kívánjuk, hogy a néppárt akciója sikerüljön és az ítéletet megváltoztassák. * Adomány. Guzsvenitz Vilmos tanitóképző­intézeti igazgató az iparosinas »Otthon« költsé­geire 10 koronát adományozott. A vezetőség az adományért ez uton mond hálás köszönetet. * Egy köztisztviselő a kath. sajtóegyesü­letnek. Egy párját ritkitó jellemű köztisztviselő 150 koronát küldött lapunk utján a sajtóegyesü­letnek. Nem állhatjuk meg, hogy minden tilta­kozása dacára fenkölt hangú levelének egy rész­letét ne közöljük: »Elhataroztam, hogy a kath. sajtóegyesületet az eddigi szegényes 50 korona adományon kivül még 150 koronával támogatom. Ez összeget is a Tek. Szerkesztőség utján jutta­tom rendeltetési helyére azon határozott kíván­sággal, hogy az adományozó nevét sem becses lapjában, sem más lapban közzé tenni ne tessék. Hiszem azt, hogy a kath. sajtóegyesület oly intéz­mény, mely minden téren a ker. szellemnek akar érvényesülést szerezni nyilt fegyverrel, emelt sisakkal. Hiszem azt, hogy ennek az utolsó órá­ban született világhódító intézménynek köze van azon isteni kinyilatkoztatáshoz, mely szerint egy akol s egy pásztor lesz a világ végzete elott.« * Az Oltáregyesület nyilvános istentisztetét folyó hó 13-án tartja a vizivárosi zárda templomá­ban. Előtte való napon délután 5 órakor litánia lesz mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig Vs 7, 8, 9 és V2 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * A Szentszék hivatalos lapja. A római Szentszék január elsején hivatalos lapot indit. A lap cime »Acta Apostolicae Sedis — Commen­tarium Officiale« lesz. * Dr. Perényi Kálmán esztergomvármegyei alispánt a vármegyei tisztviselők országos egyesü­lete Budapesten tartott minapi közgyűlésében be­választotta a szűkebb igazgató-tanács tagjainak sorába. * A népakadémia mai előadásának pro­grammja : 1. Az olvasó. Irta Rézbányay József. Szavalja : Szer kát Aranka. 2. A nő és férje vi­szonya a családban. Előadja: dr. Gróh József ügyvéd. 3. Énekkettős. Énekli: Gottmann Ist­vánné és Marschall Pál. Zongorán kiséri: Mar­schall Pálné. * Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács ülése. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács f. hó 3-án tartotta meg ülését Jordán Károly apát elnöklete alatt a Szent-István-Társulat üléstermében. Esz­tergomból részt vettek az ülésen: Guzsvenitz Vilmos, Számord Ignác igazgatók, Keményfy K. Dániel vizivárosi h. plébános és Bertalan Vince tanár. Szóba kerültek: a nagyváradi Steinberger­emlékünnep, a kath. tanitók kedvezményes vasúti jegyei, a fuvarpénz, nyugdíj, a korpótlék és a »Nepnevelo« ügye. Azonkívül elhatározták, hogy 0 Eminenciájának, Vaszary Kolos bibornok her­cegprímásnak »Rendtartási szabályzat« c. javas­latát átdolgozzák és pedig a püspöki kar utasí­tása szerint. Ezen átdolgozó bizottság elnökévé Walter Gyula dr. prelátus-kanonok választatott meg. A polgári leányiskolák tantervét az erre kiküldött bizottság elnöke s előadója, Keményfy Kálmán terjesztette elő. A tanterv alapul véve az államit, a katholikus pedagógiai szellem, a női hivatás s a gyakorlati követelményeknek tekin­tetbe vételével készült s átdolgozását az előadó megindokolva adta elő. Keményfy előadásához nagy elismeréssel Würth Gábor igazgató s dr. Walter Gyula prelátus-kanonok szólottak. Guzs­venitz Vilmos igazgató támogatva a javaslatot, hangsúlyozta, hogy bárha ne lennének hiábavalók a tanügyi tanácstól nagy szorgalommal elkészített tantervi s rendtartási javaslatok az igénybe vett, vagy veendő államsegély miatt. A tanács cseké­lyebb módositással, köszönetet mondva az elő­adónak s a bizottságnak, Keményfy Kálmán javas­latát elfogadta. Az uj tantervet az eszközölt mó­dositással még e hó folyamán megerősítésre a püspöki kar elé terjesztik. * Az esztergomi keresztény szocialisták Budapesten. A keresztény szocialista országos szövetség ma vasárnap, továbbá hétfőn és kedden tartja országos közgyűlését Budapesten. Ezen az országos közgyűlésen minden egyesület képvi­selteti magát és a központi vezetőségnek vidé­ken lakó tagjai is megjelennek. Esztergomból dr. Pécsi Gusztáv mint szövetségi pénztáros és szö­vetségtanácsi tag; Dvihally Géza mint a szövet­ség tanács és az országos pártvezetőség tagja; Vodicska István mint az építőmunkások országos szakszervezetének és a helyi csoport elnöke vesz­nek részt a kongresszuson. Ezenkívül az eszter­gomi földmives keresztény szocialisták egyesü­letét Tátus János elnök és Gugyelka János al­elnök, a keresztény szocialista ipari munkások egyletét pedig négy kiküldött tag képviseli a kongressuson. * A pozsonyi középiskolai Mária-kongre­gációk december 8-ikán este fél 6-tól fél 7-ig a Jézustársasági atyák templomában tartják ünne­pélyes tagfelvételüket. Sorrend: 1. Veni Sancte. Engessertől. 2. Szentbeszéd. Tartja : dr. Kőhegyi József áll. főreáliskolai hittanár. 3. Éremszentelés, alatta Máriaének: Minden fűszál. ^4. Fölvétel. Tartja: Gaibl S. apátkanonok. 5. Eremkiosztás, alatta: Magyar nép a te néped. 6. Te Deum. — Áldás. — Pápai himnusz. — Az énekeket a kir. kath. főgimnázium ifjúsága adja elő Krausz Vilmos főgimn. r. tanár vezetése alatt. * Esztergomból—Budapestig Bosznián át. Ilyet még nem látott a világ. Vézinger Ilka urnő, boldogult Vézinger Károly prelátus-kanonok édes huga tudvalevőleg mult hónapban elköltözött városunkból és a fővárosban bérelt lakást. Búto­rait Brilli Gyula szállító november 10-én adta fel a tehervonatra és ime, a butorkocsi csak három hét múlva érkezett Esztergomból Budapestre. Vézinger Ilka urnő már nagyon türelmetlenke­dett, hisz elképzelhető, hogy ily hosszú ideig várni a bútorra, költözésnél bizony nem kellemes dolog; egyszerre azonban megérkeznek a búto­rok, de honnan ? Boszniából. Esztergomból a fő­városon keresztül Boszniába mentek először s azután vissza. Jellemző dolog s a mi M. Á. V.-unkra bizony nem jó fényt vet, hogy a fővárosba csak Bosznián keresztül lehet jutni. A hibás tényezők csakugyan büntetést érdemelnének e nagytokú hanyagságért és nembánomságért. Érdekes, hogy egy esztergomi földmives ember, kinek ez a dolog tudomására jutott, igy okolta meg a késést: »Nem csudálom, hogy három hétig késett a butor­kocsi, az annéczió (annekszió) okozta a késést, semmi más, mert aszongyák fura dolog az, még háború is lesz belole.« No lám, mit tesz a poli­tizálás. Ez a bácsi is politizált, de rosszul. * Meg van a kerékszög — csak kocsi kell hozzá! A vármegyeház-épités ügye egy lépéssel előbbre jutott és most már hinni kezdjük, hogy egyszer, valamikor még is csak lesz olyan ember, aki belekiált az épités körül kalamajkát járók farsangi mókáiba, hogy hát mit is akarnak már s nem-e volna jó kijavitgatni a megyeházat addig is, mig eldől az a nagy és világrengető fontos kérdés, hogy: hol lakjon a főispán és hol az alis­pán ? A megyei törvényhatóság ugyanis 1550 ko­ronát fizetett ki Pfalcz József építőmesternek a vármegyeház átalakításáról készített tervekért. A vármegye régebben megbízta az építőmestert, hogy készítsen terveket. Készített is, de a miniszter nem hagyta jóvá. Megbízták tehát Jendráslk kir. főmérnököt, hogy készítsen új terveket: ez is ké­szített háromszor vagy négyszer annyi ezer ko­ronáért mint Pfalcz és — ez se az a terv, amely alapján fel fog épülni az új megyeház, mert a bizottságok most terveznek még a legnagyobb svunggal, tehát ki tudja, hányféle terv lészen még. Egy azonban már bizonyos. Az, hogy a vármegye már eleget (közel 10.000 koronát) költött tervekre és ha ilyen bősz igyekezettel folyik a tervezgetés: elfogy az egész épitési alap. Az egyszeri cigány öt kerékszöget kalapált ki magának, aztán felsó­hajtott : — No most csak kocsit adna hozzá a jó Istenke . . . * Kérelem. Kaptuk a következő kérelmező sorokat: »Ha valakinek a főtiszt. Oltártest vérek közül, vagy sajátja, vagy a plébániai levéltárban volna két példányban »Statuta Dioecesana«, szi­vesen venném meg az egyik példányt. Értesítést kérek ezen cimre: Jarabek József segédlelkész, Leszéte (Nyitra-m.) * Hová teszik a megye pénzét? A vár­megye közönségének közgyűlése elhatározta, hogy a vármegye kezelése alatt álló gyámpénztári és közigazgatási alapok fölös pénzkészletét — a mult évi arányt véve figyelembe — a helybeli pénzintézeteknél 1909. évben a következő arány­ban helyezi el u. m.: a fölös pénzek 56 °/o-át az esztergomi takarékpénztárnál, 21%-át az eszter­gomi kereskedelmi és iparbanknál, 7 °/o-át az esztergom-vidéki hitelbanknál és végül 16%-át az esztergom-megyei párkányi takarékpénztárnál fogja gyümölcsözőleg elhelyezni. * Kép a Bach-korszakból. A »Bars« cimü hetilap 46. számában mulatságos képet rajzol meg a régi jó idők derék embere, faross Ferenc tanitó. Rajzának nyomán haladva, megtudjuk, hogy egy cseh, — de nem trombitás, — hanem vitézlő nem­zetes Bach-huszárról, Proscheck lévai 1859. évbeli szolgabiróról van szó, aki a megyék darabontjai közt illedelmes ajándékokkal meg nem veszteget­hető barátja volt a magyarnak és fortélyos spionja a németnek. Alatta megalakult a mostani kaszinó. A volt császári szolgabírói ház helyét ma már emeletes, az apácák tapintatos vezetése alatt levő és dús eredményű elemi iskola és óvoda foglalja. Feléledt a barátkozó Proscheck alatt a csizmadia­céhek gyülekezete is, pedig ilyfélék szigorúan tiltva voltak; a gyülekezéstől félt a német rend­szer. A cseh jóindulatát siettek viszonozni a lévaiak és a mesterek a hideg pince belső erős tartalmával lelkesítették a magyarok szive felé. Ezen időtájban Léva körül a pocsolyák tenger­szemei tanyáztak, melyek lidércfénye és szaga nem igen vonzotta az ellenőrző felsőbb közege­ket Lévába. Megelégedtek, ha a romladozó vár fokát látták a német zászlóval és haladtak tovább a bányavárosok felé. Nőtt a bizalom a találékony cseh ispán iránt és volt becsülete a lévaiaknál. Fent Bécsnek várában azt hitték, hogy Léván erős gócpontja van a német korszaknak és az mind a kitűnő Proscheck érdeme, aki cseh létére túl tesz Bach emberein, melyért nem is maradt el a nagy kitüntetés. Egy napon megjelent a Bach-huszár és hozott sasos pecséttel megerősített kinevezést Proschecknek, hogy »mar elég a bizal­mas szolgabírói szolgálatból és némi elismerésül ezennel törvényszéki bírónak neveztetik ki Cseh­országba Prága városába«. No lett erre nagy lehangolás, sárgulás. A cseh barát szomorúságba esett, a lévai céhesek különösen jajgattak, hogy vége lesz az alapitott céhmesterségüknek. A »hideg pince« belül folyton melegedett és hang­zott a bús nótáktól. A csizmadiák céhmestere törte a bortól táplált értelmét, hogy a felejthetlen barátjuktól miféle boldog emlékezettel vegyenek bucsut. Végre sikerült egy mozgósító és búcsúzó I I Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak. kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 JRoehe F. Hoífmann-La lioche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom