ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-11-08 / 45. szám

igazán és nem sajnálja egész erejét síremlékekbe önteni. Nem egy alkotása van a kerepesi temetőben, amely megihleti a szivet egész mélységében. Az lesz ideális felfogás, mikor eltűnnek a sablonos obeliszkek, alaktalan kövek és legalább a módosabb családok részéről több érvényesülés nyilik a művészetnek a temetőben. Akkor lép a mi temetőnk is a genuaiak nyomába, akkor fogja fokozott mértékben, kifejezetten tolmácsolni a temető örök igazságait és tanulságát és nemcsak a temető örök igazságait, hanem az életnek ezernyi változatát, tragikumát, jellemezni fogja azt, aki itt nyugszik e műemlék alatt, megörökíteni fog valamit az életéből, amiből más tanulhat, okulhat. A genuai temetőben a sok között a következő igazán hangulatos síremlék van, amely egy megrendítő tragikumot örökit meg. Élt ott egy fiatal házaspár. A férj megbetegedett, de farsang volt és egyik napon hitvese meg nem állhatta, hogy bálba ne menjen. A beteget magára hagyta, t felvette suhogó selyemruháját s bálba ment. Ejfélután vetődött haza. Belép a szobába: mély csend, valószínűleg mélyen alszik a beteg. Odalép ágyához, le van egészen takarva. A lámpát közelebb hozza s óvatosan felemeli a takaró csücskét s belenéz a férje arcába: sárga, mozdulatlan halott. Mialatt mulatott: férje meghalt. E fájdalom szép fekete haját egyszerre őszbe borította. Ez a tragikus kis történet van márványba faragva: megkapóan, művésziesen, örök időkre szólóan. Művészetet, művészetet a temetőbe! Virágszálat a tüdőbetegeknek, de művészetet a lelki betegnek, mert a temető csendes, hangulatos ágyába beleplántált művészet kétszeres, százszoros erővel hat a lélekre, mint a piacon felállított szobor- Kriegs-Au Emil. HIREK. Krónika. — A Kis-Duna panasza. — Ez sértés I... Botrány I ... Több a soknál I Esztergom ellen lázadok! Hát nincs hála, nincs kímélet, Hogy így firkálnak a lapok ? Engem, Esztergom tükrét, díszét Pocsolyának neveznek el! Kell, hogy fellázadjon e szóra E sokat tűrt, beteg kebel! A partjaim, hogy oly kopárak, Arról, instálom, ki tehet? Hisz fásítják már hébe-hóba S hordják oda a szemetet! Majd megszépülnék egyszer végre, Ha adna pénzt a nagy harang ; Annak kasszája mindig biztos, Az nem holmi újpesti bank! »Bacillusfeszek« ... ez is jó név 1 Hogy az én vizem — kolerás ? hogy nem a fellegekben kell járni a katholicizmusnak, hanem itt e földön testvérei között mozogni, azokat küzdelmükben való segítéssel az égiekhez emelni. A demokratikus testvéries érzés Prohászka Ottokár életének motora és ezt a zarándoklat minden tagja érezte részéről. Láttuk, hogy ime ez a püspök nem csinál át nem hidalható ürt maga és egy alsóbb pap között. Értékeli paptársait, mert tudja, hogy a jövőt az egyház érdekében csak igy lehet erősíteni s papokat ezzel a móddal lehet a püspök hű katonájává nevelni a katholikus akcióban. Sziklay Jánost és az agilitástól lelkes Kiss Jánost is melegen üdvözölték, mint akik az előkészítésben, rendezésben anynyit munkálkodtak. Tényleg 8 napig 140 koronáért eddig egy zarándoklat se adott ennyit. Kiss Jánost a lateráni magvas beszédét szintén itt köszöntük meg. Közeledett az elutazás ideje. Az igazság kedvéért még csak azt konstatáljuk, hogy a bavariai koszt nagyon olaszos volt s igy bizony néha a Corso Umbertói »Cambrinuos« vendéglőben volt pörkölt póttartalék készenlétben bajor sör batalionnal. A vendéglős sopronvidéki magyar ember. Cégtábláján a magyar címer pompázott, magyar felírással.Ez volt az egyetlen, ami magyarságot láttunk. Még a vatikáni osztrák és magyar követség palotáján, a hires Palazzo Venezián is csak a kétfejű sas karmait láttuk. Meg is botránkoztunk, hogy államiságunk saját tehetetlenségünk miatt, ennyi figyelemben se részesül. Ha már fájó érzelmeket Hát midőn a vágóhíd itt volt, Nem volt az elég nagy csapás ? S azóta vér nélkül szedtem be Máig a Hévizcseppeket . . . Mégis énrám kiáltják mostan : — Ne tűrjük ezt a beteget 1 Urak, urak a beteg még ma Talán tán éppen nem halott: És Esztergomnak voltam tükre S talán máig is az vagyok. Ha bacillusos a vizem, hát Vigyék járványkórházba be : Legalább lesz az épületnek Egy bacillusos betege! Népakadémiai értekezlet. Andor György dr. prelátus-kanonok, mint az esztergomi kath. legényegylet elnöke pénteken este 6 órakor értekezletre hivta össze mindazon férfiakat, kik a tavalyi népakadémiai előadások megtartása iránt is érdeklődtek, sőt azok sikerét tehetségükhöz képest maguk is előmozdították. Megjelentek a legényegyletben az elnöklő prelátuson kivül: Csárszky István dr. érseki titkár, Dombay Nárcisz bencés tanár, Guzsvenitz Vilmos igazgató, Hulényi Győző dr. megyei főügyész, Kriegs-Au Emil belvárosi káplán, Magyary László a legényegylet világi elnöke, Mátéffy Viktor belvárosi plébános a legényegylet másodelnöke, Nagy Antal reáliskolai igazgató, Nemesszeghy István tanitóképző-intézeti tanár, Pauer Károly főszékesegyházi karkáplán, szerkesztő, Rózsa Vitái bencés tanár, Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő, Skoda János.'főszékesegyházi karkáplán, Szölgyémy Gyula igazgató-tanitó és Táky Gyula belvárosi karnagy. Elnök meleg szavakkal üdvözölte a jelenvoltakat, majd ecsetelve a tavalyi népakadémiai előadások hasznos voltát és sikerét, három pontra osztja előterjesztését. 1. A választójog kiterjesztése előtt állván, igen hasznos munkát végzünk, ha az analfabétákat a legelemibb ismeretek birtokába juttatjuk; 2. miképen rendezendő ezen ismeretek rendszeres előadása, lesz-e tanitó, hallgatóság és helyiség. 3. Szórakoztatással kapcsolatban tartsuk-e a tavaly megkezdett népakadémiai előadásokat vagy sem ? A jelenlevők tárgyalás alá vévén az elnök három propozicióját, a következő megállapodásra jutottak : Az analfabéták tanítására vonatkozólag határozatba ment, hogy Szölgyémy Gyula igazgatót megbízzák, miszerint a tanitói karral érintkezésbe lépjen és a tanítókat az analfabéták tanítására felkérje. Az előadói helyiség: a városházában levő tanonciskola, esetleg a szentgyörgymezőiek számára a szentgyörgymezői kath. olvasókör. Annak idején különben sajtó, hatóság és falragaszok útján értesíttetnek az analfabéták, hogy hol és mikor tartatnak az egyes oktatások. Az irás és olvasáson kivül a számtant is fogják előadni. A cselédleányok esetleg a sz. Anna zárdában nyerhetnek oktatást. Az egyes ismeretek rendszeres előadására pengetünk, s mert az igazságnak fölfelé való kimondásától se szabad félnünk, hát bizony szerettünk volna főurakat, több főpásztort a zarándoklat élén látni. vSzerencse, hogy Rakovszky István véletlenül Rómában tartózkodott hat nap óta s oda állt közibénk. 0 volt a sujtásos disz. Ez a hiány általános feltűnést keltett a zarándoklatban. Szerettük volna azt is, hogy amikor egy demokratikus érzelmű püspök a vezetőnk, akkor I. és II. osztálybeli utas között a római tartózkodás alatt ne tettek volna olyan elválasztó különbséget, No de ez is elsimult. Visszafelé »Daniel Ernő«, közlekedési politikája kedves közeledést hozott létre, amiben a lipótvárosi plébános az ő szigorított kedélyes hangulatával előljárt. Kálmán napot is itt ültük meg. Bresztyenszky Kálmán képviselő, Kovács Kálmán plébános és én voltam a célpont. A negyedik Kálmán a garamszentbenedeki plébános elmaradt. Mielőtt feljebb — kívánom, hogy a magyar Sión hegyére — szállana, Nápolyt akarta látni Prohászka éltetőnk volt, mi pedig csendesen kocintottunk, nehogy a tenger csöndjét felzavarjuk. Az otthonról gondolkoztunk . . . Egyszerre éneket hallunk, a legszebb magyar egyházi énekeket. A fehérvári püspök az énekesek közepén velünk énekel. A tengeren kivül csak Isten volt a tanunk. Ez volt a zarándoklat mély érzésből fakadt Te Deumja . . . Keményfy K. D. Mátéffy Viktor plébános szolgált felvilágosítással. A budapesti Uránia színház igazgatósága ugyanis levelet intézett Nagy Antal reáliskolai igazgatóhoz, amelyben azt irja, hogy az Uránia 144 előadással szolgálhat bármely körnek, iskolának, vagy egyletnek és minden előadás 12 vetitett képpel kisérhető. Mátéffy röviden ismerteti a levél tartalmát. Az egyes előadások nagy haszonnal járnának a mi irni és olvasni tudó publikumunkra. Rendszerbe vannak foglalva, három évfolyamra osztva. Igy pl. az első évfolyamban lehetne magyar történelmet, egészségtant s az egyes ipar és kereskedelmi ágakat előadni, a másik évfolyamban irodalomtörténetet, földrajzot, gazdaságtant stb. Az előadásokat át lehetne alakítani úgy, ahogy azt az előadó jónak látja. Többen hozzászólván az ügyhöz, elhatározták, hogy Nagy Antal igazgató érintkezésbe lép Molnár Viktor államtitkárral, az Uránia igazgatójával és megkéri őt, volna szives egy pár előadást és vetitett képet az esztergomi u. n. munkás gimnáziumnak is juttatni, mely munkásgimnáziumot a mi iparosaink, kereskedőink, földmivelőink és munkásaink képeznék. Az előadások kétszer hetenként tartatnának meg és pedig hétfőn és pénteken. Az előadók szakemberek lesznek. Végül a vasárnapi népakadémiai előadásokra vonatkozólag elhatározták, hogy ezidén is advent és nagyböjt vasárnapjain tartják az egyes ismeretterjesztő előadásokat, természetesen egy-két szórakoztató számmal (ének, zene, szavalat stb.) kapcsolatban. A szórakoztató részek rendezésével Mátéffy Viktor plébános bízatott meg. Az egyes előadások tartalma aktuális kérdések tárgyalása lesz. Az első előadást advent első vasárnapján Gitzsvenitz Vilmos igazgató fogja tartani e cimen: A kereszténység befolyása neveléstörténetünkre. Többek hozzászólása után Andor dr. szép köszönő szavak kiséretében az értekezletet bezárta. A legközelebbi értekezleten majd Szölgyémy és Nagy referálása kerül szőnyegre. P—r. * Személyi hirek. Lőrincz János papnevelőintézeti aligazgató és Pécsi Gusztáv dr. theologiai tanár tegnap Rómából haza érkeztek. — Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy pénteken kétheti tartózkodásra a bácsbodrogmegyei Kulára utazott, hol f. hó 15-én öccsét, Kersch Mihály plébánost installálni fogják. * Ünnepélyes installáció. Az újonnan kinevezett és a fokozatosan előlépett esztergomi kanonokok ünnepélyes installációja f. hó 14-én, szombaton d. e. 9 órakor lesz a helybeli főszékesegyházban. — A párkányi esperesi kerület papsága ezen installáción — mint értesülünk — testületileg vesz részt, hogy ezáltal is kimutassa őszinte tiszteletét és szeretetét volt esperese, Koperniczky Ferenc dr. iránt, ki tudvalevőleg az installálandó uj kanonokok egyike. * Autonómiai képviselőjelölés. Az esperesi kerületbe be nem osztott esztergomi papság f. hó 3-án délután V2 5 órakor választotta meg Graeffel János prelátus-kanonok, főszékesegyházi főesperes elnöklete alatt az autonómiai kongresszusra küldendő képviselőt. A beadott szavazatok legtöbbje Túri Bélára, az »Alkotmany« szerkesztőjére esett. Ugyancsak Túri Bélát jelölte aut. képviselőjének f. hó 5-én 97 szavazattal kettő ellenében az esztergomi főegyházmegyébe tartozó nem lelkészkedő papság is Budapesten. * Halottak napjának előestéje. Áhítatos kegyelettel ünnepelte meg Esztergom szab. kir. város közönsége ez idén is a halottak napjának előestéjét. Ki-ki sietett a temetőbe, hogy drága halottjának sirhalmára kegyeletének jeléül egy-egy koszorút, avagy égő gyertyát tegyen és imádkozzék lelkiüdvéért. Temetőink e napon nagy látogatottságnak örvendtek, a belvárosi temető felé vezető uton pedig valóságos népáradat hömpölygött az esti órákban. A temetők bejáratánál ez idén gyűjtő perselyeket állítottak, amelyekbe a közönség a tüdőbetegek szanatóriumára adakozott. A mi minden nemesért és szépért lelkesedő hölgyeink ott állottak felváltva a perselyek körül és a sok-sok tüdőbeteg nevében köszönték meg a szives adományokat. A gyűjtésnél, melynek eredménye 278 korona 65 fillér, közreműködtek a belvárosi temetőben: dr. Földváry Istvánné, Grósz Ferencné és Frey Ferencné úrnők, továbbá Janits Irén és Margit, Nagy Adrienne, Szecskay Margit, Hajas nővérek, Magos Bertike, Brenner Margit, Meszéna Mariska, Magurányi Ditta és Niedermann Elza urleány ok. A vizivárosi és szentgyörgymezei temetőknél: Leitgeb Jánosné és