ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-10-18 / 42. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. október 18. 42. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. X. Pius szózata a magyarokhoz. Esztergom, október 17. Hatszázötven magyar zarándokot fogadott mult vasárnap X. Pius pápa a Vatikán Sala Regiájában. Hatszázötven lelkes magyar megjelent 0 Szentsége előtt, hogy kifejezze a magyar katholikus milliók hódolatát, ragaszkodását, szeretetét az egyház látható feje iránt és üdvözölje Krisztus helytartóját ötven éves áldozópapi jubileuma alkalmából. A magyar kath. püspöki kar két jeles tagja: Prohászka Ottokár dr. és Csernoch János dr. vezették a hatalmas tábort X. Pius elé, hogy lássa, érezze és tudja, miszerint a magyar katholikusok szive, lelke egészen azé, ki Péter hajóját kormányozza. S X. Pius látta, érezte is vasárnap, hogy a kath. magyar nemzet, melynek hü fiai éppen égi Patronájuk, a Magyarok Nagyaszszonyának ünnepén jelentek meg trónja előtt, még mindig a régi hagyományos szeretettel csüng az egyház fején: örvend mikor Krisztus egyházát magasztalják, dicsőink; sajog a szive, sir a lelke, midőn gúny, rágalom, megaláztatás vagy üldözés éri azt az ellenség részéről. Meghatottan hallgatta Szentséges Atyánk Székesfehérvár lánglelkü föpásztorának szivböl jövő üdvözlő, illetve hódoló beszédét, mely egyúttal biztositotta öt a magyarok további szeretetéről s engedelmességéről. És X. Pius nyomban válaszolt a klaszAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Rajzok. 1. Temetés lesz. Kopogtat valaki. Hosszasan, erősen. — Szabad. Köhint, becsukja maga mögött a külső ajtót, azután lassan nyomja a belsőnek kilincsét. Csikorog a kilincs, nyilik az ajtó, belép egy parasztember. Mind a két kezével fogja a kilincset, mikor az ajtót csukja. Csak azután dicsértessékez. Jön felém az asztalhoz. Nehéz a lépése, nagy csizmája nagyokat koppan a padlón, meg-megroppan a sarka alatt egy-egy homokszem. A szőnyeget elkerüli, nehogy rálépjen. Gondolja magában: nem való arra patkós csizmasarok. Kezet csókol, azután vigyázva hátrál, megáll tőlem vagy öt lépésnyire, körülnéz, oda teszi szépen a kalapját egy szék alá. — Mi jót hozott? Nem szól. Belső zsebéből előkotorász egy összehajtogatott papiros darabot. Kezdi bontogatni, nyúlok utána az asztal fölött, oda lép, átadja. Ismerem már ezeket a papirosokat. — Meghalt a feleségem. Csücskénél fogva kihúz a kabátja zsebéből egy nagy kék keszkenőt, megtörli vele két szemét, még egyszer megtörli, eligazítja vele a bajuszát jobbra is, balra is, azután visszagyömöszöli. S áll, két kezét leeresztve, piros szemeit reám meresztve. Alapitó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. szikus latinságú szép beszédre. Arany szavait mélyen vésték be sziveikbe a zarándokok. Különben nemcsak nekik szóltak e komoly szavak, hanem az összes magyar katholikusokhoz intéztettek. Mit is mondott a pápa? Idézzük szózatának legfontosabb részeit. »Folytassátok — úgymond — mindig ilyen bátran a hit védelmét az ellenséges támadásokkal szemben. Az erkölcsök szentségét védelmezzétek meg az erkölcstelenség apostolai ellen.

u 0 Szentsége tehát először a hit és erkölcs védelmét köti a magyar katholikusok szivére. Manapság rendkivül sok támadásban részesül a kath. egyház. Elkeseredett ellenségei vannak, kik az igaz hitet és Krisztus tanát a gúny és rágalom fegyverével támadják. Kiölik az emberek szivéből mindazon nemes érzelmeket, melyeket a hit fakasztott bennök. S mindezt miért? Mert a kath. egyh az az Isten nevében és meghagyása folytán oly tanokat hirdet, melyek a támadók istentelen s erkölcstelen életével homlokegyenest ellenkeznek. Nem az ész, sem a valódi meggyőződés szava beszél ezen emberekből, midőn a kath. egyház tanait gáncsolják s tagadják — s itt a teljes hitetlenségre vezető modernista tanok hirdetői sem képeznek kivételt — hanem egyedül a sziv s a gonosz szenvedély, melynek szégyenletes rabigáját hurcolják. Az erkölcsi életre nézve pedig mit tapasztalunk? Nemde azt, hogy azon országokban, városokban, községekben és családokban, hol a kath. vallást nem ápolják, elhanyagolják vagy éppen üldözik, egyre megdöbbentőbb mérvben szaporodnak a legégbekiáltóbb s Barchet-kabát van rajta. A hóna alatt folt. Egyik gombja már csak egy cérnaszálon lóg. Kötény van eléje kötve, fekete kötény. Ez itt divat. Még nem nagyon t gyűrött. Ünneplő. A csizmája poros. Gyalog jött Újfaluról. Hányan jöttek már halottat jelenteni! Ez a kérges-tenyerű, ráncos homlokú, sörtés állú, agyondolgozott, egyszerű ember olyan hangon mondta azt a két szót, amiből megértettem, hogy mindenét elvesztette. Szerette a feleségét. Erre felé olyan kevés, olyan ritka a hitvesi szeretet és annyi a boldogtalan családi élet! 2. Tanítványaim. Belépek az iskolába. Csörömpölés, zuhogás, recsegés. Százharminc torok kiáltja vontatottan: Dí-csér-tes-sék a Jé-zus Krisz-tus, az Is-ten hoz-ta, jó napot kívánok! Ezt a két utolsó szót már nem vontatják s úgy kivágják a »kivanok« első szótagját, hogy még a fejükkel is biccentenek hozzá. A »jó napot« helyett sokan »jó reggelt« kivannak, lévén délelőtti io óra, amikor még bajos eldönteni, hogy jó reggelt, vagy jó napot kell-e kívánni? És gomolyog a porfelhő, száll a gyermekfejek fölé fel a gerendákig. Gondolja magában a takarítónő: tiz korona évi bérért elég csak szombatonkint söpörni. Minap a leánykája »söpört« egy rongyos báránybőrsipkával. Pedig az iskolaszék megszavazott négy szótöbbséggel három ellen két uj nyirfaseprűt. — Imádkozunk! Szeppent vagy száz gyerek, kezdi vagy tizenöt: Azatyá . . . Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. legundokabb bűntények. Nem olvassuk és tapasztaljuk-e naponkint, hogy saját hazánkban, söt közvetlen közelünkben is az erkölcstelenség mindenféle nemei, úgymint: lopás, rablás, gyilkosság, párbaj, rágalom, uzsora, idegen pénzek elsikkasztása, csalás, becsületsértés, házasságtörés, piszkos, fajtalan éiet, vadházasságok s büntanyák napról-napra mind elszaporodnak? Honnét ez utálatos kigyófajzat? A hitetlenség szülte azt. A kath. egyház tanai a szivekből, családokból s a közéletből eltűntek, innét ez iszonyú bünférgek elszaporodása, melyek az emberi társadalom testén oly pusztitólag rágódnak. Nem csoda, hogy Ö Szentségét a hit és erkölcs hiánya oly nagyon szomorítja és bántja. Innét a hatalmas szózat: A hitet és az erkölcsöt védjétek meg! Igen, ezentúl kettőzött erővel és buzgalommal kell a hit és az erkölcs védelméhez látnunk, hisz Magyarország csak ugy lehet boldog, ha szent István hitét, szent István erkölcseit megtartja s azokban napról-napra gyarapodik. De lássuk tovább a pápai szózatot. Mit üzent még X. Pius a magyaroknak ? bíróitoknak és hírlapíróitoknak — folytatja tovább — különösen ajánlom, hogy mindig a legerélyesebben harcoljanak, miként a múltban pásztoraitok vezetése alatt, hogy megvédelmezzék azokat a katholikus hagyományokat, melyek hazátokat oly dicsőséggel övezték és érdemessé tették az egyház előtt.« Ö Szentsége szózatának ez a része a kath. sajtónak szól, annak a sajtónak, mely — sajnos — még most sem tud zöld ágra vergődni, ellenben a szintelen, köpönyegfor— Egyszerre! S rázendít százharminc torok a Miatyánkra, ordítván ilyeténképen: Mivatyán kivatyán mennek be . . . Arra nem mertem figyelmeztetni, hogy a Jézuskára nézzenek, mert bizony ott az ajtó fölött azon a szúette kereszten csak ráfogással mondhatni, hogy Jézuska alakja függ. Nem kelt sok áhítatot. — Leülni! Kezeket hátra! Akik a padokból kiszorultak, azok körülülik a pódiumot, meg az ablakok alatt gubbasztanak. Az egyikre ráesik az úgynevezett számológép. (Az lehetett valamikor.) Bőg a gyerek, gurul az a néhány gubacs, ugranak a pódiumról tizen is utána, nevet a többi, ott hátul ágaskodnak. Megharsantván hangomat és előkapván a térképmutogató pálcát, fegyelmeztem. (Lásd a hiresebb Neveléstanokat, Módszertanokat és Katechetikákat.) Azután az úgynevezett számológépet odaállítottam a sarokba az úgynevezett szemléltető képek mellé, a földgömb egyik felét föltettem a szekrény tetejére a másik mellé és kezdtem tanítani. Ugy, ahogyan a Schüchben tanultuk? Ugy, ahogyan 130 gyermeket lehet. Azt, amit a tananyagbeosztás októberre előir? Azt, amit faluhelyen októberben lehet. Áz óra után sorakozás, indulás. — Isten áldja me-e-e-g! — harsognak karban a folyosón. Rárimel egy nebuló : — Ideme na jarme-e-e-k! — (Lásd Loos: Tót-magyar szótár.)