ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908
1908-09-27 / 39. szám
Kmetyt is. Mind a kettőt, — igaz ugyan, hogy kétféle véleménnyel, de ő adta nekünk. Hibás volt hát akkor a nóta, mikor mondta: Kmety Károly lesz a követünk, Akit Kossuth meg Apponyi adott minekünk . . . Pedig hát Lengyel mondja: Lengyel adta. Lám, lám, hogy ily későn tudtuk meg Lengyelnek irántunk való szives jóakaratát, még meg sem köszönhettük idáig. No hát: köszönjük szépen Lengyel úr! * Uj érseki biztos. Robitsek Ferenc dr. a budapesti I. ker. állami főgymnáziumhoz s a budapesti II. ker. állami főreáliskolához a hitoktatásra vonatkozólag érseki biztossá neveztetett ki. * Növendékpapok a kath. nagygyűlésen. Lapunk legutóbbi számában elősoroltuk azok neveit, kik az ez idei VIII. kath. nagygyűlésen városunkból részt vettek. Az emiitettek névsorából véletlenül kimaradt három esztergomi theologusnak a neve. Igy Horváth Rezső IV. é. és Letscha József III. éves theologusok a magyar egyházirodalmi iskola képviseletében jelentekfmeg a nagygyűlésen, azonkívül Német László IV. é. theologus utazott le Budapestre rektori engedéllyel. Itt emiitjük meg, hogy gróf Csáky Károly váci és Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspökök összes kispapjaikat küldték le ez idén a fényesen sikerült gyűlésre. * Az esztergomi gazdák kegyelete. Az Esztergom vármegyei Gazdasági Egyesület, úgyis mint központi mezőgazdasági bizottság a következő levelet intézte a tagokhoz: Igen tisztelt Tagtárs úr! A magyar gazdák kegyeletük és hálájuk jeléül szobrot állítottak gróf Károlyi Sándor emlékének, amelynek leleplezése folyó év október hó 20-án lesz Budapesten. Hogy az Esztergom vármegyei gazdasági egyesület részéről is méltóan nyilvánuljon az elhalt nagynevű férfiú iránti tisztelet, bizalommal felkérjük Tagtárs urat, szíveskedjék a leleplezési ünnepélyen, mint az Esztergom vármegyei gazdasági egyesület küldöttségi tagja megjelenni. Szives elhatározását kérjük a titkári hivatalnak beküldeni. Találkozás Budapesten október hó 20-án, a »Köztelek« nagytermében. Kelt Esztergomban, a vármegyei gazdasági egyesület 1908. évi szeptember hó 16-án tartott választmányi üléséből. * Az elnökség. * Oltáregyesületi kiállitás Vácott. Gróf Csáky Károly Emmanuel püspök védnöksége alatt a váci oltáregyesület szeptember 26-tól október i-ig bezárólag a Karolin leányiskolában oltáregyesületi kiállítást rendez, a melynek sorrendje a következő : Szept. 26-án (szombaton) d. e. 10 órakor szentmise a székesegyházban. 11 órakor délelőtt gróf Csáky püspök a székeskáptalan, a papság, az oltáregyesületi válaszmány, a terjesztőnők, az oltáregyesületi tagok és a vendégek jelenlétében megnyitja a kiállítást. 6—7 óráig délután Szentségimádás a székesegyházban. Szeptember 2j-én délelőtt 11 órakor a kiállított egyházi ruhák és szerek megszentelése. 6—7 óráig délután Szentségimádás a székesegyházban. Szeptember 28-án reggel fél 7 órakor szentmise szentségkitétellel. 6—7 óráig délután Szentségimádás a székesegyházban. A kiállitás megtekinthető a Karolina leányiskolában október hó i-éig bezárólag. * Választás a munkásbiztositóban. A helybeli munkásbiztositó pénztárnál rendszeresített 1200 korona kezdő-fizetéssel ellátott gyakornoki állást pénteken töltötte be választás útján az igazgatóság. Az állásra pályázatot adtak be: Gyarmathy Kálmán, Iványi Lajos, Müller Dezső, Schelber Elemér és Margó István. A szavazás megkezdése előtt Schelber Elemér visszalépett, mert máshol kapott alkalmazást. A választás pénteken délután 5 órakor ejtetett meg dr. Walter Gyula praelátus-kanonok elnöklete alatt és három szótöbbséggel ideiglenesen Iványi Lajost választatott meg. * Halálozás. Özv. Zoller Mihályné szül. Németh Gizella, boldogult Zoller Mihály egykori esztergomi fűszerkereskedő özvegye rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után f. hó 24-én, reggel 5 órakor életének 59-ik évében, Temesváron elhunyt. A boldogult úrnőt Esztergomban sokan ismerték. Csernoch János dr. esztergomi kanonok szorgalmas, pontos házvezetőnője volt, majd mikor Csernoch dr. püspökké neveztetett ki és Temesvárra költözött, Temesvárott a püspöki palotában ő ügyelt fel ismét a rendre és vezette nagy gonddal, sokszor túlszigorú pedánssággal a házat. Derék, kifogástalan jellemű, vasszorgalmú, megbízható nő volt, igazán példaképe a jó házvezetőknek. Esztergomi ismerősei bizonyára mélyen fogják fájlalni, hogy a kegyetlen halál oly rövid idő alatt végzett vele. Mindössze két hétig betegeskedett, cukorbaj vitte a sirba. Temetése f. hó 26-án ment végbe Nagymaroson, meleg részvét mellett. R. i. p.! Halála alkalmából szeretett leánya és családja a következő gyászjelentést bocsátotta ki: »Reiszmann K. Miksáné szül. Mauler Ilona, mint nevelt leánya s férje Reiszmann K. Miksa mint veje, úgyszintén gyermekeik Gizike és Ilonka, a saját valamint az összes rokonok nevében is fájdalmas szivvel tudatják a forrón szeretet jó anya, illetve anyós, nagyanya s rokonnak özv. Zoller Mihályné szül. Németh Gizellának f. évi szeptember hó 24-én reggeli 5 órakor, életének 59-ik évében, a végső szentségek ájtatos felvétele után az Urban történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei az engesztelő szent mise-áldozat bemutatása után Temesvárott f. é. szeptember hó 25-én fognak a gyászházban (Belváros, Lonovics-utca 1. sz. a.) beszenteltetni és Nagymarosra szállíttatni s f. hó 26-án d. u. 4 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Adj, Uram! örök nyugodalmat neki! És az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békében! Temesvár, 1908. szeptember hó 24-en.« * Uj eensorok. Ő Eminenciája legújabban a következő áldozópapokat nevezte ki főegyházmegyei könyvvizsgálókká (censorokká): dr. Pécsi Gusztáv, dr. Kiss Károly és Wiedermann Károly dr. esztergomi theol. tanárokat, továbbá Szücsy Viktor kislévárdi plébánost, fehlicska Ferenc dr. budai káplánt és Janda József dr. nyitrapereszlényi plébánost. * Papi konferenciák. Gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök XII. számú körlevelében adhortációt intéz papjaihoz, melyben felhívja őket, hogy olyan helyeken, ahol több, mint három pap lakik, az illetők minden hónapban jöjjenek össze konferenciák tartása végett. A konferenciákon beszéljék meg a papi kötelességeiket, elmélkedjenek a papi erényekről, a hivek lelki javának előmozdításáról és hasonló thémákról. Végezzék el gyónásukat s lelki olvasmányt végezzenek. Mondanunk se kell, hogy Erdély apostolának emez intézkedése és óhaja ismét arra fog szolgálni, hogy a papi élet szentsége s általa a hivek lelki üdve előmozditassék. * A tűzoltóság nyilvános gyakorlata. Az esztergomi önkéntes tűzoltók oktatását befejezték s a legénység egy nagy nyilvános gyakorlatot fog tartani legközelebb, melyre a közönséget is meghívja a parancsnokság, valószínűleg hírlapok útján. A nyilvános gyakorlat, mely egyúttal a legénység vizsgája is lenne, abból fog állani, hogy hirtelen nagy tüzet jeleznek a telefonon. A legénység erre az összes tűzoltó szerekkel, u. m. fecskendők, szerkocsik, tolólétra, gőzfecskendő stb. — kivonul a tűz színhelyére, hol a parancsnok kijelenti, hogy a tűz itt vagy ott ütött ki és arra terjed. A tűzoltók erre munkába kezdenek és az összes szerekkel megtámadják a képzelt tüzet. A gyakorlat legérdekesebb része lesz a váratlanul jövő közbevetett különböző parancs. Például a parancsnok hirtelen jelzést ád, hogy egy másik ponton is kiütött a tűz, vagy mentésre, ugró ponyva, vagy mentőzsák alkalmazása vált szükségessé. A jól kiképzett csapatnak egy csöppet sem szabad zavarba jönni, hanem gépiesen és F. II o Ilmáim-La Roche & Co. Basel (Svájc). gyorsan teljesíteni a parancsot anélkül, hogy a többi munka fennakadást szenvedne. Az igen érdekes gyakorlatot az eddigi tervek szerint vasárnap délután 3 és 4 óra között tartják meg, az összes legénység és tisztikar közbenjöttével. A gyakorlat szinteréül eddig a takarékpénztár Lőrinc-utcai emeletes bérháza lesz, de nem lehetetlen, hogy a Bottyán-palotát jelzik a veszedelem színhelyéül. A gyakorlat mindenesetre igen érdekes lesz és előre is figyelmébe ajánljuk a közönségnek. * A nagytapolesányi botrányos dolgok. Említettem már egyszer, hogy aug. hó 18. napja örökké emlékezetes marad a nagytapolesányi híveknél. Ekkor történt ugyanis, hogy az irgalmas nővérek elbúcsúztak a nagytapolcsányiaktól. Valláskülönbség nélkül sajnálják távozásukat a nagytapolcsányiak, mert az irgalmas nővérek nemcsak a tanulógyermekekkel, hanem a szolgáló hajadonokkal is törődtek és bajlódtak. Most már nehéz lesz kapni erkölcsös és igy lelkiismeretes cselédet. Az irgalmas nővéreket Keller nagytapolesányi prépostplébános hozta be. De nemcsak behozta, hanem istápolta is őket pénzzel és étellel. Utódja Szecsányi Vilmos már csak ételnemüivel volt segítségükre. Ezen istápolás ugyan nem kötelező, de a kellő érzék magával hozza. Az irgalmas nővérek lakása botrányos volt Nagytapolesányban. Már Szecsányi idejében elégedetlenkedtek. De ezen ritka jóságú öreg ur kedvessége és egyházias viselkedése visszatartotta a kedves testvéreket. Hollady Jenő, ezen liberális pap működéséhez fűződik keserves emléke annak, hogy a kedves testvérek elhagyták Nagytapolesányi. Nem mondom, hogy Hollady az oka a kedves testvérek távozásának, azt sem állitom, hogy ő megakadályozhatta volna, de nagy baj, hogy a nép az ügy ódiumát reá hárította, a mennyiben az apácák távozását követő éjjel ocsmány dolgokat rajzolt a plébánia-épületre ugy, hogy már reggel 5 órakor szinte kárörömmel nevetett óriási néptömeg a plébánián látható ledér rajzokon. Nagyon elkeserítette a népet az is, hogy Hollady elutazott házbelieivel a távozás idejére; vagy talán attól félt, hogy jelenléte még fokozhatná a nép elkeseredését? Elhiszem, hogy Hollady mindent megtett, hogy az apácák ott maradjanak, de ugylátszik nem hozott meg elegendő anyagi áldozatot dús jövedelméhez képest e kellemetlen dolog megakasztására. Ha más van Hollady helyén, valószínűleg akkor is bekövetkezett volna ezen valláserkölcsi katasztrófa; de mindebből megtanulhatja minden pap, hogy akármily fényes legyen is a beneficium, nem hoz boldogságot és megelégedést, ha nem egyenes uton szerezzük, ha holmi stréber liberáliskodással jutunk hozzá. Félni lehet, hogy Hollady még sokszor meg fogja bánni, hogy Tapolcsányban van. * Egy felebbezés elvetése. A Kossányi Flóris, radosnai kántortanítónak 1907. évi adventben bekövetkezett halála folytán megüresedett kántortanitói állásra Botka és Holló fiatal tanítók voltak a legkomolyabb jelöltek. A választásból a nép kedvence, Holló került ki győztesen. Holló megválasztása felebbezéssel lett megtámadva; a főegyházmegyei hatóság dr. Janda tanfelügyelőt bizta meg a felebbezésben foglalt vádak alaposságának a megvizsgálásával. Minthogy a vádak csak az általánosság keretében mozogtak, konkrét adatok nélkül, az esztergomi főhatóság törvényesen megválasztott tanítónak jelentette ki Hollót. * A szabadgondolkodók gyűlése. A szabadgondolkodók magyarországi egyesülete f. hó 20-án gyűlést tartott Budapesten, az újvárosháza nagytermében. Találkát adtak itt maguknak mindazok, akik a kereszténységnek, a vallásnak, az egyháznak, a katholicizmusnak, a hazának ellenségei. Legnagyobb részt zsidók, azután szabadkőmivesek, szociáldemokraták hódoltak a »szabad« gondolatnak, tömjéneztek a vallástalanságnak, az atheizmusnak. Olyanok is találkoztak, akiknek keresztlevelében a »róm. kath.« ugyan szerepel, de tetteik, gondolkozásmódjuk, életük oly messze áll Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást.