ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-09-13 / 37. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. szeptember 13. 37. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők, Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Fel a katholikus nagygyűlésre! Esztergom, szeptember 12. (M. J.) Kibontva leng a zászló, csatára hiv a riadó; csatára, hol nincs ágyúdörgés, halálhörgés, hanem lelkek, szellemek, ész és igazság küzdenek szent jogukért: az érvényesülésért. A győzedelmes katholikus szellem, mely leteperte a pogányságot, Rómát és Hellast, mely templomot épitett a Circus Maximusra, mely ezer év előtt Pannónia áldozati berkeibe beszúrta, mint egy uj világnak mértföldköveit: a keresztet, emésztő harcot viv a modern pogánysággal. A katholikus nagygyűlés a hadi tábor; itt forr az erő, itt gyülemlik össze, mint egy óriási akkumulátorban a hittel megkoronázott keresztény intelligencia, hogy ragyogtassa fényét, a modern hanyatló és üres szellemmel szemben, itt Tyrtaiosok lángoló szava forralja a vért, itt bölcsek tudása mutat uj irányokat, itt harcban megőszült vezérek csinálnak hadi terveket. A katholikus nagygyűlés, mint egy százkezü óriás nyúl bele az életbe és iparkodik az élet minden viszonyát teliteni Krisztus szellemével, a gyermek bölcsőjére, a miniszterÍróasztalára és a parlament kupolájára feltűzni törtet előre a keresztet, mint a szeretet, béke és boldogulás zálogát. Forrjon a vér, égjen a tűz, lobogjon a harci kedv minden katholikus férfi és honleány szivében, mikor az ezeréves magyar katholicizmus az ország szivébe gyűjti táborát, hogy telitse munkakedvvel, honszerelemmel, keresztény szellemmel a jelen és jövő harcai számára. De hát hol van a harctér, mely ily nagy fegyverkezést igényel? Hol van az ellenség, melyet sáncaiból ki kell vernünk? A modern kulturnemzetek harcterét ne keresse senki Vaterlónál, Sedánnál, vagy Herakleánál, Kammaenál, itt van az köztünk, a ringókalászos rónaságokon, a füstös gyárakban, műhelyekben, az elemitől az egyetemig minden iskolában, szalmafödeles viskóban, fényes palotában. Ezen a harctéren nem csillog a kard, hanem villog az ész, serceg a toll. És a kérdés: a szellemi áramlatok sokféleségében kinek legyen igaza! Mi katholikusok nagygyűlésünkből büszke önérzettel kiáltjuk oda a világnak : miénk az igazság ! És mint tűzzel keresztelt apostolok fogunk rálépni az iparcsarnokból kijőve a szellemi harctérre, hogy necsak theoriában, hanem a valóságban is mienk legyen az igazság. Első sorban meg akarjuk téríteni a jelenkor pogány műveltségét, életmódját és gondolkozását. A világfiak ránk szeretik *nyomni a maradiság bélyegét. A katholikus nagygyűléseken a haladás eszméivel töltekezünk és ősi hittel, de ifjú műveltséggel állunk a csúfolódó világ elé: ime, mily szépen megfér a katholicizmus változatlan hite a legrohamosabban haladó tudománnyal és műveltséggel, söt megaranyozza és megszépíti azt. Azután meg akarjuk keresztelni a munkásmozgalmakat, hogy a szocializmus ne a mogendoved, hanem a kereszt alatt tegye meg győzedelmes útját az alsóbb néprétegek sorsának javításában. A kereszténységnek mindent kiegyenlítő szelleme sokkal biztosabban és csendesebben juttatja a munkásokat jogaikhoz, mint a minden társadalmi rend felforgatására és egy fantasztikus uj világ megteremtésére törekvő demokrácia. A német munkásnép ezt már megértette, 60,000-en állva falanxba, tettek bizonyságot a keresztény szocializmus mellett Düsseldorfban. Érti már a magyar munkások serege is a kereszténység üdvös befolyását a szociális mozgalmak megnemesitésére, érti, hogy a kereszténység nem áll útjában a szociális élet felvirágozásának, csak nem engedi azt a túlzás durvaságaiba rohanni. És ha a földmives nép és munkások látni fogják a nagygyűlésen, hogy az ö sorsuk különös gondoskodás tárgyát képezi, jövőben már tizezrek fognak felvonulni, mint Düsseldorfban, Budapest utcáin, mint a keresztény szocializmus hivei. Meg akarjuk szentelni az iskolát is. Oda vágjuk a világ szemébe az élettől megpecsételt tanúbizonysággal, hogy a vallásosán nevelt ifjúság több értéket képvisel, mint a vallástalan és igy a vallásnak joga van élni és uralkodni az iskolák termeiben. Ebben a kérdésben azonban a puszta lelkesedés és szóáradat nem ér semmit s azért az idei katholikus nagygyűlésről azzal a szent feltétellel kell távoznia mindenkinek, akár darócba, akár biborba van öltözve, hogy a katholikus iskolákért ezentúl semmi anyagi és szellemi áldozatot nagynak tartani nem fog. Ha a hatalmasok csak hajtogatják, hogy kell kath. iskola, ha a tudósok csak beszélnek róla, ha senki sem áldoz érette, akkor elleneinket ebben a küzdelemben meggyőzni nem fogjuk, söt AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A katholikus egyházi zene kérdésének sarkpontja. Az 0. M. C. E. közgyűlésének alkalmára irta Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy. Vannak olykor életbevágó kérdések, amelyekkel vagy azért nem szeretünk foglalkozni, mert feszegetésük sok kellemetlenségnek lehet szülőanyja, vagy azért nem bolygatjuk, mert az érdekükben felhangzó szó pusztába kiáltásnak bizonyul, mely visszhangot nem kelt s igy utóvégre is a közöny mocsarába fúl. Ily kérdésekben ritka az az ember, aki rendületlenül állja a kellemetlenségeket és megbirkózik előítélettel, közönnyel, rosszakarattal, csakhogy szirtet támasszon a pusztában, melyen szava, ha megtörten is, de visszhangot keltsen és az igaz ügy védelmét hirdesse. Ilyen, az egyház életébe vágó kérdés, az egyházi zene kérdése is. Amióta az egyház áll, szüntelenül foglalkoztatja az illetékes és nem illetékes köröket egyaránt. Az illetékes köröket azért, hogy az egyházi szellem megvédésére a zeneművészetnek szabadon csapongó útjába tilalomfákat állítson és annak határvonalat szabjon; a nem illetékes köröket meg azért, hogy az egyház akaratának érvényesülése elé akadályokat gördítsenek, a tilalomfákat lerombolják, a határvonalakat eltüntessék s ha mindez nem sikerülne, hát legalább azért, hogy az egyház parancsának hitelét gyöngítsék. Ezen szakadatlan torzsalkodásnak minden században megtaláljuk a nyomát a titkos és nyilt ellenszegülés minden fajától a véráztatta oltárlépcsőkig. Egyesületünk, az 0. M. C. E. is, amely innenonnan 12-ik életévébe lép, kivette részét ez eszményi harcban. Akik akkor egybegyűltünk, át és át voltunk hatva a gondolattól, hogy az egyházi zene kérdésében csatlakoznunk kell azon mozgalomhoz, amely Bajorországból kiindulva, immár az egész művelt katholikus világban kitűzte zászlóját, reformot sürgetve, reformért küzdve. Reform ? Mit jelent e szó ? Legelőször is annak szokták magyarázni, hogy e szó értelme javítás, ujitás, a meglevőnek uj viszonyokhoz illő átgyúrása, alkalmazkodása stb. S amig ez a hit élt a lelkekben, megvolt a kiadott jelszónak az a hatása, hogy szép számmal sorakoztak zászlónk alá és ki-ki kivette részét a munkában. És volt is sokhelyt sikere az igyekezetnek, ha nem is oly mértékben, mint kívánatos lett volna és nem is oly irányban, mint ahogy azt alapszabályaink strikte megszabják. Amikor azonban nyilvánvalóvá lett, hogy mit értünk mi reform alatt: amikor azt hirdettük, hogy a reform nálunk nemcsak javítását jelenti a meglevő egyházi zeneviszonyoknak, hanem inkább visszaállítást és visszatérést sürget egy oly pontra, ahonnan kiindulva, az egyház a zeneművészettel karöltve, egy uj irányt teremtsen ; amikor szóval és írásban, nyilt sisakkal és bátran, igazunk tudatában olykor elszántan az egyházi jogokon alapuló egyházi zene mellett s a modern zene térfoglalása ellen szálltunk síkra: ime számunk megcsappant, kevesen vagyunk, hitelünk gyöngült, csak alighogy lézengünk. Én két körülményben keresem ennek okát. Az egyik körülmény nagy táborba gyűjtötte azokat, akik bennünket meg nem értettek s akik a kiadott jelszó mámorából fölocsúdva, megriadtak a nagy munkától, mely reájuk az önképzés terén várt, ha velünk haladni akartak volna. Ezzel természetesen nem ringhatott volna a kényelem szeretete egy bölcsőben. A hatalmas számaránynál fogva ez az érzékenyebb veszteség. A második körülmény azokat tömöritette össze, akik megértettek bennünket, s akikre ezért nem ugyan nagy munka, de az engedelmesség és önmegtagadás erényének gyakorMinden helybeli és vidéki tan- ^v»..vx..««.- «U»*•

mm* intézetben használatra előirt ISKOLAI TANKÖNYV szerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, Esztergomban. —