ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-26 / 4. szám

mikor a gondos háziasszony nincs többé övéinek körében, mindenkor érzi a szeretet, az egyetértés egyik legfőbb kapcsának, a szerető édes anyai szívnek a hiányát, hisz a vigasztalhatlan férj legjobb hitvesét, a megtört két gyermek pedig valódi földi angyalt veszített el benne. Hogy mennyire szerette mindenki a derék anyát, bizonyította az a meleg részvét, mely halála alkalmával a községben megnyilvánult. A magyarfalvi főtanitó háza valóban a zarándoklat háza volt. Seregesen jöttek az emberek, a jóbarátok, az ismerősök egy utolsó Isten hozzádot mondani annak, akit csak szeretni lehetett: Ejj meghalt a jó kántornéni, nem lesz többé ilyen lélek nálunk, mondogattak egymásnak a falu népe. Temetése, melyen a nagyszámú rokonságon, régi jóbaráton és ismerősön kivül az egész falu népe vett részt, sőt igen sokan a környékről is eljöttek, f. hó 23-án d. e. 10 órakor ment végbe s valóban igen megható volt. Egy szem sem maradt szárazon. Sirt, zokogott mindenki, sajnálva az árva családot, mely nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend nemcsak magában a községben, hanem a vidéken is. A boldogult holttestét először a gyászházból a templomba vitték, ahol Kvassay Károly helybeli plébános nagy szent misét mondott lelkiüdvéért, majd Tlolka Gyula mannersdorfi plébános (szomszéd ausztriai község lelkésze) és Dobidsch Antal bécsi theologus segédkezése mellett elvégezte a temetési szertartást. A négyszólamú megható szép halotti énekeket Nedbálek Lajos magasfalvi kántortanító vezette. A temetésen megjelent a falu önkéntes tűzoltósága is, a község férfiaiból szervezett ügyes zenekar pedig gyászindulóval kisérte ki a temetőbe a drága halottat. Ott pihen már a hideg földben, a családi sírkertben, várván a boldog feltámadást. Legyen könnyű neki a föld, amelyből alkottatott. R. i. p.! — A megtört családot igen sokan keresték fel részvétirataikkal, drága halottjának koporsóját és sirját pedig elhalmozták szebbnél szebb koszorúkkal és virágcsokrokkal. * A keresztény szocialisták miséje. Az esztergomi keresztény szocialista építőiparosoknak van egy alapitványi miséjük, melyet mindenkor január 20-án a vízivárosi templomban mondatnak az építőipar védőszentjeinek tiszteletére. Erre a misére az építőiparos munkások az idén hirlapilag meghívtak minden helybeli kath. egyesületet és a keresztény szocialista testvéregyesületet : a földmives csoportot is. A . mise V2 8 órakor kezdődött s igy a keresztény szocialista építőmunkások már 7 órakor gyülekeztek. Ugyancsak idejött Tátus János elnök és Gugyelka János alelnök vezetésével a földmivesek csoportja és ugy vonultak a templomba Vodicska István vezetésével. A misét Keményfy Kálmán h. plébános mondotta. A keresztény szocialisták közül 4 ministrált, 6 pedig égő fáklyákat tartott a szentélyben, mig az egyesület dalárdája a mise alatt egyházi énekeket énekelt. A misén Mattyasovszky Lajos lovag, az esztergomi keresztény szocialisták diszelnöke és Dvihally Géza, az egyesület tiszteletbeli tagja is részt vett az országos keresztény szocialista központ képviseletében. A misén az egyesületi tagok családjai és nagy közönség vett részt. * Egy derék iparos ünr-eplése. Alig van valaki a városban, ki nem ismerné Iványi Gézát, Esztergom ezen derék, tekintélyes iparos polgárát. Bármennyire is legénykedik a Géza bácsi, utolérte őt a 60-ik év. Ebből az alkalomból a polgári egyesület csütörtökön este fényes társasvacsorát rendezett tiszteletére a Magyar Király szálló disztermében. A diszterem falán ezen alkalommal az ünnepelt férfiú arcképét is elhelyezték és azt virágokkal, zöld gályákkal diszitették fel. Az első felköszöntőt az egyesület diszelnöke Frey Ferenc közlekedésügyi tanácsos, a vaskorona-rend lovagja mondotta Iványi Gézára, ki a polgári egyesületnek különböző tiszteket viselt legrégibb tagja és a néhai »Tarkaság« megalapítói közé tartozik. Ezután Dóczy Ferenc elnök mondott pohárköszöntőt, melyben Iványi bácsinak az ipar terén szerzett érdemeit és tekintélyét festette. Dr. Helcz Antal a kör nem iparos tagjai részéről mondott köszönetet Géza bácsira. Az ünnepelt könyekig meghatva mondott köszönetet polgártársainak kitüntető szavaikért s azután a cigány vette át a szerepet s húzta a drusza bácsi legénykori nótáit úgy ! — hogy aligha érezte magát 60 évesnek. * Országos jubileumi zarándoklat Lourdesbe. Ez évben ünnepli meg a katholikus világ a boldogságos szűz Máriának a lourdesi Bernadette előtt történt megjelenésének 50 éves évfordulóját. Ezen alkalomból Magyarországból március hó 16-án országos jellegű zarándoklat indul dr. Giesswein Sándor apát kanonok, .Szt. Istvántársulat alelnöke és országgyűlési képviselő vezérlete, továbbá Fehér Ferenc plébános, Kompanek József esp. plébános és Pasztorek József plébános vezetése mellett. Útirány: Budapest—Fiume—Velence —Pádua—Milano—Marseille—Lourdes és vissza. III. oszt. 205 kor., II. oszt. 395 kor., I. oszt. 500 kor., a melyben 8 napi ellátás költségei is bennfoglaltatnak. Azok, a kik visszafelé Rómán át óhajtanak haza jönni, csekély különbözetet fizetnek rá. Részletes programmokkal szolgál Plébánia Hivatal Ebed (Esztergomm.). * Melyik gyógyszertár van nyitva ? Ma vasárnap a Kossuth Lajos utcai Kerschbaummayerféle gyógyszertár van nyitva egész nap. * A kath. legényegyesület mulatsága. A kath. legényegylet február 2-án a »Fürdő szálloda« nagytermében szinielőadással egybekötött táncestélyt rendez. Műsor: 1. Zongorajáték. Niedermann Bertike k. a. 2. Monológ. Előadja : Kapus Juliska k. a. 3. Ének kettős. Taky Gyuláné urnő és Taky Gyula ur. 4. Vár és a kunyhó. Melodráma. Előadja : Szerkál Aranka k. a. Zongorán kiséri : Niedermann Bertike k. a. 5. Nyárfás ur villája. Bohózat egy felvonásban. Irta : Ney K. Személyek : Nyárfás ur: Krajniker Ferenc. Sebestyén Pál: Jerabek János. Színészek: Cápa: Böhm István. Korondiné: Kapus Juliska. Sigray: Kabina Károly. Clermont : Vörös x\ntal. Cseperke: Jerabek János. Nyalkán" : Kégl Pál. Lilafi: Glouth Ferenc. Kolnay : Szláma István. Vastag : Schweitzer János. Tercsi, Karcsi Vastag gyermekei. Gáspár, Nyárfás ur szolgája: Durdják József. Kezdete pont 8 órakor. Beléptidij : személyjegy 2 K, családjegy (3 személy) 3 K 20 fill. Jegyek előre válthatók Pelczmann László e. pénztárosnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * Esztergom veszedelme. A belügyminiszter e héten leiratot intézett Esztergom vármegyéhez, melyben nemcsak hogy jóváhagyja a muzslai szolgabiróságnak Párkányba való helyezését, hanem azt egyenesen elrendeli. Igy tehát a túlsó járási székhely-kérdés el van döntve. Az igazságügyminiszter ugyanis a belügyminiszter határozatától tette függővé a járásbiróság áthelyezésére vonatkozó határozatát. Most tehát legközelebb az igazságügyminiszter fogja elrendelni a járásbíróságnak áthelyezését. Ez pedig nagy veszedelmet jelent Esztergomra, mert mig eddig, bár törvény szerint már meg kellett volna történnie : helyiség hiányában nem szerelhették fel a telekkönyvekkel a túlsó járási kir. bíróságot, most Párkány biztosan olyan épületet emel, hogy a telekkönyvek is elférjenek a járásbiróság mellett. A telekkönyvek elvesztése pedig roppant nagy kárt okozna Esztergomnak, mert ezekhez fűződik jóformán Esztergom egész túlsó járási forgalma. Ezen kérdésben az »Esztergomi Friss Újság« meginterjúvolta Gyapay Pál főispánt és figyelmeztette őt az Esztergomot fenyegető veszedelemre. A főispán felhatalmazta az E. F. U. szerkesztőjét, hogy lapjában a következő nyilatkozatot tegye közzé a telekkönyvek elveszítése miatt aggódó közönség megnyugtatására: Teljesen felértem azt a nagy veszedelmet, mely Esztergomot ezen kérdésben fenyegeti és részemről mindent meg fogok tenni, hogy a telekkönyveket megmentsük. Azt hiszem, ezt el is fogjuk érni, mert igy, hogyha a járásbiróság Párkányba kerül, Esztergom még jobban elkerülheti a veszedelmet, mintha a székhely Muzslán marad. Ilyen esetben a törvény rendelkezését végre kellene hajtani, mig igy azzal védekezhetünk, hogy Párkányt és Esztergomot tulajdonképen csak a vashid választja el, mely bátran egy utcának minősíthető s a iárásbiróságnak a hozzá tartozó telekkönyvek oly annyira hozzáférhetők lesznek, hogy azok elvonása az igazságügyi kormánynak érdekében nem fog állani. Mindenesetre résen kell lennünk. Én a magam részéről teljes erőmből azon leszek, hogy Esztergom érdekei csorbát ne szenvedjenek. Ebben a kérdésben az eleven kis újság már is igen erőteljes mozgalmat indított, mely valószínűleg egy nagy deputációt fog eredményezni, mely a főispán és a képviselők vezetésével a minisztert arra kérné, hogy a túlsó járási telekkönyveket a főispán által is kifejtett indokok alapján hagyja meg Esztergomban. * A szent Erzsébetről nevezett esztergomi jótékony egylet 1908. jan. 1 i-iki díszelőadásának összbevétele volt: 1216 kor. 39 fillér. Felülfizettek : Graeffel János, Vézinger Károly, Lollok Lénárd, Venczell Antal 20—20 kor., Dreischock Sándor 14 kor., Magurányi József 12 kor., dr. Rajner Lajos, dr. Csernoch János, Blümelhuber Ferenc, dr. Roszival István, Klinda Teofil, Maszlaghy Ferenc, Horváth Ferenc, Schiffer Ferenc, Andor György, Bogisich Mihály, özv. Reviczky Gáborné, dr. Fehér Gyula, dr. Katona Sándor, Vimmer Imre, dr. Földváry Istvánné 10 — 10 kor., Havasy Imre, Brühl József, Gyapay Pál, dr. Csárszky István, gróf Salis Scewis, Porgesz Béla 8—8 kor., dr. Gönczy Béla, Farkas Tivadar, Eitner Elemér, Keményfy Kálmán, Brutsy János, Nagy Róza, özv. Laczkó Pálné, Frey Vilmos, Fekete Rezső 5 — 5 kor., dr. Berényi Gyula, Burány Ernő, özv. Lamich Károlyné, Schuller Pálné, Schrott Amália 4—4 kor., Számord Ignác, Kecskés Ilona, Marosy Józsefné, Schwetz Vilmos, Pauer Károly, Skoda János, N. N. 3—3 kor., Németh Adolf, özv. Szalkay Józsefné, ifj. Matus Gyula, Mátéffy Viktor, Marczy József, Oltóssy I^erenc, Siposs Antal, Haliczky Zoltán, Breyer István, Seyler Vilmos, Pécsi Gusztáv, Kemény Lajos, Popper Ede, Bleszl Erzsike, Tunner István, N. N., Marczell Sándorné, Varga Dezső 2 — 2 kor., N. N. Pach Józsefné, Búzás István, Réger I., Müller, N. N. 1 — 1 kor., Balog Ambrusné 40 fillért, összesen: 432 kor. 40 fillér. * Az öreg Wandra bácsi is meghalt. A halál mostanában az öreg embereket szedte elő. Alig temették el a 98 éves Lobog Józsefet és 80 éves Hell Jánost, most meg Wandra Ferenc halt meg 88 éves korában. Nagy időknek volt tanuja. A forradalmi időt Erdélyben töltötte és szem tanuja volt a nagyszebeni ütközetnek. Bem tábornokról sokat tudott beszélni. Beteg nem volt. Este még megvacsorált, teázott és pipaszóval tért nyugovóra. Reggelre halva találták ágyában; örökre elaludt. Temetése ma délután lesz a temetőkápolnából. * Bezárt iskola. Az esztergomi vízivárosi zárda belnövendékei között 6 vörheny betegség fordult elő, s jelenleg is 5 beteg van kezelés alatt. Dr. Perényi Kálmán alispán az 1876. évi XIV. t. c. 1. §-ában gyökeredző jogánál fogva az intézet iskoláját 14 napra bezáratta. Azonban elrendelte, hogy a szülők egészséges gyermekeiket a betegség lefolyásának idejére hazavihetik. * Katholikus bál. Az 1908. évi február hó i-én rendezendő zárkörü katholikus bál rendezősége már megkezdette működését Budapesten, IV. Molnár-utca 11. sz. a. levő irodájában. A bál iránt ugy a fővárosi, mint a vidéki úri társaságokban igen nagy érdeklődés mutatkozik s előreláthatólag a farsang egyik legjobban sikerült estélye lesz. A védőséget és diszelnökséget eddig a következők fogadták el: Esterházy Miklós herceg, Szögyény-Marich László, Szögyény-Marich Lászlóné, Zselénszky Róbert gróf, gróf Zselénszky Róbertné, gróf Apponyi Albertné, gróf Karácsonyi Jenőné, özv. gróf Széchenyi Imréné, Mailáth György gróf, gróf Mailáth Györgyné, I I Sirolh Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roehe" F. Hofl'mann-La Koche & Co. Basel (Svájc).