ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-05 / 27. szám

alkotott büntető paragrafusokat a mezőgazdasági sztrájk megtorlása végett. A szökevény mezőgazdasági munkásokat karhatalommal vezetik vissza a munkaadóhoz, sőt fogsággal is büntetik őket. A porosz kormány ujabban még egy más, keményebb eszközzel próbálkozik. Megrendszabályozza a magán-munkaközvetitést, amely a szerződésszegésnek tapasztalás szerint egyik melegágya ; ezenkívül a szerződésszegésre leginkább hajló külföldi munkásokat meghatározott gazdaságra szóló igazolvánnyal látja el. Ezeket az igazolványokat a határátlépésnél a munkásközvetitésre szervezett és államilag támogatott »Deutsche Feldarbeiter-Centralstelle« fogja kiállitani. A munkaadónak csak az ő üzemi kártyájával ellátott munkást lesz szabad felfogadnia vagy pedig olyan munkást, akinek az igazolványban feltüntetett munkaadótól elbocsátó bizonyítványa van. Aki ily elbocsátó bizonyítvány nélkül dolgozik más munkaadónál, mint nem kívánatos elem, Németországból kiutasittatik. Bár tekintettel a Németországban dolgozó, körülbelül 5000 főnyi magyar munkásra, egész mezőgazdasági termelésünket közelről érinti a porosz kormánynak a tömeges mezőgazdasági munkabeszüntetés ellen megindított akciója. Amig a németek maguk meg nem ismerték a mezőgazdasági sztrájk romboló voltát, nem tudták kellőleg értékelni azokat a bölcs mérséklettel megalkotott rendszabályokat, amelyek Darányi javaslatai alapján készült munkásügyi törvényeinkben a szerződésszegés leküzdését a munkások tálságos zaklatása nélkül lehetővé teszik. Most azonban, amikor kénytelenek maguk is arra a meggyőződésre térni, hogy a mezőgazdasági sztrájk közönséges munkauzsora, amely nemcsak a munkaadó, de az egész fogyasztóközönség ellen irányul, sokkal erősebb rendszabályokhoz nyúlnak, mint aminők a mi munkástörvényeinkben foglaltatnak, egyenesen megvonják a szerződés lehetőségét a sztrájkoló munkástól. Vájjon mit szól ehhez a mi híres szocialista pártunk, mely egyik kezével nálunk rombol, a másikkal folyton nyugatra mutat? Mit szól a német nemzet erélyes fellépéséhez, a nemzeti termelés védelmében tanúsított elszánt magatartásához ? Nem találja furcsának, hogy a »nagy« Bebel hallgat, mint a kukac a sajtban. Ugy-e nem, mert ott nem sokat adnak rá, ha kiabál is. Vigyázzanak a vezérek, mert jaj nekik, ha mi is.követjük a német nemzet példáját! HÍREK. Krónika. (Vörös sarok tájéka. A. háttérben rendőr, paprikás, meg kiflis kofa és az újságos gyerek. Történik július 3-án) EGY VOLT DIÁK: (zöld bőrköténnyel, kezében cipővel énekli a belépőt.) Ma egy hete diák voltam, Könyvet hordozgattam, — Rövid volt még a nadrágom — És Kontót szavaltam. Hajtogattam hic, haec, hocot, Konjugálni tudtam, — De mihaszna, ha háromból Háromból elbuktam 1 Most már járom a sok utcát Kalap nélkül, — aztán Szaladnom is kell, ha néha Sörért küld a gazdám. Még egy hete én ittam sört, Hol senki se látott . . . A kő üsse azt az egész, Egész nagy világot! (-•) * Autonómiai képviselő választás. A magyarországi Kath. Egyház autonómiáját szervező gyűlésre 1897-ben küldött papi képviselők egyike, dr. Csernoch János időközben csanádi püspökké neveztetvén ki, szükségessé vált az esztergomi főegyházmegyei papi képviselők kiegészítése. Miért is az autonómiai kongresszusra küldendő harmadik papi képviselő választását Ö Eminenciája elrendelte és felhívja a kerületi alespereseket, hogy az ide vonatkozó Utasitás 8., 9., 10. §§-ainak megfelelően a választás megtartása iránt a szükséges intézkedéseket megtegyék és a szabályszerűen megejtett választásról szóló jegyzőkönyveket folyó évi november hó 15-ig Esztergomba a főegyházmegyei irodába juttassák. A főegyházmegyén kivül tartózkodó áldozópapok ugyancsak / évi november hó 30-áig küldjék meg az esztergomi egyházmegyei irodának szavazataikat kellő felírással ellátott, lepecsételt borítékban. * Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 12-én tartja a vizivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia lesz, mely alatt a hívek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig V27, 8, 9 és V210 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Kinevezések. Az igazságügyminiszter Ham, Mór esztergomi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt jelenlegi helyén IX. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé, Králl Károly segédtelekkönyvvezetőt pedig telekkönyvvezetővé nevezte ki. Ugyancsak az igazságügyminiszter Kaán János nyírbátori járásbirósági betétszerkesztőt, valamint Keszthelyi Károly esztergomi járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt jelenlegi alkalmazásuk helyén a X. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetőkké nevezte ki. * BÚCSÚ a belvárosban. Esztergom belvárosának szent Péter és Pál napján van a búcsúja. A »nagyvarosi« búcsú úgyszólván a legnevezetesebb és a legforgalmasabb is, mert ez a város legnagyobb plébániája. A város kegyúri templomának tornyán a védszentek ünnepén lobogók lengtek és körül volt véve a templomba sereglő, vagy onnan jövő hívekkel, kik a hagyományos mézesbábos vásárt is itt teszik legélénkebbé. A halászok sem maradtak hátul az ünneplésben, mert az ő általuk oly sűrűn lakott utcában levő templom ünnepére a kis Dunán levő halászbárkákat zöld koszorúkkal és virágokkal ékesítették fel, tűzoltóink, kik ugyancsak e plébánia területén gyökereznek, olyan mozsárdurrogatást rendeztek, hogy az ősi vár sok harcot kiállott falai ijedten néztek az öreg templom felé, hogy hát nem-e török ágyúk bömbölnek megest. A szépen díszített templomban ez alkalommal az ünnepi szentmisét dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, a szentbeszédet pedig Mátéffy Viktor plébános mondta. A misén ősi szokás szerint az első padsorokban a város kegyúri jogának képviselői: a város tisztviselői foglaltak helyet Vimmer Imre polgármester vezetése alatt. Délben a város tanácsának tiszteletére ebédet adott a plébános, melyre közéletünk szereplői közül is többen hivatalosak voltak. * Személyi hirek. Pelikán Krizsó, a budapesti VI. ker. állami tanítónőképző intézet hittanári állásától felmentetvén, székesfővárosi hitoktatónak küldetett. Helyébe Schmie Gyula felső leányiskolái hittanár neveztetett ki. * „A Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müve'- e. egyesület köréből. Grátzer Pius bencés tanár a pannonhalmi főapáttól Tihanyba plébánosnak neveztetvén ki, az egyesületben viselt pénztárosi állásáról lemondott. Az egyesület elnöksége kedves kötelességének ismeri, hogy ez úton is hálás köszönetét fejezze ki az érdemes pénztárosnak az egyesület ügyei iránt tanúsított állandó érdeklődéseért és sokszoros szives fáradozásaiért. Isten áldása kisérje uj működési helyén. * Állandó lelkigyakorlatok papok számára. A budapesti Jézus-társasági rendházban minden héten hétfőn este 7 órakor újra kezdődik a lelkigyakorlat és tart 3—5—8 napig, kinekkinek tetszése szerint. Akik részt akarnak venni, már egy héttel előbb jelezzék óhajukat ezen a cimen: Budapest, VII. Mária-ai. 25. P. Bús S. J. házfőnök. * A konkurzus eredménye. A július 1—2-án tartott felvételi vizsgálat alkalmával az esztergomi egyházmegye kötelékébe 44 ifjút vettek be növendékpapnak, és pedig osztályok szerint a következőket : Esztergomba: Theologiára: Beniák István, Halász Sándor, Károlyi Lajos, Kurucz János, Pondovics Lajos, Rabenseifer Alfréd, Solymosi Dezső, Vörös János. VII. osztályra: Marhold István, Rothnagel Sándor. VI. osztályra: Babirák József, Herda Rajmund, Holczinger Ignác, Krizsán Gyula, Tompa Ferenc, Ürge József. V. osztályra : Adamecz Gáspár, Allerám Sándor, Füzesséry István, Kincses István, Oross Elek, Pápay Gyula, Pataky Sándor, Perl Mihál}*-, Pisny Valér, Poór Géza, Valach Mihály. — Nagyszombatba: VII. osztályra : Matovics Emil. VI. osztályra : Kohutovics János, Kristufek Vendel, Petrovics János. V. osztályra: Balogh István, Bruckner József, Druga István, Paulik Mihály, Smátrala Sándor, Urbán Bódog. — Pozsonyba: V. osztályra: Csizmazia László, Fray József, Pusker Ferenc, id. Thaller István, ifj. Thaller István, Veszély Medárd. — Gimnazista bőviben volt, mint mindig, de az idén feltűnően kevesen jelentkeztek érettségi bizonyítvánnyal. Amely körülmény újra és újra igazolja az egyház ősrégi álláspontját, mely a kisszemináriumok felállítását sürgeti. Magyarország több egyházmegyéjében még nincs kisszeminárium, ott aztán ne is panaszkodjanak a paphiány miatt. Rendes körülmények közt többet is ér az, ha a világ romlottságától még megóvott ifjak kerülnek a papi pályára. * Nyugdíjba. Várnai Adolf városi adóvégrehajtó hosszas szolgálata után megérdemelt nyugdíjazását kérte a várostól. * Munkaképtelen tanitók segélyezése. A báró Slna Simon-féle, volt néptanitók segélyezésére rendelt alapítványnál egy 200 koronás hely lévén üresedésben, felhivatnak a volt elaggott, munkaképtelen állami-, községi- és izr. hitfelekezeti néptanitók, valamint az ilyen tanitók árvái, hogy pályázatukat Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőjénél 1908. évi szeptember hó i-ig nyújtsák be. * Névmagyarosítás. A belügyminiszter három esztergomi főgimnáziumi tanuló idegen hangzású nevének megmagyarositását engedélyezte e héten. Gretkovics Ferenc Galambos-ra, Gyurcsek András Sze7itgyörgyí-re, Wen dl Rezső Sapgó-ra. változtatta nevét. * Eljegyzés. Reusz Ferenc takarékpénztári tisztviselő, az esztergomi aranyifjúságnak jeles tagja eljegyezte Szegedy Jolánkát Párkányból. * Értesités. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a szegények számára kibocsátott gyűjtőivek aláírásával ujabb és pedig 1908. év július i-től 1910. év december 31-ig hatállyal biró kötelezettséget vállalnak magukra, tehát az uj aláírással az előzőleg vállalt kötelezettség a jelzett időtől megszűnik. Kérem tehát az aláírási ivek szives kitöltését annál is inkább, mert azokat a szegényügyi bizottság legközelebb tartandó ülésében tüzetes revízió alá fogja venni. Adjon ki-ki vagyoni képességéhez mérten saját belátása szerint. Az önmegadóztatás a jelen esetben erény gyakorlása, mely az örökélet adókönyvében is nyilvántartva lesz. Sinka Ferenc közgyám, a szegényügyi bizottság jegyzője. * Tiz éves találkozó. Bensőséges szereteten alapuló, édes és örömteli napja volt július 1 -je azoknak az ifjaknak, akik 1898. június hó 11-én maturáztak az esztergomi szt. Benedekrendi főgimnáziumban, a legszeretreméltóbb tanárnak és nevelőnek, Rózsa Vitáinak osztályfőnöksége alatt. A rózsa a szeretet jele, de aki e nevet hordozza, a megtestesült gondos szeretet tanítványaival szemben, még akkor is, mikor azok már mint férfiak állanak az élet küzdőterén. Ez az oka annak, hogy Rózsa Vitáit növendékei szivéből sem 10, sem 20 év, sem az emberi kor végső határa kitörülni nem tudja. Az idén találkozók voltak a szeretetreméltó tanárnak legnagyobb osztálya, amilyen még azóta nem volt s talán azelőtt sem, 49-en érettségiztek és mind sikeresen ; ma már csak 44-en vannak, mert ötöt az Úr elszólított közülük (Martincsek János, Bánó (Blumschein) Tivadar, Chrenkó Antal, Mészáros Ferenc, Pál (Pelczmann) Dezső). A többiek mind hasznos, sőt nem egy előkelő polgára a hazának. A találkozón részt vettek: Rózsa Vitái, mint osztályfőnök, Hollósi Rupert főgimn. igazgató, Óberth Ágoston tornatanár, jelenleg képezdei tanár; az iskolatársak közül az élet gondjai sokakat visszatartottak a megjelenéstől, akik az asztalnál felolvasott táviratokban fejezték ki üdvözletüket és fájdalmukat, hogy el nem jöhettek. Megjelentek : Mátéffy Győző esztergom-királyvárosi plébános, Hamar Árpád dr. közalapítványi kir. alügyész, Zemanek Vince ásványi plébános, Brenner Károly dr. fővárosi orvos, Szltkey Béla folyammérnök, Micheller István dr. fővárosi ügyvéd, a dánosi cigányok egyik védője, Krausz Richard dr. nagyszombati kórházi rendelő orvos, Polyák Gyula körjegyző, Marosi Károly dr. ügyvédjelölt, Faics Kálmán vasúti tisztT)omhovkrot.t,Rauvsteln Antal nagyszombati karkáplán, Szentiványi(Zeizingef) Róbert (kolozsvári), Révay József, Miskovicz János, Marczy József káplánok. A távolmaradottak közt van 3 plébános, egyik Szabó József Amerikában, 3 ügyvéd, 1 szolgabiró, 1 adótiszt, 1 megyei aljegyző, 1 közjegyző helyettes, 2 gimn. tanár, 1 orvos, 1 körjegyző, 2 gyári tisztviselő Galíciában és Bukarestben, 1 állami fogházi lelkész, 1 kórházi lelkész, 4 káplán, 2 hitoktató. Kedden barátságos vacsora előzte meg a találkozás ünnepét; szerdán V2 10 órakor énekes misét mondott 4 civil társának asszisztenciája mellett a Ferenciek temploma-