ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-05 / 27. szám

XIII. évfolyam. Esztergom, 1908. július 5. 27. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁESADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám, ára 16 fillér. Esztergom, július 4. — A nemi felvilágosítás. Erről a kényesnek tartott, igen fontos kérdésről nyilatkozott a napokban dr. Prohászka Ottokár püspök egy székesfejérvári tanitói gyűlésen. Egy-két szóval csak, de döntő logikával emelte uralomra e kérdésben az egyház szellemét. Prohászka nagy hatást keltő szavai szerint: Olyan felvilágosítás kell, mely véd és nevel. A tudás mindig helyes, mely az erkölcsöt védi; de a tudás mindig helytelen, ha az erkölcsöt veszélyezteti. Arra kell törekedni, hogy a tudás annyi legyen, mely az ösztönt fel nem csigázza, mert ha valaki a pestisről a bacillusok terjesztésével akarna felvilágosítani, ez az élet sírásója. Olyan felvilágosítás kell, mely az erkölcsi szintet emeli. A szemérem az erős életnek egyik biztositéka. Arról is meg kell győződve lenni, hogy más az erkölcs és más a tudás. Nem azáltal leszünk tehát erkölcsösek, ha tudunk, hanem ha önmagunkon tudunk uralkodni. Mindenek felett arra kell nevelni, hogy kiváltsa magának azt a koszorút, amelyet az öntudat ad. Az iskola legfeljebb indirekte világosithat fel, mert a tömegben az érzékek nagyon különbözők. Ahol direkte kell nevelni, ott a keresztény anya és a lelkiatya pótolhatatlan felvilágosító); az van igazán felkenve erre a hivatásra. Az iskola az tartsa magát ettől távol. A keresztény erkölcsi felfogás a felvilágosításnál a tiszteletet a gyermek iránt, a tiszteletet a szemérem iránt sohasem fogja feledni. Nemi felvilágosításból keveset, erkölcsi erőből többet. S ha ezt teszszük, a jobb fejlődésnek útját egyengetjük. Lám, ez az isteni Mester pedagógiája, ez után kell menni azoknak, kiknek a gyermek lelAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJT A Hold hűsége. ii. Térjünk át a felvetett tétel részletes bizonyítására. Lássuk: vájjon csakugyan teljesiti-e kötelességét a Hold, betölti-e hiven hivatását, másszóval: alkalmazkodik-e éjjeinkhez ? Három jelenségben mutatkozik a Holdnak alkalmazkodása, i. Mennél inkább gyarapodik fényben, annál jobban belenyúl éjeinkbe, úgy, hogy amely napon világitóképességének teljét elérte, az egész éjjel világit. Mint már emlitém, a Hold nem kel mindig este fel, mint a Nap reggel, hanem folytonos földkörüli forgása miatt a nap különböző óráiban. De vájjon úgy-e, hogy e folytonos változtatás mellett tekintettel nem volna éjeinkre? Nem! Hanem úgy, hogy mihelyest növekszik fényereje, tányérja, igyekszik az éj mindnagyobb részét bevilágítani. Újhold táján mintha csak elveszett volna; éjjel fel se jön az egünkre; de azután napról-napra nagyobb részt foglal el az éj tartamából, Holdtöltekor az egész éjjet uralja. Holdtölte után fokonként fogy nemcsak nagyságban, hanem az éjjeli égen való időzésében. Lássuk ezt egy példában illusztrálva. Ez év május havában, tegyük fel i*én volt egyúttal Újhold, »luna prima.« Az Újhold világító képessége zérus, tehát mihelyt az est leszáll, a Holdnak semmi dolga egünkön! Alapító : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. kének tisztasága kedves; ezt jegyezzék meg maguknak mindazok, akik nemcsak száraz kórókat, hanem örökéletre szánt lelkeket hajlitgatnak. Nem lehet közömbös már e kérdés senki előtt. Állást kell itt foglalni határozottan és pedig abban az irányban, mint azt az apostoli lelkű főpásztor adott szavai megjelelik. Az iskolaszék esküje. A fórumra vetek egy kérdést és kérem a tanügy barátait, ne hagyják figyelmen kivül azt. Kicsinyesnek látszik a kérdés és én mégis olyan .nagy horderőt tulajdonitok annak. A »Nepnevelo« 1908. évi június 21-ről keltezett 25. számában a »Szerkesztői üzenetek«-ben a lap felelős szerkesztője, ki bizonyára neves és tudós tanügybarát, »E. A.«-nak ezen szavakkal felel: »A kath. iskolaszék végleges megalakulásához az eskü egyik lényeges kellék. E nélkül nem kezdheti meg működését és igy tanítót sem választható A latin és görög szertartású püspöki kar által az iskolaszék megalakulására és munkakörére vonatkozó »Utasítások«-ban pedig erre vonatkozólag tételes intézkedés nincsen. Ily nemű intézkedés van a 17. §-ban, mely azonban az iskolaszéki gondnokok eskütételéről szól. Az iskolaszéki tagok megeskettetéséről ott tehát tételesen intézkedés nem történt. Nyilvánvaló dolog, hogy ahol a törvény, vagy egyéb novelláris rendelkezés világos szavakban nem intézkedik, nekünk abba belemagyarázni nem lehet. Nem értem tehát a »Nepnevelo« szerkesztőjének fennebb csatolt üzenetét ; nem tételezem fel, hogy ő ezen főbevágó utasítást a manikájából rázta ki. Fel kell ezen alapokon tételeznem, hogy az ő kezében van valami adat, rendelkezés, vagy utasitás, melyek S csakugyan 6 ó. 58 perckor, két perccel a napnyugta után, lemerül a nyugati láthatár alá. Mivel ezután mindennap átlag öt negyedórával később kel, később is nyugszik. 2-án esti 8 ó. 3 perckor nyugszik, 3-án 9 ó. 6 perckor, 4-én 10 ó. 3 perckor, vagyis mint látjuk: növekedvén fénye, jobban-jobban belenyúlik éjjeinkbe. 9-én, midőn már első negyedét elérte, 12 óra 37 perckor nyugszik, tehát az éj egész első felén át világított. Az első negyed utáni napokban már a délutáni órákban látjuk felkelni, következőleg mindtovább marad fenn éjjel az égen; végre Holdtölte napján, mely május 16-án volt épen,* napnyugtakor kelt fel és fennmaradt másnap reg-' gélig, mig a nap fel nem váltotta. Holdtöltét követő napokon fogy a Hold tányérja, ugyanazon arányban fogy egünkön való időzése, mintegy lassan-lassan ismét lejárja magát. 17-én esti 9-kor, 18-án 10-kor, 19-én 11-kor kel stb. végre az utolsó negyed napján, 23-án, éjféltájban ébred s igy csak az éj második felén át világit; Újhold napján aztán ismét hajnalban kel. Ez a Holdnak egy teljes pályafutása, s ez minden holdhónapban ugyanigy ismétlődik, nemcsak, hanem a következő években is folyton-folyvást. A Hold alkalmazkodásának ez első jelensége nagy vonásokban igy fejezhető ki: a Hold első negyede az éj első felét, a Telihold az egész éjjet, az utolsó negyed * Nem szabad itt percnyi pontosságot követelni, mert a Nap és Telihold magassága közt 5°-nyi különbség van ! Mely különbségnek egyéb tekintetben nagy a haszna és célszerűsége. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. erejével nyilatkozott. Kérnem kell ezen ok miatt a tanügy barátait, hogy ezen főbejáró kérdésben e helyen nézeteiket kicserélni szíveskedjenek, mert az egyöntetű eljárás elodázhatatlanul szükségessé teszi azt, hogy e kérdés körül tisztán lássunk. Természetesen az volna a leghelyesebb dolog, ha a főegyházhatóság egyöntetű eljárásra utalná az elnökségeket, de hát ezt mi nem is kérelmezhetjük, ha erre vonatkozólag az »Utasítások«-ban tételes rendelkezés nincs. Ezt kérelmezni nem is volna lehetséges, mert a kérelmezőt a főhatóság igen könnyen az »Utasítások«-hoz utalhatná. Ezzel a kérdés maradna ugy, mint van. Motu proprio jobb főhatósági rendelkezés vághatná ketté a gordiusi csomót. S most mondjuk el, mi a véleményünk a jelen esetben? Az, hogy az iskolaszéki tagoktól a megalakuló gyűlésen az esküt okvetlenül követelni és kivenni kellene. Különösen napjainkban erre nagy szükségünk lehet, mert nem egy esetben történik meg már ma az eset, hogy a szociáldemokrácia terrorizmusa és eleven utánjárása folytán a róm. kath. iskolaszékbe vagy nagy részben, vagy egészben is az elvtársak lesznek beválasztva, kik nem fogják soha sem képviselni és előbbre vinni a tiszta katholikus felfogást. Tiszta sor, hogy a kath. iskolaszék már csak jellegénél fogva is a tiszta kath. felfogást köteles szolgálni. Mit tesz az illetékes főhatóság, ha a kath. iskolaszék megfeledkezve önmagáról, nemcsak nem szolgálja a tiszta kath. fölfogást, hanem annak egyenesen ellene szegül, mert a katholikus ellenes fölfogás és akció az ő szociális elveinek és jövőjének inkább megfelel ? Azt mondják: ezen esetben az illetékes felsőbb tanhatóság az iskolaszéket hivatalától felfüggeszti és egy évre gondnokságot nevez ki. Helyes! Nem volna azonban az jobb, pedig az éj második felét födi; vagy még általánosabban : a Hold bármily fázisának az éj arányos töredéke felel meg. E jelenségben tehát már elég szembetűnő a Hold járásának rendszeressége, alkalmazkodása, harmóniája a földdel. A Hold azonban nemcsak általában alkalmazkodik az éjhez, hanem alkalmazkodik 2. az éjnek különböző hosszához. Tudjuk: az évszakokkal nemcsak az éghajlat enyhesége változik, hanem egyúttal az éj és a nap tartama is. A téli éj csaknem kétszer oly hosszú, mint a nyári, mig a tavaszi és őszi éj középhelyet foglalnak el a kettő közt. S minő csodálatos figyelmesség a Hold részéről! Télen sokkal tovább világit mint nyáron, sőt a Telihold épen kétszer annyi ideig, mint nyáron.* Az idén júliusban pl. az utolsó negyed 5 ó. 44 percnyi időtartamot világit meg az éjből, ellenben a jövő decemberben 7 ó. 30 percnyi időtartamot. A Telihold az elmúlt év júliusában 8 V2 óráig világított, decemberben ellenben 16 óráig. S miként az éj e különböző hossza között nem egyszerre történik az átmenet, úgy a Holdnak e különböző világítási időtartama fokonként, hónapról-hónapra, az évszak haladásával lépést tartva változik, miről meggyőződhetünk, ha az egymásután következő hónapok idevágó kalendáriumbeli adatait egybevetjük. A Hold alkalmazkodásának e második jelensége meglepőbb az elsőnél. Egyrészt mert * S amit a Teliholdról mondunk, az nemcsak szorosan véve a Holdtölte napjára, vonatkozik, hanem a Holdtölte körüli 5 napra, midőn a Hold teljes erejében van.