ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-05-31 / 22. szám

hogy itt a fájdalmas sz. Anya kegyképe előtt imádkozzam. Fájdalommal telt szivvel, bizalomteljes lélekkel rogytam térdre: Szűz Anyám, kiáltottam, én mindig hű gyermeked voltam, Neked meg kell hallgatnod kérésemet. Tiz Miatyánk s ugyanannyi Üdvözlégy elimádkozásába kezdtem. Öreg térdeim már nem bírták, végig estem az oltáron, de befejeztem imámat s megenyhült szivvel mentem haza. S a fájdalmas Anya segített, nőm meggyógyult. Még ugyanazon a napon teljes jóétvággyal evett s azóta egészséges, jól érzi magát.« A fönnebb emiitett három orvos újra megvizsgálta a beteget s egyben csodálatosnak, érthetetlennek találta a hirtelen gyógyulást. Az eset az egész nagytapolesányi környék intelligenciájánál élénk megbeszélés tárgyát képezi. * A rendőrség" ügye. A főispán Unger Hugó rendőrkapitányt és Csernák Béla fogalmazót szerdán felfüggesztette hivataluktól. A vizsgálat a rendőrtisztviselők ellen tovább folyik. A felfüggesztő határozat indokolása szerint a két rendőrtisztviselő a hivatalos álláshoz nem illő és határozottan a morálisba ütköző cselekedetet követett el. A vád ellen a két tisztviselő védekezik s igy mindenki kíváncsian várja a vizsgálat befejezését. A rendőrkapitány helyetteséül a főispán Reviczky Elemér tb. főszolgabírót nevezte ki. A tegnapi városi rendkívüli közgyűlés pedig a rendőralkapitány helyettesítésével Magyar Endre számtisztet, a fogalmazó helyettesítésével Pálfi rendőrirnokot, a rendőrirnok helyettesítésével Giber rendőrbiztost bizta meg. * Az Országos Pázmány-Egyesület báró Hornig Károly veszpémi püspök védnöksége és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök elnöklete alatt ma, vasárnap délután 5 órakor Veszprémben, a vármegyeház dísztermében tartja ez évi vándorgyűlését. Délelőtt V2 12 órakor szent mise lesz a kegyesrendiek templomában. Délután 4 órakor pedig a Veszprém vármegyei Múzeumot tekintik meg. Este 8 órakor társasvacsora lesz a Kath. Körben. A gyűlés tárgysorozata : 1. Megnyitó bedszéd. Mondja dr. Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök, az O. P. E. elnöke. — 2. Rodomont és Izabella. Részlet Ariosto: Orlando furioso-jából. Fordította és felolvassa Jánosi Gusztáv, c. püspök, a Kisfaludy-Társaság tagja. — 3. Stella Maris Abbáziában. Költemény, irta Szepessy László, szavalja Csapó Micike. — 4. A veszprémi káptalan a XVI. században. Irta és felolvassa dr. Lukcsics József, a budapesti egyetemi könyvtár őre. — 5. Költemény. Irta és előadja dr. Sziklay János, hirlapiró, az O. P. E. főtitkára. — 6. Záróbeszéd. Mondja dr. Rédey Gyula, apátkanonok. Kovács József f. I S

?°™

oru K í^

r

j

eck 61 pénteken délelőtt varosunkban : Meghalt a köztiszteletben és közszeretetben álló Kovács József nyug. kisgyarmati esp.plebános. Aki ismerte, csak tisztelni, becsülni tudta. Egyenes jelleme, nyájas, mindenkihez leereszkedni tudó kedves modora miatt nagyon sokan szerették, szinte felejthetlen volt előttük a jó »Joska bácsi.« De ime a halál kaszája őt sem kímélte meg. Pénteken délelőtt adta vissza nemes lelkét a hű szolga Teremtőjének. A boldogult életrajzából a következőket emeljük ki: Született GaramPáldon (Hont m.) 1838. január 4-én. Pappá szenteltetett 1861. július 28-án. Mint fiatal ujmisés Tardoskeddre került, ahol egy évig káplánkodott, majd karkáplán lett a helybeli főszékesegyházban s miután 9 évet töltött városunkban mint karkáplán, Kisgyarmatra (Hont m.) neveztetett ki plébánosnak. Itt működött a boldogult teljes 33 esztendőn át serényen, a legnagyobb buzgósággal. Teljes életében rendkívül szorgalmas, lelkes, agilis lelkipásztor és kitűnő szónok volt. Szerette hiveit s hivei őt. Mint plébánosnak egyik hő óhaja volt, hogy Kisgyarmatnak szép temploma legyen. Meg is tett mindent a templom ügyében. Megnagyobbította, kifestette, jórészt az ő költségén. Szülőfalujának templomát is ő hozatta rendbe. Azonkívül igen adakozó lélek volt. Nem volt iskola, árvaház, kórház, melyre ne adakozott volna. Kisgyarmaton az ő fáradságának és áldozatkészségének köszöni létét a szegényház és a kisdedóvóintézet. Környezete soha sem tudta, mit és mennyit fordított a jótékony célokra. A jó »Joska bácsi«nak mindig az volt az elve: ne tudja meg a bal kezed, mit adott a jobb. Az örökimádás templomára legutóbb 2000 koronát adományozott. Számos egyesületnek és körnek volt tagja, a kath. sajtónak pedig lelkes barátja. A helybeli kath. körben igen szivesen szeretett tartózkodni, itt ismerte meg városunk kath. intelligenciája a jólelkű papot. Csakhogy az asthma betegség lassan-lassan sorvasztotta. Már két éve, hogy nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, az utóbbi két hónapban pedig annyira megtámadta szervezetét az asthmával párosult sziv- és vesebaj, hogy kénytelen volt ágyát őrizni. Szeptember havában misézett utoljára, azóta többször voltak ájulási rohamai, mig pénteken egy asthmaroham végleg megfojtotta. 1903-ban lépett nyugdíjba s mindjárt tagja lett a sz. Adalbertről nevezett nyugdijegyesületnek. Nyugdíjaztatása óta állandóan Esztergomban tartózkodott, hol egy kis házikót is vett magának. Vagyonát még életében fordította jótékony és kulturális célokra, nem csoda tehát, hogy halála után semmiféle összeggel nem rendelkezik. Temetése ma, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a gyászházból a belvárosi temetőben. R. i. p.! Halála alkalmából a megtört rokonság a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Méry Ferencné szül. Kovács Antónia maga, gyermekei és unokái nevében a legmélyebb fájdalommal, de egyúttal Isten akaratában megnyugodva jelenti, hogy szeretett testvére, a legjobb rokon idősb Kovács József ny. esperes-plébános, a szt. Adalbert intézet tagja folyó évi május hó 29-én, életének 71-ik, áldozárságának 47-ik évében, a szentségek többszöri ájtatos felfétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult hült teteme f. hó 31-én d. u. 4 órakor fog a gyászházban ünnepélyesen beszenteltetni és az Esztergom sz. kir. városi temető Jó Pásztor kápolnájának sírboltjában a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig június hó i-én reggel 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban bemutatva. Esztergom, 1908. május hó 29 én. Nyugodjék Krisztusban ! * A munkás sorsa. Hudecz József 23 éves csévi legény a tinnyei kőbányában dolgozott és f. hó 25-én a bánya sziklafalán, 40 méter magasságban, egy roobantáshoz szükséges fúrást végzett. Munkaközben a sziklafal kiálló része, melyen ülve Hudecz dolgozott, hirtelen levált és a szerencsétlen munkás az óriási mélységbe zuhant és néhány percnyi rettenetes kínlódás után meghalt. * Gyengélkedésnél első orvosi tekintélyek szerint legjobbnak bizonyult a »Sirolin-Roche«, mely méregtelen, Íztelen és a szervezetre semmi káros befolyással nem bir. Már rövid használat után előmozdítja az étvágyat és emeli a test erejét, ugy, hogy rekonvalescens, sápadt leányok s gyermekek az étvágy gerjesztése céljából okvetlen használják. A szer minden gyógyszertárban kapható. * ítélet a dánosi bünpörben. Nincs halálos ítélet irja a fővárosi sajtó. A dánosi rablógyilkosoknak megkegyelmeztek, nem vár rájuk az akasztófa, hanem csak életfogytiglani fegyház. A bíróság szigorúan alkalmazkodott az egyes szakaszokhoz, és mivel tényleg a felmerült adatokból nem talált határozott és minden tekintetben biztos támpontot arra, hogy a haramiák személyenkint milyen részt vettek a gyilkosságban és a rablásban, mellőzte a halálos Ítéletet. Hármat elitélt életfogytiglan tartó fegyházra, a többieket pedig 1—15 évi fegyházra, illetve börtönre. Lakatos Rózát pedig teljesen felmentette. Az ítélet kihirdetését a közönség nagy éljenzéssel fogadta. A cigányok szive is megkönyebbült: nem lesz akasztófa ! * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1908. május 24-től 31-ig. Születtek: Makkos Julianna r. kath. földm. leánya, — Könyv János r. k. földm. fia, — Meszes Borbáia r. k. földm. leánya, — Olasz Teréz r. k. házi cseléd leánya, — Kotra Klára Julianna r. k. városi pénztárnok leánya, — Mihalovics Gizella r. k. cipész leánya, — Szaller Julianna r. k. földm. leánya, — Nóvák István és Ferenc r. k. földm. ikerszül. fiai, — Fischer István izr. cipész fia. Házasságot kötöttek: Baják József r. kath. földm. és Szabórácz Erzsébet r. k. Esztergom, — Viszolai János r. k. cserepesmester és Kiss Erzsébet r. k. Esztergom. Meghaltak: Gerendás János r. k. 71 éves városi erdőőr (id. veselob), — özv. Mihalics Jakabné Andréka Klára r. k. 80 éves (aggkór), — Kriskó Gyula r. k. 10 napos (szül. gyenge), — Kratz Ferenc r. k. 8 éves (heveny vesegyulladás vörheny után), — Sál József ref. 2 hónapos (gyermekaszály), — Gelle József r. k. 91 éves napszámos (aggkori kimerülés), — Ormándi Sándor r. k. 20 éves földm. (lőtt seb a lágyék táján), — Nemes István r. k. 38 éves vendéglős (id. veselob), — Petróczi László ref. 55 éves földm. (gerincoszlop törése), — Kovács József 70 éves nyug. esperes (szervi szivbaj). „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műre" c. egyesület alapszabályai. 5. A tagok jogai és kötelességei. A) Jogai: Minden tag részesül a szent mű kiváltságaiban és lelki javaiban, igényt tarthat az esetleg kiadandó folyóirat egy példányára. A pártoló tagok azonban az egyesület folyóiratára igényt nem tarthatnak és az egyesület vezetésében részt nem vehetnek. B) Kötelességei: A rendes és pártoló tagok tartoznak a két, illetőleg egy koronában megállapított tagdijat előzetes félévi részletekben meg fizetni. A tagok továbbá kötelezik magukat az egyesületi célt erejükhöz képest előmozdítani, az egyesület vezetőségét tehetségükhöz mérten segiteni s az esetleg kiadandó egyesületi nyomtatványokat terjeszteni. 6. Az egyesület szervezete. Az egyesület ügyeit a közgyűlés, a központi bizottság, az egyházmegyei igazgatók és a helyi csoportvezetőség intézik. a) A Közgyűlés. A közgyűlés tagjai: a tiszteletbeli és alapító tagok, a központi bizottság tagjai, az egyházmegyei igazgatók és a helyi csoportvezetők. A közgyűlés miuden évben megtartandó a nyári hónapok idején. Rendkívüli közgyűlést a bizottság bármikor összehívhat, ha az egyesület érdekei kívánják. A közgyűlést az elnök hivja össze. A közgyűlés határozatképességéhez legalább 15 közgyűlési tag jelenléte szükséges. A jelenlevők közgyűlési tagságukat igazolni tartoznak. A határozatok hozatalánál jelenlevő közgyűlési tagok általános többsége, szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás történhetik közfelkiáltással, vélemény eltérés esetén vagy ha öt tag írásban kéri, névszerinti szavazással. Választások mindenkor névszerinti titkos szavazással történnek. A közgyűlés tárgyai: 1. A központi bizottság jelentése az egyesület évi működéséről. 2. A pénztáros jelentése az elmúlt év vagyoni állapotáról a számvizsgálók jelentésével kapcsolatban. 3. A két számvizsgáló választása. 4. A tisztikar s a 24 választott tagnak megválasztása a 3 évre terjedő megbízatás letelte után. 5. Tiszteletbeli tagok ajánlása az elnök részéről és ezeknek ezen ajánlat alapján való megválasztása. 6. Uj intézetek szervezése, felállítása, egyesületi vagyon szerzése, megterhelése és eladása. 7. Építkezések, javítások, átalakítások, melyek 3000 koronát meghaladnak. 8. Rendszeresített fizetések megállapítása. 9. Alapszabály-módosítások. 10. Ügyviteli szabályok megállapítása. 11. Indítványok. A közgyűlés elé csak olyan indítványok juthatnak, melyeket szerzőjük legalább 8 nappal előbb a titkárnál írásban bejelentett. Irodalom és művészet. Dr. Prohászka Ottokár konferencia-beszédei, melyeket f. é. április 6—n-éig az egyetemi templomban tartott urak számára, igen csinos kiállítású füzetben megjelentek és kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Ugyanitt a mult évi beszédeket is megrendelhetik az érdeklődők. Az uj eljegyzési és házassági törvény magyarázata. A folyó év Húsvét ünnepe nevezetes fordulópont az eljegyzés és házasság rendjének történetébem Ekkor lépett ugyanis életbe a X. Pius pápa O Szentségének »Ne fernere« kezdetű bullája által szabályozott uj rend. Világszerte hozzászólásokat s magyarázatokat provokált ez a bulla. Magának a Szentatyának parancsa értelmében az egyházfők bőséges kommentárokkal hozták azt papságuk s a hivek tudornására, de megszólaltak mindenfelé a tudósok is. A bullának egyik legbecsesebb magyarázatát dr. Leitner Márton német theologus és lyceumi tanár irta, kinek művét Körmöczy Ernő kalocsai egyházmegyei lelkész most magyarul is kiadta. E munka a dekrétum szövegének pontos közlése mellett sorra veszi annak valamennyi rendelkezését, megmagyarázza az újítások okát és pon-