ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-05-17 / 20. szám

2 ESZTERGOM igo8. május 17. A székesegyházban. Szép, meleg időjárás kedvezett a vasárnapi ünnepségeknek. A legszebb verőfényes tavaszi nap köszöntött az ünnepi díszben pompázó városra. Minden házon ott lengett a nemzeti szinü trikolor. Az egyházi pompa, a csillogó fényes magyar díszruhák, hét vármegye és ugyanannyi város küldöttsége méltó külső keretet kölcsönöztek a Délvidék e nagy ünnepének, mely soká emlékezetes fog maradni. A szentelés d. e. 9 órakor vette kezdetét a székesegyházban. Már a reggeli órákban óriási közönség gyűlt egybe és a templom előtti teret egészen megtöltötte. A székesegyházban a notabilitások és hatóságok képviselői a jobboldali padsorokat, a katonai hatóságok a baloldali padsorok első felét és a meghivóval ellátott hölgyek a baloldali padsorok második felét foglalták el. A szentély diszszékében ültek: Gróf Zichy Aladár Ő Felsége személye körüli miniszter és Justh Gyula, a képviselőház elnöke. Ott voltak továbbá a szentélyben Letics György szerb püspök több archimandritával, Vajda Ödön zirci apát, Magyar Gábor piarista rendfőnök, Klinda Teofil dr. és Fehér Gyula dr. esztergomi prelátus-kanonokok a főkáptalan képviseletében, továbbá a csanádi káptalan teljes számban, Hirschler József dr. prelátus és kolozsvári apátplébános az erdélyi püspök és egyházmegye képviseletében, Lakatos Ottó minorita rendfőnök Aradról, Kiss János dr. prelátus, egyetemi tanár, Ortvay Tivadar apát, volt pozsonyi jogakadémiai tanár, azonkivül számos más egyházmegyebeli kanonok, apát, prépost és áldozópap. Az esztergomi főegyházmegyéből megjelentek: Kucsera József holicsi esperes, Csernoch püspök egykori principálisa, Kopernlczky Ferenc dr. nagyölvedi esperes-plébános, Székesváry Imre köbölkuti plébános, mindketten mint Csernoch osztálytársai, városunk papságából pedig: Siposs Antal hittanár és Pauer Károly karkáplán, az »Esztergom« főszerkesztője. Az országgyűlési néppárt is igen szép számmal volt képviselve. Megjelentek : Molnár János prelátus, Rakovszky Béla, Hencz Károly, Pálos István, Wildfeuer Károly, Ernszt Sándor dr., Artim Mihály, Gyuriss Emil, Darányi Ferenc, Kovács Pál, Ssmrecsányl György, Csitáry Béla és Brestyenszky Kálmán. A függetlenségi párti képviselők közül vagy tizen jelentek meg, köztük Barabás Béla, Hódy Gyula, Baross János, Czobor László, Pescha Miklós stb. A székesegyház hajójában ültek a megyei és városi notabilitások és a hölgyközönség. A katonaságot Fanta alábornagy vezette. Jelen volt igen sok fő- és alispán is. Esztergomból a megye és város képviseletében megjelentek: Gyapay Pál főispán, Perényi Kálmán dr. alispán, a vidékről pedig Thuránszky Lajos muzslai főbiró, mindhárman szép diszmagyarban. A szerkesztők közül: Bonitz Ferenc, Turi Béla, Sziklay János és nagy apologétánk: Görcsöni Dénes is. A felszentelés. Harangok zúgása közt vonult be pont 9 órakor a zsúfolásig megtelt templomba Csernoch e művében. Ismeri a modern kor minden tévelyét s gyermekének minden kételyét. Nagylelkűen jóakaró szeretettel kínálja fel neki a színméz igazságot. Ismétlem: színméz igazságot, mert dr. Klug kitűnő pedagógus is: mindig mézbe burkolja a talán keserű pilulát, melyet a hitetlennek vagy kétkedőnek beád, hogy meggyógyuljon. A filozófia és theologia legsúlyosabb igazságait fejtegeti s mégsem válik nehézkessé, még kevésbbé unalmassá. Széleskörű olvasottsága ott, ahol a nehézkesség vagy unalmasság kezdődnék, szárnyat ád neki és néhány lökéssel a legvirágosabb mezőre ragadja, ahol mesteri művészettel a történet, vagy legenda, vagy lélektan virágaiból köt csokrot, fon koszorút, hogy ennek édes illata meg is kedveltesse az épen tárgyalt igazságot. Mindvégig lebilincselő, tanítva szórakoztató és szórakoztatóan tanitó olvasmány. Szinte nehéz megszakítani. Nyelvezete állandóan válogatott, stílusa mindenütt emelkedett. Szerző tudatában van, hogy örök, ünnepi igazságokat fejteget, azért mindig ünnepi ruhát visel. Az esztergomi papnövendékek m. e. i. iskoláját elismerés és dicséret illeti, hogy e jeles művel honi irodalmunkat gazdagította. Helyesen ismerték fel a XX. század gyermekének lelki szükségleteit, midőn épen e kitűnő apológiát választották fordításra. A hit és hitetlenség óriási tusájában ugy szól bele e munka, mint a Sinai harsogó trombitái. Foglalkozik a pessimismussal, a pantheismussal, darvinismussal s a legújabban annyira hangoztatott származási elmélettel. Fönséges apoJános püspök, báró Hornig Károly veszprémi püspök baloldalán, azután Hosszít Vazul lugosi gör. kath. püspök és Németh József püspök. Az archidiakonus tisztét Várady L. Árpád c. püspök töltötte be. A püspököt az egész papság fogadta a kapunál. A bevonulás alatt a kóruson felhangzott az »Ecce sacerdos magnus« üdvözlő dal. Csernoch püspök kiséretével a hivők mély főhajtása közepette ment a templomon végig. A főoltár elé vonult és ekkor kezdetét vette a felszentelési szertartás a lehető legnagyobb ünnepélyességgel. Csernoch püspök az oltárnál felvette az áldozópapokat megillető ruhákat, majd Várady püspök felolvasta a pápai brévét, azután kezdetét vette a vizsgálat, vájjon vallja-e a felszentelő a kath. hitet, készséges-e engedelmeskedni az egyház fejének, az egyház törvényeinek. A vizsgálat megtartása után következett az ünnepélyes szentmise, mely alatt szebbnél-szebb, gyönyörübbnél-gyönyörübb énekek hangzottak fel. Járosy Dezső karnagy és karkáplán vezette a kart. Ä püspök megérkezésénél Koenon: Ecce sacerdos-át énekelte a theologusok kara. A mise alatt Filke : D-moll miséje, vegyes ének és zenekarral, graduáléra : Ah, hol vagy magyarok . . . , offertoriumra : Bogisich: Boldogasszony anyánk ; a szertartás alatt Kothe: Veni creator-ja, a végén pedig Perosi Te Deuma került műsorra. A sz. lecke eléneklése után jött a tulajdonképeni püspökszentelés, amelynek lényeges kelléke a kéz-rátétel, a krizmával való felkenés és a püspöki jelvények átvétele. Ez a ceremónia közel egy órán át tartott. Csernoch püspök mély meghatottsággal térdelt a szentelő püspök előtt. Azután az uj püspök vállára tették a nyitott evangéliumos könyvet,majd vászonkendővel bekötötték a fejét. Ennek megtörténte után Hornig Károly báró a krizmával felkente az uj püspököt, majd átadta neki a hármas egyházi hatalom jelvényeit : a pásztorbotot, a püspöki gyürüt és az evangéliumos könyvet. Az uj püspököt azután visszavezették az oltárhoz, ahol felvette a püspököt megillető kis püspöki sapkát és folytatta a szent misét egész a felajánlásig. Ekkor Csernoch János dr. áldozati tárgyakat ajánlott a felszentelő püspök kezébe: két nagy égő gyertyát, két nagy kenyeret és két hordócska bort, Az utolsó evangélium előtt a felszentelő püspökök uj püspöktársukra ráadták a püspöki keztyüket és a püspöksüveget, kezénél fogva odavezették a püspöki trónusba és installálták. A beiktatás. Az installáció elején Hornig püspök intonálta a »Te Deum«-ot, mire az uj püspök végig haladt a templomon és hiveit megáldotta, azután Hornig püspöknek megköszönte fáradságát e szavakkal: Ad multos annos! Következett a beiktatás. Várady c. püspök a főoltár előtt felolvasta a király kinevezési okmányát, mely idő alatt Csernoch püspök teljes diszöltönyben helyet foglalt a trónon s körülötte a teljes diszasszisztencia. Csernoch püspök librifere titkára: Pacha Ágoston c. kanonok volt, Hornigé pedig Simon György veszprémi kanonok. lógiáját nyújtja Isten létezésének s a lélek halhatatlanságának az anyagelvüséggel szemben. Csak aki makacsul elzárja lelkének ajtaját, csak az nem meríthet hitet, boldogító világnézetet e könyvből. Jóleső megnyugvással teendi le azonban mindenki, aki elfogulatlanul végig olvasta. De dicséretet érdemelnek a kiadók, mint fordítók is. A fordítás mindvégig magyaros, élvezetes, nyelvezete mindig válogatott. Nem is venni észre, hogy fordítással van dolgunk. A kiadvány alakjának s kiállításának nemesen egyszerű, könynyed és tetszetős volta is az iskola vezetőinek jó ízlését dicséri. Kiadványukat dr. Kohl Medárd püspöknek ajánlották, az iskola nagylelkű jótevőjének, minden nemes ambíció lelkes pártfogójának. Ha még megemlítjük, hogy a fordításhoz Túri Béla irt előszót, ragyogó tollal, mélyen járó gondolatokkal, meggyőző dialektikával, — ugy mindent elmondottunk, hogy e jeles kiadványt mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Szülők serdülő fiúiknak, nevelők, tanárok tanítványaiknak nem adhatnak becsesebb ajándékot. Főiskoláink hallgatói és művelt laikusok igazán nagy haszonnal és élvezettel olvashatják. Az ízlésesen kiállított munka ára csinos calicakötésben 3 kor. Kapható a kiadóknál, Esztergom, szeminárium. A kiadványnak nagy szellemi sikert jövendölünk. Kívánjuk, hogy anyagi siker is koronázza theologusaink valóban dicséretes munkáját. DP. Tardos. A papság üdvözlése. A beiktatás végeztével a csanádi káptalan nagyprépostja és az egyházmegye első papja a jó lelkű, általános szeretetnek és tiszteletnek örvendő Németh. József püspök a papság nevében ékes latin beszéddel üdvözölte az uj püspököt, biztosítva őt ama szeretetről, tiszteletről és engedelmességről, mellyel neki tartoznak. Csernoch püspök hosszas beszédben válaszolt, ugyancsak szép klasszikus latin nyelven. Előadta rövid programmját. Együttműködésre buzdította a papságot, amelynek erejét a hit és erkölcsben találják meg. Korunk a hitetlenség kora. A hitet, az erkölcsöt akarják kitépni bizonyos elemek a hivő nép szivéből, a pap ott legyen ilyenkor és minden erővel azon fáradozzék, hogy hivatásának megfelelően védje a hitet, az erkölcsöt. Beszéde után a csanádi káptalan és a papság Németh püspökkel az élén kézcsókkal hódolt a püspöknek és törvényes engedelmességet fogadott. A kézcsók után még Klinda Teofil dr. praelatus az esztergomi főkáptalan üdvözlését tolmácsolta a püspök előtt szép latin szavakkal, mire a püspök szintén latinul felelt és biztosította a főkáptalani további szeretetéről, hiszen akik között — úgymond — oly sok esztendőt töltött, azok szinte felejthetetlenek. Csernoch első püspöki beszéde. Csernoch János dr. ezután felment a szószékre és magyar nyelven szentbeszédet intézett híveihez. A gyönyörű beszédből ezeket közlöm: »A püspökszentelésnél a szentelendő püspök vállaira teszik az evangéliumos könyvet, majd a következő szavak kíséretében adják át neki : »Vedd az evangéliumot és hirdesd a reád bizott népnek, mert hatalmas az Isten, hogy megnövessze benned az ő kegyelmet«. Az egyház nevében hozzám intézett meghagyásnak már is sietek eleget tenni. Hosszú ideig tartott, közel ezer évig, amig az isteni igének hirdetői őseinkhöz is eljutottak. Nagy kegyelemnek tartom az isteni gondviselés azon kegyes intézkedését, hogy éppen az én csekélységemre bizta Szent Gellért örökségének gondozását és ha csekély ségem és gyengeségem tudatában mégis remélem, hogy a legjobb iparkodás és akarat mellett célt fogunk érni, bizom az Ur Jézusban, aki megigérte az ő apostolainak és utódainak : En veletek leszek a világ végezetéig. A püspök az egyházmegyében a hitélet központja, ő a legfőbb tanitó, ő a legelső pap, ő az egyházmegyének Istentől rendelt kormányzója. Megfelel ez ama hármas hivatásnak, melyet Krisztus alapitott : a papi, tanitói és kormányzói hivatásnak. Hirdetni fogom nektek Krisztus urunk tanítását, amelyet ő és apostolai hirdettek. Valamint a magas hegyeket járó utasnak szüksége van egy megbízható vezetőre, ugy az emberiségnek szüksége van egy megbízható vezérre, ami nem egyéb, mint a hit. Hirdetni fogom nektek a római pápa iránti hódolatot és tiszteletet, a koronás magyar apostoli király iránti alattvalói hűséget és az édes hazánk iránt való szeretetet. A püspök az egyházmegyében a hívőknek tanácsadója, vezetője. S ez kötelességemmé teszi, hogy vigyázzak lelki üdvösségtekre, vigyázzak, hogy az Isten igéje az egyházmegyében állandóan hirdettessék, hogy büntetését elnyerje a bűn és jutalmát az erény. E rövid szavakból látjuk, hogy mily nehéz megfelelni ama hivatásnak, amely reám várakozik. Ezért szükségem van a ti szeretetekre és bizalmatokra. Ismeretlenül, érdem nélkül jövök hozzátok. Ugy jövök, mint méltatlan utódja azon halhatatlan emlékű férfiaknak, akik a távol múltban ezernyi veszély között, ezernyi áldozatok árán letették a keresztény hitnek és műveltségnek alapját. Ezeknek a férfiaknak emlékében keressétek a szeretet és bizalom forrását, amelyre nekem is szükségem van azért, hogy nektek az üdvösség utján jó példával tudjak előljárni. Támogassatok engem, legyetek segitségemre, egyesüljünk, akkor fel fog ébredni az összetartozás, az együttérzés érzete, meg fog erősbödni az együttérzés, a szeretet köteléke és képesekké fog tenni arra, hogy nagy dolgokat műveljünk a katholikus szentegyházunk ügyeért. Kérjétek az Istent érettem, hogy az én tekintetem és az én Ítéletem tiszta, hogy hitem erős, akaratom szilárd, meggyőződésem állhatatos legyen, hogy gyűlöljem a rosszat és szeressem az igazságot, hogy soha ne mondjam a rosszat jónak, a jót pedig rossznak, hogy né nevezzem a világosságot sötétnek és a sötétséget világosnak, hogy főpásztori gondjaimnak vigasztaló, szomorú és örömteljes napjaiban egyaránt képes