ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-12 / 2. szám

tagok. Börtönvizsgáló bizottság: Elnök: Fehér •Gyula dr., tagok Reviczky Károly, Brutsy János, a kir. ügyész, kir. főmérnök, hivatalból tagja a vm. orvos. Ut- és pótadó felszóla?nlási bizottság: Cotelli Ernő, Usztanek Antal, Reviczky Károly és Vimmer Kálmán. Erdészeti bizottság: Mattyasovszky Lajos, Vimmer Kálmán és Usztanek Antal. Hivatalból tagja: a m. kir. erdőfelügyelő. A főispán által kinevezett elnök: Mattyasovszky Lajos. A pénzügyigazgató helyettesének jelentése szerint a befolyt adóösszegek a következők : Egyenes adókból: 122855 kor., hadmentességi adókból : 5466 kor., bor- és húsfogyasztási adókból: 158275 kor., bélyegjog illetékéből: 270840 kor., illeték-egyenértékből: 131238 kor., iparkamarai illetékből: 5403 kor., tanítói nyugdíjjárulékba: 12015 kor., italmérési illetékbe: 20378 kor., vízszabályozási illetékből: 19830 korona. Ezzel szemben adóelengedés 2861 korona volt. A megyei tiszti főorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban Esztergom város területén 39 egyén halt meg, az esztergomi járásban: 61, a párkányi járásban: 90, összesen 190. Az elhunytak i3.i5°/o-át a tüdővész pusztította el. * Nem felebbezik meg a barakktábort. Legutóbbi lapszámunkban azt irtuk, hogy a barakktáborra vonatkozó képviselőtestületi határozat felebbezésére Schwarcz Adolf vállalkozó, városi képviselő aláírásokat gyűjt. Erre vonatkozólag Schwarcz Adolf lapunk szerkesztője előtt kijelentette, hogy ő a felebbezést nem fogja benyújtani s egyáltalán a közvéleményben megnyilatkozott hangulattal szembe nem helyezkedik s miután elvi kifogást úgy sem emelt a barakktábor ellen, teljesen megnyugszik a képviselőtestület határozatába. Ez igen szép Schwarcz úrtól, mert a határozatot hiába is felebbezné meg. * Az esztergomi Kaszinó estélye. Az esztergomi Kaszinó műkedvelő gárdája f. hó 5-én igen kellemes estélyt nyújtott mindazoknak, a kik a műsor iránt már eleve is érdeklődtek. Vimmer Marianna » Művésznő leszek« cimü magánjelenete nagy hatást keltett, úgyszintén Brenner Antal dr. hegedüjátéka és Brenner Juliska művészi zongorajátéka is. Sok tapsot arattak végül a »Megjött a papa« cimü vígjáték ügyes szereplői is. Különösen Vajda Ilonka kedves megjelenése és valóban kiváló játéka érdemel dicséretet. * Közgyűlés. Az esztergom-szentgyörgymezei kath. olvasókör ma délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Kéretnek a tagok, hogy a közgyűlésen teljes számban jelenjenek meg. * Országos jubileumi zarándoklat Lourdesbe. Ez évben ünnepli meg a katholikus világ a boldogságos szűz Máriának a lourdesi Bernadette előtt történt megjelenésének 50 éves évfordulóját. Ezen alkalomból Magyarországból március hó 16-án országos jellegű zarándoklat indul dr. Giesswein Sándor apát kanonok, Szt. Istvántársulat alelnöke és országgyűlési képviselő vezérlete, továbbá Fehér Ferenc plébános, Kompanek József esp. plébános és Pasztorek József plébános vezetése mellett. Útirány : Budapest—Fiume— Velence —Pádua—Milano—Marseille—-Lourdes és vissza. III. oszt. 205 kor., II. oszt. 395 kor., I. oszt. 500 kor., a melyben 8 napi ellátás költségei is bennfoglaltatnak. Azok, a kik visszafelé Rómán át óhajtanak haza jönni, csekély különbözetet fizetnek rá. Részletes programmokkal szolgál Plébánia Hivatal Ebed (Esztergomm.). * Ünnepély. A nagyszombati érseki kis szeminárium (Marianum) és konviktus növendékei szeretett kormányzójuk : Znamenák István tiszteletére, ki folyó évi január hó 2-án tartotta pappá szenteltetésének 35-ik évfordulóját, január 5-én d. e. 10 órakor ünnepélyt rendeztek. A kitűnően sikerült ünnepély műsora a következő volt: 1. »Előljárókért.« Zsasskovszkytól. Énekelte a konviktusi énekkar. II. Üdvözlő beszéd. A szemináriumi és konviktusi elöljárók nevében tartotta: dr. Lőrincz Gyula, alkormányzó. III. »Felköszöntő.« Abt Ferenctől. Énekelte a konviktusi énekkar. IV. Üdvözlő beszéd. Mondta: Pivárcsy István VIII. o. növ. pap. V. »Szülőföldem.« Erődi Ernőtől. Énekelte a konviktusi énekkar. VI. »Rakoczy lobogója.« Szepessy-Kontor E.-től. Melodráma. Szavalta Pattantyús J. VII. o. t., zongorán kisérte Nottny J. VII. o. t. VII. »Walzerträume.« Keringő Strausstól. Játszotta az ifjúsági zenekar. VIII. »Folyondár.« Coppée-tól. Szavalta Zsilinszky Gy. IX. »A padlásszobában.« Karácsonyi színjáték egy felvonásban. Ney K. után irta Pokorny Em. X. Magyar nóták. Játszotta az ifjúsági zenekar. — Znamenák érdemeit kénytelen elismerni minden ember. Mi is szívből gratulálunk szép jubileumához. Ad multos annos! * A város Rákóezi emlékének. Esztergom város tanácsa a fővárosban emelendő Rákócziszoborra 25 koronát adományozott. Megadta neki ! * Színielőadás. Az esztergomi keresztényszocialista egyesület földmives szakosztálya ma, vasárnap a »Magyar Király« szálloda nagytermében tánccal egybekötött színielőadást rendez. Színre kerül: Az anyaföld. Irta: Géczy István. Népszínmű három felvonásban. Személyek: Sólyom András: Szenczy István ; Zsuzsanna, felesége : Kunszt Ilona ; Boriska, leánya : Kapa Anna ; Erőss János : Kubovics János; Eszter, felesége. Sólyom leánya: Blahovits Erzsike ; Mihály, János testvéröccse : iíj. Tátus János; Csombók Péter, lakatos: Balogh János ; Bencze Miklós, főszolgabíró : Pifkó János ; Ispán : Gerendás János, Hadnagy: Kapa Mihály, Hadbíró: Cserép Ferenc, Bánya Ágnes : Nóvák Teréz ; Misi, fia : Hegedűs István ; Lajoska 4 éves, Eszter kis fia : Gálicz Józsika, Egy arató munkás: Tótpál Ferenc, Csendőrőrsvezető: Baják János, Kisbíró: Stámusz János,Susták: Kiss István, Sustákné : Rátzky Anna. — Helyárak: 1—3. sor 2 kor., 4—8. sor 1 kor. 40 fill., a többi ülőhely 1 kor., állóhely 40 fillér. Kezdete pontban 7 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad az egyesület. * A kik a tiltott időt nem respektálják. A kath. anyaszentegyháznak van egy parancsa és pedig az 5-ik, melynek értelmében az u. n. tiltott időben (advent első vasárnapjától, vízkereszt ünnepéig bezárólag és hamvazó szerdától, húsvét utáni fehér vasárnapig bezárólag) semmiféle táncmulatságot tartani nem szabad. És íme még Esztergomban sem tudják bevárni a farsangi mulatságok idejét! Budapesten, a Szodoma és Gomorrhának nevezhető fővároson nem csodálkozunk, ha a bálok nagy részét még a tiltott időben is tartják, de itt Esztergomban nemde respektálni kellene a kath. egyház törvényeit! Az esztergomi kaszinóról van szó, mely f. hó yén, viszkereszt előtti napon tartotta első táncestélyét. Tavaly mikor a dolgot szóvá tettük, a rendezők sajnálatuknak adtak kifejezést és megígérték, hogy a jövőben minden olyan cselekedettől, mely a kath. anyaszentegyház parancsait sérti, tartózkodni fognak, de az ígéret szép szó, ha megtartják akkor jó. A műkedvelő gárda előadása ellen nincs kifogásunk, nem is lehet, szépen sikerült minden egyes pontja a műsornak, a mit szívesen regisztrálunk lapunkban is, de a táncot nem lett volna szabad megtartani. Igaz, hogy a publikum nagy részét más vallásúak képezték, de volt azért ott meglehetős szépszámú kath. közönség is, sőt — legnagyobb megütközésünkre — a helybeli Mária kongregáció tagjai közül is többen vettek részt a táncban. * Előkészület a Katholikus Népszövetség diszgyülésére. A Katholikus Népszövetség kormányzó tanácsa nagyfontosságú ülést tartott a Katholikus Szövetség tanácstermében. A megjelent budapesti kath. egyesületek vezetőivel megállapodott a kormányzótanács abban, hogy az egyesületek bevonásával január 26-án népszövetségi diszgyülés fog tartatni a Vigadó dísztermében. A gyűlésen Rakovszky István, a Népszövetség elnöke, a képviselőház alelnöke fogja mondani az elnöki megnyitót. Az ünnepi szónoklat megtartására dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököt, a Népszövetség alelnökét kérik fel, Szentiványi Károly, a Népszövetség vezérigazgatója, a népszövetség céljairól fog előadást tnrtani, a záróbeszédet pedig dr. Zboray Miklós orsz. képviselő, a Népszövetség alelnöke fogja mondani. A kormányzó tanács hódoló feliratot küldött a pápa O Szentségéhez, hogy a Népszövetségre pápai áldását kikérje. Ugyancsak felirattal fordult a magas püspöki karhoz és kath. előkelőségeinkhez, hogy a Népszövetség védnöki karában egyesítse a magyar katholicizmus fényét és tekintélyét. A kormányzó tanács, mivel a végleges alakulással óriási mennyiségű teendők várnak elintézésre, minden héten ülésezik. A népszövetségi külön iroda már megkezdte tevékenységét, ugy, hogy mindenki gyors és pontos választ kap, ha a Népszövetség szervezése ügyében az irodához fordul. Minden a Népszövetségre vonatkozó levél igy cimzendő: Kath. Népszövetség Budapest, VIII. Szentkirályi-u. 28. * Uj keresztényszoeiális egyesület. Előre jeleztük, hogy Perbete komáromtnegyei községben uj keresztényszociális egyesület alakult. Sok viszontagság érte már a perbetei keresztényszocialistákat. A megye uraitól kezdve, a falusi hatalmasságokig, mind ellensége ott a nép szervezkedésének. Népgyűlést népgyűlés után tiltottak be a fő-, al-, segéd- és helyettes szolgabíró urak, mig végre is a belügyminiszter jóváhagyta az egyesület alapszabályait s mult vasárnap megtarthatta alakuló közgyűlését. Az országos központi vezetőséget Dvihally Géza képviselte, ki miután a falu jegyzője fegyveres csendőrtől kisérve jelent meg az egyesület helyiségében legelőször is tiltakozott az ellen, hogy egy miniszterileg jóváhagyott alapszabályok szerint működő egyesületben a hatóság ily módon képviseltesse magát. Nincs erre semmi szükség, mondta, mert a nép nem ellensége a hatóságnak, hanem, mint a perbetei keresztényszociális mozgalmak elé vetett akadályok mutatják, a hatalmon levők ellenségei a nép szabad és jogos keresztényi és hazafias alapon való szervezkedésének. Ezután a jelenlevőknek a keresztény szociális alapelvek igazságait magyarázta meg, s a hatóság jelenlevő közegeinek, — mint akik a nép bizalmából vannak azon a magas polcon — az igazi népjólétért s végeredményben a szabad, független, keresztény Magyarországért küzdő keresztény szocialisták támogatását ajánlotta. A beszéd után az egyesületbe 67 tag iratkozott be, s ezután megtartották az első közgyűlést, melyen megválasztották a tisztikart is. A közgyűlés után a tagok boldogan mentek haza. »Most már bizunk, hogy ennyi zaklatás után mégis lesz belőlünk valami.« * A városi iskolák kérdése. Gyapay Pál főispán a héten Csernoch János dr., Andor György dr. és Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok okat, továbbá Vimmer Imre polgármestert, Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelőt, dr. Földváry István városi főügyészt és Brutsy Jánost értekezletre hivta meg, melyen a városi iskolák kérdését tárgyalták. A főispán kijelentette, hogy azért vette kezébe az ügyet, mert a súlyos terhek alatt tengődő város az iskolák kiadását nem győzi. Az értekezleten többek hozzászólása után határozatba ment, hogy elsősorban a hercegprímásnak és a főkáptalannak ajánlják fel katholikus jelleggel s ha igy nem sikerül, úgy az államnak ajánlják fel s lehetőleg a kath. szellemet iparkodnának ez esetben is érvényesiteni. Az iskolák ügyével különben külön cikkben foglalkozunk. * Uj kesztölci postamesternő. Az esztergommegyei Kesztölc község uj postamesternőjévé Srobár Marianna neveztetett ki. * A nagytapolesányi r. kath. iskola hitotatás nélkül. Az állami iskola hitoktatója áthelyeztetvén, gondoskodni kellett a hitoktatásról. A gondoskodás abban áll, hogy a polgári s állami iskolában tovább is van hitoktató, a kath. iskolában pedig egyidőre beszüntették a kateketizálást. Ilyenek ütik agyon a kath. intézményeket. Az esetet ajánljuk az egyházmegyei főhatóság figyelmébe. * Garbai „elvtárs" jövedelme. A népből onditó szociáldernokra apostolok tele torokkal hirdetik nagy megváltójuknak, Marxnak elveit: a munkásosztály nyomorult helyzetén a termelő eszközök társadalmositása segit csak, miden bajnak a gyökere a magántulajdon, vesszen tehát és éljen a köztulajdon, legyen közös minden vagyon. De hol van az a szociáldemokrata apostol, aki ezt a nagy elvet magára alkalmazná ? Nincsen sehol. Elég ha hirdetik a nép félrevezetésére, hát még gyakorolják is?! Nem bolondok! Olyanok mint a zsidó, aki a maga raktárában levő lisztből nem mert kenyeret sütni, mert tudta, hogy hamisított. A vörös apostolok is csak másoknak ajánlják a közös tulajdont, maguk pedig ahol csak lehet magánvagyonná teszik a munkások köztulajdonát. íme a fényes példa. Az »Épitőmunkas« cimü szaklapra fel vagyon irva, hogy az a szakosztály hivatalos lapja. Az építőmunkások alapszabályainak 24. §-ában ki vagyon nyomtatva, hogy minden szaktárs ingyen kapja a lapot. És mégis mi a gyakorlat ? az, hogy az »Épitőmunkás« lapért, mely hetenkint jelenik meg, heti 30 fillért szedtek be a munkásoktól. Kérdezzük: hol van az a polgári lap, melynek egy száma ennyibe kerül? A »Nepszava« még március 7-iki számában egyszer azt irta: »hogy az »Epitö'munkas«. lapért a tagok fizettek, az természetes. Ez a lap magántulajdont képez.*- És tulajdonosa? Garbai »elvtars«. Neki jövedelmez a lap, neki fizettek a munkások heti 30 fillért. Kitűnő üzlet! Ha csak 10.000 épitőmunkást számítunk, pedig ők többel dicsekednek, akkor egy heti jövedelem