ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-12 / 15. szám

szellemes példákkal s lelket megindító hatással. A katholikus világi intelligencia lelki gyávaságáról, a lelki bátorság erejéről, a katholicizmusban levő nagy hitbeli, erkölcsi, szellemi s szociális erőről, a tömörülés, az összetársulás társadalmi szükségességéről, az idegen fajbeli s szabadkőmives prepotenciáról sok-sok megszívlelni valót mondott. Az önérzetes katholikus meggyőződés megvallását, az erők egyesítését tűzte ki eszközül a katholicizmus ellen aknamunkát folytató áramlat ellen. Ne tovább !-ot kiáltok ezen aknamunka ellen s ha bántanak bennünket, táborrá tömörüljünk ügyeink megvédésére. A Barkóezy esetet is érintette, hogy mily szemérmetlenül törtek a katholikusok ellenségei a lelkiismereti szabadság s meggyőződés ellen, de az utolsó órában összeálltak a törvényhozásban is a katholikusok s meghiúsították azt a célt, melyet a szabadkőművesek az egész Barkóezy ügy felfújásával elérni akartak. Percekig tartott a taps és éljenzés s mindenki a lelkesítő beszéd hatása alatt állott. Felemelő, hősies volt Rakovszky bátor szókimondása. Láthatták a világiak, épültek is, hogy ime, aki nem rejti véka alá a keresztségben kapott kegyelmet, a nevelésben nyert hitet, az férfias tud lenni minden körülmények közt vallásának nemcsak elvi, de gyakorlati megvallásában is. Igy tudunk erősek lenni! Rakovszky István után Dr. Haller István főtitkár népies, lelkes és közvetlen szép előadásban ismertette: mit akar a népszövetség ? mi annak a célja ? mi a tagok kötelessége ? milyen a szervezete? mi az eredménye? Rámutatott a gazdasági feladatokra és a szövetkezés természetsugallta módozataira. Szintén példákkal, különösen Budapest fő- és székváros példájával illusztrálta, hogy hová sodor bennünket a katholikus szövetkezés hiánya. — A közönség a rokonszenves hangú előadót meleg ovációban részesítette. Az előadás után Keményfy Kálmán elnök az alapszabályoknak a szövetkezés eszközeit tárgyaló részletét olvasta fel, mintegy függelékül az elhangzottakra. Majd a feltett kérdésre az értekezlet kimondotta, hogy az esztergom-vizivárosi kerületben a népszövetséget megalakítja. Amint a künn levő gyűjtőivek beérkeznek, az elnök a helyi igazgatót s csoportvezetőket megválasztó gyűlést összehívja, mi előre láthatólag húsvét után lesz. Az elnök indítványára az értekezlet üdvözölte Vaszary Kolos biboros hercegprímást, mint főpásztort és védőt; Dr. Prohászka Ottokár püspököt, mint szövetségi országos alelnököt és Dr. Zboray Miklós országgyűlési képviselőt az ápril 4-iki, a Barkóezy ügyben mondott beszédeért. A táviratok szövege a következő: Főmagasságú Vaszary Kolos biboros, hercegprimás és érsek Budapest. Az esztergom-vizivárosi plébánia kerületben megalakult katholikus népszövetség fiúi hódoló tisztelettel üdvözli Főmagasságodat, mint főpásztorát és védőjét. Rakovszky István Keményfy Kálmán szövetségi elnök. gyűlési elnök. Méltóságos Prohászka Ottokár püspök Székesfej ér vár. Az esztergom-vizivárosi plébánia kerületben megalakult katholikus népszövetség mély tisztelettel üdvözli Méltóságodat, mint a szövetség társ-alelnökét. Rakovszky István Keményfy Kálmán szövetségi elnök. gyűlési elnök. Zboray Miklós képviselő Budapest. (Országház.) A tegnapi bátor hitvédéseért s lelkes fellépéseért rokonszenvvel s tisztelettel üdvözli az esztergom-vizivárosi népszövetség alakuló ülése. Keményfy Kálmán elnök. Végül az elnök hálás s meleg szavakban köszönte meg Rakovszky Istvánnak eljövetelét, lelkes és bátor buzdító szózatát. Ideálként állította őt a hallgatóság elé, buzdította, hogy Rakovszkytól a hitbeli lelki bátorságot s a gyakorlati kereszténység tevékenységét sajátítsák el. Az értekezlet déli V21 óra felé emelkedett hangulatban s éljenzés között ért véget. Rakovszky István kíséretével gyűlés után a plébániára ment, ahol tiszteletére ebéd volt, melyen úgy őt, mint családját felköszöntőkben ünnepelték. A délutáni V24 órai személyvonattal utazott vissza Budapestre, ahol este V2 7-kor már az egyetemi ifjúság népszövetségi gyűlésén beszélt. — A népszövetség esztergom-vizivárosi kerületében folynak a tagaláirások, eddig több mint 100 tag iratkozott be. A katholikus népszövetség Pllismaröton szintén megalakult f. hó 5-én. — Lefolyása ez: Karkecz Lajos plébános példákkal világította meg, hogy a népszövetség megalakítását a mai politikai és társadalmi helyzet kereszténytelen irányzata tette szükségessé. Ezután Landauer Béla volt szobi szolgabiró, Hont vármegye t. főjegyzője remek hasonlatokban gazdag, gyönyörű beszédet intézett a nagyszámban összesereglett katholikusokhoz, melyben a szó legnemesebb értelmében meggyőzte a hallgatóságot mind arról, miket a népszövetségtől remélhetünk. A minden izében Krisztusi szellemtől áthatott magas szárnyalású, temperamentumos beszéd után újra Karkecz vette át a szót, megköszönte Landauernek aranyos szavait és fáradságát s a népgyűlést feloszlatta. — A jelenlevők nyomban mintegy százan irták alá, illetve léptek be a katholikus népszövetségbe. A plébános bizalmi férfiak között osztotta fel a községet, kiknek buzgólkodására a gyűjtés, illetve aláirás szakadatlanul folyik. Itt úgy reméljük, hogy a katholikusok közül csak azok maradnak ki, kikben egyébként sincs nagy öröme az egyháznak. * * Már 1906. óta éldegélt Bátorkeszin 18 taggal a Népszövetség. Most azonban az »esztergommegyei vasárnapon« teljesen kibontotta szárnyait. A 18 tagból egyszerre 76 lett. Vasárnap ugyanis értekezletre hivta össze a plébános a híveket, amelyen több református lakos is résztvett. Kifejtette először mi nem a népszövetség; s itt megnyugtatta a másvallásuakat, hogy sem máglya, sem golyó, sem akasztófa nem vár rájuk, sőt igen jól teszik, ha együtt küzdenek a katholikusokkal a közös ellenség ellen. Azután előadta, mi tulajdonképpen az. Helyi igazgató lett a plébános. Csoportvezetők: Rigó Jónos, Bélai József, Szilva István és Varga János. Ezek most folytatják még a taggyüjtést. Hja, ahol az Uj Lapot számosan olvassák, nem nehéz ott operálni. Ez a kitűnő lapocska úttörő minden jóra. Ez hozta létre ugyanott a Keresztény Hitelszövetkezetet is. Az Uj Lapot kell mindenhova előre küldeni, nem kell aztán sok kapacitálás. Jól megművelt földbe kerül a mag . . . Persze Jeremiás siralmai is megkezdődtek, de hát nem csoda, hiszen — Kis Jeruzsálemben vagyunk. Az itjuság testi nevelésének reformjához. (Apponyi Albert grófnak *a rtestnevelési ankét záró ülésén mondott beszéde.) (Vége.) A honvédelemnek igen t. képviselője az egyik kérdés tárgyalásába azt a gondolatot vitte be, hogy a testnevelésnek egyszersmind előkészítésnek kell lenni a katonai pályára s abban mintegy domináló szempontnak kell lenni a katonai irányú nevelésnek. Erre nézve a tanácskozás folyamán a nézetek eltérők voltak, különösen abban az irányban, hogy ez a szempont milyen mértékben érvényesüljön. Hogy tarthat-e a katonaság igényt arra, hogy ez a speciális irányú nevelés domináló szempont legyen, mert az iskolai nevelésben mégis elsősorban a pedagógiai tekinteteket kell szem előtt tartani. De abban is találkoztak mindannyian, hogy igen célszerűen kombinálható a katonai neveléssel, ugy hogy ifjúságunkat a katonai szolgálatra előkészítsük s igy a katonaság munkáját megkönnyítve, a hazának jobb katonákat adjunk. Ennek a szempontnak az érvényesítése teljesen független azoktól a politikai kérdésektől, amelyek a mi védrendszerünk átalakításával összefüggnek. A t. urak tudják, hogy én e tekintetben hogyan gondolkozom, de akármilyen legyen is a végrendszernek politikai szempontból való átalakítása, senki sem gondolja azt, hogy az ugy történjék, hogy hasznavehetetlen katonáink legyenek, hanem hogy azok képesek legyenek fontos hivatásuknak megfelelni. Én csak reszumálni kívánom a tanácskozás folyamán elhangzott főbb szempontokat. Az urak nem is várják, hogy én már most nézetet nyilvánítsak, csak konstatálni kívánom, hogy minő kiinduló pontokat tartalmaznak az itt elhangzott felszólalások. A tornatanárképzés tekintetében kiemelhetem, hogy itt már sokkal kevesebb eltérés volt, mint az első pont tekintetében. E tekintetben a felfogások meglehetősen egyöntetűek voltak, t. i. hogy a kiképzésnek a középiskolai tanárképzés egyéb ágaival egyenrangúvá kell tétetni, hogy ezáltal a testnevelési tanár erkölcsi helyzete egyenlővé tétessék a többi középiskolai tanerők helyzetével és hogy tekintélye emeltessék. Kéthároméves kurzusok emiittettek fel; magának a Nemzeti Tornaegyletnek a memoranduma is igen messzemenő reformot javasol az eddigi állapothoz képest. Nehogy félreértés legyen, ki kell jelentenem, hogy a Nemzeti Tornaegylet nem a mostani állapotot akarja fentartani, hanem képzés tekintetében majdnem odáig megy, ameddig az itten megnyilvánult még szélsőbb és követelőbb nézetek. A Nemzeti Tornaegylet is két éves kurzusra tervezi ezt a tanfolyamot és mindazokat az elméleti és gyakorlati képzési eszközöket kívánja alkalmaztatni, amelyek itt felmerültek. Igen érdekes eszmecsere folyt az előadandó elméleti tárgyak tekintetében is. Sajnálattal nélkülöztük, hogy Liebermann tanár ur ma nincs jelen, mert épen arról az oldalról jött annak a nézetnek a kifejtése, hogy a bonctan kihagyandó lenne az elméleti képzésből, amely oldalról azt legkevésbbé vártuk. Konstatálom, hogy a tudós tanár ur ezen nézetével teljesen egyedül maradt. A képzéssel összefüggőleg azt az eszmét is helyeselték általában, hogy ez a hároméves kurzus bizonyos cenzúrát képezzen. A tanfolyam részleges vagy egészben való elvégzésének a különböző fokú képesítés feleljen meg. Ezekben a kérdésekben tehát a megegyezés és összeegyeztetés a legkönnyebb lesz. Még inkább könnyebb ez a felügyelet kérdésében, mert itt mindenki egyetértett a tekintetben, hogy a tornatanári felügyeletet szervezni kell. Szervezni kell pedig államilag, hogy azt sokoldalulag, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag képzett, tanult és tekintélynek örvendő férfiakra kell bizni, akiknek irányítását a tornatanárok szívesen elfogadják. Hogy milyen legyen a tornatanitási, illetőleg a testnevelési felügyelőknek a száma, erre nézve különböző nézetek merültek fel a tanácskozás folyamán s nehéz volna itt erre vonatkozólag ankétszerüleg megállapodásra jutni. Mindezeket összegezve, azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ez az ankét nagy mértékben hozzájárult a testnevelés előbbrevitetéhez, amennyiben az én cselekvési szándékomat ellátta igen sok eszmével és igen becses irányításokkal. Végül azonban meg kell jegyeznem, hogy én a kérdésnek teljesen kielégítő megoldását nem tartom lehetőnek, ugy, hogyha mi a mostani középiskolai oktatási rendszert noli me tangerenek tekintjük és azért később akarjuk azt megoldani. Én talán nem leszek képes, de akárki legyen Magyarország közoktatásügyi minisztere, nem lesz képes márólholnapra e tekintetben gyökeres reformot keresztül vinni. De ameddig én ezt az állást elfoglalom, törekvésem egyik célja lesz, hogy gyökeres reformot vigyek keresztül, amely nemcsak frázisképen, hanem a valóságban lehetővé tegye, hogy a testi és lelki nevelés között a helyes egyensúly létrejöjjön, a?nely a mostani középiskolai rendszer mellett, az én meggyőződésem szerint, lehetetlen. Én nem tudom, hogy Liebermann dr. tanár urnák igaza van-e abban, amikor az angol rendszerről kicsinyléssel szól: hogy az angol egész idejét testi SÄfaS'Ä; az Energin-vállalatnál Pécsett, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legízletesebb hizlaló és vértisztitó szer/ Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménnyel kipróbálva! VTtiíilralrnáSl • Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto1 lIlt?llt5Kllt51 • s

itja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. "17 1 "aa k 'I . Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigy oszlató szer, X ülllU t LtJHIIül • — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.