ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-12 / 15. szám

szellemes példákkal s lelket megindító hatással. A katholikus világi intelligencia lelki gyávasá­gáról, a lelki bátorság erejéről, a katholicizmus­ban levő nagy hitbeli, erkölcsi, szellemi s szociális erőről, a tömörülés, az összetársulás társadalmi szükségességéről, az idegen fajbeli s szabad­kőmives prepotenciáról sok-sok megszívlelni valót mondott. Az önérzetes katholikus meggyőződés megvallását, az erők egyesítését tűzte ki eszközül a katholicizmus ellen aknamunkát folytató áram­lat ellen. Ne tovább !-ot kiáltok ezen aknamunka ellen s ha bántanak bennünket, táborrá tömörül­jünk ügyeink megvédésére. A Barkóezy esetet is érintette, hogy mily szemérmetlenül törtek a katholikusok ellenségei a lelkiismereti szabadság s meggyőződés ellen, de az utolsó órában össze­álltak a törvényhozásban is a katholikusok s meghiúsították azt a célt, melyet a szabadkőmű­vesek az egész Barkóezy ügy felfújásával elérni akartak. Percekig tartott a taps és éljenzés s min­denki a lelkesítő beszéd hatása alatt állott. Fel­emelő, hősies volt Rakovszky bátor szókimondása. Láthatták a világiak, épültek is, hogy ime, aki nem rejti véka alá a keresztségben kapott ke­gyelmet, a nevelésben nyert hitet, az férfias tud lenni minden körülmények közt vallásának nem­csak elvi, de gyakorlati megvallásában is. Igy tudunk erősek lenni! Rakovszky István után Dr. Haller István főtitkár népies, lelkes és közvetlen szép előadás­ban ismertette: mit akar a népszövetség ? mi annak a célja ? mi a tagok kötelessége ? milyen a szervezete? mi az eredménye? Rámutatott a gazdasági feladatokra és a szövetkezés természet­sugallta módozataira. Szintén példákkal, különösen Budapest fő- és székváros példájával illusztrálta, hogy hová sodor bennünket a katholikus szövet­kezés hiánya. — A közönség a rokonszenves hangú előadót meleg ovációban részesítette. Az előadás után Keményfy Kálmán elnök az alapszabályoknak a szövetkezés eszközeit tár­gyaló részletét olvasta fel, mintegy függelékül az elhangzottakra. Majd a feltett kérdésre az értekezlet kimondotta, hogy az esztergom-vizi­városi kerületben a népszövetséget megalakítja. Amint a künn levő gyűjtőivek beérkeznek, az elnök a helyi igazgatót s csoportvezetőket meg­választó gyűlést összehívja, mi előre láthatólag húsvét után lesz. Az elnök indítványára az érte­kezlet üdvözölte Vaszary Kolos biboros herceg­prímást, mint főpásztort és védőt; Dr. Prohászka Ottokár püspököt, mint szövetségi országos alel­nököt és Dr. Zboray Miklós országgyűlési kép­viselőt az ápril 4-iki, a Barkóezy ügyben mondott beszédeért. A táviratok szövege a következő: Főmagasságú Vaszary Kolos biboros, herceg­primás és érsek Budapest. Az esztergom-vizivárosi plébánia kerületben megalakult katholikus népszövetség fiúi hódoló tisztelettel üdvözli Főmagasságodat, mint főpász­torát és védőjét. Rakovszky István Keményfy Kálmán szövetségi elnök. gyűlési elnök. Méltóságos Prohászka Ottokár püspök Székesfej ér vár. Az esztergom-vizivárosi plébánia kerületben megalakult katholikus népszövetség mély tiszte­lettel üdvözli Méltóságodat, mint a szövetség társ-alelnökét. Rakovszky István Keményfy Kálmán szövetségi elnök. gyűlési elnök. Zboray Miklós képviselő Budapest. (Országház.) A tegnapi bátor hitvédéseért s lelkes fel­lépéseért rokonszenvvel s tisztelettel üdvözli az esztergom-vizivárosi népszövetség alakuló ülése. Keményfy Kálmán elnök. Végül az elnök hálás s meleg szavakban köszönte meg Rakovszky Istvánnak eljövetelét, lelkes és bátor buzdító szózatát. Ideálként állí­totta őt a hallgatóság elé, buzdította, hogy Ra­kovszkytól a hitbeli lelki bátorságot s a gyakor­lati kereszténység tevékenységét sajátítsák el. Az értekezlet déli V21 óra felé emelkedett han­gulatban s éljenzés között ért véget. Rakovszky István kíséretével gyűlés után a plébániára ment, ahol tiszteletére ebéd volt, melyen úgy őt, mint családját felköszöntőkben ünnepelték. A délutáni V24 órai személyvonattal utazott vissza Budapestre, ahol este V2 7-kor már az egyetemi ifjúság népszövetségi gyűlésén beszélt. — A népszövetség esztergom-vizivárosi kerüle­tében folynak a tagaláirások, eddig több mint 100 tag iratkozott be. A katholikus népszövetség Pllismaröton szintén megalakult f. hó 5-én. — Lefolyása ez: Karkecz Lajos plébános példákkal világította meg, hogy a népszövetség megalakítását a mai poli­tikai és társadalmi helyzet kereszténytelen irány­zata tette szükségessé. Ezután Landauer Béla volt szobi szolgabiró, Hont vármegye t. főjegy­zője remek hasonlatokban gazdag, gyönyörű beszédet intézett a nagyszámban összesereglett katholikusokhoz, melyben a szó legnemesebb értelmében meggyőzte a hallgatóságot mind arról, miket a népszövetségtől remélhetünk. A minden izében Krisztusi szellemtől áthatott magas szár­nyalású, temperamentumos beszéd után újra Karkecz vette át a szót, megköszönte Landauer­nek aranyos szavait és fáradságát s a népgyűlést feloszlatta. — A jelenlevők nyomban mintegy százan irták alá, illetve léptek be a katholikus népszövetségbe. A plébános bizalmi férfiak között osztotta fel a községet, kiknek buzgólkodására a gyűjtés, illetve aláirás szakadatlanul folyik. Itt úgy reméljük, hogy a katholikusok közül csak azok maradnak ki, kikben egyébként sincs nagy öröme az egyháznak. * * Már 1906. óta éldegélt Bátorkeszin 18 taggal a Népszövetség. Most azonban az »esztergom­megyei vasárnapon« teljesen kibontotta szárnyait. A 18 tagból egyszerre 76 lett. Vasárnap ugyanis értekezletre hivta össze a plébános a híveket, amelyen több református lakos is résztvett. Ki­fejtette először mi nem a népszövetség; s itt meg­nyugtatta a másvallásuakat, hogy sem máglya, sem golyó, sem akasztófa nem vár rájuk, sőt igen jól teszik, ha együtt küzdenek a katholiku­sokkal a közös ellenség ellen. Azután előadta, mi tulajdonképpen az. Helyi igazgató lett a plé­bános. Csoportvezetők: Rigó Jónos, Bélai József, Szilva István és Varga János. Ezek most foly­tatják még a taggyüjtést. Hja, ahol az Uj Lapot számosan olvassák, nem nehéz ott operálni. Ez a kitűnő lapocska úttörő minden jóra. Ez hozta létre ugyanott a Keresztény Hitelszövetkezetet is. Az Uj Lapot kell mindenhova előre küldeni, nem kell aztán sok kapacitálás. Jól megművelt földbe kerül a mag . . . Persze Jeremiás siralmai is meg­kezdődtek, de hát nem csoda, hiszen — Kis Jeruzsálemben vagyunk. Az itjuság testi nevelésének reformjához. (Apponyi Albert grófnak *a rtestnevelési ankét záró ülésén mondott beszéde.) (Vége.) A honvédelemnek igen t. képviselője az egyik kérdés tárgyalásába azt a gondolatot vitte be, hogy a testnevelésnek egyszersmind előkészí­tésnek kell lenni a katonai pályára s abban mint­egy domináló szempontnak kell lenni a katonai irányú nevelésnek. Erre nézve a tanácskozás fo­lyamán a nézetek eltérők voltak, különösen abban az irányban, hogy ez a szempont milyen mér­tékben érvényesüljön. Hogy tarthat-e a katonaság igényt arra, hogy ez a speciális irányú nevelés domináló szempont legyen, mert az iskolai neve­lésben mégis elsősorban a pedagógiai tekintete­ket kell szem előtt tartani. De abban is találkoz­tak mindannyian, hogy igen célszerűen kombi­nálható a katonai neveléssel, ugy hogy ifjúsá­gunkat a katonai szolgálatra előkészítsük s igy a katonaság munkáját megkönnyítve, a hazának jobb katonákat adjunk. Ennek a szempontnak az érvényesítése teljesen független azoktól a poli­tikai kérdésektől, amelyek a mi védrendszerünk átalakításával összefüggnek. A t. urak tudják, hogy én e tekintetben hogyan gondolkozom, de akármilyen legyen is a végrendszernek politikai szempontból való átalakítása, senki sem gondolja azt, hogy az ugy történjék, hogy hasznavehetet­len katonáink legyenek, hanem hogy azok ké­pesek legyenek fontos hivatásuknak megfelelni. Én csak reszumálni kívánom a tanácskozás folyamán elhangzott főbb szempontokat. Az urak nem is várják, hogy én már most nézetet nyil­vánítsak, csak konstatálni kívánom, hogy minő kiinduló pontokat tartalmaznak az itt elhangzott felszólalások. A tornatanárképzés tekintetében ki­emelhetem, hogy itt már sokkal kevesebb eltérés volt, mint az első pont tekintetében. E tekintet­ben a felfogások meglehetősen egyöntetűek vol­tak, t. i. hogy a kiképzésnek a középiskolai tanár­képzés egyéb ágaival egyenrangúvá kell tétetni, hogy ezáltal a testnevelési tanár erkölcsi helyzete egyenlővé tétessék a többi középiskolai tanerők helyzetével és hogy tekintélye emeltessék. Két­hároméves kurzusok emiittettek fel; magának a Nemzeti Tornaegyletnek a memoranduma is igen messzemenő reformot javasol az eddigi állapothoz képest. Nehogy félreértés legyen, ki kell jelen­tenem, hogy a Nemzeti Tornaegylet nem a mos­tani állapotot akarja fentartani, hanem képzés te­kintetében majdnem odáig megy, ameddig az itten megnyilvánult még szélsőbb és követelőbb nézetek. A Nemzeti Tornaegylet is két éves kur­zusra tervezi ezt a tanfolyamot és mindazokat az elméleti és gyakorlati képzési eszközöket kívánja alkalmaztatni, amelyek itt felmerültek. Igen érdekes eszmecsere folyt az előadandó elméleti tárgyak tekintetében is. Sajnálattal nél­külöztük, hogy Liebermann tanár ur ma nincs jelen, mert épen arról az oldalról jött annak a nézetnek a kifejtése, hogy a bonctan kihagyandó lenne az elméleti képzésből, amely oldalról azt legkevésbbé vártuk. Konstatálom, hogy a tudós tanár ur ezen nézetével teljesen egyedül maradt. A képzéssel összefüggőleg azt az eszmét is helye­selték általában, hogy ez a hároméves kurzus bizonyos cenzúrát képezzen. A tanfolyam részle­ges vagy egészben való elvégzésének a külön­böző fokú képesítés feleljen meg. Ezekben a kér­désekben tehát a megegyezés és összeegyeztetés a legkönnyebb lesz. Még inkább könnyebb ez a felügyelet kérdésében, mert itt mindenki egyet­értett a tekintetben, hogy a tornatanári felügye­letet szervezni kell. Szervezni kell pedig állami­lag, hogy azt sokoldalulag, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag képzett, tanult és tekintély­nek örvendő férfiakra kell bizni, akiknek irányí­tását a tornatanárok szívesen elfogadják. Hogy milyen legyen a tornatanitási, illetőleg a testneve­lési felügyelőknek a száma, erre nézve külön­böző nézetek merültek fel a tanácskozás folya­mán s nehéz volna itt erre vonatkozólag an­kétszerüleg megállapodásra jutni. Mindezeket összegezve, azon meggyőződésemnek adok kife­jezést, hogy ez az ankét nagy mértékben hozzá­járult a testnevelés előbbrevitetéhez, amennyiben az én cselekvési szándékomat ellátta igen sok eszmével és igen becses irányításokkal. Végül azonban meg kell jegyeznem, hogy én a kérdés­nek teljesen kielégítő megoldását nem tartom le­hetőnek, ugy, hogyha mi a mostani középiskolai oktatási rendszert noli me tangerenek tekintjük és azért később akarjuk azt megoldani. Én talán nem leszek képes, de akárki legyen Magyarország közoktatásügyi minisztere, nem lesz képes máról­holnapra e tekintetben gyökeres reformot keresz­tül vinni. De ameddig én ezt az állást elfoglalom, törekvésem egyik célja lesz, hogy gyökeres re­formot vigyek keresztül, amely nemcsak frázis­képen, hanem a valóságban lehetővé tegye, hogy a testi és lelki nevelés között a helyes egyensúly létrejöjjön, a?nely a mostani középiskolai rendszer mellett, az én meggyőződésem szerint, lehetetlen. Én nem tudom, hogy Liebermann dr. tanár urnák igaza van-e abban, amikor az angol rendszerről kicsinyléssel szól: hogy az angol egész idejét testi SÄfaS'Ä; az Energin-vállalatnál Pécsett, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legízletesebb hizlaló és vértisztitó szer/ Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménnyel kipróbálva! VTtiíilralrnáSl • Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto­1 lIlt?llt5Kllt51 • s itja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. "17 1 "aa k 'I . Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigy oszlató szer, X ülllU t LtJHIIül • — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom