ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-05 / 14. szám

a takarékpénztár és a kath. kör házán az enyhe tavaszi szellő. Halála váratlan és meglepő volt. Hisz még hét nappal mindenki láthatta szelid, derült arcát. Ki hitte volna, hogy pár nap alatt sirba dönti őt a kérlelhetlen halál rideg keze! Midőn öccsétől, aki bajára Abbáziába ment keresni enyhülést, búcsúzott, ki hitte volna, hogy csak halálos ágyon láthatják egymást! Halála előtt két nappal a beteg Florek Antal káplánt kérte, hogy lássa el őt az utolsó szentségekkel, »hogy azután — úgymond — ne legyen késő.« A halotti szentségek ájtatos felvétele után a beteg látszólag győzedelmeskedett a betegségen. Ámde a Mindenható bölcsesége másként végzett! Elszállt a lélek, megszűnt élni az a nemesszivü férfiú, akit mindenki csak szeretni tudott. Az ünnepélyes gyászmisét öccse Gond Ignác esperesplébános március 28-án mutatta be az Urnák a rokonság és nagyszámú gyászoló közönség jelenlétében, ugyanakkor a helybeli káplán a mellékoltárnál misézett érte. A temetési szertartást délután 4 órakor Kofrányi Alajos besztercei esperesplébános végezte Roszipál kápolnai, Hojszik zohori, Kopcsányi lozornoi, Jábornik magasfalusi plébánosok és Greguska morvaszentjánosi káplán segédletével. Itt tünt ki különösen, mennyire szerette mindenki a jó »Vencel bácsi«-t. Az egész plébániai udvart és az utcát megtöltötte a végtisztességre megjelenő közönség. Stomfa minden rendű és rangú lakosa képviselve volt: gróf Károlyi Lajos, aki koszorút is küldött, gróf Károlyi Lajosné szül. Széchenyi Hanna, Hoffmann Antal lovag, báró Maurer, Hegedűs Kálmán tiszttartó, Bácsi Béla, Egerer Zsigmond uradalmi tisztek, stb. Megindult a hosszú gyászmenet, elől a zárdai iskola növendékei az irgalmas nővérek vezetése alatt, utána a tanítói kar és a kath. kör tagjai. A halott koporsóját rokonainak, tisztelőinek és a kath. körnek gyönyörű koszorúi díszítették. A beszentelés után Kofrányi esperes megható szavakban megemlékezett a halott szép tulajdonságairól s ezzel a jó Vencel bácsit átadták a földnek, amelyből alkottatott. * A népakadémia mai programmja. A népakadémia mai népszerű előadását dr. Hulényi Győző vármegyei főügyész tartja. Előadásának tárgya: A nő jogi és gazdasági helyzete. Azonkívül lesz ének és szavalat is. Kezdete este 6 órakor. * Sorozás. Tegnap tartották meg Perényi Árpád dr. alispán elnöksége alatt a városház nagytermében a tavaszi fősorozást. A helybeli katonakötelesek közül bevált 15 °/o és csak a vidékiekkel együtt tett ki körülbelül 25 °/o-ot. A sorozás alá kerülő esztergomi növendékpapokat — számra nézve 17-et — mind bevették. * Uj egyházi nyomtatványok. A főegyházmegyei körlevelekben legutóbb elrendelt egyházi nyomtatványok, u. m.: 1. Tanusitvány a házasság megkötéséről; 2. Eljegyzési szerződés ; 3. Hirdetési bizonyítvány, továbbá Eljegyzési anyakönyv megjelentek és kaphatók Buzárovits Gusztáv kiadóhivatalában Esztergomban. * Pártalakulás. Igen szép aktus folyt le Nyitrán vasárnap. Megalakult a keresztényszociális párt, mely még nagy ügyek vezetésére hivatott nagy tényező lesz Magyarországon. A nyitrai keresztényszociális mozgalom dr. Kaszala János ottani theologiai tanár nevéhez fűződik, ki fáradságot nem ismer ebben a tekintetben és példaképül szolgálhat mindazoknak, kik dolgozni akarnak az uj, a keresztény Magyarország megalapozásánál. Impozáns népgyűlés volt a keresztény szocialisták egyesületében. Az országos párt vezetőségét Szalánczy Andor és Dvihally Géza szerkesztők képviselték. Elsőbben Szalánczy beszélt, majd szerkesztőnk arról, hogy miért is szükséges Magyarországon a keresztény szociális párt. Beszélt azután még tótul Krajcsovics István káplán is, megmagyarázván a magyarul nem tudóknak a dolgok állását. A népgyűlés a párt alakulását egyhangúan kimondotta és pártelnöknek Steszkál József kanonokot választotta meg. A pártvezetőség tagjai lettek Bélák József szemináriumi vicerektor, Juhasy Károly festőmester, Rusz István épitész, Bodnárovics Ágoston hivatalnok, Jankovics Pál kovácsmester, Krajcsovics István káplán. A pártszervezet titkárjának ugyancsak egyhangúlag Kaszala Jánost választották meg. * A tavaszi vásár, mely Budapesten, a városligeti Iparcsarnokban most három napon át tartatik, méltán felkeltette az egész ország érdeklődését. Ezren és ezren keresik fel a kereskedők nemcsak Magyarországból, hanem sokan Varsóból, Belgrádból, Szófiából, Konstantinápolyból, Szalonikiből, Hamburgból, Frankfurtból és legtöbben Berlinből. A vásár katalógusában nemcsak a kiállítás felől nyerünk tájékozást, hanem érdekes közgazdasági értekezéseket is találunk benne. így Szénássy Béla elnök »A Tavaszi vásár múltja, jelene és jövoje« c. alatt ir; Dobiczky Sándor, a Tulipán-Szövetség ügyvivő tanácsosa »Tavaszi vásár és a kereskedők«, Bálint Imre pedig »Tavaszi vásár a Kelet piaca« c. alatt értekeznek. Már maguk ez értekezések is mutatják : mi a célja a tavaszi vásárnak Budapesten. * Mezőnek Barsbesén. Budapestre téli kereset után járó néhány földmives-munkás kezdésére körülbelül 30 aláírással ellátott bejelentés alapján szocialista népgyűlés hirdettetett Barsbese községbe március 29-re azzal, hogy Mező fi és Fazekas elvtársak beszélnek. A Budapestről szétküldött meghívók után a szomszédos községekből is megjelentek néhányan s az isteni tiszteletre a filiákból és majorokból bejött ájtatoskodók egy részét is ott tartotta a kíváncsiság a délután 2 órakor kezdődő gyűlés szónokainak meghallgatására. A vidék intelligenciáját is érdekelte a dolog s jegyzők, tanítók, papok, gazdatisztek, birtokosok meg is jelentek a kitűzött időre. Körülbelül 20 csendőr őrizte a rendet s a meg nem jelent (?) Mezőfi hiányában Fazekas »elvtárs« nyitotta meg a gyűlést, körülbelül 400 főnyi hallgatóság előtt, kik között ott volt a íalu aprajanagyja mind. »Dicsértessék«-kel nyitotta meg Fazekas elvtárs, a báránybőrbe bujtatott farkas a gyűlést, míg az emelvényen a lábainál Mezőfi elvtárs pap- és vallás gyalázó iratai, kalendáriuma hevertek. Eleinte zavartalanul beszélhetett a szónok, mert a besei ember becsületbeli dolognak tartja a szónok meghallgatását. A vidéki urak azonban közbeszólásokkal, eláll, nem hallgatjuk kiáltásokkal zavarták a lármában tovább »szavaló« elvtársat, aki a lárma elültével tovább beszélhetett volna, ha a főszolgabiró háromszori figyelmeztetés után osztály elleni izgatás miatt meg nem vonta volna tőle a szót. A barsbesei népnek nem kell a maszlag. Tudjuk, mi rejlik Fazekas »Dicsértessék«-je alatt. Az egyház, a papság támadása. Istentagadó nemzedéknek nem ül fel a tisztességes falusi nép. Mezőfi menjen pájeszesei közé. * Méhészeti tanfolyamok. A méhtenyésztés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása céljából a gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1908. év folyamán hat időszaki tanfolyam fog tartatni és pedig: május 4—24. földmives kisgazdák, június 1 —14. erdőőrök, június 16—28. lelkészek, július 2—22. és július 25-től aug. 15-ig néptanítók, végül aug. 18—31. nők számára. A tanfolyamok hallgatói azok tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel. A kérvények az egyes tanfolyamok kezdete előtt legalább egy hónappal előbb a földmivelésügyi miniszterhez nyújtandók be. * Bártfay a fogházban. Bártfay Géza, ki »Szabadság«-áról hires, öt heti szabadságvesztésre megint bevonult a komáromi törvényszék fogházába. Bártfay most temérdek rágalmazási ügyének Thuránszky és Berényi ciklusát fogja leülni. Itt emiitjük meg, hogy a héten Zlinszky István országgyűlési képviselő gyakorolt Bártfayval szemben nagylelkűséget, amennyiben bocsánatkérését elégtételül elfogadta és az ellene folyamatba tett rágalmazási pert beszüntette. Ebben az ügyben is alapos büntetés nézett ki Bártfayra, de Zlinszky nagylelkűsége megmentette. * A perbetei ker. szociális egyesület vasárnapra népgyűlést hirdetett, amit azonban a járás iőbirája betiltott. így kénytelen volt az egyesület saját helyiségében a népgyűlés helyett értekezletet tartani, amely azonban fényesen sikerült. A népgyűlésen Esztergomból mint kiküldöttek Romanek Miklós és Baják János jelentek meg. A központ kiküldötte Varga Pál volt. Az első szónok Takács Marcell, mint a ker. szoc. diszelnöke volt. Gyönyörű megnyitójában kidomborítja, hogy a ker. szocializmusnak a kereszt jelében, Krisztus szellemében, nem erőszakkal, nem fegyverrel, hanem erős hittel, szelídséggel, de kitartással kell kivívni jogait. Varga Pál mint a központ kiküldötte tüzes beszédben párhuzamot von a szociáldemokrácia és ker. szocializmus között. Ostorozza a hitetlenséget, hazafiatlanságot. Romanek Miklós esztergomi kiküldött igen talpraesett felvilágosító beszédében a munkásnép mai helyzetét rajzolja, amely szomorú ugyan, de mégsem olyan, mint a hazátlan demokrácia mutatja. Csak a keresztet — monda — kell visszaadni a munkásnak kezébe s megszűnik az elégedetlenség. Nem a papi vagyon felosztásával lehet segiteni a munkáson, hisz a munkás addig boldog, mig az megvan, mert az a sok intézmény ennek köszöni létét, hanem igenis szorgalommal, kitartással, becsületes munkával. Baják János szintén esztergomi kiküldött, a mezei munkáskérdéssel foglalkozva, felemlíti a mai drágaságot, amivel egy földmivesnek meg kell küzdeni. Kéri az egyesület tagjait, hogy a kis- s általában a gazdákkal Krisztus példájaként éljenek békeségben, ne követeljenek magas munkabéreket, hisz a drágaság leginkább azokat sújtja. Szervezkedésre, összetartásra hivja fel az egyesületet, különösen választások idejében, amidőn csak becsületes, jó keresztényre szavazzanak. A gyűlést Takács Marcell segédlelkész avval a forró óhajtással zárja be,, hogy vajha a gazda s a munkás megértenék egymást s ott a kereszt alatt térdelve kezet fognának s testvéreknek ismernék el egymást. A gyűlés után a kiküldöttek a kath. ifjúsági egyesület helyiségeit tekintették meg. Igazán, Perbetétől példát vehetne sok község, hogy mily szépen lehet együtt munkálkodni, ha a pásztor és nyáj szüntelen együtt vannak. * Anyakönyvi ügyek. Községi irnok által kötött házasság, ha nem helyettes anyakönyvvezető, érvénytelen. A lelkészre nem tartozik, hogy a polgári esketést jogosult vagy jogosulatlan közeg végezte. Magyar állampolgár házassági perében csak megyei bíróság ítélhet. Diplomáciai képviselőnek erre hatásköre nincs. — M. községbeli lakos nőül vesz B. községből egy özvegy asszonyt. Miután a kihirdetést az M. községbeli anyakönyvvezető M. és B. községben foganatosította, az M. községbeli anyakönyvvezető előtt a házasságot a B. községbeli kihirdetés megérkezte előtt megkötötték. Kérdés most már, hogy érvényes-e a házasság? Vagy ujolag kell-e kihirdetni és és újból megkötni ? A házasság érvényességét az előadott körülmény egyáltalában nem érinti. Ujabb kihirdetésről és megkötésről szó sem lehet. * Görvélykóros gyermekek szedjék a »Sirolin-Roche«-t. Ez a legjobb creosot készítmény, melyet a gyermekek a legszívesebben szednek. Kitűnő hatással van az általános jóérzésre. Az orrsecretiók elmúlnak és a daganatok visszamennek. Jobban használ, mint csukamáj-olaj és vas, melyekkel párhuzamosan is jó ideig használható. Kapható a gyógyszertárakban. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban, az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1908. március 29-től április 5-ig. Születtek: Csemniczky József r. k. csizmadia fia, — Móczik György r. k. földm. fia, — Benke József r. k. kocsis fia, — Kovács Julianna r. k. földm. leánya, — Machacsek Alajos r. k. mázoló fia, — Bezzeg Erzsébet Margit r. k. vasúti raktáros leánya, — Kalácska Ferenc r. k. kertész fia, — Welle Erzsébet Jozefa Teréz r. k. reáliskolai tanár leánya, •— Szántai Julianna r. k. vasúti munkás leánya, — Hirschhorn (utónevet nem kapott) izr. rőföskereskedő fia, — Schorsch Mária Margit r. k. néhai cipészsegéd leánya, — Kósik Kornél Géza r. k. építőmester fia, —• Bosánszky Katalin r. k. földm. leánya. Házasságot kötöttek; Saliga Antal r. kath. városi hegyőr és Spóner Anna (özv.) r. k. napszámosnő Esztergom. Meghaltak: Kloska Borbála r. k. 24 éves (tüdővész), — Mácsik Benő ref. 30 éves napszámos (evvérűség), — Nóvák Istvánné szül. Patkóczi Anna r. k. 28 éves (tüdővész), — Drevenka Pál r. k. 45 éves földm. (a fejnek agyba hatoló vágott sebe), — Bognár István r. k. 71 éves napszámos (tüdőgümőkór), — Gerendás Mihály r. k. 50 éves napszámos (tüdőgümőkór), — Mihalovics Gyula r. k. 27 napos (szül. gyenge), — Fábián Ignác r. k. 46 éves kőmivessegéd (tüdőgümőkór), — Hirschhorn (utónevet nem kapott hu) izr. (nehéz szülés), — özv. Mayer Henrikné szül. Niszter Katalin r. k. 78 éves (érelmeszesedés), — Szalzinger János r. k. 16 éves bányamunkás (a hasi szervek nagyfokú roncsolása miatti belső elvérzés). Szerkesztői üzenetek. Több városi képviselőnek. Malicia az egész. Sinka Ferenc Pálnak magasabb kvalifikációja van, mely Őt a városnál a szakképesítéshez nem kötött minden állásra képesiti. Theologia és filozófia elvégzéséről van végbizonyítványa. A budapesti tud. egyetemi absolutoriumának másolatát a városi levéltárban őrzött minősitvényi táblázata mellől pályázatához utólag becsatolta. A gazdaság privát stúdiuma és már több jeles cikke jelent meg lapunkban. — H. J. Modor. Éppen 1908. április l-ig volt egyenlítve. — Alsóvárad. E héten akadályozva voltam a levélírásban. A jövő hét elején megjön. — E. Nem kell félni a zsidó-szabadkőmüves bandától. Csak alakítsák meg lelkesen a Népszövetséget.