ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-05 / 14. szám

tunkat lekicsinylő stréberhadnak gyalázkodását ? Itt már igazán vége szakadt a türelemnek. Tör­vénysértésről vádolni egy miniszteri államférfiút, mikor cselekedete egyáltalában nem is ütközik a törvénybe, amint erről mindenki meggyőződhe­tik, ha a törvényt átolvassa ; alaptalan, vakmerő rágalmakat szórni egy kath. főúr ellen, azért mert meg meri vallani hitét, mi más, mint vallásunk­nak, katholikus elveinknek a meggyalázása ! ? — Hiába hívják fel annyira Apponyi figyelmét Bar­kóczy hithű cselekedetére, hiába mozgatják és döngetik a páholyokat, Apponyi, ki maga is mélységesen vallásos, derék kath. férfiú, nem fog a zsidó szabadkőműves hajszának felülni, nem fogja »állásától elmozditani« azt a férfiút, ki val­lásos meggyőződésének fényes tanújelét adván, — amint ezt már sokan megcselekedték nemcsak főurak, de szegényebb osztályok is — megmu­tatta, hogy a katholikus ember ha állami köztisztviselő is, azért épen annyi joga van vallási meggyőződésének megvallásában, mint a haza többi polgárainak. Hanem persze, mert most egy kath. főúr mert igy cselekedni és nem riadt gyáván vissza a támadásoktól, hát neki zú­dítják ágyúikat, mert hiszen a türelmes katholi­kusokon bátran lehet egyet rúgni. Oh nem ! Meg­mutatjuk, hogy mi is élünk, s nem engedjük magunkat ok nélkül gyalázni, szidni, piszkolni. Lelkiismereti szabadságunkért, vallásos meggyő­ződésünkért sikra szállunk mindenkor elszántan, s ezentúl kettőzött erővel fogunk fáradozni azon, a mi minket, katholikusokat összetart és az ellen­féllel szemben megvéd, igazunkat diadalra jut­tatja: a kath. népszövetséget. Katholikusok rajta a megkezdett irányban ! Hazánknak kereszténynek kell megmaradnia. így akarta azt sz. István, a mi első magyar királyunk. Félre tehát minden más pogány irányzattal! Éljen a kath. Népszö­vetség ! Nagy szükségünk van rá! * A népakadémia mult vasárnapi előadása. Nagyszámú közönség hallgatta végig dr. Seyler Emil, kiváló orvosunknak tartalmas, kellemes és mindvégig élvezetes előadását a gyermeki élet egészségtanáról. Két szép virágcsokor kel­lemes harmóniában olvadt össze a nagy tanulsá­gokkal. Az elején Tölgyessy Etelka szavalta el Dankó Sarolta zongorakisérete mellett, Váradi Antal gyönyörű és megható melodrámáját: Szép Ilorát. A bájos előadó csengő hangja, mely mű­vészien alkalmazkodott a remek természeti képek színezéséhez épugy, mint a szenvedély kitöré­seihez — nem egy szempárban csalta ki a meg­indulás könnyeit. A végén Bellus Annuska kel­lemes éneke szerzett nagy élvezetet a hálás publi­kumnak. * Letört bimbó. Ismét súlyos csapás érte ifj. Kersch Ferenc bajai tanárt, Kersch Ferenc esztergomi főszékesegyházi karnagy fiát. Még csak egy-két hónap előtt vesztette el egyik szeretett gyermekét s most a kérlelhetetlen halál a másik­tól is megfosztotta őt. Negyedfél éves, igen ked­ves, babaarcú leánykáját, Annuskát kisérték ki ugyanis a temetőbe a bánatos szülők, rokonok és ismerősök. Agyhártyalob vetett véget a viruló bimbónak, melyet a kaszás immár letarolt. Halála alkalmából a megtört szülők a következő gyász­jelentést adták ki: »Mikor az egész természet örvend a kikeletnek s rügyek, bimbók remény­kedve bontakoznak az ágakon: akkor tépte le a halál hideg keze a mi kis virágunkat, drága leányunkat, Annuskánkat, hogy szebb hazában, hervadatlan tavaszban, Isten kertjében nyíljék újra, virágozzék örökre. Nem sok ideig, negyed­fél évig élt, de mondhatatlanul sokat szenvedett. Ártatlan lelke pénteken, f. é. március hó 27-én szállt Teremtőjéhez, haló porait vasárnap, március hó 29-én d. u. fél 3 órakor helyezzük örök nyu­galomra kis huga mellé a rókusi temetőben. Baja, (Kádár-u. 9.) 1908. március 28. Ifj. Kersch Ferenc, Dianiska Ludmilla szülők. Kersch Mariska nővére. Id. Kersch Ferenc, Machaliczky Mária nagyszülők.« * A városi tisztujitásról. Esztergom kép­viselőtestülete hétfőn tartja városi tisztújító köz­gyűlését. Nagyobb változás aligha lesz a városnál, mert uj emberek nem igen pályázták meg régi, kipróbált tisztviselőink állását és csak a termé­szetes uton megüresedett állások folytán lesznek előléptetések azon sorrendben, mint egymásután az egész vonalon következnek. A városi képvise­lőkre azonban igy is óriási feladat vár, meg kell válogatnia alaposan az embereket, mert a város érdeke a személyiek előtt azt követeli, hogy mindenki egyéni kvalitásához mérten szolgálhassa majd közös nagy érdekeinket. A képviselők ugy­látszik teljes tudatában vannak kötelességeiknek, mert e héten értekezletet tartottak, melyen a pályá­zókat közmegelégedésre ugy osztályozták, hogy e névsor valószinüleg a város javát fogja előmoz­dítani. Az értekezlet a következő jelöléseket tette: Gazdasági tanácsosi állásra: Rothnagel Ferenc, főjegyzőnek : Osváth Andor, tanácsjegyzőnek : dr. Brenner Antal, adópénztárnoknak: Fray Vince, adópénztári ellenőrnek : Bárczi Endre, közgyám­nak : Sinka Eerenc, I-ső számtisztnek: Csongrády Dezső, H-ik számtisztnek : Pongrácz László, III-ik számtisztnek: Holly Sándor, IV-ik számtisztnek : Magyar Endre, kiadónak: Gerlei Dániel, rendőr­irnoknak: Pálfi Rezső. A tisztújítás mint már emiitettük, f. hó 6-án d. e. 10 órakor lesz. A köz­gyűlést megelőzőleg 9 órakor a város kegyúri templomában szent mise lesz, melyre a városi képviselők szintén meghivíittak. A tisztújítás előtt csupán három tárgy szerepel a közgyűlés anya­gául és pedig első sorban az, hogy dr. Csernoch János lemond városi képviselői jogáról és hogy ugyanő az aggok ház-alap javára 2000 korona adományt tett. A további két tárgy virilisi jogok képviseletéről szól. Özv. Steiszkál Károlyné Pelcz­mann Lászlót, dr. Krausz Izidor pedig dr. Gold­ner Fülöpöt bizta meg virilisi jogának gyakor­lásával. Ezután veszi kezdetét az évekre kiható aktus, a tisztújítás. * Népszövetségi alakuló értekezlet Szent­györgymezőn. Az esztergom-szentgyörgymezei kath. olvasókör termében ma este 7 órakor tartatik a népszövetségi alakuló értekezlet. A tagok sorába belépni lehet nyomban. Kéretnek a tagok, hogy az értekezleten teljes számban vegyenek részt. * Ismeretterjesztő előadás a főgymná­ziumban. Mult vasárnap ismét ismeretterjesztő előadás volt a főgymnázium nagy termében. Az előadást (Korea félszigetéről) Gödör Kapisztrán tanár tartotta, ki a koreai nép életét, szokásait hiven visszatükröztető szép vetített képek kísére­tében magyarázta. Előadását feszült figyelemmel hallgatta mindenki, a végén pedig lelkes tapsban adott kifejezést tetszésének a felolvasás iránt mele­gen érdeklődő hallgatóság. — Itt emiitjük meg, hogy ma, vasárnap este 6 órakor Bozmánszky Gyárfás tanár tart előadást Nansen északsarki expedíció­járól és ennek keretében az északi sarkvidék klimatológiai, meteorológiai, mágnességi stb. fizi­kai viszonyairól vetített képek kíséretében. * A Párkányi Hitelbank Részvénytársa­ság, (ezelőtt Párkányvidéki Takarékpénztár) f. évi február hó 23-án tartotta II. évi rendes köz­gyűlését. A szokatlan nagy számban jelenvolt részvényesek az évi jelentés és zárszámadások tudomásulvétele után egyhangúlag elfogadták az intézet reorganizációját célzó összes igazgatósági javaslatokat; igy megváltoztatta eddigi cégét Párkányi Hitelbank Részvénytársaságra, a régi alapszabályokat megsemmisítette s megállapította az uj alapszabályokat, a részvénytőkét 200,000 koronára felemelte s a társaság élére elnököt vá­lasztott dr. Janits Imre kir. közjegyző személyé­ben. Az igazgatóságot a következő tagok bevá­lasztásával egészítette ki: Etter Gyula, Hegedűs Béla, Magyary László, Perényi Árpád, Pelcz??iann László, Porgesz Béla, ifj. Schiller Lipót és Szekér Gyula. A közgyűlést követőleg az igazgatóság dr. Janits elnök irodájában alakuló ülést tartott, melyben az igazgatósági elnöki állást egyelőre nem töltötték be, ellenben alelnökké Etter Gyula és Perényi Árpád választattak meg. Ugyanekkor az intézet igazgatójává Nagy Béla választatott meg. Az uj részvényekből az igazgatóság e hó 6-án bocsájt nyilvános jegyzés alá 700 darab 100 K névértékű egész részvényt 105 K árban a mai számunk hirdetési rovatában olvasható fel­hívásban foglalt feltételek szerint. Ezen uj rész­vényekben kétségtelenül szívesen fog participálni a magántőke, mert az intézet agilis vezetősége s Párkánynak lüktető, eleven piaca e befektetés realitását teljesen garantálja. Az intézet egyéb­iránt bankszerű tevékenységének kiterjesztése mellett biztosítási osztályt is szervez, sőt már át is vette a hazai általános biztosító részvénytársa­ság kerületi főügynökségét. A Magyar utazási részvénytársaságnak pedig — mely társaság tud­valevőleg többnyire vallásos jellegű társas utazá­sokat rendez a Szentföldre és a kegyhelyekre — átvette képviseletét. * A munkásbiztositó pénztár és az or­vosok. Az esztergomi munkásbiztositó pénztár igazgatósága pénteken tartott ülésében állapodott meg véglegesen az oly régen húzódó orvosi dijazás kérdésében. A pénztár vezetősége már régebb idő óta tárgyalásokat folytatott az orvo­sokkal, melyeknek eredményekép az elnökség bejelentette, hogy a nőtlen tagok után fejenként 3 kor. 28 fillért, a nős tagok után pedig 6 koro­nát fizet a pénztár egy évre az orvosoknak. A pénztár igazgatósága egyhangúlag hozzájárult ehhez, azon reményben, hogy jövőben az orvosok is fokozott erővel fognak arra törekedni, hogy az orvosi segélyre szoruló biztosítottak semmi tekin­tetben hiányt ne szenvedjenek, illetve, hogy az orvosi segélynyújtás jövőben méltó legyen azon áldozathoz, melyet az orvosoknak a pénztár a 100%-os fizetésemelés által nyújt. Mi is hisszük, hogy az orvosi kar a betegsegélyző pénztárak áldozatkészségét országszerte honorálni fogja azzal, hogy most már az onnan élvezendő tekintélyes összeget nem fogja mellékkeresetnek tekinteni, mint ez sok helyen történt, hanem azért az illő ellenszolgáltatást is szívesen fogja teljesíteni. * A „vallás magánügy." Botrányos hir érkezett e napokban Marosvásárhelyről. Kalkó Lajos luteránus szabó, ki hive volt a szociálde­mokrata elveknek, halálos ágyán magába száll­ván megtérni akart és kath. papot kért. Az ágyát körülálló »elvtársak« azonban semmi áron sem akarták végső kívánságát teljesíteni, mert előbb pap nélkül akarta magát eltemettetni Kalkó elv­társ. A szabó kiszenvedett és a református lel­készi hivatal engedélyével harangszó mellett te­mették el a református temetőben. Temetésére a központ egy szónokot küldött ki, ki az elvtárs »elvhűségét« hangsúlyozta beszédében, persze na­gyokat füllentve, mert hisz az elvtárs a legutolsó pillanatban belátta tévedését és jó útra akart térni, csak a vallást »magánügy«-nek hirdető elv­társak nem teljesítették lelkiismeretének szózatát. A koporsót körülálló jobbérzésü munkásokat, kik az elhunyt társuk lelki gyötrelmeit átértették, egy cseppet sem elégítette ki a szónok »dicsőitő« beszéde. íme a szociáldemokraták. Hirdetik, hogy a vallás »magánügy«, s mikor az ember Isten hívását követve megtérni akar, akkor a »privat« ügyből közügy lesz. Lám, ilyen ellentmondások­kal van tele az egész szociáldemokrata programm. Persze ha nincs Isten, nincs halhatatlan leiek, nincs feltámadás. Az elvtársak ezt hirdetik min­denki legnagyobb botrányára. No de addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. Az Isten igazságosan jutalmaz és büntet. Az elhunyt »elv­társ« halhatatlan lelkéért ők felelnek majdan Istennek. * Halálozás. Szomorúan csendült meg mult hó 26-án délután 3 órakor a stomfai plébániai templom lélekharangja. Bánatos csengése bele­vegyült azoknak a szerető rokonoknak s bará­toknak imádságába, akik a haldokló ágyát' szo­rongó szívvel vették körül. Senki sem gondolta volna, hogy Opatril Vencelre, Gond Ignác stom­fai esperes-plébános öccsére húzzák a lélekharan­got. S midőn 3 órakor bekövetkezett halála után szájról-szájra kelt a hir, hogy a jó »Vencel bácsi« meghalt, megdöbbenés és kételkedés volt lát­ható mindenkinek arcán. Csak akkor bizonyosod­tak meg ismerősei, midőn gyászlobogót lengetett Herczegh G. Lajos uri divatáru üzletébe Eszter­gom, Szent Lőrinc utca, a legújabb férfi és flu kala­pok, nyakkendők és az összes férfi divatcikkek a tavaszi idényre nagy választékban megérkeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom