ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-04-05 / 14. szám

tunkat lekicsinylő stréberhadnak gyalázkodását ? Itt már igazán vége szakadt a türelemnek. Törvénysértésről vádolni egy miniszteri államférfiút, mikor cselekedete egyáltalában nem is ütközik a törvénybe, amint erről mindenki meggyőződhetik, ha a törvényt átolvassa ; alaptalan, vakmerő rágalmakat szórni egy kath. főúr ellen, azért mert meg meri vallani hitét, mi más, mint vallásunknak, katholikus elveinknek a meggyalázása ! ? — Hiába hívják fel annyira Apponyi figyelmét Barkóczy hithű cselekedetére, hiába mozgatják és döngetik a páholyokat, Apponyi, ki maga is mélységesen vallásos, derék kath. férfiú, nem fog a zsidó szabadkőműves hajszának felülni, nem fogja »állásától elmozditani« azt a férfiút, ki vallásos meggyőződésének fényes tanújelét adván, — amint ezt már sokan megcselekedték nemcsak főurak, de szegényebb osztályok is — megmutatta, hogy a katholikus ember ha állami köztisztviselő is, azért épen annyi joga van vallási meggyőződésének megvallásában, mint a haza többi polgárainak. Hanem persze, mert most egy kath. főúr mert igy cselekedni és nem riadt gyáván vissza a támadásoktól, hát neki zúdítják ágyúikat, mert hiszen a türelmes katholikusokon bátran lehet egyet rúgni. Oh nem ! Megmutatjuk, hogy mi is élünk, s nem engedjük magunkat ok nélkül gyalázni, szidni, piszkolni. Lelkiismereti szabadságunkért, vallásos meggyőződésünkért sikra szállunk mindenkor elszántan, s ezentúl kettőzött erővel fogunk fáradozni azon, a mi minket, katholikusokat összetart és az ellenféllel szemben megvéd, igazunkat diadalra juttatja: a kath. népszövetséget. Katholikusok rajta a megkezdett irányban ! Hazánknak kereszténynek kell megmaradnia. így akarta azt sz. István, a mi első magyar királyunk. Félre tehát minden más pogány irányzattal! Éljen a kath. Népszövetség ! Nagy szükségünk van rá! * A népakadémia mult vasárnapi előadása. Nagyszámú közönség hallgatta végig dr. Seyler Emil, kiváló orvosunknak tartalmas, kellemes és mindvégig élvezetes előadását a gyermeki élet egészségtanáról. Két szép virágcsokor kellemes harmóniában olvadt össze a nagy tanulságokkal. Az elején Tölgyessy Etelka szavalta el Dankó Sarolta zongorakisérete mellett, Váradi Antal gyönyörű és megható melodrámáját: Szép Ilorát. A bájos előadó csengő hangja, mely művészien alkalmazkodott a remek természeti képek színezéséhez épugy, mint a szenvedély kitöréseihez — nem egy szempárban csalta ki a megindulás könnyeit. A végén Bellus Annuska kellemes éneke szerzett nagy élvezetet a hálás publikumnak. * Letört bimbó. Ismét súlyos csapás érte ifj. Kersch Ferenc bajai tanárt, Kersch Ferenc esztergomi főszékesegyházi karnagy fiát. Még csak egy-két hónap előtt vesztette el egyik szeretett gyermekét s most a kérlelhetetlen halál a másiktól is megfosztotta őt. Negyedfél éves, igen kedves, babaarcú leánykáját, Annuskát kisérték ki ugyanis a temetőbe a bánatos szülők, rokonok és ismerősök. Agyhártyalob vetett véget a viruló bimbónak, melyet a kaszás immár letarolt. Halála alkalmából a megtört szülők a következő gyászjelentést adták ki: »Mikor az egész természet örvend a kikeletnek s rügyek, bimbók reménykedve bontakoznak az ágakon: akkor tépte le a halál hideg keze a mi kis virágunkat, drága leányunkat, Annuskánkat, hogy szebb hazában, hervadatlan tavaszban, Isten kertjében nyíljék újra, virágozzék örökre. Nem sok ideig, negyedfél évig élt, de mondhatatlanul sokat szenvedett. Ártatlan lelke pénteken, f. é. március hó 27-én szállt Teremtőjéhez, haló porait vasárnap, március hó 29-én d. u. fél 3 órakor helyezzük örök nyugalomra kis huga mellé a rókusi temetőben. Baja, (Kádár-u. 9.) 1908. március 28. Ifj. Kersch Ferenc, Dianiska Ludmilla szülők. Kersch Mariska nővére. Id. Kersch Ferenc, Machaliczky Mária nagyszülők.« * A városi tisztujitásról. Esztergom képviselőtestülete hétfőn tartja városi tisztújító közgyűlését. Nagyobb változás aligha lesz a városnál, mert uj emberek nem igen pályázták meg régi, kipróbált tisztviselőink állását és csak a természetes uton megüresedett állások folytán lesznek előléptetések azon sorrendben, mint egymásután az egész vonalon következnek. A városi képviselőkre azonban igy is óriási feladat vár, meg kell válogatnia alaposan az embereket, mert a város érdeke a személyiek előtt azt követeli, hogy mindenki egyéni kvalitásához mérten szolgálhassa majd közös nagy érdekeinket. A képviselők ugylátszik teljes tudatában vannak kötelességeiknek, mert e héten értekezletet tartottak, melyen a pályázókat közmegelégedésre ugy osztályozták, hogy e névsor valószinüleg a város javát fogja előmozdítani. Az értekezlet a következő jelöléseket tette: Gazdasági tanácsosi állásra: Rothnagel Ferenc, főjegyzőnek : Osváth Andor, tanácsjegyzőnek : dr. Brenner Antal, adópénztárnoknak: Fray Vince, adópénztári ellenőrnek : Bárczi Endre, közgyámnak : Sinka Eerenc, I-ső számtisztnek: Csongrády Dezső, H-ik számtisztnek : Pongrácz László, III-ik számtisztnek: Holly Sándor, IV-ik számtisztnek : Magyar Endre, kiadónak: Gerlei Dániel, rendőrirnoknak: Pálfi Rezső. A tisztújítás mint már emiitettük, f. hó 6-án d. e. 10 órakor lesz. A közgyűlést megelőzőleg 9 órakor a város kegyúri templomában szent mise lesz, melyre a városi képviselők szintén meghivíittak. A tisztújítás előtt csupán három tárgy szerepel a közgyűlés anyagául és pedig első sorban az, hogy dr. Csernoch János lemond városi képviselői jogáról és hogy ugyanő az aggok ház-alap javára 2000 korona adományt tett. A további két tárgy virilisi jogok képviseletéről szól. Özv. Steiszkál Károlyné Pelczmann Lászlót, dr. Krausz Izidor pedig dr. Goldner Fülöpöt bizta meg virilisi jogának gyakorlásával. Ezután veszi kezdetét az évekre kiható aktus, a tisztújítás. * Népszövetségi alakuló értekezlet Szentgyörgymezőn. Az esztergom-szentgyörgymezei kath. olvasókör termében ma este 7 órakor tartatik a népszövetségi alakuló értekezlet. A tagok sorába belépni lehet nyomban. Kéretnek a tagok, hogy az értekezleten teljes számban vegyenek részt. * Ismeretterjesztő előadás a főgymnáziumban. Mult vasárnap ismét ismeretterjesztő előadás volt a főgymnázium nagy termében. Az előadást (Korea félszigetéről) Gödör Kapisztrán tanár tartotta, ki a koreai nép életét, szokásait hiven visszatükröztető szép vetített képek kíséretében magyarázta. Előadását feszült figyelemmel hallgatta mindenki, a végén pedig lelkes tapsban adott kifejezést tetszésének a felolvasás iránt melegen érdeklődő hallgatóság. — Itt emiitjük meg, hogy ma, vasárnap este 6 órakor Bozmánszky Gyárfás tanár tart előadást Nansen északsarki expedíciójáról és ennek keretében az északi sarkvidék klimatológiai, meteorológiai, mágnességi stb. fizikai viszonyairól vetített képek kíséretében. * A Párkányi Hitelbank Részvénytársaság, (ezelőtt Párkányvidéki Takarékpénztár) f. évi február hó 23-án tartotta II. évi rendes közgyűlését. A szokatlan nagy számban jelenvolt részvényesek az évi jelentés és zárszámadások tudomásulvétele után egyhangúlag elfogadták az intézet reorganizációját célzó összes igazgatósági javaslatokat; igy megváltoztatta eddigi cégét Párkányi Hitelbank Részvénytársaságra, a régi alapszabályokat megsemmisítette s megállapította az uj alapszabályokat, a részvénytőkét 200,000 koronára felemelte s a társaság élére elnököt választott dr. Janits Imre kir. közjegyző személyében. Az igazgatóságot a következő tagok beválasztásával egészítette ki: Etter Gyula, Hegedűs Béla, Magyary László, Perényi Árpád, Pelcz??iann László, Porgesz Béla, ifj. Schiller Lipót és Szekér Gyula. A közgyűlést követőleg az igazgatóság dr. Janits elnök irodájában alakuló ülést tartott, melyben az igazgatósági elnöki állást egyelőre nem töltötték be, ellenben alelnökké Etter Gyula és Perényi Árpád választattak meg. Ugyanekkor az intézet igazgatójává Nagy Béla választatott meg. Az uj részvényekből az igazgatóság e hó 6-án bocsájt nyilvános jegyzés alá 700 darab 100 K névértékű egész részvényt 105 K árban a mai számunk hirdetési rovatában olvasható felhívásban foglalt feltételek szerint. Ezen uj részvényekben kétségtelenül szívesen fog participálni a magántőke, mert az intézet agilis vezetősége s Párkánynak lüktető, eleven piaca e befektetés realitását teljesen garantálja. Az intézet egyébiránt bankszerű tevékenységének kiterjesztése mellett biztosítási osztályt is szervez, sőt már át is vette a hazai általános biztosító részvénytársaság kerületi főügynökségét. A Magyar utazási részvénytársaságnak pedig — mely társaság tudvalevőleg többnyire vallásos jellegű társas utazásokat rendez a Szentföldre és a kegyhelyekre — átvette képviseletét. * A munkásbiztositó pénztár és az orvosok. Az esztergomi munkásbiztositó pénztár igazgatósága pénteken tartott ülésében állapodott meg véglegesen az oly régen húzódó orvosi dijazás kérdésében. A pénztár vezetősége már régebb idő óta tárgyalásokat folytatott az orvosokkal, melyeknek eredményekép az elnökség bejelentette, hogy a nőtlen tagok után fejenként 3 kor. 28 fillért, a nős tagok után pedig 6 koronát fizet a pénztár egy évre az orvosoknak. A pénztár igazgatósága egyhangúlag hozzájárult ehhez, azon reményben, hogy jövőben az orvosok is fokozott erővel fognak arra törekedni, hogy az orvosi segélyre szoruló biztosítottak semmi tekintetben hiányt ne szenvedjenek, illetve, hogy az orvosi segélynyújtás jövőben méltó legyen azon áldozathoz, melyet az orvosoknak a pénztár a 100%-os fizetésemelés által nyújt. Mi is hisszük, hogy az orvosi kar a betegsegélyző pénztárak áldozatkészségét országszerte honorálni fogja azzal, hogy most már az onnan élvezendő tekintélyes összeget nem fogja mellékkeresetnek tekinteni, mint ez sok helyen történt, hanem azért az illő ellenszolgáltatást is szívesen fogja teljesíteni. * A „vallás magánügy." Botrányos hir érkezett e napokban Marosvásárhelyről. Kalkó Lajos luteránus szabó, ki hive volt a szociáldemokrata elveknek, halálos ágyán magába szállván megtérni akart és kath. papot kért. Az ágyát körülálló »elvtársak« azonban semmi áron sem akarták végső kívánságát teljesíteni, mert előbb pap nélkül akarta magát eltemettetni Kalkó elvtárs. A szabó kiszenvedett és a református lelkészi hivatal engedélyével harangszó mellett temették el a református temetőben. Temetésére a központ egy szónokot küldött ki, ki az elvtárs »elvhűségét« hangsúlyozta beszédében, persze nagyokat füllentve, mert hisz az elvtárs a legutolsó pillanatban belátta tévedését és jó útra akart térni, csak a vallást »magánügy«-nek hirdető elvtársak nem teljesítették lelkiismeretének szózatát. A koporsót körülálló jobbérzésü munkásokat, kik az elhunyt társuk lelki gyötrelmeit átértették, egy cseppet sem elégítette ki a szónok »dicsőitő« beszéde. íme a szociáldemokraták. Hirdetik, hogy a vallás »magánügy«, s mikor az ember Isten hívását követve megtérni akar, akkor a »privat« ügyből közügy lesz. Lám, ilyen ellentmondásokkal van tele az egész szociáldemokrata programm. Persze ha nincs Isten, nincs halhatatlan leiek, nincs feltámadás. Az elvtársak ezt hirdetik mindenki legnagyobb botrányára. No de addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. Az Isten igazságosan jutalmaz és büntet. Az elhunyt »elvtárs« halhatatlan lelkéért ők felelnek majdan Istennek. * Halálozás. Szomorúan csendült meg mult hó 26-án délután 3 órakor a stomfai plébániai templom lélekharangja. Bánatos csengése belevegyült azoknak a szerető rokonoknak s barátoknak imádságába, akik a haldokló ágyát' szorongó szívvel vették körül. Senki sem gondolta volna, hogy Opatril Vencelre, Gond Ignác stomfai esperes-plébános öccsére húzzák a lélekharangot. S midőn 3 órakor bekövetkezett halála után szájról-szájra kelt a hir, hogy a jó »Vencel bácsi« meghalt, megdöbbenés és kételkedés volt látható mindenkinek arcán. Csak akkor bizonyosodtak meg ismerősei, midőn gyászlobogót lengetett Herczegh G. Lajos uri divatáru üzletébe Esztergom, Szent Lőrinc utca, a legújabb férfi és flu kalapok, nyakkendők és az összes férfi divatcikkek a tavaszi idényre nagy választékban megérkeztek.