ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-03-04 / 9. szám

Az úr bebujt »Spór«-ba, majd meg egy boltba ment, Közben védte vitézül a rendőr regement . . . Azonközben nekünk is szaladni kelletett, — Folyton mögöttünk voltak a csendőr fegyverek . . . Hopy sokat kellett futni, meguntam végre már, Különben is éheztem, akár csak a sakál I Haza tartottam . . . épen már harangoztak is, — Aki ilyenkor éhes, talán nem pecsovics ! . . . Lehágták kissé csizmám, de semmi végre ez . . . — Olthon már készen volt a jó párolgó leves ; Volt pampuska . . . oszt anyjuk kerített bort elő . , . — Ebéd után elvégre nyugodt volt az idő . . . Hogy mult szombat estéjén is volt ilyfajta heec, Gondoltam, — másnap tán még majd másvalami lesz . . . És oszt' mi is lett ? . . . Hát a sok csendőr meg diák — Csinált farsangra egy kis fáin komédiát!* Hans Sachs. * Az uj pozsonyi kanonokok installációja. Pozsonyból irják nekünk, hogy az ottani dómtemplomban február hó 27-én installálták az uj három pozsonyi kanonokot. Az installációt Nóvák Pál, pápai prelátus, apát s olvasókanonok végezte a hivők nagy sokaságának jelenlétében. Helez János és Kereszty Viktor dr. személyesen jelentek meg az installáción; Jeszenák Gábor bárót pedig, a ki épen akkor a budapesti Kath. Tanügyi Tanács gyűlésén volt jelen, Kereszty Viktor dr. helyettesitette. Délben az installáló prelátus díszebédet adott az uj kanonokok tiszteletére. * Díszpolgárok. Emiitettük már a múltkori számunkban, hogy Esztergom város polgárai ívet köröztetnek a városi képviselőtestület tagjai között aláirás végett, hogy a város a függetlenségi párt elnökét, Kossuth Ferencet és a párt egyik vezérét Apponyi Albert grófot díszpolgárainak válassza meg. Helyeseltük a város derék polgárainak eme szép tervét és törekvését, de figyelmeztettük őkei mindjárt arra is, hogy a koalició két fővezérét Andrássy Gyula és Zichy Aladár grófokat is válasszák meg, mert azok is igen nagy érdemeket szereztek maguknak a nemzeti küzdelemben. A mint értesülünk, a városi képviselő testület több tekintélyes tagja nem fogja aláírni az ivet akkor, ha csak az első kettőt tüntetnék ki a város díszpolgári oklevelével. Nagyon helyes. Ily alkalommal az érdemeket kell tekintetbe venni, s nem ezt az egyoldalú véleménynyilvánítást : mert az utóbbi kettő 67-es, tehát nem választjuk meg őket. Ez nem volna méltányos és igazságos eljárás a városi képviselőtestület részéről. * Március 15-ike. Vimmer Imre polgármester a megye és város értelmiségéből többeket meghívott, hogy a dicső emlékezetű március 15-iki évforduló hazafias ünnepélyének programmját egy értekezleten megállapítsák. Az értekezlet a polgármester elnökletével ma, f. hó 4-én d. e. 10 órakor lesz a városház tanácstermében. * A kánoni jog kodifikáeiója és a házasságkötés. O Szentsége X. Pius pápa határozott óhaja az, hogy a kánoni jogból minden olyan intézmény törültessék ki, a mely már elavult. A különböző reformok végrehajtására tehát egy bizottságot küldött ki, mely a házasság szentségének kiszolgáltatása terén is bizonyos uj módozatokat fog életbeléptetni. Ugyanis a legutóbbi évtizedek alatt számos oly házassági kérvény terjesztetett fel a római kongregáció elé megsemmisítés végett, melynek legnagyobb része azért kívánta a házasságkötés érvénytelenségét, mert az illető házastársak nem a saját plébánosuk előtt kötötték meg a házasságot. Ilyen körülmények között egy francia kapucinus atya, Langoque, a zsinati bizottság egyik jeles tagja igen érdekes tanulmányt irt a tridenti zsinat »Tametsi<? kezdetű határozatának a házasság megkötésére vonatkozó rendeletéhez, melyben kimutatja, hogy a házasság érvényességét nem semmisiti meg az a körülmény, ha a házastársak nem a saját lelkészük, illetőleg plébánosuk előtt kötik meg a házasságot, hanem tetszésszerinti plébánost kérnek fel frigyük megáldására. X. Pius tehát meggyőződvén az érvelés helyességéről, s mint Rómából irják, megparancsolta, hogy a bizottság ezt az uj reformot is vegye be a kánoni jog kodifikációjába. * A megyegyülés tárgyai. Esztergom vármegye törvényhatósága f. hó 8-án közgyűlést tart, melyen az eddig kiadott tárgysorozat szerint 12 ügy kerül elintézés alá. A tárgysorozat fontosabb pontjai: A bevonult póttartalékosok családjainak segélyezése, a túlsó járás székhelykérdése, az esztergomi megyeház átalakítása vagy újjáépítésének ügye, a Széchenyi térnek aszfalttal való teljes burkolása, a Kolos-kórház villamosvilágítása. Hontmegye válasza Esztergom megyének Szabó Mihályra vonatkozó határozatára. Kolos vármegye határozata felelős minisztérium és parlamentáris kormány kinevezése, illetve szentesitett törvényeink által biztosított alkotmányunk épségben tartása iránt O Felségéhez intézendő feliratnak országos küldöttség utján leendő átnyujtásának tárgya, továbbá Csík-, Szabolcs-, Háromszék-, Maros-Torda-, Komárom-, Hunyad-, Somogy-, Pest-, Zala-, Szolnok-Doboka-vármegyék, Debrecen, Kolozsvár és Szeged város , törvényhatóságainak hazafias és alkotmányvédő intézkedéseket célzó átiratai. — A közgyűlést megelőzőleg a megyei ellenzék szokott értekezletét tartja meg. * Az egyházmegyék változtatásának megnehezítése. O szentsége X. Pius pápa nemrég igen szigorú határozatot hozott ez ügyben : ugyanis meghagyta a róm. kath. egyház összes püspökeinek, hogy olyan növendékeket ne vegyenek fel többé intézetükbe, akik más egyházmegye püspökétől bocsáttattak el. Ha pedig megtörténnék az az eset, hogy jóhiszemüleg olyan növendék is vétetnék fel, a kiről csak későbben tudódik ki, hogy más szemináriumban is volt már, akkor fel kell őt szólítani, hogy lépjen ki. Ha jó viseletű különben s buzgó hivatásos lélek, akkor a püspöke megengedheti neki a szemináriumában való megmaradást, de ha egyszer felszenteli őt, akkor áz illető más egyházmegyébe többé nem léphet át. Továbbá a ki valamelyik egyházmegye szemináriumából kilépve a szerzetesi pályát választotta, mint felszentelt szerzetes nem vehető fel többé ugyanazon egyházmegye papjai közé, a mely egyházmegye szemináriumából annak idején mint növendékpap kilépett. Ha pedig oly növendékpap konkurál, aki azelőtt valamely szerzetesi szemináriumban volt s most világi pap szeretne lenni, akkor az illető egyházmegye püspöke csak oly esetben veheti fel őt szemináriumába, ha a szerzetes rend főnöke kezeskedik a növendék jó erkölcsi viseletéről s hivatásáról. * Közgyűlés a városnál. Esztergom város képviselőtestülete csütörtökön közgyűlést tartott. A közgyűlés legelején Vimmer Imre polgármester bejelentette a képviseletnek, hogy miután az abszolutizmus ideje immár beköszöntött, ő és tisztviselőtársai a legközelebbi közgyűlésen felvetik a kérdést, hogy maradjanak-e meg állásaikban, hajtsák-e végre az erőszakos rendeleteket vagy ne. Az ő politikai nézeteit, úgymond, eléggé ismeri a közönség s ő, ha tőle törvénytelenséget követelnek, legszívesebbén távozna helyéről, de ha a közönség azt akarja, hogy ezen válságos időkben is vigyék a város ügyeit, ám ezt nyilvánítsa. A polgármesternek ezen férfias kijelentését a közgyűlés tudomásul vette és jövő közgyűlésen fog dönteni. Ez a döntés pedig bizonnyal az lesz, hogy maradjon velünk a rosszban is, ugy mint volt a jóban. — Párkány és Esztergom egyesítésére vonatkozó javaslatra kimondotta a képviselőtestület, hogy az eszmének barátja, sőt nagyon kívánatos Párkány idecsatolása, de a kezdeményezésnek a túloldalról kell jönnie, máskép a kivitelre gondolni sem lehet. A közgyűlésen még apróbb tárgyak nyertek elintézést. * A budai kath. kör tevékenységével csakhamar az első lesz az egész országban. Ezt bizonyítja ez évi böjti estélyeinek programmja. Minden csütörtökön élénk változatú zene-, ének- és szavalat-számok közepette neves emberek, mint dr. Prohászka Ottokár, dr. Giesswein Sándor, Geőcze Sarolta stb. tartanak felolvasásokat. Megbecsülhetetlenül fontos missiót teljesítenek kath. köreink ugy komoly, rhint humoros jellegű társas estélyeikkel, az igazi keresztény kultúrával és fedhetetlen vígsággal üdítve és nemesítve a köznapi életben eltespedt lelkeket. * Halálozás. Kiss Istvánné, szül. Vargyas Anna mult szerdán életének 60-ik évében, Kapuvárott elhalálozott. A boldogultban Vargyas Endre kir. tanácsos, nyug. tanfelügyelő nővérét, Kiss Veronka, piszkei állami iskolai tanítónő pedig nagyanyját gyászolja. Temetése tegnapelőtt ment végbe nagy részvéttel. A gyászszertartáson részt vett testületileg a »Szeretet-Társulat« is, melynek jótevő tagja volt és sok szegény áldja emlékét. Béke hamvaira! * Helyreigazítás. Legutóbbi lapszámunkban megírtuk, hogy Kollár Károly gazdasági tanácsos kijelentette Aldoritanácsorvos előtt, hogy miután a hírhedt kegyelmi kérvényt aláirta, vele csak hivatalosan érintkezik. Ez ügyben Kollár Károly tanácsos most arra kért, miszerint helyreigazitásképen közöljük, hogy ő nem csak a tanácsorvost, de mindazokat, kik aláírták a kérvényt, arra kéri, hogy kíméljék meg a társadalmi érintkezéstől. * Túlbuzgóság vagy érdemszerzés ? Ismeretes a törvénytelenség jegyében született és abszolutizmusba merülő kormány azon rendelete, mellyel betiltotta a lapok utcai árusítását. Unger Hugó, a város jelenlegi rendőrkapitánya a sajtó • szabadság ezen megszorítását önkényüleg kiterjesztette. Rendkívül fontoskodva, tegnap lefoglalta a vasúton érkező csomagokba kötött összes lapokat. Az alispán telefonértesítése folytán délben megkapták a címzettek a lapokat. De jó volna, ha a r.-kapitány urat felettes hatósága felvilágosítaná az erőszakos rendeletről. A lapok a helybeli dohánytőzsdékbe és magáncimekre jöttek. A lapok utcai árusítói tudvalevőleg ezentúl a házakhoz és csak azoknak viszik a lapot, akik előfizetnek Ez tehát nem utcai árusítás, sem pedig a dohánytőzsdék nem rikkancsok. De a r.-kapitány ur lefoglal. Legközelebb talán ő lesz a helybeli sajtó-cenzor és akkor mindig elfogott bűnösökről kell írnunk. * A kegyelmi kérvény sorsa. Mint értesülünk, a hirhedt Bártfay-féle kérvényt az illető főhatóság visszaküldötte azzal, hogy a rajta levő aláírások közjegyzőileg hitelesíttessenek. Jellemző ez egyrészről a kérvény hitelére, másrészt pedig azon körülményre, hogy tehát mégis komolyan foglalkoznak a kérvény felterjesztésével. Ha értesülésünk helyes, ugy több aláíró kijelentette, hogy egyszer aláirta, de a közjegyzőhöz már még sem megy. Tartozó kötelességünk regisztrálni e hír kapcsán, miszerint Szabó Mihály honti megyefőnök űri becsületszavára kijelentette, hogy nem irta alá ezt a kérvényt. * Farsangi estély. A helybeli katholikus kör szombat este tartotta meg farsangzáró estélyét. A mulatság humoros előadásokkal kezdődött. Elsőnek Csukass Etelka és Langasszer Helénke énekeltek a Talmi hercegnőből három részletet, majd pedig egy humoros kis operettet adtak elő Április 1. címen. Mindketten igen kedves mulatságot szereztek a szép közönségnek, miért a tetszésnyilvánítások egész özöne harsogott feléjük. Az éneket Kersch Ferenc és Táky Gyula kisérték zongorán. A második szám Varjas Sándor felolvasása volt. Plumoros izü és élénk gondolatokkal átszőtt felolvasást megtapsolta a közönség, valamint Varjasnak három automatáját is. Ez a három automata Csukass Etelka, Langasszer Helénke és Táky Gyula volt és azzal keltettek derültséget, hogy a helyi viszonyokat és alakokat viccelték ki. Sikerült volt! A közönség meg is éljenezte a szereplőket. Műsor után tánc következett, mely vigan folyt a hajnali órákig. A jelen volt hölgyek névsorát a következőkben sikerült összeállítani: Benkő Jánosné és Mariska (Csolnok), özv. Beöthy Lászlóné, Brulsy Gyuláné és Ilonka, Bleszl Ferencné, Erzsike és Margit, Brilly Gyuláné, özv. Csermák Róbertné, Csukás Lászlóné. Etelka és Erzsi, Draxler Alajosné, Dvorzsák Ida (Pozsony), Ékessy" Adolfné és Berta, Farkas Vicike (Pilismaróth), özv. Fährlich Gyuláné, Gotimann Károlyné, Gyurányi nővérek, dr. Gedeon Kálmánné, özv. Hätz Pálné és Erzsike, Hegedűs Sándorné, Horváth Kálmánné, Janics Imréné, Irén és Margit, Kiffer Margitka (Garam-Damásdj, Klinda Irma, Clementiss Zsigáné és Ella, Kakass Lászlóné, ^Kersch Ferencné, Kartali Istvánné, Klomann Nándorné, Kurcz Antónia, Langasszer Helén, Magos Sándorné és Bertike, Marosi Ferencné, Marosi Józsefné, Magurányi Józsefné és Ditta, Mattyasóvszky Lajosné, Mattyasóvszky Kálmánné és Olga, Magyarász Béláné, Márffy Helénke, Mezey Ferencné (Bpest), Miklósy Józsefné, Nádhera Pálné, Sári és Margit, özv. Perényi Henrikné, Paulovits Gézáné és Mariska, Pimér Rózsika (Lekér). Reviczky Erzsike, Rosznáky Gézáné, Seyler Vilmosné és Ilonka, Szecskay K< rnélné, Margit és Marianna, Szecskay Antalné és Vali, dr. Szilárd Béláné, Szalkay Józsefné és Félike, Schönbeck Mihályné, Juszta és Stefiké, özv. Steszkál Károlyné, Sztanek Gézáné. özv. Szita Józsefné és Irénke, özv. Takács Gézáné, özv. Tóth Imréné, Táky Gyuláné, Tamássy Károlyné, Thuróczy Margitka, Udvardy Irma, Walter Mihályné, Vörös Irén, Vezér Mariska, Varjas Sándorné. * Reflexió a tüntetéshez. Egy komoly tanférfiútól vettük a következő sorokat, mely élénken illusztrálja Unger Hugó rendőrkapitány ténykedését: »Mult vasárnap anélkül, hogy eszembe jutott volna Kmety képviselő beszámolóját meghallgatni, háromnegyed tizenkettő felé kezembe véve a »Nepoktatasi intézetek közigazgatására vonatkozó rendtartás«-t, a lehető legbékésebb szándékkal iparkodtam hazafelé azzal a szándékkal, hogy Brutsy kereskedésében egyet-mást veszek férjhezmenendő húgomnak. Nagy elfoglalt-