ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-10-14 / 41. szám
* Uj egyetemi tanár. Az esztergomi papnevelőintézet jeles tanára, dr. Zubriczky Aladár egyetemi tanárrá való kinevezését — mint értesülünk — a hivatalos lap legközelebbi száma fogja publikálni. Zubriczkyban valóban kiváló erőt nyer az egyetem. Az alapvető hitágazattant fogja tanitani a budapesti Alma mater katedráján. Zubriczky egyetemre való — mondották többen. Beteljesült a jóslat s bár intrikát is szőttek ellene egyesek, az igazság mégis győzött: a királyi kegy Zubriczkyt tüntette ki. A gratulánsok sorához mi is őszinte szívvel csatlakozunk és kívánjuk, hogy az egyház és a haza javára még soká működjék. — Az uj egyetemi tanár életrajzi adatait és irodalmi működését röviden a következőkben adjuk : Született 1872. május 4-én. Középiskolai tanulmányait részben Budapesten a piaristáknál, részben mint az esztergomi papnevelő intézet növendéke Esztergomban a bencéseknél végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti m. kir. tudományegyetemen mint a budapesti központi papnevelőintézet növendéke végezte 1890—1894-ben. Felszenteltetése után (1894-ben) mint segédlelkész GaramKövesden és Esztergom-Dorogon, mint gimnáziumi helyettestanár Nagyszombatban, mint segédlelkész Esztergom-Vízivárosban, mint főreáliskolai hittanár Budapest-Józsefvárosban működött. Jelenleg az esztergomi papnevelőintézet theologiai főiskoláján (1904. óta) a dogmatikának rendes tanára. 1899. a budapesti m. kir. tudományegyetemen sub auspiciis regis a hittudományok doktorává avattatott. 1903. a budapesti m. kir. tudományegyetem hittudományi kara az ó-keresztény irodalomtörténet magántanárává képesítette és a vallás s közoktatásügyi m. kir. miniszter 1904. januárjában képesítését jóvá is hagyta. Előadásait az I. éves hittudományi hallgatók látogatták. 1904. április havában O Eminenciája és az esztergomi fökáptalan a zsinati vizsgáló-bizottság tagjává választották. — Önálló művei : A szándék szerepe a hitéletben. (Esztergom 1898.I Mária teremtett eszménykép (Esztergom 1899.). Sz. Irén lyoni püspök életének chronologiája (Esztergom 1903.). A maitól eltérő szokások, visszaélések és profanációk az Oltáriszenség körül az első nyolc században (Esztergom 1904.). Régi és uj utak a hitvédelemben (Esztergom 1906.). ü-ker. irod. és dogmatörténet I. köt. (Esztergom 1906.). Irt ezenkívül számos kritikát, hitvédelmi, morális, történeti s más egyházi meg világi cikkeket a » Religio«-ba, a »Kath. Szemle«-be, a »Magyar Sion«-ba és az »Egyházi Közlöny«-be. * 10.000 koronás adomány. Nóvák István budapest-erzsébetvárosi plébános ezüstmiséjének emlékére, melyet f. hó 8-án mutatott be a Mindenhatónak egy magyar kegyhelyen, a következő nemes s nagylelkű adományokban részesítette a különböző katholikus és humánus jellegű jótékony egyleteket s intézményeket: Szent-István-Társulat alapitó tagdíj 400, Esztergom főegyházmegyei papi nyugdíjintézet 400, Kathoiikus tanitói árvaház (Esztergom) 300, Országos Pázmány-Egyesület alapitó tagdij 400, Országos Pázmány-Egyesület védőirodája 200, Szent Imre kollégium 200, Regiszi Szent Ferenc Egyesület 200, pályadijakra 200, Országos Katholikus Tanitói Segitőalap 300, esztergomi tanitóképző segítő egyesülete 200, Katholikus Legényegyesület 300, Mária-intézet 200, Hermina-uti apácák kisdedóvója 200, Katholikus Nővédő-Egyesület 200, Keresztény Szocialista Egyesületek Országos Szövetsége 20,0, miseruha a VII. kerületi templomnak 300, templomalapokra 800, Budapesti Ujságirók Egyesületének segitő alapja 300, Protestáns Árvaház 200, Izraelita Sinlők Háza 200, izraelita siketnémák 200, Mensa akademika 200, Gyermekmenedékhely 400, Szünidei Gyermektelep 200, Szamaritánus-Egyesület 200, Budapesti Bölcsőde-Egyesület 200, Szegény Gyermekkórház 200, VII. kerületi gyermekfölruházó egyesület 300, Országos ÓvónőképzőIntézet 400, Tüdőbetegek Szanatóriuma 300, Rákosfalvi Szent István-Egyesület 100, Eötvösalap 200, Nyomorékgyermekek Otthona 200, Vakok Intézete 300, Hajléktalanok Menedékhelye 200, Szegényház (VII. ker.) 300, Erzsébet-árvaház 200 és Mentők 200 korona. * Özv. Buzárovits Gusztávné temetése. A szorgalom s munka áldozatának, özv. Buzárovits Gusztávnénak temetése f. hó 7-én ment végbe a belvárosi temetőben. Hogy mennyire becsülték, tisztelték és szerették a gondos anyát, az önfeláldozó derék uri* nőt, mutatta az a nagy részvét, mely őt utolsó útjára kisérte. Ott láttuk a gyászoló, mélyen megtört családon kivül Giesswein Sándor dr. győri kanonokot s országgyűlési képviselőt, a boldogult özvegy unokaöccsét, azután a fökáptalan tagjai közül Csernoch János dr., Koszival István dr. prelátus-kanonok okat, Brühl József c. kanonokot, valamint az alsó papság számos tagját is; továbbá a megyei és városi tisztviselőket, a jó barátok és ismerősök nagy körét, a cég munkavezető és nála alkalmazásban levő személyzetét teljes számban s azonkivül a gyászoló közönség igen nagy számát. Az érckoporsót számos szebbnél-szebb koszorú diszitette, utolsó hálás adományként a bánkódók és vigasztalhatatlanok részéről. A temetési szertartást Fehér Gyula dr. t. udvari káplán, belvárosi plébános végezte Mátéffy és Búzás káplánok asszisztenciája mellett. A kápolna előtti szertartás után a helybeli önálló iparosok dalárdája búcsúztatta el a halottat egy kedves s megható halotti énekben, melyet Taky Gyula belvárosi kántor dirigált. A szép, valóban szívből jövő s könyekre indító ének után megindult a menet, hogy a családi sírbolt nyirkos falai közé helyezze a drága halott tetemét. Ott nyugszik már csendességben, békéken. Nem bántja semmi. Letette az élet gondjait, bucsut mondott a nemes munkának. Az élet és halál Ura végzett vele, nincs más hátra, mint megnyugodni akaratán és imádkozni lelkiüdveért, hogy a Mindenható az önfeláldozó, munkás lelket az örök élet örömeiben részesitse, életben maradt családjának pedig adja vigasztaló malasztját. Nyugodjék békében! * A vizivárosi zárdaiskolában fennálló Mária-kongregáció tagjai mult vasárnap délután ! tartották az 1906/7. tanévre vonatkozó alakulásukat és választásaikat. Előzőleg a szent gyónáshoz és áldozáshoz járultak s délelőtt kilenc órakor szent misét, utána szent beszédet hallgattak. Prédikáció után, melyet a kongregáció prezese, Siposs Antal tartott, az intézet emeleti dísztermébe gyűltek és zsúfolásig megtöltötték azt, mondhatjuk teljes számban megjelentek a helyben működő tagok. A szokásos előzmények után választásra került a sor s egyhangúlag megválasztották a' következőket: Siposs Antal prezes. Benkő Szeréna igazgató. Mattyasóvszky Marianna elnök. Asszisztensek : Reviczky Erzsike, Bleszl Margit. Tanácsosok: Mattyasóvszky Olga, Magurányi Edith, Szalkay Rafaella, Vajda Ilona, Brutsy Ilonka, Écsy Gizella. Titkár és jegyző: Szegedy Jolán. A jelöltek vezetője: Bajczár Margit. Olvasók: Bleszl Erzsi, Büttner Irma. A pénztár őrei : Glock Katica, Vajand Ilonka. Zászlótartó: Niedermann Berta. A könyvtár őre: Fray Anna. Sekrestyés: Schurmann Margit. Ezután elhatároztatott, hogy a k.ngregáció tagjai 1906/7. tanévben, a következő napokon a zárdatemplomban közösen járulnak a szent áldozáshoz: szept. 8-án, okt. 14-én, nov. 1 i-én, dec. 8-án, jan. 13-án, febr. 2-án, márc. 10-én, ápr. 14-én, május i-én, jun. 9-én. jul. 14-én, aug. 15-én, szept 8-án. A tagok minden héten szombaton délután az elnöknő vezetése mellett összejöveteleket tartanak, minden hó első vasárnapján pedig számukra a prezes külön szent beszédet tart s utánna tanácskozásra gyűlnek. Különös örömet keltett az új főnöknő lelkes beszéde s azon Ígérete, hogy a kongregáció ügyeit ő is minden lehető módon fogja előmozdítani. * Kath. tanitók a keresztény szocializmusért. Az érsekújvári, tidvardi, ürmenyi és vágsellyei esp.-kerületek róm. kath. tanitósága f. hó 10-én Érsekujvárott tartott közgyűlésén egyhangú határozattal kimondotta, hogy a vallástalan, erkölcstelen, hazafiatlan és néprontó szociáldemokráciától undorral fordul el és a vallásos, hazafias, erkölcsös, népmentő ker. szocializmushoz szívvellélekkel csatlakozik. — Simon Miklós árváinak 44 koronát gyűjtöttek össze. * Október 6. Muzsla község hazafias közönsége illő kegyelettel ünnepelte meg október 6-án az Aradon 1849-ben vértanúhalált halt dicső 13 hős emlékét. Az ünnepély lefolyása a következő volt: D. e. 9 órakor gyászistentisztelet tartatott a róm. kath. templomban, mely alatt dr. Thuránszky Lajos főszolgabiró által dicséretes buzgalommal ez alkalomra szervezett és betanitott férfikar gyászdalokat énekelt. Mise után a közönség és az iskolás gyermekek a temetőbe vonultak, ahol az elkészített szónoki emelvény köré csoportosulva elénekelte a »Szozatot.« Majd Lévai Sándor libádi körjegyző szavalta el ez alkalomra irt »Oktober 6-ika« cimű hangulatos költeményét, mellyel nagy tetszést aratott. Ezután ismét karének következett, melynek elhangzása után Lett József muzslai tanitó lépett a'z emelvényre és elmon-dotta ugy szerkezetére, mint tartalmára nézve kiváló gonddal készült ünnepi beszédét, mely a hallgatóság figyelmét a legnagyobb mértékben lekötötte. A tehetséges fiatal szónok beszédének főként azon részével ért el nagy hatást, melyben a multak tapasztalatai után a szebb jövendő előkészítésére egyedül alkalmas eszköznek a munkát, a szellemi és erkölcsi művelődést jelölte meg. Szép beszéde általános, őszinte és osztatlan elismeréssel találkozott. Az ünnepi beszéd elhangzása után Keresztessy József kir. járásbirósági jegyző adta elő ifj. Ábrányi Kornélnak »Oktober 6.« 34-ik évfordulójára irt szép költeményét kiváló gonddal és nagy művészi érzékkel. A közönség ezután elénekelte a »Himnusz«-t, melynek hangjainál szétoszlott. A szép ünnepség rendezéseért dr. Thuránszky Lajos főszolgabírót illeti a dicséret, aki az énekkar összeállításával és betanításával fáradtságot nem kímélve, lehetővé tette, hogy a nemzeti gyászünnep Muzsla községben is — nyilvánosan ezúttal először — megtartható volt. * Ezüst-mise. Ritka fényességű ünnepélynek volt tanuja f. hó 2-án a nyitramegyei Vágsellye község. E napon ünnepelte ugyanis Gombár György vágsellyei plébános áldozárságának 25-ik évfordulóját. Ezt az ünnepélyes alkalmat akarta felhasználni a kerület papsága is, összejött a jubiláns plébániáján, hogy megtartsa őszi papi gyűlését és egyszersmind jókivánatainak is adjon kifejezést, Majd a papság után sorban jöttek az egyes küldöttségek. Legelső sorban a helybeli állami tantestület tisztelgett, melynek élén Péter József igazgató tanitó oly gyönyörűen oda illő, szentírási idézetekkel aposztrofálta a szeretetet, az együttérzést és összetartást, mely nagyon is kívánatos, hogy fennálljon a pap és tanitók között. Fényesen állította párhuzamba a papnak és tanítónak magasztos hivatását, amely — mint monda — valósággal csak akkor teheti igazán boldoggá az emberiséget, ha a nevelés s oktatás terén karöltve működnek a kitűzött szent cél elérésében. Utánuk a községi elöljáróság, a patronatusi tisztikar, a mérnöki hivatal s még igen sokan fejezték ki örömüket s jókivánataikat. Délben a jubiláns vendégszerető asztalánál találkoztak a gratulánsok, ahol Holéczy Ignác esperes-plébános, ifj. Morvay Lipót esperes tanfelügyelő, Ajtics-Horváth vwm^^-fc J^*TH TT ^ ^ — ~ Templomberendező és oltarépitö vállalat. \r OJ/SII GS XjLcl LlíSilOx E gT űazi szerelvények és zászlók gyártása. = Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szám. = •p Á TJTTTTVr ^ r a r égiek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. —1 Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- ip|U|ÁMni |/Q0QPM\/Í7hon t£uáltatott s igy érthető a vele elérhető meglepő gyógyeredmény. Már dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVIMMUI rxöbul UVIZUöll félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkövéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.
